Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-28 / 50. szám
N S P L Á P 1554 FEBRUAR 28, VASÁRNAP Hogyant végzem a reggeli munkát ? Alább leírom, hogyan osztom be én a reggeli munkát.. Persze, megszívlelni nem kötelező, de nem is árt. Reggeli torna:,a takarítás. Itt természetesen feltételeznünk kell azt, hogy a család tagjai ugyanabban az időben kelnek fel. És ez általában így is van, hiszen általában felnőttek, gyerekek körülbelül egy időpontban mennek munkába, iskolába, vágj' óvodába. Amíg a családtagok mosdanak, öltöznek (és természetesen mindenki maga veszi mosdóvizét, tiszta fehérneműjét, egyedül tisztítja cipőjét, ruháját, nem a családanyára várnak vele), addig az ágyneműt szétrakjuk, az ablakot kinyitjuk. Eközben lehet reggelit készíteni, tízórait csomagolni. Télen 10—15 percnyi szellőzés után már ágyazhatunk. A seprés 5—8 percnél nem tarthat tovább! Utána a padlót, vagy parkettet száraz rongy- gyal áttöröljük. A portörlés — beleértve a szekrény tetejét is — átlaglakásban 10— 12 percet vesz igénybe. Segítsen-e a férj és a nagyobb gyerek is a takarításnál? Természetesen. De nem azért, mert a férj papucs és a gyerekeknek pofon terhe mellett muszáj. A férj számára ne legyeh áldozat, hanem szíves segítség, — például adogassa az ágyneműt, hozzon fel fát, esetleg segítsen tüzet rakni. A gyerek elsősorban saját holmiját, játékait, könyveit rakja el, de segíthet port törölni is. Arra azonban mindig gondoljunk, hogy a segítség miatt az iskolából el ne késsen. F. J.-né. Hogyan mossuk a kötöttholmikat? A kötöttholmik mosása nagyobb gondosságot igényel. Különösen sok a kötöttholmi a gyermek- ruházatban, tehát méginkább szükséges, hogy vigyázzunk, a mosásnál ne ugorjának össze a ruhácskák, mert aztán nem tudjuk a gyermekre ráadni. A kötött ruhadarabokat langyos vízben feloldott szappanpehelyben mossuk. Ügyeljünk arra, hogy a mosó- és az öblítővíz egyforma hőmérsékletű, langyos legyen, mert így elkerüljük, hogy a ruhadarab összeugorjon. A kimosott ruhát törülközőre fektetve, szárítsuk. A kimosott ruhát ne tegyük a kályha közelébe száradni, mert a hirtelen melegtől összezsugorodik. A. művirágok A mai háziasszony sok gondot fordít otthona díszítésére. Az otthonnak legkedvesebb dísze a virág. Téten természetesen csak cserepes előnövények állnak rendelkezésre. Ezek kezelése azonban nagyon sok hozzáértést, munkát kíván. Akinek nincs hozzá türelme, az is igen egyszerűen széppé varázsolhatja télen is otthonát egy-két szál ízléses művirággal. Különösen előnyös a plekszidböl készült színes művirág, amely — szemben a többi művirággal — könnyen megóvható a porosodástól és évekig is eltartható. Konyhai feljegyzések Sok időt és mérgelődést takarít meg az az okos háziasszony, aki konyhája falára egy feljegyzési blokkot, vagyis kis táblát akaszt ki, amelyre rögtön feljegyzi, hogy melyik doboz, vagy papírtölcsér ürült ki. így aztán mindig tudni fogja, hogy miből hiányzik és az ebédhez való bevásárlások alkalmával a hiányzó dolgokat: lisztet, sót, fűszert, — nem fogja elfelejteni megvenni. kpjetmekekuek, tíliöm kitek _____________ Nagy szuka llú apóka A két okos és a harmadik, az, ostoba fiú, kiment a mezőre szán- j tani, de hogy, hogy nem, ekét nem vittek magukkal... Megálltak a mezon és szomorúan néztek körül. — Mit bámészkodtok? — kérdezi az ostoba. — Csináljatok már valamit! — Mit csináljunk? — Szántsatok. — De ostoba vagy! Hogyan szántsunk, ha otthon felejtettük áz ekét? — Menjetek haza, hozzátok cl! — Főmenüben a nap, ránk esteledne, mire kihoznánk. Holnap hazamegyünk érte, most meg tüzet rakunk és kását főzünk. Kását hoztak, fazekat is, de' tüzet csiholni nincs mivel. Elment hát a legidősebb testvér, hogy taplót keressen és tüzet csiholhassanak. Találkozik egy nagyszakállú, apróka apókával, ül az öreg és kását főz. — Adj nekem a tűzből, apóka! — így szólítja meg a fiú. — Mondj nekem, fiam, valami csalafinta mesét, s adok tüzet. De, ha nem elég csalafinta a meséd, szíjat hasítok a hátadból! — Nem tudok én olyan mesét kieszelni... Az öreg szíjat hasított a fiú hátából és elengedte. Lógó orral tért vissza ez a testvéreihez. Elment a középső testvér. Ö is úgy járt. Elindult ezután az ostoba. Egy szó, mint száz: ő is megtalálta az apókát, odament hozzá, megkérte: — Adj tüzet, apóka! — Adok, ha elmondasz egy csalafinta mesét. De vigyázz, hogy csalafinta legyen, különben szíjat hasítok a hátadból. — Mesélek én, miért ne mesélnék?! — felelte a fiú. — Akkor kezdd! Majd meglátom. milyen lesz! — Elmentem az erdőbe, fogtam egy nyulat, a hátára ültem és hazafelé tartottam. Az övemen balta figyegett. Hát amint ügetek, hátrapislogok, és uramfia! A baltám levágta a nyúl hátsó lábát! „Mitévő legyek? — töprengek magamban. — Valamivel hozzá kell kötnöm a lábát!‘‘ Csakhogy kötelet nem hoztam hazulról, keresni kezdtem hát, lalálok-c valamerre egy kis zsineget. És sehol sem lelek. Körülnézek, megpillantok egy fiatal tölgyet. Levágok róla egy gyenge ágacskát, megsodrom kötélnek, odakötöm vele a nyúl hátsó lábát, felülök a hátára cs elindulok. Ügetek, ügetek, aztán hátranézek, nem potyogott-e le az odakötözött láb, és uramfia! Tölgyfa nőtt a hátam mögött, égig érő, hórihorgas! — Jól megkevertél a hazugságaiddal, nem mondom, — szólt az öreg. — De éppen ezért adok neked tüzet. Vidd, cs ne lássalak többé! Ment a fiú a tűzzel a testvéreihez. Megfőzték a testvérek a kását, megették, lefeküdtek. Másnap aztán hazamentek ??, ekéért. SZOBAI CITROMTERMESZTES Hazánkban a citromféléket edényben, cserépben igen régóta termesztik. Erről tanúskodik a Közhasznú Honi Vezér 1842. köz- esztendöre szóló kalendáriumának egy közleménye is. Szerzője megemlíti, hogy 1837-ben 300 citrom- fácskája volt, ezeket beoltotta és az oltványokat 10—12 pengő koronáért árusította. Következőképpen számol be róla: „Nekem nem lóvén üvegházam, 400 cserepeket is teleltetek a szobákban, Udvarhelyszék alsó részén, Bordoson.“ Akkor is voltak kétkedők, akik nem hitték, hogy a citromfa hazánkban termést hozhat. Erre mutat a szerző következő megjegyzése: „Egy, a bécsi egyetemen tanult és jó ajánlólevéllel ellátott kertész úr azt az ellenvetést tette, hogy az nem fog teremni, — akinek én a szép és nyugovást nem ismerő termőfára mutattam.“1 A múlt század végétől több adattal rendelkezünk, hogy Bánát és Erdély egyes községeiben divat volt a citromfélék tenyésztése. Erről tanúskodnak azok a 35—40 éves citrom- és narancsfák, amelyek kél, háború zivatarját is átvészelték. Ezek egy részét a kutatóintézetek vásárolták össze és ma is a nemesítő munka alapját képezik, másik rcsze egyének birtokában maradt, a háztájon díszle- nck és teremnek. A somogymegyei Darány községben 20 háznál is van termő citromfa. A magról kelt csemetéket Horváth Gergelyné oltja be biztos kézzel. Van itt Darányban egy citromfajta, amelynek gerezdjei úgy válnak széjjel, mint a narancsé és íze is édesebb, mint a rendes citromé. Származását egyelőre még nem tudtuk megállapítani, valószínű fajkeverék. A gyermekek gerezdenként szívesen eszik. Szinte csodálatos az a megbecsülés, amiben a termelők citromfáikat részesítik. „Gyermekeim nem élnének, ha ez a citromfa nem volna““ — mondta Horváth- né —. „Ha betegek, ezzel gyógyítom meg őket.“1 Molnár Jánosnak Csurgón 27 éves citromfája van. Évente 40— 50 gyümölcsöt terem, múlt évben 109 gyümölccsel örvendeztette meg. Még a levelét is szedik, mert ha valaki az ismerősök közül meghűl, — citromlevél-teával gyógyítják. Godisa József citromfája Barcson 1951-ben 70, 1952-ben 130 és 1953-ban 126 gyümölcsöt termett. Nem sokkal maradt le tőle Palin- ban Jelenik Mihály citromfája. Ez 1951-ben 40, 1952-ben 60 és 1953-ban 120 gyümölcsöt termett. Folytathatnám a névsort az ország minden részéből, ,főként a délvidékről. E citromfák nagyrésze magról kelt. Import-gyümölcs magját vetették el és bizony 12—15 évig is várták, míg a fák termőre fordultak. Ha azonban a magról kelt fiatal csemetéket valamelyik, már termő fáról szedett hajtással átoltjuk, vagy beszemezzük, 3—4 év múlva biztosan termő fákat kapunk. A szemzés egyszerű művelet, semmiben sem különbözik a gyümölcsfélék szemzésétől. A héj alá oltás ugyancsak jól ered. Nagy jelentősége van a magról kelt és átoltás nélkül termő fáknak, mert ezek a legkülönbözőbb helyről és sok fajtából származnak, jól'észben hibrid növények, hazai Viszonyainkhoz alkalmazkodóbbak. Ezek között sok értékes fajtát és változat'c találhatunk. A szubtrópusi ümölcsfélék honosítását főként a keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet végzi. Tudományos és gyakorlati szempontból foglalkoznak a citromfélék nemesítésével és termesztési problémáival. Ehhez az első alapanyagot a hazai már termő fák szolgáltatták. 1951-ben több ezer gruziai citrom-, gruziai narancs- és Unsiu mandarinoltványt kaptunk a Szovjetunióból. Ezek a fák most fordultak termőre. Múlt év tavaszán az albán egyetemi ifjúság 50 darab kétéves citrom- és 50 darab narancsfát küldött ajándékba a kísérleti intézetnek. A fák ez év februárjában növényházban virágozni kezdtek. Citromfélékből 59 fajtával és a citrus nemzetségből 10 fajjal rendelkezünk. Sok ezer termőre forduló fa és ugyanannyi kiadható oltvány, valamint több tízezer vadcsemete készlet van, amely utóbbi átoltásra vár. Hazai citromtermesztésünknek ez a rövid története. A citromfák örökzöld, széplom- bozatú növények, felérnek bármelyik dísznövénnyel. A muskátlitól, a leándertől senki sem vár hasznot, csak a citromfélékkel szemben támasztanak egyesek igényt. A citromfa virágja fehér és kellemesen erős illatú, évente többször virágzik és ezenkívül értékes, vitaminban gazdag gyümölcsöt is terem. A nép körében mélj'en gyökerezik az a meggyőződés, hogy gyümölcse és levele gyógyító erejű. Ezt a gyakorlati megfigyelést a tudományos kutatások eredményei is álátámaszt- ják. A citromféléket hazánk éghajlata alatt, bárki termesztheti, szobai termesztés mellett jól növekszik és terem. Az edényes citrom- termesztés a munkaidőn kívül kellemes és hasznos szórakozás. A citrom szobai termesztése kétirányú. Egyik módja, hogy télen fű- tetlen, de fagymentes helyiségben, obiak közelében tartjuk a növényeket, tehát hidegen teleltetjük és nyáron a szabadban napos, de szélmentes helyre rakjuk. Másik módja, hogy állandóan szobában tartjuk a növényeket és télen, vagy hidegen teleltetjük, vagy íűtött szobához szoktatjuk. Azok a 15—40 éves termőfák, amelyeket mint törzsfákat bejelöltünk és így fejlődésüket, valamint hozamukat ismerjük, mind olyanok, amelyeket télen hideg, íűtetlen szobában, 0—3 C hőfokon tartanak, nyáron a szabadban, napos vagy délben árnyékos helyre tesznek ki. A citromfélék psrá.sr.bb levegőt kívánnak, mint fűlött helyiségben biztosíthatunk. Ezért fűtött helyiségben, télen nehezebb a teleltetésük, de nem megoldhatatlan, ha levélzetét legalább kéthetenként szobahőmérsékletű, állott vízzel megpermetezzük. Aki tehát citromfélék termesztésével óhajt foglalkozni, fentiek mérlegelése után vagy kész oltványt vásároljon, vagy a fogyasztásra érkező gyümölcs magját vesse el és az ebből kikelt csemetéket 1—2 éves korukban oltsa be. A citrom magja biztosan csírázik. Lényeges, hogy a vetés talaja legalább 20 °C meleg legyen. A Kísérleti Intézetben szabad ágyba május elején vetettük el a cit- rommagvakat és itt úgy kelt ki, mint a „gyep“. Szobai vetésnél tartsuk be a következőket: A gyümölcsből kiszedett magot tiszta vízben alaposan mossuk meg, szobahőmérsékleten szárítsuk meg, így hetekig eláll. Vetés előtt tegyük pohárba és mintegy 36 C. fokú (meleg fürdővíz) vízzel öntsük le, ebben hagyjuk ázni másnapig, amikor is a víz tetején úszó léha magokat leszedjük és eldobjuk, a fenékre süllyedt magvakat pedig cserépbe elvetjük. Vetéshez nem meszes és kissé lazább kerti földet használjunk, amelyhez teljesen.beérett humusztrágyát és mosott szemcsés homokot keverhetünk. Akinek módjában van, gyepes területen szedjen vakondtúrásból földet, vagy vágjon gyeptéglákat és annak földjét rostálja át. A citromfélék a gyep-1 színföldben jól fejlődnek. A cserepeket takarjuk le üveg-i lappal és tartsuk meleg helyen,1 Amikor a mag kelni kezd, a cserepeket világos helyre állítjuk. A palántákat 1—2 lombleveles korukban egyenként szétültetjük 7—8 centiméteres cserepekben. Ilyenkor a főgyökér hegyét el is csípjük. Tartsuk párásán a nővén nyékét. Készítsünk egy deszkaken retet, amelybe a cserepek elférnek és fedjük le üveglappal. —í Üvegfedésre csak télvégi vetésnél, szobában van szükség, ahol száraz a levegő. Lehet mindjárt cserepekbe vet-> ni a magot. Három-négy szemet vetünk s ha a csemeték már 3—4 lomblevelesek, az erősebbet meghagyjuk, a többit pedig a föld színén visszavágjuk, elpusztítjuk. A citrom-gyümölcsöt többnyire a tél folyamán importáljuk. Ek- Kor jutunk a magjához is. Ne várjunk tavaszig a vetéssel, hanem mielőbb végezzük el. A tél végén vetett citrommag kellő melegben jól csírázik és megfelelő talajban fejlődve, nagyrészt már a nyár végén beolthatjuk. Ellenkező esetben a magcsemetéket oltás nélkül íűtetlen szobában teleltetjük és a következő év január végén 10—12 centiméteres cserépbe ültetjük, meleg szoba ablakába helyezzük, meghajtatjuk és tavasz- szai beoltjuk, vagy szemezzük. A nyár végén oltott (szemzett) csemetéket is hidegben teleltetjük és tél végén nagyobb cserépbe átültetjük. Mindez egyszerű dolog, bárki elkezdheti s biztos, hogy maganevelte csemetéiben nagy örömet fog találni. JESZENSZKY ÁRPÁD, a Keszthelyi Kísérleti Intézet tudományos munkatársa ,
