Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

.S IS l' U A lJ 1354 I'Ebi.v j.iiBAT A megyei DlSZ-aktívaiilés elé Szabolcs-Szatmármegye élenjá- í-ó DISZ-fiataljai február 28-ón, vasárnap DISZ aktívaülésen vi­tatják meg a párt decemberi ha­tározatát és a DISZ KV. XI. tel­jes iiiésének határozatát, amely a mezőgazdaság fejlesztésének elő­segítésére, a DISZ politikai, sport, kulturális munkájának megjaví­tására irányul. A párt határozata a mezőgaz­daság kifejlesztéséről újabb bi­zonyítéka annak, hogy pártunk legfőbb célkitűzése a dolgozókról való gondoskodás. A mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozat nemcsupán falusi kérdés, hanem egész dolgozó népünk ügye, s közte ifjúságunké is. A párthatá­rozat nyomán iparunk több gép­pel, műtrágyával látja el a falut, az ipar a legjobb szakembereit | küldi falura, hogy segítsék a me­zőgazdaságot. Pártunk és kormá­nyunk határozatát megyénk ifjú­sága is örömmel, lelkesedéssel fo­gadta, melynek bizonyítékai azok az eredmények és kezdeménye­zések, amelyek kibontakoztak megyénk számos szervezetében, ifjúságunk körében. A inczőgazdaság fpjleszlése égé«/ ifjúságiink ügye gének fokozása. A DlSZ-szerve­A párt határozatának végre­hajtásáért lelkesedő" ifjúság je­lentős része megértette, hogy a felemelkedés útja a többterme­lésben rejlik. Ifjúságunknak ez az aktivitása azonban még csak kezdet. Még nem indult harcba minden szervezetünk a párthatá­rozat valóraváltásáért és ez adó­dik abból, hogy az elmúlt évek során falusi szervezeteinkben a termeléssel való foglalkozás nem vált egész ifjúságunk alapvető feladatává. Első és legfontosabb feladatunk a talaj termőképessé­zetek ezen a területen sokat tud­nak tenni. Helyesen látják fel­adataikat ezen a téren a túrricsei tsz. fiataljai, akik hozzáfogtak a trágya szakszerű kezeléséhez. — Nem egy példa van már arra is, hogy a DISZ-szervezetek és út­törő csapatok hozzáfogtak a ha­mu és tyúktrágya összegyűjtésé­hez, amelynek észszerű felhasz­nálásával jelentősen elő tudjuk segíteni az őszi vetések tavaszi fejlődését. A laskodi Vorosilov tsz. DISZ fiataljai 100 kát. hold földön vállaltak őszivetés-fejtrá- gyázást, 10 hold földre ők gyűj­tik össze a trágyát. Éles Veroni­ka 40 kilogramm, Keszenyi Mar­git 60 kilogramm, Kiss Péter 40 kilogramm fahamut gyűjtött már. Pártunk megyebizottsága párt- megbízatásként adta a DlSZ-nea azt. hogy minden erejével kap­csolódjon be és segítse elő a ta­laj termőerejének fokozását, in­dítson széleskörű mozgalmat a helyi trágyák összegyűjtésére, kezdeményezzen érett istállótrá­gyával felültrágyázást. Vállaljanak -védnökségei a fiatalok a burgonyatermelés lelett Nem kisebb feladata a Dísz­nek elősegíteni a tavaszi vetés­hez a vetőmagtisztítást, a vető­magcserét. Meg kell előzni és har­cot kell indítani az olyan gya­korlat ellen, mely szerint a vetés előtt egy vagy két nappal fognak hozzá a vetőmag tisztításához. A DISZ-szervezeteknek abban is nagy szerepük van, hogy meg­előzzék az árvízveszélyt. A DISZ- tagok már- most tegyék meg a megfelelő Intézkedést, mint a ti- szakóródi fiatalok, akik rendbe­hozzák a csatornákat, árkokat. Különösképpen fontos ez azok­ban a járásokban, amelyek mély- íekvésiiek. A párt mezőgazdasági határo­zata Szabolcs-Szatmár megyét a hurgonyatermelésben elsők kö­zött említi. Ebből adódik, hogy megyénk DISZ-szervezeteinek itt is komoly feladataik vannak. Az elmúlt években nem egészen jól gazdálkodtunk, vetőmagunk le­romlott. ifjúságunk legyen élen­Nem szabad elfeledkezni arról, hogy parasztifjúságunk anyagi és kulturális igényeit a lehetőség­hez mértén kielégítsék. Tűrhetet­len az az állapot, amely egy-egy gépállomáson, a brigádszálláso­kon van. A fiatalok munkaidő befejezésével alig várják, hogy elhagyhassák a gépállomást, mert nincs biztosítva a pihenőhely, sport és kulturális lehetőség. — Ezen úgy tudunk sikeresen javí­tani, ha a DISZ-vezetők érzik a felelősséget az alapszervezet tag­sága iránt és harcolnak az ifjú­ság jogos kérésének megvalósítá­sáért. A DISZ megerősödésének nem j egyszer gátja az, hogy elveszik | a szervezet helyiségét. Megyénk­ben több mint 80 község van olyan, ahol a JDISZ-nek egyálta­lán nincs helyisége, 27 község járó a burgonyatermelés új módszereinek bevezetésében. E téren megyénkben már vannak kezdeményezések, de ez koránt­sem kielégítő. Tsz-einken túl fel kell karolni az egyéni parasztfia­talok kezdeményezését, hogy sa­ját gazdaságukban is alkalmaz­hassák a burgonyatermesztés új eljárását. Követnünk kell a nyír- madai állami gazdaság, a leve- leki Alkotmány tsz. diszistáinak azt a kezdeményezését, hogy nö­velik a gyümölcsösök termésho­zamát és újakat telepítenek. A fiatalok vegyék védelembe a meglévő gyümölcsösök gondozá­sát, még a tavaszi munkák meg­indulásáig végezzék el a met­szést, trágyázást, a kártevők el­leni védekezést. Tovább kell szélesíteni a le- veleki falusi szervezet kezdemé­nyezését, akik 320 hold legelő rendbehozását vállalták, ugyan­akkor a tanács által biztosított műtrágyával leszórják és saját Kultúra, sport van olyan, ahol ugyan van he­lyiség, de vagy terményraktárrá, vagy éppen bútorraktárrá változ­tatták át, mint például Berke­szen és Encsencsen. Ifjúságunknak minden erejé­vel segíteni kell a kultúrházak munkáját. Rendezzenek kollektív mozilátogatást, szakfilmek látoga­tását, ifjúsági esteket, kirándulá­sokat, szóval olyan rendezvényeket, melyek nevelik és szórakoztatják ifjúságunkat. A sportkörökben lévő diszisták képviseljék az ifjú­ságot és javaslataikkal járulja­nak hozzá, hogy az ifjúság sport­igényel ki legyenek elégítve. Nem szabad megfeledkeznünk a DISZ-en kívüli fiatalok neve­léséről sem. Hívjuk meg őket rendezvényeinkre, vonjuk be fogatukkal leboronálják, a gyo­mokat letakarítják. A párthatározat nagy jelentő­séget tulajdonit az állattenyész­tésnek. Feladatunk, hogy az if­júság legjobbjait DlSZ-megbiza- tásként küldjük az állattenyész­tésbe dolgozni, különösen a ser­téstenyésztésbe, baromfifarmok­ra, borjúneveléshez. Hasonlóan nem kis feladatunk van az olyan kezdeményezések­ben, mint a községek parkosítá­sa, a legelők fásítása, amelybe be tudjuk vonni úttörőinket is. A párt határozatának maradék­talan végrehajtása fokozott, fele­lősségteljes munkát kíván gépál­lomásaink ifjúságától. Üzemi szervezeteink nyújtsanak tovább­ra is segítséget a gépek gyors ki­javításában, ahogy azt eddig is helyesen tették a kisvárdai Vul­kán diszistái. őket műsoros esték, vagy tánc- mulatságok rendezésébe. A Kom- szomol példájához hasonlóan, az eddiginél fokozottabb gonddal kell foglalkozni a DlSZ-korosz- tályhoz tartozó fiatal házasokkal. Hívjuk össze őket tanácskozni, beszélgessünk problémáikról. Ifjúsági szövetségünk munká­jában új szakasz kezdődött, új megnövekedett feladatok állnak előttünk. Egész dolgozó népünk jólétének emeléséért kell most csatasorba állni minden DISZ- tagnak. Szebb célt nem is tűz­hetnénk magunk elé. Legyen a III. pártkongresszusi fogadal­munk az, hogy az elkövetkezen­dő hónapokban szövetségünk a párt legjobb segítőjévé válik. Valkó Mihály, a megyei DISZ-bizottság munkatársa. Kisebb térképen ugyan hiába keresnénk a Nyikó patakot. Pedig Erdélyben jólismert ez a kis patak és Székclykeresztűr vidékén a népda­lokban is gyakran megéneklik völgyének festői _ szépségeit. Székely keresztül- község, a Magyar * Autonóm Tartomány egyik nagyközsége, a Nyikó patak és a Nagvküküllő közt fekszik. A felszabadulás óta nagyot változott Székely- keresztúr község is. A régi házak mellett egyre több az új, tágas épület, amelyek helyenként kisvárosi látszatot keltenek. A főúton az egyik takaros épületben helyez­ték el a községi múzeumot. Az egyik teremben rómaikori pénzdarabok, ősrégi agyagedény cserepei, különböző feliratos kövek, amott egy faeke és régi szövőszék marad­ványai beszélnek a múltról. A másik terem a székelyek múltbeli szenve­déseit tárja elénk. Egy olajképen fényűzően öl­tözött, hegyesre pödört bajszú grófot láthatunk. A kép alatt a hűbéri korból származó grófi szék látható. Arannyal gazdagon díszített bőrborításá­ból ugyanaz a hivalkodó dölyí árad, mint a fö­lötte függő olajfestményből. A gróf képe mellett 'násik kép van a falon. Ez az olajkép egy XVIII. századbeli székelyt ábrázol, szegényes öltözékben, de kezében a fejsze és szemében az évszázadok folyamán beléoltott gyűlölet a lázadásról beszél. Ez alatt a kép alatt is széket látunk és első pil­lantásra azt hinnénk, hogy valamilyen gyerek­szék. A felirat azonban mást mond. Ilyen ala­csony, vékony és görbelábú székeken ültek az egyszerű székelyek a hűbéri társadalomban. Éppen kiléptünk a múzeum ajtaján, amikor összetalálkozunk Molnár Istvánnal, a múzeum igazgatójával. Fürge, középkorú férfi, hóna alatt hegedűtokot szorongat. — Most fejeztem be óráimat a pedagógiai iskolában... no, meg a zenekari próbák, — mondja mintegy mentegetőzve, hogy nem talál­tuk a múzeum irodájában. Az öreg tanár szavaiból ugyanaz a büszkeség csendül ki, amelyet bármely székelykeresztúri dolgozó hangjából klérezhetünk, ha a község kul­turális életéről érdeklődünk. És jogos is ez a büszkeség. Hiszen ez a község, amely már több mint 800 éve áll a Nyikó völgyében, csak most, a népi demokrácia éveiben indult el az emberi élet és a kultúra útján. A megyei DISZ-bizottság farsangi karneválja A megyei DISZ-bixoliság íeo- ruár 28-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a Szakszervezeti Ta­nács megyei székhazában a me­gye élenjáró fiataljainak részvé­telével farsangi karnevált rendez. A karnevál a nagykállói népi együttes Kallói kettősével kezdő­dik. Az éjszaka folyamán lesz tombola, zsákbamacska és jel­mezverseny. A jelmezverseny eredményeinek kihirdetése éjfél­kor lesz és a legszebb jelmezek tulajdonosai értékes dijakat kap­nak. l4iill'ol«li k ii M úb* Iá ró sí Ili a A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi könyv-! tara könyvcserét folytat a ma- { gyarországi könyvtárakkal, tudo­mányos intézetekkel és egyesüle­tekkel. A könyvcsere terén kü­lönösen szoros kapcsolat jött lét­re a Magyar Népköztársaság Tu­dományos Akadémiájával, a, bu­dapesti egyetemekkel, az Egye­temi Könyvtárral és a Magyar- Szovjet Társasággal. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi könyv­tára az idén több mint ezerféle könyvet és folyóiratot küldött Magyarországra. Ugyanakkor az utóbbi másfél hónap alatt több mint 500 példány könyvet és fo­lyóiratot kapott a Magyar Nép- köztársaságtól. Ax „Amerikáéi lenes I evékán ységet Vizsgáló Bizottság“ megbízottja, szaglászik két a meri ka i hírügynökségben A newyorki „Daily Worker’' írja: Harold Velde, az „Amerika- ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság” elnöke egy nyomozót küldött az „Associated Prés” és az „International News Service” newyorki szerkesztőségébe, hogy’ felülvizsgálja, hogyan kezelik a bizottság ténykedéseivel kapcso­latos híreket. Velde maga is alátámasztotta, hogy Larry E. Keriey, volt FBI ügynököt, a „Journal-American” veit tudósítója: az említett szer­kesztőségekbe küldte „felderítő” útra. Keriey egyébként az ame­rikai külügyminisztériumban fon lyó McCarthy-féle kihallgatáso­kon koronatanúként szokott sze-< repelni. (MTI) Haladó filmek gyártása Japánban Szenkizi Taniguzi, japán filmrendező, aki a „Toho” nevű nagy japán filmtársaságnál dolgozik, filmet készített, amely megmutatja milyen hatással van a japán Ifjúságra az „amerikai életforma”’ Amikor a filmet előadták, az Amerikának engedelmeskedő sajtó „amerikaellenesként” elítélte a filmet. A japán közvélemény,* va­lamint ismert írók gondoskodtak azonban arról, hogy a film a mozik műsorán maradjon. Japánban jelenleg több olyan film van előkészületben, amely a békéért folytatott harccal foglalkozik. így például Szazuo Jamagata rendező „Az első ellenállás” címmel filmet készített, amely japán halászok bátor harcát ábrázolja egy amerikai katonai támaszpont építése ellen. A film forgatókönyve megtörtént eseményen alapul. Az amerikai tanítókat megfélemlítette a kommunisták elleni állandó hajsza Mint a DPA hírügynökség je­lenti. dr. Robert Hutchins, a chicagói egyetem volt elnöke, a „Look” című amerikai folyóirat legújabb számában megjelent cikkében azt írja, hogy a kom­munisták elleni állandó hajsza megfélemlítette az amerikai ta­nítókat. „Az Egyesült Államok­ban a nevelés sokhelyütt ma le­hetetlen, mert megakadályozzák a szabad kutatást és a szabad vitát“ — írja. Dr. Hutchins azt írja: „az amerikai tanítók félnek attól, hogy az iskola- és előadótermek­ben szabadon megvitassák mind­azokat a kérdéseket, amelyeket esetleg „vitásnak“ lehet tekinte­ni. Ilyen kérdések a társada­lombiztosítás, a faji kérdés, a kommunista Kína elismerésének kérdése, sőt az amerikai alkot­mánynak az állampolgári jo­gokra vonatkozó része is”, Miért burjánzik a gyermekbünözés Jugoszláviában A „Za Szoeijalisz- ticsku Jugoszláviju“, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszk­vában megjelenő lap­ja a Jugoszláviában burjánzó gyermekbű­nözéssel és annak okával kapcsolatban a többi között a kö­vetkezőket írja: A gyermekbűnözés Jugoszláviában nem véletlen jelenség, ha­nem komoly társadal­mi probléma. A hiva­talos jugoszláv sajtó is kénytelen egyre gyakrabban szóváten- ni a mind nagyobb méreteket öltő gyer­mekbűnözést, s beis­meri, hogy a tettek elkövetői túlnyomó- részt súlyos anyagi gondok miatt vete­mednek zsebmetszés­re, tolvajlásra, sőt gyilkosságra. Évről-évre több fia­talkorú bűnözőt állí­tanak bíróság elé Ju­goszláviában, — álla­pítja meg a lap. Ezt bizonyítják a Zágráb­ban megjelenő „Na- rodni Liszt“ című lap­ban közölt adatok is, amelyekből kitűnik, hogy amíg 1950-ben Zágrábban például 288 fiatalkorú bűnö­zőt állítottak bíróság elé, addig 1952-ben a bíróság elé állított gyermekbűnözők szá­ma már 12 százalék­kal emelkedett. 1953- ban pedig az év első 7 hónapja alatt ítél­tek, el 2158 fiatalkorú bűnözőt, vagyis any- nyit, mint 1950-ben egy egész esztendő alatt. Ezek a számok tá­volról sem felelnek meg a valóságnak, mert csupán azt tük­rözik, hány esettel foglalkozott a bíróság, míg a gyakorlatban ennél lényegesen több fiatal követ el apróbb tolvaj lást, vagy egyéb bűntényt. A „Zagre- bacski Tjednik“ című lap adatai szerint 1947—1953-ig 2500 fia­talkorú bűnöző for­dult meg úgyneve­zett „javítóintézet- ben‘‘. A „Dnevnik“ című noviszadi lap tavalyi december 11-i számá­ban arról írt, hogy egy 12 éves kisleány és egy 11 éves kisfiú követett el súlyos lo­pást. Mint a lap írta, mindketten munka- nélküli noviszadi la­kosok gyermekei vol­tak. A jugoszláv sajtó, amely kénytelen az egyre növekvő gyer­mekbűnözést beismer­ni, az okot a szülők­re igyekszik hárítani. Arról természetesen hallgat, hogy mind­ezért elsősorban az ország vezetői felelő­sek, akik a munka- nélküliek gyermekeit és az árvákat erköl­csi fertőbe taszítják, — állapítja meg a „Za Szocijaliszticsku Jugoszláviju“, •r Virágzik a kultúra Székelyker esztúr on

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents