Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-27 / 49. szám
195.4 FEBRUAR 27, SZOMBAT w e p u a p Hazánkba érkezett a Mojszejev-együttes Réglátott, kedves jóismerősöket, drága barátokat üdvözöltünk tegnap hazánk földjén: megérkezett Igor Mojszejev Sztálin-díjas népművész vezetésével a Szovjetunió Állami Táncegyüttese. Reggel, amikor az együttes tagjai Záhonynál, a „kincseskapunál” Magyarország földjére léptek, lelkes vendégfogadók üdvözölték őket: a záhonyi és környéki dolgozók. Ott voltak a színes, pompás viseletűkben az ajaki népi együttes tagjai is. Az üdvözlések után megkezdődött a barátkozás: forró baráti szavak hangzottak el. i Este hét órakor a Szovjet és Magyar Himnusz hangjai mellett érkezett meg a Mojszejev-együt- tes vonata Budapestre a Nyugati pályaudvarra. Az együttes fogadtatásáig megjelent Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, valamint a kulturális élet több képviselője. Ott volt J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. — Legyen a ti mostani, harmadszori látogatásotok ünnepi megpecsételése annak — mondotta a többi között üdvözlő szavaiban Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese —, hogy művészi és baráti kapcsolataink a jövőben még gazdagabban fognak virágozni. Az üdvözlő szavakra Igor Mojszejev válaszolt. — Bízunk abban, — hangsúlyozta, — hogy magyarországi tartózkodásunk ezúttal is hozzájárul kulturális tapasztalataink kicseréléséhez és ezen keresztül a magyar-szovjet barátság elmélyítéséhez. A Szahszervezetí Világszövetség (elhívása a világ asszonyaihoz és leányaihoz Vlko Cservenkov elvtárs beszámolója a Bolgár Kommunista Párt VI. A Szakszervezeti Világszövetség felhívással fordult a világ asszonyaihoz: A Szakszervezeti Világszövetség felhív minden dolgozót és minden szakszervezetet, vegyen tevékenyen részt a Nemzetközi Nőnap megünneplésében. A Nemzetközi Nőnap nagy szerepet játszik a nők függetlenségéért vívott harcban és szoros kapcrolatban áll a munkásmozgalom fejlődésével. — A Szakszervezeti Világszövetség felszólítja a szakszervezeteket, fokozzák a harcot azért, hogy a nflk egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak, fizetéses szabadságban részesüljenek, a dolgozó nők gyermekei számára létesítsenek gyermekvédelmi intézményeket, biztosítsák a nők szakmai továbbképzését ás szüntessék meg a nők mindenféle megkülönböztetését. A Nemzetközi Nőnappal kapcsolatban a Szakszervezeti Világszövetség különösen felhívja a figyelmet arra, hogy a munkások és a szakszervezetek ne csökkentsék a nőknek a szakszervezeti munkába való bevonásáért vívott harcukat. A. J. Visinszkij levele az ENSZ főtitkárához A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának február 25-i délelőtti ülésén Vlko Cservenkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára beterjesztette a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámoló jelentését. A beszámoló első része a nemzetközi helyzettel és Bulgária külpolitikájával foglalkozott. Vlko Cservenkov ezután áttérve Bulgária belső helyzetére és a Kommunista Párt feladataira, a többi között ezeket mondotta: — Az ország belső gazdasági fejlődésében a beszámolóban érintett időszak egyedülálló jelentőségű. Ez az időszak országunk történetében példátlanul álló ugrást jelent a termelőerők fejlődésében, ugrást a szocializmus felé. A mezőgazdaságban olyan változások mentek végbe, amelyek gyökere^ fordulatot eredményeztek a mezőgazdaság szövetkezeti elveken alapuló átszervezésében. A szegényparasztok és középparasztok zöme, különösen az ország gabonatermő vidékein, belépett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe. 1952-ben a szövetkezeti földek területe elérte az összes szántóföldek 51.5 százalékát, a szövetkezetekbe belépett parasztgazdaságok száma pedig elérte az összes parasztgazdaságok 52.3 százalékát. A szövetkezeti rendszer (mezőgazdasági termelőszövetkezetek) uralkodó lett a falun. Pártunk VI. kongresszusán kijelentheti, hogy az első ötéves népgazdasági tervben, általa kitűzött feladatokat teljesítették, — mondotta. — E feladatok többségét négy év alatt megoldották. Mindez a Szovjetunió állandó, önzetlen segítségének, a bolgár munkások, parasztok és az értelmiség lankadatlan munkájának, a párt és az állam helyes politikájának és óriási szervező tevékenységének köszönhető. Vlko Cservenkov ezután a párt j főfeladataival foglalkozott belpoli- J tikai téren, amelyeket a többi között a következőkben hatáiMott meg: Szervezzük és irányítsuk népünk békés alkotó munkáját a második ötéves népgazdasági terv teljesítésére és túlteljesítésére, valamint központi feladatának sikeres megoldására, — a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának rohamos emelésére, a munkások, alkalmazottak és parasztok reáljövedelmének növelésével, fokozott lakásépítkezéssel, a népoktatás, az egészségvédelem, a szocialista tudomány, kultúra és művészet továbbfejlesztésével. Próbaúton vasúti közlekedésünk új büszkesége, a „Hargita“ Budapest-Nyíregyháza útvonalon A budapesti Nyugati pályaudvarról pénteken reggel gördült ki próbaútjára vasúti közlekedő ünk új büszkesége, a „Hargita” motorvonat. Ilyen típusú szerelvényt iparunk már eddig is készített exportra, ilyen vonat közlekedik rövidesen Berlin—Prága, valamint Prága—Pozsony között is. A mast próbaútra indult szerelvény az első ebből a típusból, amely bekapcsolódik hazánk vasúti forgalmába, s néhány hét múlva már rendszeresen — gyorsvonatként—; közlekedik Budapest—Nyíregyháza között. Ezen az útvonalon tette meg a próbaút első részét is, majd a Szerencs—Miskolci vonalon tért vissza Budapestre, csaknem 600 kilométeres utat hagyva maga mögött, Az ENSz. titkársága az Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos okmányaképpen kiadta A. J. Visinszkijnak, a Szovjetunió állandó ENSz-beli képviselőjének az ENSz. főtitkárához intézett levelét. Mint a levél rámutat, a Szovjetuniónak az ENSz-nél működő képviselete, — hivatkozással a főtitkárnak a gazdasági és szociális tanács XVII. ülésszaka előzetes napirendjével foglalkozó emlékiratára — közli, hogy a Szovjetunió küldöttsége az ülésszakon javasolni fogja, tűzzék napirendre a következő kérdést: „A nemzetközi kereskedelem nehézségeinek kiküszöbölése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének eszközei". A Szovjetunió küldöttsége a levélhez magyarázó megjegyzést fűzött, amelyben megindokolja az említett javaslatot. A magyarázó megjegyzés többek között a következőket mondja: A Szovjetunió abból indul ki, hogy a kereskedelem az országok közötti békés kapcsolatok fejlesztésének egészséges és szilárd alapja, függetlenül az egyes országok gazdasági és szociális felépítésében mutatkozó eltérésektől. Az Is köztudomású, hogyha a gazdasági és szociális tanács kiküszöbölné a nehézségeket a nemzetközi kereskedelem területén és konkrét indítványokat tenne a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megerősítésére és kiszélesítésére, ezzel előmozdítaná a nemzetközi feszültség enyhítését és nagy szolgálatot tenne a világbéke megszilárditásu ügyének. Sisakli Szíriái elnök lemondott és elhagyta az országot Egybehangzó nyugati jelentések szerint az aleppói eseményekkel kapcsolatban Sisakli tábornok, Szíria elnöke, csütörtökön este lemondott és repülőgépen azonnal elhagyta az országot. Sisakli tartózkodási helyét illetően a jelentések eltérőek: egyes hírek szerint Kairóban, más források szerint Beirutban tartózkodik. Mint a „Reuter" az aleppói rádió jelentésére hivatkozva közli, Hasem el Ataszit, az úgynevezett Néppárt egyik vezetőjét nevezték ki a felkelők Szíria uj elnökévé. Az „AFP‘‘ jelenti, hogy péntekre virradó éjszaka szabadonbo- csátották a börtönökből azokat a politikusokat, akiket Sisakli kormánya vetett t&nlöcbe, Az Egyesült Államok terjeszkedési politikája válságba sodorja a francia gazdasági életet A német főváros demokratikus övezetében megjelenő „Die Wirtschaft'1 című gazdasági lap a francia-amerikai ellentétekkel foglalkozó cikkében kimutatja, hogy miként sodorja válságba az Egyesült Államok terjeszkedési politikája a francia gazdasági életet. Franciaország gazdasági helyzete válságos. Az ipari termelés csökken. Ezév első negyedében a termelés 7 százalékkal kisebb volt, mint az éppenséggel nem ragyogó múlt év első negyedében. A gazdasági beruházások összege már 1952-ben 3 százalékkal kisebb volt, mint 195i-ben. Az ország külkereskedelme, különösen kivitele összezsugorodik. 1952-ben a francia kivitel 12 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. Az infláció fokozódik, a költségvetési hiány, az államadósság és a bankjegyforgalom állandóan növekszik. Minthogy a kapitalista világpiac jelentősen összeszűkült, manapság a kapitalista országok csak egy másik kapitalista ország rovására fejlődhetnek. Az erősebb amerikai imperializmus a második világháború után kihasználta a francia versenytárs gyengéit, katonailag megszállta Franciaországot és gyarmatainak egyes részeit, a francia monopóliumokat fontos értékesítési területekről kiszorította s ezek nyersanyagforrásait részben magához ragadta, a 2.6 milliárd „dollársegéllyel11 behatolt a francia gazdaságba és ezen az alapon fokozódó fegyverkezési kiadásokat kényszerített az országra (összegük 1949-ben 377 milliárd, 1953-ban 1800 milliárd frank volt), végül olyan gazdasági és katonai paktumok elfogadására kényszerítette, amelyek nem állnak Franciaország érdekében. Minthogy a francia monopoltöke régi pozícióinak helyreállítására és újak szerzésére törekszik, fokozódó mértékben támadtak feszültségek a francia és az ame-. rikai monopolisták között. Kiélezte az ellentétet a versenyfutás a maximális profitok megszerzéséért a fegyverkezési üzletben. A múlt nyáron az amerikaiak hirtelen megszüntették a további fegyverkezési hitelek engedélyezését a párizsi kormány számára, mert e hiteleket a franciák nem az amerikai kívánalmak szerint használták fel. A francia hadiipar megkezdte páncélosok, lökhajtásos vadászgépek, géppuskák és rakétaíegyverek előállítását, amit az amerikai monopóliumok maguknak tartottak fenn. Az amerikai dollárok franciaországi felhasználása ügyében támadt, viszály máig sem gyengült A fennálló ellentétek az Egye- ísült Államok európai politikája kérdéseiben is egyre mélyebbek. Az újra erősödő nyugatnémet imperializmus Washington támogatásával a nyugateurópai szárazföldön vezető hatalmi helyzetre törekszik, de a francia finánctőke kézzel-lábbal kapálózik minden olyan amerikai gazdasági és katonai terv ellen Európában, amely a rajnai és ruhrvidéki iparmágnásokat részesíti előnyben. További ellentétek forrása az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy fokozza az amerikai .áruk kivitelét Franciaországba, ele ugyanakkor messzemenően megakadályozza francia áruk behozatalát. A dollárhiány és az ország rendkívül nagy eladósodása, amelybe Franciaországot az amerikai politika döntötte, egyik legfontosabb oka a francia gazdasági élet ziláltságának. Franciaországnak az Egyesült Államokba irányuló kivitele 1951-től 1952-ig 37 százalékkal csökkent. Az Egyesült Államok nemcsak a dollárterületre irányuló francia kivitelt akadályozzák, hanem a Szovjetunióba, Kínába és Kelet- Európába irányuló francia kivitelt is. A francia gazdasági élet az utóbbi időben sikerrel járó erőfeszítéseket tett, hogy a demokratikus világpiac országaival az árucserét ismét kiépítse. 1952-ben Kelet-Európával az árucserét sikerült 40 milliárd frankra növelnie, francia iparosok és üzletemberek egy csoportja Pekingben megállapodást írt alá 20 milliárd frank értékű kölcsönös árucseréről. Franciaország kereskedelmi egyezményeket kötött az európai népi demokráciákkal és nemrégiben a Szovjetunióval is. Francia- ország számára a Kelet és Nyugat közti kereskedelemben való részvét#! annál is fontosabb, mert a kapitalista világpiacon a versenytársak közt egyre hevesebb a harc. Franciaország hagyományos piacain az amerikai és a nyugatnémet monopóliumok visszaszorították a francia befolyást. A francia kivitel 1951-től 1952-ig 12 százalékkal csökkent, de a nyugat-* európai országokba irányuló kivitele 35 százalékkal, Argentínába irányuló kivitele 64 százalékkal, a sterling-területre irányuló francia kivitel pedig 27 százalékkal csökkent. A francia monopóliumok fokozták a francia gyarmatokba irányuló kivitelt, de ez a 10 százalékos növelés nem egyenlíti ki a francia kivitel csökkenését. Rendkívül kiéleződnek az ellentétek az amerikai és a francia monopolisták között a francia gyarmati területeken, ahová az amerikaiak a második világháború után vagy közvetlen, vagy közvetett tőkeberuházásokkal, vagy pedig katonai megszállás útján behatoltak. Franciaország afrikai birtokain az amerikai befektetések összege 1943-ban 27 millió dollár volt, ma pedig óvatos becslés szerint is legalább 500 millió dollárt ér el. Az amerikaiak érdeklődése elsősorban Észak-Afri- ka felé irányult, ahol több új légitámaszpontot létesítettek és magukhoz ragadták a legfontosabb kikötőket. Az amerikai monopóliumok itt főképpen különféle színesfémek, mangán, wolfram, valamint nyersolaj megszerzésére törekednek. A francia monopoltőke közvetlenül a második világháború után az amerikai imperializmusban keresett támaszt, mert saját népének fokozódó nemzeti és szociális követeléseivel és az elnyomott gyarmati országokkal szemben, egymagában nem érezte magát elég erősnek. A brit monopoltőkéhez hasonlóan azonban tapasztalnia kellett, hogy az Egyesül: Államok csak olyan „támaszt-1 jelentenek számára, mint az akasztott ember számára a kötél.
