Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-24 / 46. szám

Ditag, ftpoleta^ial egyejütjMkf .% mai sfámbaa AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Akik „a légynek sem ártanak” (2. oldal) Az agiláeiós munkában szerzett tapasztalataimról (2. oldal) Ünnepi ülés a Szovjet Hadsereg ét a Haditengerészeti Kotta fennállásának 36. évfordulója alkalmából (3. oldal) Hozzászólások az SzMT kibővtett aktíva-gyűlésén elhangzott beszámolóhoz (3. oldal) A szerződéses termelés hírei (4. oldal) Orvoslást várunk (4. oldal) XI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 FEBRUÁR 24, SZERDA A békebisottságok feladata a négyhatalmi értekesiet után MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL A Pócsik-brigád helytállása vitatására. Mindezeket jelentős eredményeknek könyvelhetjük el. Jelentős az a tény, hogy az Egye­sült Államok kormánya végülis kénytelen volt tudomásul venni, hogy a Kínai Népköztársaság be­vonása nélkül lehetetlen intézni Távolkelet ügyeit. A leglényege­sebb azonban az, hogy az érte­kezlet fényesen igazolta: egyre inkább győzedelmeskedik a tár­gyalások szelleme a nemzetközi politikában és ezt a valóságos tényt a legagresszívabb körök sem hagyhatják figyelmen kívül Persze, ezeknek a köröknek a képviselői mindent megpróbáltak hogy zsákutcába vigyék a berlini tanácskozást és a kudarcot vi­lággá kürtölhessék. Azonban eze­ket a mesterkedéseket meghiúsí­totta a szovjet küldöttség, első­sorban Molotov elvtárs higgadt, megegyezésre törekvő magatar­tása. A szovjet küldöttség érezte fe­lelősségét a népek békéje iránt. A Szovjetunió küldöttségének min­den egyes javaslatát, cselekedetét áthatotta az a tudat, hogy a hiva-| tásos diplomaták az egész világi színe előtt felelősek a béke ügyé­ért. A szovjet diplomácia most is bebizonyította, hogy ténykedé­sét az emberiség legnemesebb eszméi, érdekei vezérlik. A törté­nelemben talán példátlanul álló esemény játszódott le az értekez­let; után. Molotov elvtárs, a Szov­jetunió küldöttségének vezetője, a Szovjetunió Minisztertancsának első elnökhelyettese, külügymi­niszter, a négyhatalmi értekezle­tet követő napon meglátogatta a berlini híradástechnikai készülék- gyár dolgozóit és ott megkérdez­te a német munkásokat: vélemé­nyük szerint a szovjet küldöttség­nek a berlini értekezleten egyik­másik kérdésben nem kellett vol­na-e másként eljárnia, vagy, hogy a szovjet küldöttség elég figyel­met szentelt-e minden olyan kér­désnek. amelyet a német dolgo­zók fontosnak tartanak. A német munkások dübörgő tapssal vála­szoltak a kérdésre, ezzel juttatták kifejezésre, hogy a szovjet kül­döttség a német kérdés elintézé­sére irányuló javaslatában mesz- szemenöen szem előtt tartotta a német nép nemzeti érdekeit, az egész európai biztonság, béke ügyét. Békebizottsógaink nemes és szép feladata, hogy világosan megmagyarázzák a dolgozóknak a négyhatalmi tanácskozás eredmé­nyeit, tanulságait. Ebbe a mun­kába vonják be a falu értelmi­ségi dolgozóit, pedagógusokat, or­vosokat, agronómusokat. A négyhatalmi tanácskozás lét­rejötte a békemozgalom követke­zetes, áldozatos harcának gyü­mölcse volt. Első lépés ez azon az úton, amely a győzelemhez ve­zet. A győzelem a tartós és szi­lárd békét jelenti, azt jelenti, hogy minden vitás kérdést tár­gyalások útján intézzünk el. A győzelemhez a békemozgalom erejének további növelése szüksé­ges. Ez azt jelenti, hogy a győ­zelem elérhető, mert rajtunk, egyszerű embereken múlik. Ezt a legfőbb tanulságot magyarázzák meg legérthetőbben és legvilágo­sabban békebizottságaink. Ha ezt sikeresen teszik, akkor tovább terebélyesedik, szélesedik me­gyénk békevédelmi mozgalma. (Üzemi tudósítónk­tól.) Pócsik József a 92. számú Autóközleke­dési Vállalat sztaha­novista motorszerelő­je. Ezelőtt nem jutott eszébe, hogy a válla­latnál végzett mun­káján kívül más mun­kát is elvégezzen. Erre ideje sem na­gyon volt, hiszen ten­nivalója az üzemen belül is éppen elég akadt. Amikor azon­ban a Pócsik-brigád megvitatta, mi módon készüljenek a III. pártkongresszusra, hasznos dolog jutott eszébe. Olvasta a párt és kormány in­tézkedéseit a mező­gazdaság fejlesztésé­ről. Arról is tudott: mind több üzem vál­lalta gépállomásaink segítését, hogy a ta­vaszi munkákra ide­jében készüljenek fel a gépek, örömmel járult hozzá a bri­gád Pócsik elvtárs javaslatához. Elha­tározták: a tiszaszal- kai gépállomás gépja­vítási munkáit segítik vasárnaponkint. Az­óta lelkesen készültek e munkára. A válla­lat vezetői örömmel fogadták a Pócsik- brigád kezdeménye­zéseit, s az öt lelkes munkás örömére tu­datták velük: nem­csak vasárnaponként lehetnek a gépállo­más segítségére, ha­nem más üzemek példáján, hosszabb időn át. Az Autóköz­lekedési Vállalat jói felszerelt műhelyko­csit bocsát a brigád rendelkezésére, s már csütörtökön indulnak is 10—12 napra a ti- szaszalkai gépállo­másra. A lelkes cso­port motorszerelő, géplakatos, asztalos szakemberei alig vár­ják, hogy munkájuk nyomán egyre több kijavított gép dolgoz­hasson a tiszaszalkai gépállomás körzeté­ben. KLUCSIK EDE Tegnapelőtt mutatták be Budapesten a panyolai népi együttes előadását A panyolai kultúrotthon fennállása. óta. soha■ nem volt mégolyán izgalom, mint az elmúlt napokban. .1 községbcltek két- héttel ezelőtt kapták az örömhírt: február 22-én Budapesten kell bemutató elő. adást tartani népi együttesüknek. községben as elmúlt két hét alatt nagy érdeklődés kísérte az együttes próbáit. Sokat beszéllek a pesti szereplésről. Kétszer tartót falc azelőtt próbát egy héten, de most a két hét alatt minden este megtöltötték a kuUúrotthont a, köz­ség lakói, s még a késő esti órák ban sem akartak hazamenni. Kern csoda. Mindenkinek tetszett ez a 80 tagú kiváló népi együttes. Három. hónappal ezelőtt alakult « panyolai népi együttes. Nagy. részt fiatalokból áll. de 15 évestől (>0 évesig szinte minden korosztály képviselve van köztük. A járási, megyei tanács és nem utolsó sor. ban a Népművészeti Intézet segítette őket ahhoz, hogy feldolgozzák és színpadra vigyék a község szép, de már csaknem feledésbe menő hagyományait. Valamikor sok kendert termellek ezen a vidéken, s szinte az egész telet házi fonással töltötték az emberek. A minden­nap mös.más családnál megrendezett fonóeslék jó alkalmat adtak a. szórakoztató népi játékok fejlesztésére. A népi együttes most egy ilyen, dalban, táncban és népi játékokban gazdag ,Jonó jelenet”.et elevenít fel. Lelkes munkájukkal érdemelték ki, hogy február 22-én a fővárosban bemutató előadást tartottak. Az együttessel csak j3-an utaztak el, de gondolatban az egész község együtt volt a budapesti bemutató előadáson. Most már alig várják haza őlcet. hogy elmondják milyen sikerrel járt szereplésük. Vasutasok a verseny élén A nyíregyházi fütóházban sike­resen alkalmazzák a kiváló szov­jet vasutasok munkamódszereit. Ezek közöl a legjelentősebb a „mosás tól-mosásig”-mozgalí>m, amelyet a nyíregyházi vasutasok már régebben alkalmaznak. A mozgalom megindulása előtt az volt a helyzet, hogy a mozdonyt 3.000 kilométeres út lefutása után bevitték a fűtőházba, ahol több napig tarló kazánmosást végeztek rajta. Ez nagy költséget és gép­kiesést jelentett. Amióta ezt a. nagyjelentőségű szovjet munka- módszert bevezették, a nagyobb méretű mozdonyok már átlagosan 15.000 kilométert tesznek meg mosástól-mosásig. A kazáníúva- tások rendszeres elvégzésével csökkentik az önköltséget. Több sztahanovista mozdony- | vezető vállalta, hogy ezzel a moz- ; galommal az előirányzottnál több j kilométert tesz meg mozdonyával i anélkül, hogy fűtőházba kellene vinni. Mihály János sztahanovista mozdonyvezető fűtőjével. Barna Lászlóval megfogadta, hogy nso- sástól-mosásig 40 ezer kilométert tesznek meg. Eddig több mint 34.000 kilométert futottak mozdoJ I nyukkal. Rövidesen teljesítik vál­lalásukat. így kevesebb lesz gép­kiesésük, jelentős anyag- és bér­megtakarítást érnek el. Ugyancsak ez a kiváló szovjet módszer segíti a vasutasokat » szénmegiakarításért folytatott harcukban. A nyíregyházi fiitőház dolgozói a téli zord időjárás el­lenére januárban 584 tonna sze­net takarítottak meg. Ezzel a szénmennyiséggel két mozdonyt egy egész hónapon keresztül lehet üzemeltetni. LELKES KÉSZÜLŐDÉS (Tiszalöki járási tudó­sítónktól.) A tiszalöki Üj Élet tsz. brigádjai már a ta­vaszi munkákra való gondos felkészülésről be­széltek e hó 15-én meg­tartott brigádértekezletü- kön. Felfedték a munká­jukban lévő hiányossá­gokat, hogy azokat kija­vítva, megmutathassák: pártunk III. kongresszu­sa tiszteletére kiváló munkaeredményeket ér­nek el. A felszólalók arról be­széltek: a szövetkezet jö­vője saját jövőjüket je­lenti. ezért szívesen ad­ják tudásuk legjavát ah­hoz, hogy a munkában tett vállalásaikat mara­dék nélkül teljesítsék. A tehenészbrigád elhatá­rozta: kísérletképpen hat tehenet egyedi takarmá­nyozásra állítanak be, s alkalmazzák náluk a tőgymasszázst is. Ezek fejési átlaga naponta 18 liter voK, »mit egyeWre 30 literre akarnak nö­velni. Ezenkívül minden tehénné) egy literrel nö­velik a fejési átlagot jobb takarmányozással, gondozással. Vigyáznak az állatok és az Istálló tisztántartására és az is- tállótrágya helyes keze­lésére is. Tóth János dohányos brigádja szebb és jobb- minőségii dohányt akar termelni. Ezért március 15-re elkészülnek 10 da­rab melegággyal, a pa­lántákat olyan gondosan nevelik, hogy április 20- ra azok kiültcthetők le­gyenek. Gáli Mihály ker­tészeti .brigádja megfo­gadta: március 1-re 10 darab üveg-melegágyat rak meg. Április 10-re 3.800 öl dinnyét, 800 öl dughagymát és 600 öl hagymamagot vetnek el. A kipusztult fák pótlá­sára 50 hold gyümölcsö­sükben 700 darab facse­metét elültetnek. A fogá­tasok eddig naponta S szekér trágyái viíiii. ki tóga tönként. Most amel­lett, hogy állataikat job­ban gondozzák, rendben tartják a szekereiket is. naponta kilenc fordulót tesznek meg. Egymást múlták felül vállalásaik megtételében a lelkes tsz-tagok. így értékes volt többek kö­zött Varga Mihály és Balogh János ácsok. Bé­kési György kovács és Göndc János kerékgyár­tó fogadalma is. Ezek a mnnkafclaiánlások a tsz. épületeinek karbantartá­sát, javítását, gazdasági felszereléseik, szekereik rendbohezását eredmé­nyezik. Nemcsak a brigádok közöseit, hanem az egyes tagok is megtalálták a módját annak, milyen területen érhttnek el munkás ikereket, ame­lyek közös gazdaságuk jólétét növelik. Galyas Hnm mintage 40 ntónea triörözését és vetéshez való előké­szítését vállalta. Kuhár Józselné pedig a hajna- lostanyai ebédlő és iroda kimcszclésérc tett ígére­tet. Jelentős volt Fehér Józsefnek, a tsz. juhászá­nak hozzászólása is. El­mondotta: azon kívül, bogy juhainál teljesíti az ellesi tervei, 6 kilóra növeli az égyenkinti nyí­rási átlagot. A száraz ta­karmány 10 százalékát úgy takarítja meg, hogy legeltet az utak és faso­rok mentén is. A tiszalöki Üj Élei tsz. tagjai valósítsák meg fo­gadalmaikat, hogy el­végzett jó munkájuk gaz­dag terméseredmények­ben, állatállományuk ho­zamának növelésében mutatkozzon meg. így fokozottan javul saját jólétük is, így készülnek méltóan pártunk ITT. kongresszusára. KW* jWETVB A s Régen nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés nemzetközi ese­mény iránt, mint a négy nagyha­talom külügyminisztereinek bér- ; lini tanácskozása iránt. Kevés olyan dolgozó volt az értekezlet ideje alatt, aki ne olvasta volna nagy figyelemmel nap mint nap a tudósításokat, híreket. Ez az ér­deklődés nagyon is érthető volt. Az egyszerű emberek reménység­városának nevezték el Berlint, éppen azért, mert a hidegháború enyhülését, a nemzetközi feszült­ség csökkenését várták a négyha­talmi tanácskozástól. S nap mint nap azt nézték az emberek az újságokban: vájjon betölti-o ezt a reményt Berlin. Az érdeklődés az1 értekezlet berekesztése után sem csökkent, szerte a megyében élénk vita folyik: hozott-e ered­ményt a tanácskozás, vagy sem. Igyekszik mindenki a maga mód­ja szerint választ adni erre a kérdésre. A nemzetközi kérdésekben jár­tas, becsületes emberek tisztán látják: a tanácskozás újabb bi­zonysága volt annak, hogy a vilá­gon a tanácskozás szelleme lett úrrá. A nemzetközi impel ializmus belső ügynökei, az ellenséges ele­mek szintén a maguk módján be­szélnek, a tényeket meghamisítva próbálják elhitetni, hogy az érte­kezlet kudarcba fulladt. Békebi­zottságaink nagyrésze igyekezett a tanácskozás ideje alatt feleletet adni a kérdésekre. Most még na­gyobb szükség van arra, hogy me­gyénk minden békebizottsága szé­leskörű felvilágosító munkát fejt- sén ki, s megmutassa a való helyzetet a dolgozóknak. Ez a fel- világosító munka elválaszthatat­lan a kormányprogramm végre­hajtásáért folyó munkától, a ma­gasabb terméshozamért folytatott harctól. Hiszen minél tisztábban és világosabban látja a munkás ». agy dolgozó paraszt, hogy milyen nagy erő ma a békemozgalom ereje, annál nagyobb kedvvel, biztonság- érzettel végzi termelő munkáját. A berlini tanácskozás eredmé­nyei vitathatatlanok. A záróköz­lemény is azt igazolja. Az igaz hogy a német kérdésben, az oszt­rák államszerződés ügyében még nem jött létre megegyezés, az is igaz, hogy a nyugati külügymi­niszterek számos olyan szovjet javaslatot utasítottak vissza, me­lyek a tartós béke megszilárdítá­sára irányultak. Azonban még a oolgári „Dagblad‘‘ holland lap is rámutat: jóllehet a berlini érte­kezlet nem vezetett közvetlen eredményre, mindazonáltal még­sem volt értelmetlen. Hidakat kovácsoltak további megbeszélé­sekhez. A berlini tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy 1954 április 26-ára értekez­letet hívnak össze Genfbe a ko­reai kérdés békés rendezésére, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Koreai Demokratikus Köztársaság és több más, a koreai háborúban résztvett állam részt- vételével. Abban szintén megál­lapodtak a külügyminiszterek hogy a négy állam kormánya in­tézkedéseket tesz a leszerelés, a fegyverzet lényeges csökkentésé­nek előmozdítására, valamint az tomfegyverek kérdésének meg-

Next

/
Thumbnails
Contents