Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

2 1954 FEBRUAR 29, KEDD PÁRTÉPÍTÉS A. vezetőség'választó taggyűlés elnöke — a pártdemokrácia legfőbb őre A FALU dolgozó népének ne­velése, mozgósítása a magasabb terméseredmények elérésére, — a párttagok, a kommunisták fel­adata. A kormányprogramm szel­lemében biztosítani a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei­nek fokozottabb kielégítését: szin­tén pártszerveink feladata. E fel­adatokat csak úgy tudják alapo­san elvégezni, ha megfelelő veze­tők állnak a pártszervezetek élén. Olyanok, akik .bírják a párttagok és pártonkívüli dolgozók bizal­mát, akik eddig is tetteikkel bizo­nyították be hűségüket a párt iránt. Ilyen vezetőkre van szük­ség a cél elérésének érdekében, ilyen vezetőket kell tehát válasz- taniok párttagjainknak a most fo­lyó vezetőség-újjáválasztó taggyű­léseken. Hogy az újjáválasztás során megfelelő párttagok kerül­jenek a pártvezetőségbe, ennek legfőbb előfeltétele: biztosítani a pártdemokrácia érvényesülését. A pártszervezet tagjainak joga és egyben kötelessége réfeztvenni a taggyűléseken. Joga van minden párttagnak javaslatot tenni arra, kik kerüljenek az új vezetőségbe, bírálni a régi vezetőség munká­ját, javaslatot tenni a hibák ki já­ratására, a további munkára. A vezetőségválasztó taggyűlések sikere jórészt azon múlik, hogy mennyire él a párttagság a jo­gaival és kötelességeivel. Első­sorban a taggyűlés elnökének — akit a tagság nyílt szavazással vá­laszt meg — kötelessége erre fel­hívni a tagság figyelmét. A nyír- madai Dózsa termelőszövetkezet kommunistái Dorka János elvtár­sat választották a taggyűlés elnö­kének, aki megérdemelte e tisztsé­get: régi tagja a pártszervezet­nek, jól végezte pártmunkáját, s a politikai iskolának is az egyik legjobb hallgatója. A vezetőség beszámolóját Szőke Mária, a párt- szervezet titkára tartotta. Nem oldotta meg feladatát ez a beszá­moló, látszott, hogy a vezetőség nem kollektív munkával készí­tette. Éppen ezért a beszámoló elhangzása után senki nem kért szót. Már-már úgy látszott, hogy a beszámoló megvitatása nélkül kell tovább folytatni a taggyűlést Dorka elvtárs tudta: eddig is az volt a baj, hogy a pártszervezet vezetői nem kérték a tagság véle­ményét, javaslatát nem hallgat­ták meg, — s ezért hallgat most a tagság. Az új vezetőség eredmé­nyes munkájához pedig nélkülöz­hetetlen az itt elhangzó bírálat és javaslat. Ezért néhányperces hall­gatás után figyelmeztette a tag­ságot jogaik gyakorlására: bírál­ják a vezetőség eddigi munkáját, tegyenek javaslatot a hibák kija­vítására, mondják el azt is, ha nem értenek egyet a beszámoló­ban elhangzott bírálattal. — ez­zel segítik az új vezetőséget, s a jó munka alapjait teremtik meg. A Dózsa termelőszövetkezet kom­munistái ezután éltek is jósaik­kal. K. Molnár Béláné a politikai iskola elhanyagolásáért bírálta a vezetőséget, s Szőke elvtársnőt pedig azért, mert maga sem vesz részt pártoktatásban, nem mutat példát. Javasolta: beszélgessenek el a politikai iskola hallgatóival az oktatás fontosságáról, s így biztosítsák a pontos megjelenést Biró Mihály elvtárs azt javasol­ta: az új vezetőség vitassa meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, s azt, hogy termelő­szövetkezetünkben mit lehet ten­ni a terméshozam emelése érde­kében. Vitassák meg pártgyűlé­sen, majd csoportértekezleten is. A HATÁB/>7ATl JAVASLAT felolvasása után Dorka elvtárs kérte a párttagságot, mondja el véleményét a határozati javaslat­ról, s pontőrként vitassák azt meg. Felhívta a párttagság figyel­mét arra: jogukban áll egy-egy iavaslat töröltetése, ha úgy lát- iák, hogy az nem viszi előbbre p munkát, s ehelyett javasolhatják más egvéb feladat határozatba vételét. E felhívás után a pártta­gok közül többen elmondották véleményüket a határozati javas­latról. Az előterjesztett határozati iavaslatot a hozzá szó1 »sok után a taggyűlés résztvevői elfogadták. Kislétszámú a Dózsa termelő- szövetkezet pártszervezete, s így a Központi Vezetőség határozata értelmében külön jelölőbizottság megválasztása nem volt szüksé­ges. A határozati javaslat elfoga­dása után Dorka elvtárs elmon­dotta. hogy a felsőbb pártszerve­zet háromtagú vezetőség megvá­lasztását tartja szükségesnek. — Ezenkívül a felsőbb pártszervezet választására küldöttet és vendé­get kell választaniok. Felhívta a figyelmet arra is Dorka elvtárs, hogy háromnál többet is javasol- j hatnak a vezetőségbe is, küldött­nek is és majd a titkos szavazás dönti el, hogy a javasoltak közül kik maradnak meg véglegesen. A tagság négy elvtársat javasolt a vezetőségbe, hatot küldöttnek, s kettőt vendégnek. Dorka elvtárs a javaslatok sorrendjében név­sorba vette azok neveit, akiket a párttagság a vezetőségbe, illetve küldöttnek javasolt. A jelölés be­fejezése után felolvasta a jelöltek névsorát, majd egyenkint rutára bocsátotta. A Dózsa termelőszö­vetkezet pártszervezetének tagjai tudták, a pártszervezet jó mun­kája a jövőben jórészt a most megválasztandó vezetőségi tago­kon múlik, ezért alaposan meg­vitatták, kik kerüljenek az új vezetőségbe. Dorka elvtárs elkö­vette azt a hibát, hogy a jelöltek felett folyó vita alatt türelmetlen volt. siettette a hozzászólást. A felsőbb pártszervezet kiküldötte figyelmeztette — helyesen — Dor­ka elvtársat, hogy a párttagság­nak joga van egy-egy jelölt felet’ hosszabb ideig vitázni, mert olyan vezetőket kell választani, akik képesek lesznek vezetni a szövet­kezet dolgozóit. Dorka elvtárs megértette a figyelmeztetést, s a továbbiakban elősegítette, hogy a vita széles körben kibontakozzon. MINDEN JELÖLTET vitára majd szavazásra bocsátott, s azok neveit, akiket a taggyűlés szó­többséggel elfogadott, felvette a szavazólapra. Dorka elvtárs fel­hívta a párttagok figyelmét, hogy a szavazólapon szereplő nevek­hez új neveket is írhatnak, s aki­ket nem tartanak megfelelőnek azok neveit áthúzhatják. A szava­zatok összeszámlálásának idejére szünetet rendelt el, majd felolvas­ta a szavazás eredményét. Dorka János elvtárs, a taggyű­lés elnöke, a taggyűlés végéig gondoskodott arról, hogy a párt­tagság gyakorolhassa jogait, ele­get tegyen kötelességének, hogy az újjáválasztásnál érvényesüljön a pártdemokrácia. A taggyűlés menetének helyes vezetésével, jó irányításával elősegítette, hogy az új vezetőségbe azok kerültek akikben bíznak a pártszervezet tagjai, akiket szeretnek és meg­becsülnek. ■» É I. Ib A n r T A T Á H Kitüntették 3 mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szélé párt- és kormányíiatározat elkészítésében kiemelkedő msekét végzett kutatókat és agrárszakembereket A minisztertanács javaslatára a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette azokat a me­zőgazdasági tudományos kutató­kat és agrárszakembereket, akik kiemelkedően eredményes mun­kát végeztek a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat elkészítésében. A kitüntetéseket hétfőn délben az országgyűlés épületében ünnepé­lyes keretek között adták át. Résztvettek az ünnepségen Nagy Imre, a minisztertanács el­nöke, Hegedűs András, a minisz­tertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter és Da­rabos Iván, az elnöki tanács tit­kára. Dobi István a kitüntetés átadá­sakor a többi között a következő­ket mondotta: — E kitüntetés megtestesíti és tolmácsolja egész dolgozó népünk, hős munkásosztályunk és szorgos­kezű dolgozó parasztságunk, vá­rosaink és íalvaink dolgozó la­kosságának köszönetét önöknek, hogy tudásuk és képességük leg­javát állították a mezőgazdasági termelésünk fellendítésének szol­gálatéba, ezzel együtt hazánkban a magasabb életszínvonal, a na­gyobb anyagi jólét megteremtése érdekében. A tudományos kutatás további előbbrevitele mellett erősíteni és szélesíteni kell a tudomány és a gyakorlat, a kutatás és a terme­lés kapcsolatát. Erezzék át me­zőgazdasági kutatóink, hogy mun­kásságuk gyümölcseinek felhasz­nálása már nem szorítkozhat kis kísérleti parcellákra. Különösen kísérjék gondosan figyelemmel és támogassák erőteljesen szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink munkáját, segítsék elő gazdálko­dásuk színvonalának emelését. Se­gítsék emellett jelenlegi mezőgaz­dasági területünk nagyobb részét kezükben tartó egyénileg dolgozó parasztságunk gazdálkodását is, juttassák el hozzájuk minél na­gyobb mértékben az agrártudo­mányok kisüzemekben is alkal­mazható vívmányait. Munkálkod­janak azon, hogy a fejlett szovjet agrártudomány kincsestárából al­kotó módon, hazai sajátosságaink érvényrejutásával eredményesen meríthessünk. Agrártudományunk mutasson irányt és világítsa be a tudomány fényével mezőgazdasá­gunk fellendítésének útját. A kitüntetettek névében Mohá­csi Mátyás mondott köszönetét a pártnak és kormánynak a kitün­tetésekért. Westsik Vilmos és Teichmann Vilmos kitüntetése A Népközársaság Elnöki Taná­csa a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat elkészítésében végzett kiemelkedően jó munká­jukért a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntette ki: West­sík Vilmos Kossuth-díjast, a nyír­egyházi homokkísérleti intézet osztályvezetőjét. Munka Érdemrenddel tüntette ki Teichmann Vilmost, a kisvár- dai kísérleti gazdaság igazgatóját. A vetőmafvesere hírei Lapunk szerkesztősége segítséget akar nyújtani a termelőszö­vetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak a tavaszi ve­téstervek teljesítéséhez. Lapunkban vetőmagcserc-rovatot nyitunk. Ebben a rovatban minden termelőszövetkezet é> egyénileg dolgozó paraszt díjtalanul hirdethet. Kérjük olvasóinkat, írják meg szer­kesztőségünk címére, hogy szövetkezetükben, gazdaságukban mi­lyen felesleges vetőmaggal rendelkeznek, azt milyen tcrméuyrc szeretnék elcserélni, vagy készpénzért is eladják-c. Saját érdekük­ben, de nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy minél előbb teljesíthessék tavaszi vetéstervüket, ezért kérjük, a tavaszi vető­magcserével kapcsolatos közölnivalóikat szerkesztőségünkkel tu­dassák. Eddig Is több termelőszövetkezet és község jelentette már be igényét: A nyírbátori Vörös Csillag termelőszövetkezet 300 mázsa bur­gonyát elcserélne kukoricáért. A nyírvasvári Vasvári Pál termelő­szövetkezet muharmagot, csumizt adna étkezési vető-babért. A bal- kányi Kossuth tsz. 30 mázsa tavas:árpát és 10 mázsa szegletes Icd- neket kukoricáért vagy egyéb takarmányért elcserélne. Az újfehér­tói Vörös Csillag termelőszövetkezet 30 mázsa tavaszbúzát őszibú­záért elcserélne. A tiszaszalkai Búzakalász tsz. keres 350—300 kiló lóheremagot, melyért cserébe burgonyát, zabot, árpát és kukoricát is adna. A gyúrói dolgozó parasztok nagyobbmennyiségű burgonya- felesleggel rendelkeznek, amit pénzért, terményért eladnak. A nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezet 30 mázsa tavaszbük­köny veíniagíelesleggel rendelkezik, amit pénzért, kukoricáért, ár­páért elad. A tiszavasvári Uj Élet tsz-nek 50 mázsa tavaszbükköny- magja van, amit kukoricáért, zabért, vagy árpáért elcserélne. A magosligeti határt még vas­tagon borítja a hó. Érlelődik a gazdag vetés. Nemcsak a hó ér­leli, de a dolgos, szorgalmas pa­rasztok munkája is. Kicsi ez a község, mindössze 300 lakosa van. Mégis nagy tetteket műveltek ezek az emberek, nagy dolgokra képesek. Talán egy község hatá­rában sincs a földek végén any- nyi trágya, mint itt. Régen meg­kezdték már a kihordását. Egész télen nyikorogtak a fagyos hóban a trágyával megrakott szekerek. Itt. kezdődik minden. A föld gon­dos megmunkálásánál. Amióta meghallották, hogy a párt és kor­mány határozatba foglalta a me­zőgazdaság fejlesését, még na­gyobb a lelkesedésük. Nem tét­lenkedik a faluban senki. Még most, esténként sem, amikor nincs más munka, akkor is arról beszélgetnek, hogyan tudnának még többet termelni, új módsze­reket felhasználni a földnél. A termelési bizottság 12 taggal ala­kult meg a községben, s bizony, itt látszik meg, hogy nem a tagok számán múlik a termés előkészí­tése, a karai vetés, mert bár csak I2-en vannak, de szorgalmas munkájukkal példát mutatnak mindenkinek. Esténként népes a községi tanács szobája. Itt ülnek össze a magosligeti dolgozó pa­rasztok. Csaknem mindenki ro­kon a községben, s a -rokoni kap­csolatuk a termelést is elősegíti. A magasabb hozam elérését. Hi­szen éppen ezért versenyeznek lelkesen egymással. Nem akar le­maradni senki. Többet akarnak termelni kalá­szosokból és kapásokból, mint az elmúlt években. Jobb állatokat rs akarnak tenyészteni, mint az­előtt. Akiknek kevesebb volt a földjük, igényeltek az államiból. Egv-két éve még sokan jártak üzembe, vagy más mun kára a község lakói közül. Most minden­kinek van földje. Orgován István 3 holdas dol­gozó paraszt még fiatalember, de kiváló gazda. Sokan mennek hoz­zá tanácsot kérni az öregebbek közül is. Ha az utcán megy, meg­szólítják és érdeklődnek tőle a vetőmag tisztításáról, a tavaszi szántásról, vetésről. A faluban már készen vannak a szerszámok, a mezőgazdasági gépek kijavítva állanak. Csak azt várják, hogy jobb legyen az idő, engedjen fel a föld fagya és megkezdik a ta­vaszi, vetést. Orgován elvtárs azonban nemcsak ezt tartja íörv tosnak. Nemrégiben a dolgozó pa­rasztok járási begyűjtési állandó- bizottsági elnökhelyettesnek vá­lasztották. A dolgozók bizalma, s i'ulvtjá- nak S2ereteíe kötelezi arra, hogy] példát mutasson a begyűjtési j munkában is. (3 nraga becsülete­sen teljesíti kötelezettségét, ezen­kívül örömmel magyarázza dol­gozótársainak az új begyűjtési rendeletet is. S hogy tisztában légyen a begyűjtési kérdésekkel soha nem marad el egyetlen ál­landóbizottsági ülésről sem, amit a járási székhelyen, a Magosli­gettől 40 kilométerre lévő Fehér- gyarmaton tartanak. A faluban még most is arról beszélnek, hogy a január 26-án megtartott járási állandóbizottsági ülésre 30 fokos hidegben kerékpáron ment el. mert az autóbuszforgalom a hóakadályok miatt szünetelt. Orgován elvtárs elment az ál­landóbizottsági ülésre, mert a fa­lu dolgozóinak problémáik voltak amire választ akartak kapni. S vájjon ki képviselte volna jobban érdekeiket, mint ez a 32 éves em­ber, akit 1950-ben oly nagy lel­kesedéssel választottak a népkép­viseleti szerv, a tanács tagjává. Magosligeten megismerték a hároméves begyűjtési törvény minden sorát. Nem kis része van ebben Orgován elvtársnak. Nem kis része van abban sem, hogy ar. alig 300 lakosú Magosliget dolgo­zói ma több tejet adnak be. mint a szomszédos két nagyközség: Uszka és TfsSabécs. (Süilvási Lajos, fehérgyarmat levelezőnk írása nyomán.) J6I hasznosítják a szovjet küldöttek tanácsait a szamosíatárfalvai Ady tsz-ben Két és félévvel ezelőtt jártak az élenjáró szovjet mezőgazdaság: küldöttei a szamostatárfalvi Ady termelőszövetkezetben. Ennek a találkozásnak az emléke még ma is elevenen él a szövetkezet tag­jaiban. Nem lehet azt elfelejteni, milyen szeretettel adták át ta­pasztalataikat a szovjet emberek. Egész sor tanáccsal látták el a szövetkezet tagjait. Ök hívták tél a figyelmüket a teievényben gazdag, egyben gyoinosodásra na- gyaa hajlamos talajokon az elő- hántás eke használatára, a szak­szerű trágyakezelésre és alkalma­zásának fontosságára, az új agro­technika! módszerek fokozottabb megvalósítására, — amelyeknek együttes használatával évröl-évre jelentősen emelhetik a termésho­zamot. A szövetkezetiek megfo­gadták a jó tanácsot. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy tavaly is jóval többet termeltek holdan- kint mint az előző években. Az idén még nagyobb mérték­ben alkalmazzák a kapott tapasz­talatokat. Az elmúlt ősszel már nemcsak a mélyszántásnál, hanem az őszi vetések egyrészének ta- lajelökészítésénél is az előháutós ekét alkalmazták. Tavasszal felül trágyázzák őszi vetésüket. Négyzetesen vetik ku­koricájukat, alkalmazzák majd mesterséges pótbeporzást. • t rí ß P L A F

Next

/
Thumbnails
Contents