Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

1954 FEBRUAR 23, KEDD NÉPLAP I Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített aktívagynlése a szakszervezetek soroiilévo feladatairól A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa február 21-én, vasárnap, az SzMT. székházban kibővített ak­tívaülést tartott. Az ülés résztve­vői a SzOT. harmadik teljes ülé­sén hozott határozatok alapján megvitatták a szakszervezetek soronlévő feladatait az 1954. évi népgazdasági terv végrehajtásá­ban, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének megja­vításában. Az ülésen résztvett Varga Sándor elvtárs, az MDP. megyei bizottságának titkára, Li­geti Antal, a SzOT. elnökségének tagja, Ferkó István, a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese és a me­gyei pártbizottság, valamint a szakszervezet több funkcionáriu­sa. Szilágyi Menyhért SZÜST-lítkár beszámolója A SzOT. február ö-i harmadik teljes ülésén, Kristóf elvtárs be­számolójában értékelte a szak­szervezeti munka terén azokat az eredményeket és hiányosságokat amelyek a szakszervezeti mozga­lomban a SzOT. második teljes ülése óta észlelhetők. A beszámoló és a felszólalások alapján a har­madik teljes ülés megszabta szak- szervezeti szerveink részére azo­kat a feladatokat, amelyek az 1954-es népgazdasági terv végre­hajtásában, a kormányprogramrr megvalósításában szakszervezeti szerveinkre várnak. Megyénk szakszervezeti mun­kájában értünk el eredményeket Szakszervezeti szerveink vezetői közelebb kerültek a dolgozókhoz. Ezt bizonyítja: a dolgozók töme­gesen fordulnak kéréseikkel, ja­vaslataikkal szerveinkhez. A dol­gozók kéréseire, javaslataira és bírálataira funkcionáriusaink job­ban reagálnak. Az SzMT. elnöksége több eset­ben fordult javaslattal a felsőbb szervekhez a dolgozók helyzeté­nek megjavítása, valamint a ter­melés folyamatosabbá tétele érde­kében. Az SzMT. elnöksége töb­bek között azt javasolta a köny- nyűioari minisztériumnak, hogy kenderfeldolgozó üzemeink kapa­citásának kihasználása érdekében a kendertermelőket jutalmazza Javasoltuk a vegvioari szakszer­vezet elnökségének, hogy a nyír- bogdányí Ásványolaj ipari Vállalat dolgozóinak munkaruha kihordá­si idejét az eddigi megállapított két évnél rövidebb időben álla­pítsa meg. Ugyancsak ennek az üzemnek érdekében javasoltuk az illetékes szerveknek, hogy bizto­sítsanak az üzem részére állandó üzemorvost. A dolgozók munkatörvényben biztosított jogaiért fokozottabban harcoltunk. A Munkatörvény­könyv módosítása növelte dolgo­zóink bizalmát szakszervezeti szerveink iránt. Az SzMT. elnök­sége keményen lép fel a soroza­tos szabálytalanságot elkövető gazdasági vezetőkkel szemben. A Munkatörvénykönyvben biztosí­tott jogok betartása érdekében az utóbbi időben feljelentéssel él­tünk a nyíregyházi járásbíróság­hoz a nyíregyházi Kiskereskedel­mi Vállalat igazgatójával szem­ben, aki a TEB. határozatát nem volt hajlandó magáévá tenni. Nagyobb sejfííséjfet az üzemi bizottságoknak Az eddigi szakszervezeti válasz­tások közül kiemelkedett a leg­utóbbi választás. A választáson a dolgozók elmondották véleményü­ket a szakszervezeti szervek eddi­gi munkájáról és javaslatokat tettek a munka további megjaví­tására Hogy az új üzemi bizott­ságaink a megnövekedett felada­toknak és követelményeknek ele­get tudjanak tenni, a területi bi­zottságaink részéről sokkal több segítségre van szükség. Tapasztal­ható azonban, hogy üzemi bizott­ságaink a megválasztásuk óta nem kapnak elegendő segítséget munkájukhoz. A tiszavasvári gép­állomáson például a december 10-én megválasztott üzemi bizott­ság még nem ismeri feladatát mivel a MEDOSz. megyebizottsá- ga csak egy esetben látogatta meg őket. Ezért mondják egyes szak- szervezeti funkcionáriusok: „csak két esetben foglalkoznak velünk. — egyszer, amikor megválaszta­nak, másodszor pedig, amikor leváltanak minket‘‘. Nem elég csak feladatokkal megbízni a funkcionáriusokat. Részükre me­netközben meg kell adni a segít­séget, hogy megbízatásuknak ele-» get tudjanak tenni. >18*leltek szakazervezeleink a Szlahanov* és úiítőmozgafom fejlesztéséért Ezen a területen eredmények­kel nem nagyon dicsekedhetünk. A kisvárdai Vulkán vasöntödében 1953-ban a dolgozók 354 újítási javaslatot tettek, de csak 114-et vezettek be. Megyénk területén a beadott újítások száma elérte a 2.075-öt, ebből újítási bizottsá­gaink 1.048-at el is fogadtak. A hiba ott van, hogy csak 214-et vezettek be. Az újítómozgalom mellett meg kell említeni a Szta- hanov-mozgalom helyzetét is. Ko­rántsem mondhatjuk, hogy min­dent megtettünk annak érdeké­ben, hogy a Sztahanov-mozgalom tömegmozgalommá fejlődjön. 1953-ban csak 195-tel növekedett a sztahanovisták száma. Ennek oka: hiányzik a tapasztalatcsere sztahanovistáink részéről az elv­társi segítségadás az alacsonyabb teljesítményű dolgozók részére Arra kell törekednünk, hogy üze­men belül a szakszervezeti mun­ka egyik legfontosabb feladata legyen a tapasztalatcsere megszer­vezése, a munkamódszerátadó­sok elterjesztése. Üzemeinkben elterjedt az a té­ves nézet, hogy a sztahanovisták munkamódszerátadását csak a függetlenített „sztahanovista ins- truktor‘‘ útján lehet megvalósíta­ni. A legutóbbi termelési értekez­leten a Rétközi Kendergyár szta­hanovista tilosa, Szegedi Rozália azt javasolta, hogy a gyengébb dolgozók közé osszák be a szta­hanovistákat és a kiváló teljesít­ményt elérő dolgozókat, hogy így közvetlen segítséget tudjanak ad­ni a normán alul teljesítőknek. Szegedi Rozáliának ez a javaslata is megcáfolja a munkamódszer­átadással kapcsolatos helytelen nézetet. Üzemi bizottságaink a szakszer­vezeti választásokat összekötve, lehetőséget találtak a munkaver­seny fellendítésére. Megyénk ipa­ra 1953-ban termelési tervét 104.9 százalékra, termelékenységi ter­vét pedig 105 százalékra teljesí­tette. Ha csak ezeket a számokat vizsgáljuk, úgy tűnik, mintha jó munkát végeztünk volna. De meg kell mondani, hogy vannak ko­moly hiányosságaink is. — Nem tanulmányoztuk eléggé a dolgozók véleményét, s így nem láttuk tisztán feladatainkat sem. Nem mozgósítottunk eléggé a rejtett tartalékok föltárására. Ebben a tekintetben bírálat illeti a Néplap szerkesztőségét is. mert elhanyagolták a szakszervezetek munkájával való törődést, cikkei­ken keresztül kevés bírálatot és segítséget adtak. Szakszervezeti szerveink ad Janak több segítséget a gazdasági vezetőknek A szakszervezet segítsége hozzá fog járulni a vállalat tervteljesí­tésének biztosításához, az indoko­latlan magas túlóráztatások kikü­szöböléséhez. A segítségadás lehe­tővé fogja tenni a 8 órai munka­idő jó kihasználását. így nem fog előfordulni az, ami 1953-ban előfordult, hogy az I. negyedév­ben 12.000, a II. negyedévben 15.400, a III. negyedévben 46.000, a IV. negyedévben pedig már 73.000 túlórafelhasználás volt. Ez a szóm is arra figyelmeztet, gaz­dasági vezetőinknek meg kell szüntetni munkájukban az eddigi tervszerjitlenséget. Meg kell szün-j tetni a túlóraigénylések és enge-1 délyezések terén fennálló lazasá-1 gokat, a hóvégi és évvégi roham-; munkát. Hogy munkánk ered-1 ménnyel járjon, meg kell tanulni! új módon, szocialista elvek alap-; jón vezetni és irányítani. Üzemi bizottságaink tanulmányozzák az üzem termelési problémáit, az üzem sajátosságaiból adódó szak­mai problémákat. Ismerjék meg :i káderek képességeit, tulajdon­ságait. Szakszervezeti vezetőink szakmailag és politikailag is ké- oezzék magukat, hogy az üzem gazdasági vezetőinek munkáját megfelelő szakértelemmel tudják segíteni és ellenőrizni. Szakszervezeti szerveink szá­mára felsorolt hiányosságok meg­szabják egyúttal a feladatokat is. Nagy feladat hárul azokra az üze­mekre, amelyek az 1953-as évet adóssággal zárták. Téglagyáraink 2 millió 600 ezer téglával marad­tak adósak, ami komoly mérték­ben hátráltatta az építkezést. Ha valóban ki akarjuk elégíteni dol­gozóink igényeit, akkor építő- anyaggyártó iparunknak az eddi­ginél sokkal tervszerűbben kell dolgoznia. Az anyagok határidő­ben való leszállítása és az épít­kezési anyagok mennyisége mel­lett a minőség területén is van még sok tennivaló. Bizonyos mér­A minisztertanács határo­zata nagy feladatot ró gép­állomásainkra. Az SzMT. felis­merte e határozat jelentőségét, s így januárban az ipari üzemek és vállalatok igazgatói részére érte­kezletet tartott. Az értekezleten a kisvárdai Vulkán vasöntöde például vállalta, hogy a gépjaví­tás! munka előseg'tese erőikében Verébben végzi el a szükséges 10^ darab Hofherr-dugattyú öntését e Gépjavító Vállalat részére. Ezen tékig a fentemlített hiányosság is hozzájárul ahhoz, hogy a 61 /2. és 61/3. építőipari vállalataink nem tudták évi tervüket teljesíteni. Hogy üzemi bizottságaink mun­káját ilyen irányban is megjavít­suk, javítani kell területi bizott­ságaink ellenőrző és instruáló munkáján. S üzemi pártszerveze­teinknek is több segítséget kell adniok az üzemi bizottságok mun­kájához. Ott, ahol á pártszerve­zetek beszámoltatják az üzemi bizottságot, — mint például a nyírbogdányi MASzOLAJ-nál, — az üzemi bizottság eredményesen tudja végezni a rábízott mun­kát. túlmenően 3 főből álló szerelc.- brigádot küld a kisvárdai gépállo­másra, hogy időben végezhessenek a téli gépjavítással és vállalták két gépállomás patronálását. Az értekezlet azt bizonyította, hogy a munkásosztály felismerte a mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló határozat jelentőségét, —- azt hogy a határozat végrehajtása a munkásosztály és a dolgozó értel­miség személyes ügye Is. Megyénk több gépállomása teljesítette téli 1-esfonto.sabb mezőgazdasásri feladat mo*t a téli gép javítás gépjavítási tervét. A Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat például 8 nappal a határidő előtt, február 17-én befejezte a gépjavítást. A határozat jelentőségének felisme­rése új értelmiségünk körében is megmutatkozik. Pedagógusaink a megye különböző területein „Sza­bad Föld Téli Esték“ rendezésé­ben előadásokat tartanak a mező­gazdaság fejlesztésének fontos kérdéseiről. Tennivalók a munkaverseny és a munka­fegyelem terén Fokozottabb mértékben kell ellenőrizni üzemeinkben a munkavédelmi beruházások összegének felhasználását Területi bizottságaink és az SzMT. munkatársai nem ellen­őrizték minden esetben, hogyan áll az üzemekben a munkavédel­mi beruházások összegének fel- használása. Nem mindenütt lát­ják tisztán ezen összegek felhasz­nálásának fontosságát. A nagy­halászi kendergyárban például az 1953. évre előirányzott 213.000 fo­rintból csak 130.000 forintot hasz­náltak fel. A munkavédelmi beru­házások összegének fel nem hasz­nálása akadályozza dolgozóink egészségének és testi épségének megvédéséit. A kultúrmunka területén is van javulás. Különösen érezhető ez a kultúrotthonok munkájában. Saj­nos, még találkozhatunk olyan jelenségekkel is, hogy egyes te­rületi bizottságok lebecsülik a kultúrmunkát. A jövőben az egyes szakmai központok elnöksége ré­széről ezen a területen is több segítséget várunk. A kultúrmun- kával való tervszerű foglalkozás elő fogja segíteni a dolgozók ne­velését, szórakozását és ösztönző­leg fog hatni a dolgozók terme­lési kedvére. Agitáció* munkánkban fel kell számolni az eddig tapasztalható egyoldalúságot Üzemi bizottságaink és aktí­váink a legtöbb esetben csak a dolgozók jogairól beszélnek, s an­nál kevesebbet a dolgozók köte­lességeiről. A felvilágosító munka színvonalának emelése hozzá fog járulni, hogy dolgozóink még job­ban megismerjék szakszervezeti szerveink feladatait saját helyze­tük megjavításában. Az SzMT. a jövőben szigorúan ellenőrizni fogja a munkaidőre vonatkozó rendelet betartását. — Egyes üzemekben és hivatalokban a dolgozók nagy többsége rend­szeresen túlórázik. A dohányfer­mentálógyárban például 2 hónap alatt több, mint 1500 túlórát igé­nyeltek. Igazgatóink feladata hogy a munkát úgy szervezzék meg, hogy azt a 8 órai munkaidő alatt el lehessen végezni. Területi bizottságaink feladata, hogy gyakrabban keressék fel üze­mi szerveinket, és alapos ellenőrző munkával adják meg azoknak a szükséges segítséget. Az SzMT. az eddigieknél nagyobb segítséget fog nyújtani a területi bizottságok­nak, tanulmányozni fogja az üze­mi szakszervezetek munkáját. A szakszervezeti munka jobb végzé­se érdekében ki kell szélesíteni a szakszervezeti aktívahálózatot. A jövőben egyes üzemekben fo­gadóórákat szervezünk, hogy ez­által is közelebb kerülhessünk az üzemek dolgozóihoz és megismer­hessük véleményüket a szakszer­vezeti szerveink'munká járói. A minisztertanács határozatai­nak megvalósítása, valamint sok­oldalú feladataink elvégzése még jobb, lelkesebb munkát követel meg az SzMT. funkcionáriusaitól Lelkesítse funkcionáriusainkat, aktivistáinkat az a tudat, hogy a szakszervezeti mozgalomban a párt célkitűzéseiért harcolnak, a dolgozó nép államát erősítik. Ha munkánkból nem marad el a lelkesedés, megtízszerezett erő­vel tudunk a feladatok végrehaj­tásáért harcolni és ennek a harc­nak eredménye a határozatok vég rehajtásában, a kormányprog ramm sikeres megvalósításában fog megmutatkozni (A hozzászólásokat lapunk holnapi számában közöljük.) s megszilárdítása terén is. Az utób­bi időben növekedett az igazolat­lan mulasztások száma. Olyan je­lenség is tapasztalható, hogy egyes gazdasági vezetők utólago­san igazoltnak vészik a mulasz­tást, hogy ez ne rontsa a vállalat jelentését. Az ilyen helytelen in­tézkedés természetesen elősegíti az indokolatlan mulasztás növe­kedését. Egyesek népszerűtlen fel­adatnak vélik az igazolatlan mu­lasztókkal szemben a Munkatör­vénykönyvben előírt rendszabá­lyok alkalmazását. A MEDOSz. megyebizottságának is van mit tenni ezen a téren. Szakszervezeti szerveinknek jobban kell harcol- niok a gépek jobb kihasználá­sáért is. Különös gondot kell fordítani a munkaverseny új rendszerének bevezetésére, illetve a sztahano­vista címek odaítélésére. Szakszervezeti szerveink fel­adata, hogy munkájuk megjaví­tásán keresztül segítsék elő üze­meink dolgozóinak törekvéseit, a tervek rendszeres teljesítését, az önköltség csökkentését és a minő­ség fokozását. Ezt a feladatot fel­tétlen össze kell kötni a kongresz- szusi verseny szervezésével és végrehajtásával. Mozgósítani kell a rejtett tartalékok feltárására, a fűtő- és villamosenergiával való takarékosságra. Sok tennivaló van megyénk üzemeiben a munkafegyelem Az áruellátás területén is Tan javulás Különösen észlelhető ez a ke­nyér- és. péksütemények minősé­gének javulásában. Azonban még mindig előfordul, hogy kenyérben zsákmadzag, szemét található. Ez azt mutatja, hogy üzemi szakszer­vezeteink nem harcolnak eléggé a minőségért, az ilyen kirívó hibák megszüntetéséért. Hiányosság ta­pasztalható a város területén a vendéglátó üzem működésében is. A KPDSz. területi bizottságának és üzemi szerveinek fokozottab­ban kell segíteni a vendéglátó üzemeket abban, hogy nagyobb gondot fordítsanak az-üzem tisz­taságára és a kiszolgálás minősé­gének javítására. A Népbüffében például nem mossák a poharakat és már a délutánt órákban pisz­kos, lucskos a terem, ami egész­ségileg nem megengedhető. A hi­giéniai szabályok betartása, a mi­nőség fokozása, az élelmezési és kereskedelmi vonalon dolgozó szakszervezeti szerveink elsőren­dű feladata. Kereskedelmi dolgo­zóinknak is fokozottabban kell ar­ról gondoskodni, hogy minden egyes cikkből kellő tartalék áll­jon rendelkezésre, hogy dolgo­zóink igényeit ki tudják elégíteni Az a tapasztalat, hogy egyes hiányzó árucikkekből országosan megfelelő készlet áll rendelkezé­sünkre, csak a kereskedelem áru­forgalmának irányítói nem kutat­ják fel ezeket a lehetőségeket, nem figyelnek fel időben az egyes iparcikkeknél mutatkozó keresletre.

Next

/
Thumbnails
Contents