Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-17 / 40. szám
Világ flffiteiafifät 'égyéjfiPfeéefof AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I mai számban : A vezetőség* álasatás hírei (2. oldal) Hozzászólás egy néprajw és népművésze*! értekezlethez (2. oldal) Megyénk minden iáiáról (3. oldal) A beszélő óra (3. oldal) Levelezőink javaslatai (4. oldal) XI. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM \IIA .*«9 FILLER 1954 FEBRUAR 17, SZERDA A Központi Statisztikai Hivatal Szabói cs-Szat már megy el Igazgatóságának Jelentése az 1953. év tervtcljesítéséröl H€gKczdfók a burgoiwa elöcsirazlatásöf a szabolcsbáhai ..Rózsa Ferenc** (ermelőszöfelhezeitocn A megye fejlődését, a dolgozók kulturális és anyagi helyzetét 1953-ban a következő adatok jellemzik: IPAR A megye ipara 1953. éves tervét 106.6 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok alá tartozó vállalatok éves tervüket a következőképpen teljesítették: 1953. ért tefvteijesités százaléka Nehézipari minisztérium 119.3 Kohó- és gépipari minisztérium 91.3 Könnyűipari minisztérium 97.1 Építésügyi minisztérium ipari vállalatai 101.6 Élelmiszeripari minisztérium 101.3 Kisipari termelőszövetkezetek 123.0 1953 évben terven felül többek között több, mint 13.000 pár csizmát, 700 darab esőkabátot, 1.00 darab tűzhelyet, 36.000 mázsa lisztet termeltek. Egyes fontos termékek tervét azonban nem teljesítették. Pl. a kohó- és gépipari minisztérium üzemei vasöntvényből, a könnyűipari minisztérium üzemei bőrei pőből, az élelmiszeripari minisztérium üzemei kolbászfélékből kevesebbet termeltek, mint amennyit a terv előirt. A párt- és a kormányhatározat alapján a lakosság ellátását szolgáló cikkek termelése jelentősen emelkedett. Igv a helyi ipar 41.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 18.4 százalékkal termeltek többet. A nehézipar termelése 2.8 százalékkal csőiéként. Az egyes iparágakon belül az építőanyagipar termelése 66.1 százalékkal, a tömegcikkipar 6.6 százalékkal, a ruhaipar 36.1 százalékkal, a húsipar termelése pedig 10.5 százalékkal emelkedett. A megye ipara 1953. évi termelékenységi tervét 105 százalékra teljesítette. Az iparban foglalkoztatott munkások száma az előző évhez képest, 8.1 százalékkal, az egy főre eső átlagkereset 4.6 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG 1953. évben a jó terméseredmények és az új kormányprogramra következtében a parasztság gazdasági helyzete jelentős mértékben javult. A beadási kötelezettség csökkentése és hitelelengedés következtében a termelőszövetkezetek jövedelme közel 57 millió forinttal növekedett. Az új begyűjtési rendelet közel 110 millió forinttal növeli a megye egyéni gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek jövedelmét. A termésátlagok, bár valamivel alatta maradnak az 1951. évinek, jóval túlszárnyalták az 1952. évi átlagokat. Pl. a zab átlaga több, mint 52 százalékkal magasabb az 1952. évinél. A rozs kivételével a termelő- szövetkezetek és egyéni gazdaságok termésátlag-tervüket jóval túlteljesítették. 1953. évben közel 900 vágón kenyérgabonával termeltek többet, mint 1952. évben. A takarmánygabona mennyisége csaknem 50 százalékkal több. mint az előző évben. Az 1953. évi őszi vetésterület közel 3 százalékkal több az előző évinek A búzánál 8.3 százalék, az őszi árpánál 24.1 százalék a növe- ‘ icdés. Az állami gazdaságok 54.8 százalékkal több hízottsertést adtak be, mint az előző évben, azonban hízottsertés-beadási tervüket mégsem teljesítették. A szocialista szektor a megye szántóterületének 25.1 százaléka. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme emelkedett. Az állami gazdaságok 1953. évben 36.7 százalékkal több tejet, 28.500 kilóval több gyapjút termeltek, mint az előző évben. A nyírási átlagot 0.6 kilóval emelték. A megye területén lévő gépállomások összes gépimunka-teljesít- ménvüket, a múlt évhez viszonyítva, 43 százalékkal emelték, ennek ellenére sem az éves. sem pedig idénytervüket nem teljesítették. 1953 második felében főként az egyéni gazdaságoknak adtak nagy segítséget. A segítségadást még tovább kell fokozni. •ÁRUFORGALOM A bolti kiskereskedelem 1953. évi módosított áruértékesítési tervét 109 százalékra, ezen belül az állami kereskedelem 110.1 százalékra, a szövetkezeti kereskedelem 107.9 százalékra teljesítette. A terv túlteljesítését a párt és kormány határozatainak végrehajtása tette lehetővé. A lakosságnak nyújtott kedvezmények: a beadási kötelezettség csökkentése, az árleszállítások, a békekölcsön alacsonyabb összegben történő kibocsátása ugyanis a jó terméssel párosulva, 1953 másod & felében jelentősen megnövelték a megye lakosságának vásárlóerejét. Különösen a ruházati cikkek forgalma emelkedett. A megye lakossága 1953 második felében 81 millió forinttal költött többet ruházkodásra, mint 1952. év azonos időszakában. A megye áruellátása jelentős mértékben javult. 1953 második felében többek között női kabátból 5.900 darabbal, bőrcipőből 51.800 párral, flanellből 58 600 négyzetméterrel, fésüsgyapjúszö- vetből 23.800 négyzetméterrel, rádióból 1.300 darabbal, kerékpárból 1.500 darabbal került több a kiskereskedelmi forgalomba, mint az előző év hasonló időszakában. Az erősen megnövekedett keresletet azonban a kiskereskedelem nem tudta teljes mértékben kielégíteni. Hiány volt például konfekcionált felsőruházati cikkekben, egyes pamut- és gyapjúszövet méterárukban, tűzhelyben, olcsóbb rádiókban, bútorban, mezőgazdasági szerárukban és kisgépekben. A megye lakossága az árleszállítás következtében szeptember 6-tól az év végéig csupán a kiskereskedelmi vásárlásoknál mintegy 31 millió forintot takarított meg. BERUHÁZÁS — ÉPÍTKEZÉS A megyében 1953. évben jelentős beruházások történtek. Április hónapban üzembe helyezték a kisvárdai Vulkán új öntőcsarnokát. Az év folyamán adták át rendeltetésének Nyíregyházán a nép- büffét, valamint a csemege-áruházát. A párt és kormány határozata' alapján a mezőgazdasági termelés; fokozása érdekében 20 javítóm!'-1 hellyel, 62 kombájnnal, 197 kévekötő-aratógéppel, 130 traktorekével, 40 darab traktorral gyarapodtak a gépállomások. Ugyancsak több kombájnt, ké- •. akötő-aratógépet, traktort és í.raktorekét helyeztek üzembe az állami gazdaságok is. Bár az év folyamán 27 különféle istállót és 9 sertéshízlalót is adtak át használatba, az állati férőhelyek száma még mindig nem elegendő. A párt és kormány határozata óta több gondot fordítanak a vállalatok a beruházások megvalósítására. Sok üzemben új baleset- elháritó és szellő2őberéndezéseket szereltek fel, új öltöző- és mosdóhelyiségeket bocsátottak a dolgozók rendelkezésére. 1953. évben 4 munkásszállást, az Építők sportpályáját. 5 kultúr- házat, 8 mozit, »11 iskolát, 30 darab fúrott és ásott kutat helyeztek üzembe a megye területén. 1953. évben 12 községet. 3 állami gazdaságot villamosítottak. Az egyes minisztériumok alá tartozó vállalatok 1953. évi lakásépítési tervüket 18 százalékra teljesítették. Ezévben megkezdték a nyírbátori orvosi rendelő átalakítását, Nyíregyházán a textilraktár, fü- szerraktár, valamint a gyógype-j dagógiai intézet, Nyírbátorban a 200 vagónos típustárház építését. KULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS EREDMÉNYEK A dolgozók kulturális és művelődési lehetősége 1953. évben tovább bővült. Az általános iskolai tantermek száma 41-gyel emelkedett. Tisza- lökön új általános gimnázium létesült. Az 1952/53. tanévben 882-en szereztek középiskolai képesítést. Ebből 247-en tanulnak tovább egyetemen, főiskolán. A középiskolák nappali tagozatán 6.1 százalékkal, esti tagozatán 58.3 százalékkal tanulnak többen, mint az elmúlt esztendőben. Az év folyamán emelkedett a népkönyvtárak száma és könyv- állománya. 3 járási könyvtár létesült. A megye területén csak 14 településen nincs népkönyvtár. Az állandó óvodai intézmények száma 10.9 százalékkal, a nyári óvodai intézmények száma 6.3 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva. Ugyancsak emelkedett a kórházi ágyak száma is. 1953. IV. negyedében megkezdte működését a kisvárdai rendelőintézet. Növekedett a szakorvosi munkaórák száma is. Azonban ez még mindig nem elegendő. Az anyák és csecsemők egészségügyi ellátása javult. Korszerűen felszerelt szülőotthonok áll-1 nak rendelkezésükre. A születések 32.2 százaléka intézeti. Uj állandó bölcsődék létesültek. A bölcsődei férőhelyek száma 372 százalékkal több, mint 1952. évben volt. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szabolcs-Szatmármcgyei Igazgatósága. A szabolcsbákai Rózsa Ferenc termelőszövetkezet tagjai a III. pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek. ígérték, hogy a terméshozamuk fokozása érdekében a tavaszon minden kalászos veteményt szerves- és műtrágyakeverékkel felültrágyáznak. Minden trágyát felhasználnak a tápanyag visszapótlására. A kalászosok. főleg a búza és rozs termésátlagát 110 kilogrammal növelik. Felajánlásuk jelentős részét a burgonya vetésterület növelése és terméseredményének fokozása teszi ki. Az idén 120 holdat vetnek be burgonyával. Ebből hatvan holdat csíráztatva. A korai burgonyájukat leszerződték a MEZG- KER-rel. A termésátlagukat a tavalyi községi átlaghoz viszonyítva, harminc mázsával növelik. Erre meg is van a lehetőségük. A helyi Kossuth termelőszövetkezettől szerzik meg a szükséges nagyobbhozamú vetőmagot Ezt az újfajta burgonyavetőmagot Kisvárdán nemesítették ki és a legjobban megfelel a szabolcsbá- kai talajnak. A szövetkezetiek sokat várnak a burgonyatermeléstől. Megadnak minden feltételt a talajnak és a növénynek. A szorgalmas emberek már nehezen várják, hogy a föld fagya kiolvadjon, cs megkezdjék a burgonyafészkek elkészítését. A granulált trágyát már elkészítették, hogy időben elvégezhessék a fészkek trágyázását. Ezzel megfelelő tápanyaghoz juttatják az életrekelő növényeket. Már az ősszel hordtak a fűthető, meleg raktárba homokot, mert gondoltak arra. hogy csíráztatott hurgenvát ültetnek ebben az évben. Most ebben a raktárban folyik, egyidőben a válogatással. a esi ráz tat ás előkészítése Ls. Már eddig a szövetkezeti tagok 1000 mázsa burgonyát válogattak meg és közel 50 mázsa új vetőmagot raktak meleg homok közé csiráztatás végett. A hidegek ellenére is a burgonyatermelésre való felkészülés foglalkoztatja a szövetkezeti tagokat és emellett megkezdték a kongresz- szusi felajánlásuk teljesítését a magasabb terméshozam eléréséért. Jó munka után gazdag aimatermésre számítoltak az abatraszisi állami gazdaság dolgozói Az abapusztai állami gazdaság dolgozói lelkes vállalásokat tettek az MDP III. kongresszusának tiszteletére. A gazdaság főüzemága a gyümölcstermelés. Az ország lakosságának jobb gyümölcsellátása érdekében vállalták, hogy a tervezett termőfaegységenkéntí 70 kiló helyett 85 kiló almát termelnek, amelynek 50 százaléka expertminőségű lesz. A gazdaság dolgozói ezt az eredményt úgy akarják elérni, hogy a' 141 holdas termő gyümölcsösükben a szervestrágyázás mellett bevezetik a többszöri műtrágyázást. A metszést a tervezett határidő előtt 5 nappal befejezik. A talajmunkálatokat a lehető legnagyobb mértékben gépesítik, oldalazó tárcsát és láncos ekét alkalmaznak. A kézi munkaerő csökkentésével csökken a termelési költség is. A permetezőszerek felhasználása terén is bevezetik a legszigorúbb takarékosságot. A permetezések időpontját úgy választják meg, hogy az a leghatásosabb legyen, ezáltal a betegségek kifejlődését, illegve további kártételét megakadályozzák. Az ilyen hatásos permetezésekkel esetleges további permetezések takaríthatok meg. A gócpont- szerűen fellépő betegségek ellen, úgynevezett vadászó permetezéseket alkalmaznak, amivel szintén na- gyobbmennyiségü per- metezószert lehet megtakarítani. Egyes üzemegységekben különféle trágyázás! és védekezési kísérleteket is' folytatnak a gazdaság dolgozói. A gazdaságban közel 700 hold fiatal gyümölcsös van, A korona-alakito metszésekre a legjobb szakembereket irányítják. Vállalták a dolgozók, hogy száraz tavasz és nyár esetén megszervezik a fiatal fák öntözését. A gyengébben fejlődő táblákon bevezetik a trágyaleves, vagy pétisós vizesoldattal való öntözést. Az egyes munkák megkezdése előtt a dolgozókkal szakmailag is ismertetik, hogy egy-egy munkát miért kell elvégezni, milyen hatása van annak a terméshozamra. A gazdaság dolgozói hasonló vállalásokat tettek a növénytermelésben és az állattenyésztésben is. Egyben versenyre hívják a pártkongresszus tiszteletére a megye valamennyi állami gazdaságát. A nyíregyházi járás több községében jól halad a fejtrágyázás A nyíregyházi járásban a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok jól hasznosítják a telet. Kihasználják a havat és a föld fagyát. A havon szánnal sokkal könnyebb a trágyát hordani, mint később. A trágyahordás nem csak könnyebb ilyenkor. hanem hasznosabb is, mert az érett trágyát a hóié bcle- mossa a talajba. A járás több községében azonban nem csak a rendes trágyahordást végezték nagy szorgalommal. hanem sok száz holdon érett trágyával szórták meg az őszi vetéseket is. Ujfehértó községben az egyénileg dolgozó parasztok 352 holdon, a termelőszövetkezetek pedig 200 holdon végeztek fejtrágyázást. Vencscl- lön a Szabadság termelőszövetkezet 30 holdon, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 350 holdon végezték ezt a munkát. Tisza- bercelen a Petőfi termelőszövetkezet 28 hold, Bújon pedig az egyénileg dolgozó parasztok 133 hold őszi vetést szórtak meg érett trágyával.
