Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-11 / 35. szám
NÉPLAP 1954 FEBRUAR 11, CSÜTÖRTÖK OKTATÁSI MÓDSZEREM Az oktatási év megkezdése előtt nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy a pártszervezet propagandistának jelölt ki. Boldog voltam, hogy a párt ilyen felelősségteljes megbízatást ad. Éppen ezért kötelességemnek érzem, hogy jó munkával rá is szolgáljak a párt bizalmára. A demecseri községi alapszervezet II. éves politikai iskoláját vezetem. A pártszervezet 17 hallgatót osztott be erre a tanfolyamra. Nagy igyekezettel kezdtem meg munkámat. Nem is lehetett ez máskép, mert nagyon szeretem a propagandamunkát. Már az iskola megkezdése előtt elbeszélgettem hallgatóimmal, igyekeztem meggyőzni őket arról, milyen nagy jelentősége van a tanulásnak. De a továbbiakban is rendszeresen foglalkozom velük. Az eredmény nem is marad el. Hallgatóim közül alig hiányzik 2—3 elvtárs. Úgy érzem a hallgatóim megnyilvánulásaiból, hogy nagyon szeretnek járni a nolitikai iskolára. Enezt a tanulási kedvet igyekszem is megtartani, sőt még tovább fokozni azáltal, hogy alaposan felkészülök az előadás megtartására és a vita levezetésére. Az előadásra úgy készülök, hogy átolvasom és kijegyzetelem a megadott irodalmat, de felhasználom a sajtó idevonatkozó cikkeit is. Az előadás vázlatát úgy igyekszem elkészíteni, hogy az egyszerű, világos és mindenki számára könnyen érthető legyen. Az előadás nehezebb kérdéseit szemléltető eszközökkel, vagy gyakorlati példával illusztrálom. A gyakorlati példákat úgy igyekszem megválasztani, hogy azok összefüggő ben legyenek hallgatóim gyakorlati életével. Az előadás után konzultációt tartok, s amit a hallgatók népi értettek meg, még egyszer megmagyarázom. Majd utána megadom a vita főbb kérdéseit, hogy a foglalkozásra a hallgatók jobban tudják csoportosítani jegyzeteiket, majd ennek alapján hozzászólásaikat. A vitavázlat elkészítésére is nagy gondot fordítok. A főkérdések mellé a kisegítő kérdéseket is kidolgozom. A vitavezetésnél vigyázok arra, nehogy „iskolai” módszer kérdés-felelet alakuljon ki, hanem hallgatóim szabadon mondják el véleményüket a tanult anyagról. Hallgatóimtól nem kívánom meg, hogy szóról-szóra „felmondják” a leckét. Sokkal nagyobb az eredmény, ha saját véleményüket saját szavaikkal mondják el. A propagandistának pedig el kell döntenie: mennyire sikerült a felszólalónak az anyagot elsajátítani. Arra is nagy gondot fordítok, hogy hallgatóim a hozzászólások során ne kalandozzanak el a tárgytól. Ha ilyen megtörténik, közbeszólok s ki'egítő kérdéssel rávezetem a lényegre. Az összefoglalómat rövidre és tömörre fogom. Csak a fontos kérdéseket és a hallgatók által el nem mondott lényeges tartalmat mondom el. A hallgatók helyes válaszaira névszerint is utalok s megdicsérem a jó hozzászólókat. Ez nagy önbizalmat és kedvet ad áz elvtársaknak. De nem fukarkodom a bírálattal sem, különösen azokkal szemben, akik nem készültek fel, vagy akik hiányoztak. Úgyszintén a hallgató kollektíva is élesen és keményen felelősségre vonja azokat, akik igazolatlanul hiányoznak a foglalkozásokról. Minden foglalkozás alkalmával a hallgatók hozzászólásait minősítem az egyestől az ötösig. Én ezt a módszert alkalmaztam az elmúlt évben is. Ezzel a módszerrel az oktatási év lezárásával két eredményt tudok felmutatni: az egyik a politikai iskolákon való megjelenés, a másik pedig az egészévi hozzászólások értékelése. Ez hozzásegít ahhoz, is, hogy a következő évben mindenkit érdemei és fejlettsége alapján tudunk javasolni megfelelő tanfolyamra. Ránk propagandistákra, ez évben. még nagyobb feladatok várnak, mint az elmúlt évben. Egyre felelősségteljesebb a munkánk. Nem kis mértékben függ tőlünk, hogy mennyire tudjuk megértetni hallgatóinkkal azokat a nagyszerű párt- és kormány- határozatokat, melyek egész dolgozó népünk életszínvonalának emelését célozzák. Ezért a jövőben még nagyobb szorgalommal igyekszem felkészülni, hogy a politikai iskola színvonalát minél magasabbra emeljem, hogy minden hallgató aktívan dolgozzon a párt- és kormányhatározat végrehajtásáért. Csáki Menyhért propagandista, Demecser. Levelezőink javaslatai Benzinkutakat a járási székhelyekre A falusi klub a mi legközvetlenebb segítőtársunk Baktalórántházán sok dolgozó érdeklődéssel várja, hogy az Áfort. valóra váltja-e ígéretét, lé- tesít-e benzinkutat? Nemsokára alkalmasak lesznek az utak a motoros közlekedésre is és kellemetlen lenne a járási székhelyről Vajára menni 5—10 liter benzinért. Baktalórántházán sok a motor, de tankolási lehetőség nincs. Azt javasolnám az Áfort. vezetőségének, ha nincs mód nagyobb beruházásra, állandó benzinkutak felállítására, bízzák meg a helyi földművesszövetkezeteket benzinárusítással és létesítsenek egy kisebbméretű, hordozható benzinkutat. Kricsfalussi Béla, Baktalórántháza. Van és még' sincs A kisvasútnak van egy váróterme a MÁV. állomás előtt, de azt a dolgozók nem használják, mert a megállót 50 méterrel odább helyezték. A hideg időben a villamosra, vagy a kisvonatra várakozó utasok nem merik igénybevenni a várótermet, félve attól, hogy esetleg lemaradnak a vonatról. A dolgozók kénytelenek a hidegben, esőben, sárban várakozni az új megállónál. Ha a kisvasút vezetői célszerűnek találták a megálló áthelyezését, miért nem gondoskodtak a váróterem megfelelő áthelyezésérő is” K. J., bejáró dolgozó. Est olvasó javaslata a Néplaphoz Nagyon szeretem a Néplapot olvasni. Mint édesanya, különösképpen örülök a Szülők iskolája rovatnak, de szeretem a hóziasz- szonyoknak szóló — főzéssel, sütéssel foglalkozó cikkeket is. Szeretném, ha gyakrabban olvashatnánk a pártoktatással kapcsolatos, időszerű segédanyagokat és a propagandisták oktatási módszerével foglalkozó cikkeket, mert ez nagy segítséget nyújtana tanulásunkhoz, munkánkhoz. Perlinger Imréné, Egyetértünk Periinger elvtársnő észrevételével. Az utóbbi időben elhanyagoltuk lapunkban a pártoktatássai kapcsolatos elméleti és módszerbeni írások közlését. Ezen változtatni fogpnk a jövőben. Szerkesztőbizottság Illetékesek válasza levelezőink javaslataira örömmel olvastam a Néplapban Zsoldos János javaslatát az uszodák és fürdők építéséről a Keleti Főcsatorna mentén. Ä javaslatot helyeslem és ennek végreha jtása érdekében eljártam az "illetékes minisztériumban. Ha az Országos Tervhivatal jóváhagyja, a terv elkészítését vállalom. HERNÁDY MIHÁLY, tőépítésvezető. Tisza vas vári. Kricsfalusi György javaslata helyes és hasznos, hogy a vasúti kocsik legalsó lépcsőjére rácsos lemezt alkalmazzunk. Ezzel elősegíthetjük, hogy a dolgozók tiszta kocsikban utazzanak. A MÄV. vezetősége továbbítja a javaslatot a felettes minisztériumhoz elbírálás és jóváhagyás végett. BOR SÁNDOR, párttitkár. ; A Magyar Optikai Müvek segítségévei február 12-re befe ezzük az erőgépek javítását Gépállomásunk dolgozói kongresszusi vállalásának egyik pontja, hogy a gépjavítást feb- ruer 12-re befejezzük. Ebben segítenek minket a Magyar Optikai Művek dolgozói. Alig két hete, hogy az Optikai Művek védnökséget vállaltak gépállomásunk, a nyírtelki gépállomás fölött. A gyárból azonnal elutazott hozzánk Horváth Róbert gépészmérnök és Humli István főművezető. Közösen megállapítottuk, hogy milyen alkatrészekre van szükségünk. Néhány nap múlva a gyár a saját gépkocsiján le is szállította a szükséges alkatrészeket és szerszámokat, Kaptunk egy kisméretű esztergapadot, marógépet, villanyköszörűt, a kovácstűzhelyhez egy dinamó-ventillátort, esztergakéseket, fúrókat, menetvágót, golyóscsapágyat és még egyéb ‘hélkülözhetetlen anyagokat. A szerszámgépek beszereléséhez lejött a gyár villanyszerelője is, és egy nap alatt minden villanygépet üzembehelyezett. ígéretet tettek, hogy gépállomásunkról négy-öt szakembert elvisznek néhánynapi tapasztalatcserére a gyárba, ahol alapvető szervezési és technikai módszerekkel ismerkednek meg. Igen kedves ajándék volt még a gyár dolgozói ítészéről a két darab óra, amelyet a javítási versenyben élenjáró dolgozók jutalmazására hoztak. A Magyar Optikai Művek segítségével és dolgozóink lelkes munkájával határidő előtt befejezzük a erőgépek javítását. Molnár Márton, igazgató. Trencsényi György, nolitikai helyettes. Az OSzSzSzK. Miniszterterta- nácsa mellett működő Népművelési Intézményügyi Bizottság nemrégiben meghallgatta klubvezetőnknek, Malisev elvtársnak beszámolóját. A bizottság ülésén én is résztvettem. Azt hiszem, hogy a bizottság nem véletlenül választotta ki a sokezer falusi klub közül éppen a mienket arra a célra, hogy átadja tapasztalatait a többi falusi népművelési munkásnak. Már hat éve vagyok az „Iljics útja” kolhoz elnöke. Óriási átalakulások folytak le szemem előtt a mi falunkban. Kolhozunk 1949 óta változatlanul a Nevo-Anna- kerület élkolhozai közé tartozik. Növekszik társadalmi vagyonunk, s a kolhoztagok jóléte, emelkedik a kulturális színvonal és napról- napra nőnek a kolhoztagok kulturális igényei. Mi kolhozunk eredményeinek titka? A hosszú évek gyakorlata meggyőzött engem arról, hogy a politikai és kulturális munka széleskörű kifejlesztése nélkül lehetetlen eredményesen megoldani a kolhozok szervezeti és gazdasági erősítésének feladatait. A kol- iiozvezetés terén szerzett tapasztalataink alapján tisztán látom, hogy kizárólag adminisztratív intézkedésekkel nem lehet célt érni. A párt- és komszomol-szerve- zeteknek, valamint a kulturális intézményeknek a kolhozparasztság körében végzett nevelőmunkája összeforrasztja az embereket és megteremti a gazdasági feladatok eredményes megoldásának alapját. Falusi klubunk a pártszervezet vezetésével s a falusi szovjet és a kolhozvezetőség állandó gondoskodásának eredményeképpen az utóbbi években élenjáró kulturális intézmény, a kultúra igazi fészke lett, amely komoly segítségünkre van a kolhozparasztok és kolhozparasztnők kommunista öntudatának fejlesztése terén. A közgyűlés elhatározta, hogy villamos vízierőművet fognak építeni a Buzuluk-folyón. Látni kellett volna, hogy milyen hévvel segítettek a klub aktivistái a kolhozvezetőségnek a villanytelep felépítésében. A klub előadótermében előadások hangzottak el annak megvilágítására, hogy milyen óriási jelentősége van a villamosságnak a kolhoztermelésben. Az előadásokat kolhozunk valamennyi tagja meghallgatta. A klub az építkezés megkezdése után egész munkáját a munkahelyekre helyezte át. Odamentek ki az előadók, felolvasók és könyv- terjesztők. Többek között felolvasásokat tartottak Sz. Babajevszkij „Az aranycsillag lovagja“ című könyvéből. Az építkezésen érdem- táblát állítottak fel, amelyre rendszeresen felírták az élenjáró munkások nevét. A kultúrcsoportok többízben műsort adtak az építőknek. A klub a Komszomol-szerve- zettel együtt szombatonként és vasárnaponként önkéntes munka megszervezésével segítette elő a villamos vízierőmű felépítését. Ez észrevehetően meggyorsította a munkálatok ütemét. Most pedig, amikor a villanytelep már üzemben van, a klub megmutatja a villamosítás eredményeit. Kolhozunk eredményesen teljesítette a terméshozam emelésére, az állatállomány növelésére és a kollektív állattenyésztés teljesítő- képességének emelésére vonatkozó tervét. Most az a feladat áll előttünk, hogy még több mezőgazdasági terményt termeljünk. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos, hogy az élenjáró mezőgazda- sági tudomány vívmányai és az élmunkások tapasztalatai valamennyi kolhoztag közkincsévé váljanak. A klub és aktívája ezen a téren is hatékony segítséget nyújt nekünk. Előadásokat és beszédeket tart, valamint kiállításokat rendez az agro- és zootechni- kai tanulócsoportok segítségére, — összhangban azok tanmenetével. A könyvtár a mezőgazdasági szakirodalmat terjeszti. A klub, annak érdekében, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremtsen az elmélet és a gyakorlat között, igyekszik minél szemléltetőbben ismertetni az élenjárók tapasztalatait. Az elmúlt évben ebbe a munkába bevonta a sztálingrádi gépészeti főiskola hallgatóit is, akik a gépállomáson gyakorno- koskodtak. A diákok többek között tanulmányozták Mazin elvtársnak, gépállomásunk élenjáró kombájnvezetőjének tapasztalatait, aki a normában előírt 25 hektár helyett 60 hektárt aratott le egy műszak alatt. A klub aktívája felkarolta ezeket a tapasztalatokat, s a kolhoztagokkal és a kombájnvezetőkkel folytatott megbeszéléseken ismertette Mazin elvtárs módszereit. Boriszova elvtársnő, a klub könyvtárosa tanulmányozta Samajeva elvtársnőnek, kolhozunk kiváló fejőnőjének munkáját, majd vele együtt megbeszéléseket tartott az állattenyésztő-telepeken és megmagyarázta a többi fejőnőnek, hogyan kell elérni magas fejési átlagot. A klub aktivistái a munka dandárja idején mindig kinn vannak a mezőn, ahol a termés sorsa dől el. Megszervezik a faliújságok, a „harci röplapok“ és a „villámok“ kiadását, megbeszéléseket, ujság- és könyvfelolvasásokat tartanak és műsort adnak. A klub és a mellette működő előadóterem egész politikai munkája szorosan a fontosabb politikai eseményekhez kapcsolódik. Klubunk és aktivistái energikusan részt vesznek a szovjet népnek országa erősítéséért és a világbékéért vívott harcában. Gyakran hangzanak el előadások a klubban a békés sztálini külpolitikáról, a világot átfogó békemozgalom eredményeiről, a kommunizmus építéséről és a kom- munizmus nagy építkezéseiről,valamint azokról a változásokról, amelyek a sztálingrádi villamos vízierőmű felépítésével kapcsolatban fognak bekövetkezni a Sztálingrád terület és a Novo-Anná kerület gazdaságában és kultúrájában. A klub 90 főnyi termelőmunkásokból álló társadalmi aktívát tömörített maga köré. Az aktivisták között brigádvezetők és egyszerű kolhoztagok, valamint gépállomási munkások egyaránt vannak. —i Klubunk fokozatosan vonta be ezeket az embereket munkájába. Ez az aktíva ma már a politikai és kulturális szervező munka magját képezi. A komszomoltagok a klubmunka terén számos kezdeményezéssel lépnek fel. Valamennyi tanító, agronómus és egészségügyi dolgozó résztvett a klub tevékenységében. Ez az aktíva hű segítőtársa lett a párt- szervezetnek és a kolhozvezetőségnek a kolhoz feladatainak megoldásában. A klub munkáját közvetlenül a klubtanács irányítja. Ez tekintélyes szerv, amelynek minden egyes tagja nevelőmunkát végez. A magam részéről különösen Ivan Vasziljevics Malisevnek, a klub vezetőjének fontos szerepét szeretném hangsúlyozni. Ivan Vasziljevics a ml falunkban lakik. Leszerelése után állították erre a munkahelyre. Malisev elvtársnak, mint klubvezetőnek legértékesebb jellemvonása az, hogy mindig az aktívára támaszkodik, okosan használja fel aktivistáit, s jól ismeri a kolhoz életét és a kolhoztagok érdekeit. A klub ügyeit mindig megbeszéli a pártszervezettel, a falusi szovjettel, a kolhozvezetőséggel, s mindig megkapja a megfelelő támogatást. A sztaro-annai falusi klub vitathatatlanul a mi legközelebbi segítőtársunk és a kolhoz is mindig szívesen segít a klubnak. (Sz. SEVCOV kolhozelnök.) •> mt
