Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

N É f Ií Á t* 1954 FEBRUAR 4, CSÜTÖRTÖK Termelésben élenjáró fiatalok vitatták meg a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait a legutóbbi Néplap-csütörtökön Az elmúlt Néplap-csütörtökön a termelésben élenjáró fiatalok vitatták meg a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát, a DISz-szervezetek ezzel kapcsolatos feladatait. MOKANSZKI JÓZSEF elvtárs, 4 megyei DISz-bizottság munka­társa elmondotta, mi tette lehető­vé és szükségessé ennek a ta­nácskozásnak az összehívását. Be­szélt arról, hogy a határozat meg­jelenése után a megye fiataljai azzal a kéréssel fordultak a me­gyei pártbizottsághoz, járuljon hozzá, hogy a DISz-fiatalok véd­nökséget vállaljanak a megyében a burgonyatermelés felett. „Jobb vetőgumót fogunk kitenyésztení. s megfelelő agrotechnikai eljárá­sokkal magasabb termésered­ményt fogunk biztosítani“ — szólt a fiatalok fogadalma. Mo- kánszki elvtárs már arról is szá­mot adott ezen a tanácskozáson, mit tettek eddig a DlSz-szerveze- tek, a fiatalok fogadalmuk való- raváltásáért. Azokon a helyeken, ahol nem főnövény a burgonya, a fiatalok afelett a növényféleség, gyümölcsös, vagy szőlő felett vál­laltak védnökséget, amely a köz­ség talajviszonyainak legjobban megfelel. A mátészalkai fiatalok a pártkongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy február 28-ra befeje­zik gyümölcsösükben a famet­szést. A nagydobosi fiatalok a burgonya vetőmagcserét szerve­zik, a baktalórántházi diszisták a községet fásítják, parkosítják. A kemecsei állami gazdaságban há­rom ifjús'S'H brigád alakult: zöld­ség-, gyümölcs- és dohánytermelő­brigád. A vajai DISz-fiatalok a megyében elsőként vállalkoztak arra, hogy visszaszerzik a vajai burgonya jó hírét. SZELES SÁNDOR, a vajai Ku­ruc termelőszövetkezet DlSz-szec- vezetének titkára elmondotta a tanácskozáson, hogyan sikerült a szövetkezet valamennyi fiatalját bevonni ebbe a munkába. — Dohányválogatós közben be­szélgettünk a párt decemberi ha­tározatáról, s arról, mit tudnánk mi, fiatalok segíteni a határozat végrehajtásában. Tudtuk, hogy a mi földjeinken legjobban a bur­gonya terem meg, de az utóbbi időben a fajtaértéke leromlott. Megbeszéltük, hogy ezen úgy igyekszünk segíteni, hogy 5 hold földbe kiválogatott vetőgumót ve­tünk fészektrágyázással, megfele­lő tőtávolságra. — A szövetkezet fiataljai másnap meg is kapták az 5 hold földet a szövetkezet ve­zetőségétől, s hozzáfogtak a trá­gyakihordáshoz. Nyolctagú ifjúsá­gi brigádot alakítottak, amelynek feladata lesz az 5 hold föld gon­dozása, a jó vetőburgonya terme­lése. Széles elvtárs arról is beszá­molt, hogy a pártkongresszus tisz­teletére a fiatalok elvállalták a trágya kezelését, s a körlet rend- bentartását. Stefán Mária, Tóth Géza, Kelemen Ilona és Széles Károly a leglelkesebb tagjai az ifjú munkacsapatnak. A jól vég­zett munka utón a kultúrházban biztosít megfelelő szórakozást a DISz-szervezet vezetősége. A Kuruc tsz. fiataljainak kezdemé­nyezése tovább terjed a szövetke­zeti tagok között. Széles elvtárs elmondotta, hogy amikor apja meghallotta a fiatalok tervét, ma­ga is vállalkozott arra, hogy ház­táji földjében 200 négyszögölön hasonló eljárással ültet burgo­nyát. A .NV IRMÁD AI disz, alapszer­vezet fiataljai már a vezetőség- választó taggyűlésen megvitatták a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, s feladataikat. Még a taggyűlésen megszervezték a fahamu, baromfi- és komposzt- trágya gyűjtő brigádokat. Tóth Erzsébet vezetőségi tag máris pél­dát mutat a munkában, élen jár a fahamu gyűjtésében. A fiatalok a műtrágya használatát is nép­szerűsítették a községben, majd a községi tanács munkáját segí­tették azzal, hogy összeírták, mennyi pétisóra van szükségük szüleiknek és szomszédaiknak, így a földművesszövetkezet idő­ben meg tudta rendelni az egyé­nileg dolgozó parasztok részére a szükséges pétisót. Erről számolt be a tanácsko­záson Szőke József, a nyírmadai DISz. alapszervezet titkára, aki elmondotta még azt is, hogy 18 tagú őrszem brigádot szerveztek azzal a céllal, hogv figyeljék, ki hogyan gondozza földjét. Figyel­meztessék azokat, akik késnek a szántással, vetéssel, növényápo­lással, s az észlelt hibákra hívják fel a községi tanács figyelmét. — Egy másik DISz-brigád a kultúr- ház környékét fogja fásítani, par­kosítani. A legelő tavaszi ápolását is vállalták a fiatalok. A fejtrá­gyázást, boronálást és a tüskék kiirtását végzik majd el. A nyir- madai fiatalok arról is beszélget­nek a község dolgozó parasztjai­val, hogy a kormány a legjobb termelőket „Minta-gazda“ jel­vénnyel tünteti ki. Kézi András 10 holdas középparaszt — amikor erről hallott — megígérte: úgy fog dolgozni, hogy megszerezze ezt a kitüntető jelvényt. A DISz- szervezet mostani jó munkája an­nak eredménye, hogy Szőke elv­társ nem egyedül végzi a szerve­zet munkáját, hanem a vezetőség mind a 7 tagját megbízza felada­tokkal. VINCICKI IMRE, baktalóránt­házi járási DISz-titkár, a járás DISz-szervezeteinek munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy a leve- leki Alkotmány fiataljai 5 hold földet fészkesen és jarovizált bur­gonyával akarnak bevetni. Üj vetőburgonyát akarnak így ter­melni, hogy jövőre a tsz. 50 hold földjét már ezzel vethessék be. A nyírmadai állami gazdaság DISz-fiataljai a gyümölcsös felett vállaltak védnökséget. Feladatai­kat a gazdaság agronómusával, s vezetőivel közösen vitatták meg. Ügy határoztak, hogy a közelben lévő sertéstelepről a trágyalevet a gyümölcsfák alá hordják, mert — mint az agronómus mondotta — így a fiatal gyümölcsfák 8 év helyett 8 év múlva hoznak ter­mést. Üzemegységenként ifjúsági brigádokat hoznak létre, melynek vezetői tapasztalt szakembsrek lesznek, akik gyakorlati bemuta­tót tartanak a különféle munká­latok megkezdése előtt. A fiatalok úgy tervezik, hogy megfelelő eljá­rásokkal 10—15 százalékkal eme­lik a terméshozamot. A laskodi Vorosilov fiataljai a gabonater­melés felett vállaltak védnöksé­get, s már meg is szerveztek egy ifjúsági brigádot, amelyik 100 hold őszivetésű kalászoson végzi el ta­vasszal a fejtrágyázást. A szövet­kezet leányai 2 hold földön fa­hamu alkalmazásával akarják nö­velni a termésátlagot. A tanácskozás részvevői sok hasznos tapasztalatot és javasla­tot mondtak el. Egy-egy szerve­zeti vagy gazdasági kérdéssel kapcsolatos vita után értékes ja­vaslatokat tettek a DISz. szerve­zeti élet megjavítására, a fiatalok mozgósítására. Sok olyan problé­mát vitatott meg ez a tanácsko­zás, amely a DISz-szervezetek nagy többségében megoldásra vár. Éppen ezért bírálat illeti a DISz. megyebizottságót, amiért nem segítette jelentőségének meg­felelően az értekezlet előkészíté­sét, s kevés fiatal vett rajta részt. Ugyanakkor tanulság is a megyei DISz-bizottságnak, hogy a jövő­ben alaposabban, nagyobb körül­tekintéssel és gondossággal ké­szítse elő a hasonló megbeszélése­ket. Az élenjáró fiataloknak ez a tanácskozása megmutatta, milyen nagy segítséget jelent ifjúságunk munkája a termelésben, hogyan tudják a fiatalok népszerűsíteni az új agrotechnikai módszereket, biztosítani a magasabb termés­átlag elérését. ’(A Néplap-csütörtökön el­hangzott felszólalásokra kö­vetkező számunkban visz- szatérünk.) A vezetőség választás hírei Tag-gyűlés » nyírbogát! Rákóczi tsz. pártszervezetében Országos első o nulrmodoi állami gazdaság A gyümölcs- és szőlő betakarí­tásának versenyében a nyirmade állami gazdaság szerezte meg or szagosán az első helyei. A máté­szalkai állami gazdaság második ett, harmadik lett az abapuszíai illám! gazdaság. Ez a három jazdaság is 25—20—15.000 forint jutalomban részesült. Az őszi verseny jutalmait a versenyben győztes gazdaságok­nak, dolgozóknak ünnepélyes termelési értekezleten ezen a hé­ten osztják ki. A államvasutak vezérigazgatóságának közleménye Az államvasutak vezérigazga­tósága ’-özli, hogy tekintettel a zord időjárásra és a nagy hófú­vásokra, 1954 február 3-án 12 órától a további intézkedésig a személyvonatok közlekedését kor­látozza. A korlátozás értelmében a gyorsvonatok — a nemzetközi gyorsvonatok kivételével —egye­lőre nem közlekednek. A fő- és mellékvonalakon egy-egy sze­mélyvonatpár közlekedik napon­ta. A munkásvonatok forgal­mát az államvasutak a nagy ne hézségek ellenére is fenntartja. A forgalom a teljes behavazá- sok miatt a következő vonalakon teljesen szünetel: F üzesabony—Debrecen, Nyíregyháza—Mátészalka, Nyíregyháza—Nyíradony, Nyíregyháza—Dombrád — Balsa (keskenyvágányú), Szerencs—Hidasnémeti, Hatvan—Ujszász—Szolnok. Mezőnyékládháza—Mezőcsát, Vámos gy örk—U j szász—Szolnok. A hófúvás erősödése miatt a felsoroltakon kívül valószínűleg további vonalakon is be kell szüntetni a forgalmat. Erről a rádió és a sajtó tájékoztatást ad majd. Az utazóközönség a szándékolt utazás előtt a vonatok köziekedé se felől érdeklődjék az állomá­sokon, ahol a pontos tájékozta­tást megkapja, ’ Közlekedés- és postaügyi minisztérium közli A napok óta tartó hófúvások következtében a távolsági MAVAUT. autóbuszjáratok me­netrendszerű közlekedése igen sok helyen nem biztosítható. A hótorlaszok eltávolítása érdeké­ben az illetékes szervek megtet­ték a szükséges intézkedéseket, azonban az állandó havazás és a hófúvás miatt a felszabadított közutakon órákon belül újabb hótorlaszok keletkezhetnek. A közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium felhívja az utazókö­zönséget, hogy a rendkívüli idő­járásra való tekintettel az illeté­kes MÁVAUT. vállalatoknál, az indító, valamint az érkezési állo­másnál á járatok közlekedésére minden esetben előzetesen ér­deklődjön, A nyírbogáti Rákóczi termelő- szövetkezet taggyűlésén Zöldesi József né elvtársnő mondotta el a vezetőség beszámolóját. A beszá­moló helyesen foglalkozott az 1951-től az új kormányprogramm megjelenéséig eltelt események­kel. Hű képet adott a szövetkezet fejlődéséről és az elkövetett hi­bákról. A beszámoló ezután igen részletesen foglalkozott az új kor­mányprogramm megjelenése utá­ni helyzettel. Minden szépítgetés nélkül elmondotta a pártvezető­ségi beszámoló, hogy a Központi Vezetőség határozatának megjele­néséig nem nagy gondot fordítot­tak a szövetkezeti tagokra, nem nagy gondot fordítottak a pártta­gok öntudatának fejlesztésére. Eb­ből adódott aztán, hogy a tagság nagyobbik része a szövetkezet feloszlatását akarta. A pártta­gok között is akadt olyan, mint például Puskás István, Pataki György és Budai László, akik a szövetkezet ellen voltak. Ekkor szövetkezetünk léte forgott koc­kán, — állapítja meg a beszá­moló, — a párt szervező ereje azonban itt is megmutatkozott. A járási pártbizottság segítségével ellentámadásba indultunk. Szö­vetkezetünk megerősítéséért nem­csak a párttagok harcoltak, ha­nem szoros szövetségben küzdöt­tünk a pártonkívüliekkel, akik a boldog életet a szövetkezeti útban látták. A megerősítésben becsüle­tesen kivették részüket Erős Já­nos, Lukács János, Csonka Berta­lan és még sok más pártonkívüli dolgozó. Közülük Lukács Jánost soron kívül párttagnak, Erős elv­társat tagjelöltnek vette fel a pártszervezet. A pártszervezet harca sikerre vezetett. Szövetke­zetünk 32 taggal megmaradt és szervezetileg megerősödött. Azon­ban az ütközetet még nem nyer­tük meg teljesen. Biztosítani kel­lett a jövő évi aratást, vetni kel­lett. Ebben a munkában is a párt- szervezet tagjai mutattak példát. A párttagok indították meg a ve­tési munkákat. 270 holdon végez­tük el az őszi vetést. Dicséretet érdemelnek fiataljaink is. Jó munkájukkal különösen kitűnt Kapási Piroska és Baranyi Mar­git, Önbírálatként hangzott el a beszámolóból, hogy a pártvezető­ség nem figyel fel idejében a tö­megek hangulatára, jogos pana­szára. Nem adták ki a kilépők­nek azokat a gazdasági felszere­léseket, melyek jogosan megille­tik őket. Ez nagy mértékben hozzájárult, hogy a pártszervezet kapcsolata meglazult a tömegek­kel. A vezetőség beszámolója he­lyesen foglalkozott a Központi Vezetőség mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozatával. Megmutatta, melyek azok a fel­adatok, amit a szövetkezeti tag­ságnak, elsősorban a szövetkezet kommunistáinak végre kell haj­tani ezzel kapcsolatban. A be­számoló foglalkozott még a párt­építéssel és a politikai oktatás­sal is. A beszámoló végén a vezetőség határozati javaslatot terjesztett a tagság elé. Az első napirendi ponthoz több elvtárs szólt hozzá. Mocsár elv­társ felhívta a pártvezetőség fi­gyelmét, hogy sokkal erélyeseb­ben intézkedjék. Több esetben előfordult a múltban, hogy a pártszervezet határozatát a szö­vetkezet intéző bizottsága keresz­tül húzta. Ezek az esetek arra is figyelmeztetnek, hogy meg kell szilárdítani a pártvezetőség és az intéző bizottság kapcsolatát. Hu­tás elvtárs azért bírálta a veze­tőséget, mert a fiatalokkal pa­rancsoló hangon, fölényesen be­szél. Sokkal több eredményt érne el a vezetőség felvilágosító szó­val. A hozzászólások után a tag­gyűlés áttért a második napirendi pont megtárgyalására. A jelen­lévő párttagok javaslatára négy- tagot jelöltek a vezetőségbe. (A nyírbogáti Rákóczi tsz. pártszer­vezete nem haladja meg a 30 tagot és a KV határozata értel­mében ilyen esetben nem kell jelölőbizottságot választani, csak elnököt, aki a választást leve­zeti.) A lefolyt titkos szavazás alap­ján a tagság a vezetőségbe vá­lasztotta Zöldesi Józsefné elv­társnőt, Rácz Albert elvtársat és T. Nagy Piroska elvtársnőt. Ültessünk minél több szőlőt A mezőgazdaság fejlerztéséről szóló párt- és kormányhatározat hangsúlyozza, hogy egyik felada­tunk a világhírű magyar borter­melés továbbfejlesztése. A terme­lőszövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok, akik a szőlőjü­ket felújítják, beadási kedvez­ményben részesülnek. A termelő- szövetkezetek ingyen kapnak olt­ványokat. Elsőrendű teendő most, hogy a meglévő szőlőinket hozzuk rend­be. A megfelelő trágyázá.sal, agrotechnikai munkával és az idejében való védekezéssel bizto­sítsuk a megfelelő termőképessé­get. Az új szőlők telepítésénél első dolog a talaj helyes kiválasztása. A szőlőt általában soványabb ho­mokra ültetik Szabolcs megyé­ben, ezért gondoskodni kell meg­felelő trágyázásról. A tápanyag­biztosítással egyidőben nem sza­bad elfeledkezni a talaj kellő mélységű meglazításáról. Általá­ban forgatással szoktuk előkészí­teni a talajt a szőlőültetésre. A forgatást csak olyan időben vé­gezzük, amikor a földnek nincs túl nagy fagya. A helyi talaj- és időjárásadott- ságok megszabják, hogy milyen fajtákat érdemes azon a talajon telepíteni. Ahol a talaj és a szál­lítási lehetőségek is megfelelnek, minél több csemege szőlőt ültes­senek a termelők, hogy a városi lakosságot bőségesen el tudjuk látni a szállítást jól bíró ízletes csemegeszőlővel. A csemegeszőlő igen értékes exportcikk is, —* Ugyanolyan értékes árukat ka­punk külföldről érte, mint a ki­váló márkájú magyar borért. Az állami oltvány-telepek mel­lett szükséges, hogy minél több termelőszövetkezet és egyénileg termelő foglalkozzon szőlődug- vány-iskolázással. A megszedett európai síma vesszőt a veremből tavasszal gyökereztető iskolába ültessük ki. így csekély költség­gel tudják biztosítani a termelő- szövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok is dugványszük­ségleteiket. Szabolcs megye nemcsak az alma hazája, van itt helye a sző­lőnek is. Ezt bizonyítják a sóstó­hegyi Vörös Csillag és a bara­bási Kossuth termelőszövetkeze­tek példái. Az egyénileg termelők is tudnak exportminőségű bort termelni és ez nem csak Nap­koron, Barabáson, vagy Sóstóhe­gyen lehetséges. Ültessenek a termelőszövetke­zeti tagok, egyéni parasztok ház­táji szőlőket is, hogy minél több gyümölcs kerüljön a dolgozók asztalára. A nagy gyümölcsfo­gyasztó helyeket az egészséges gyermekek és a magas kort eü érő felnőttek jellemzik. Egyéni és közös ügy is, hogy több szőlőt telepítsünk, de még ebben az esztendőben. Tóth Ferenc, a szőlőkezelési felügyelőség előadója,

Next

/
Thumbnails
Contents