Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-04 / 29. szám
1954 FEBRUÁR 4, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 3 Tájékoztatás és megtévesztés — Naumov cikke a „Pravdádban Hétfőtől kezdve este ad a nyíregyházi rádió Moszkva (TASzSz): A „Pravda“ közli Naumovnak „Tájékoztatás és megtévesztés“ című berlini tudósítását. Naumov így ír: Igen sok újságíró utazott Berlinbe, hogy tudósítsa olvasóit a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletéről. Ezek az újságírók naponta részletesen beszámolnak az értekezlet munkájáról. Egyesek közülük igyekeznek tárgyilagosan ismertetni az eseményeket, mások pedig célzatosan légből kapott koholmányokkal telítik cikkeiket. Minden attól függ, hogy ezek az újságírók milyen lapba írnak, kit képviselnek. Bizonyos küldöttségek — folytatja a tudósító — elsősorban az amerikai küldöttség, gyakran a megtévesztés eszközét alkalmazza, ahelyett, hogy tárgyilagosan tájékoztatná a sajtót. Még a „The New York Times“ tudósítója is szükségesnek tartotta beismerni: „A tudósítóknak általában az a véleményük, hogy... az amerikai tájékoztatás nem eléggé objektív és nem eléggé teljes. A tudósítók amiatt panaszkodnak, hogy az amerikai képviselők a pszichológiai hadviselés korábbi taktikáját alkalmazzák, nem adnak objektív elemzéseket és értékeléseket.“ Az újságírók ezt ösz- szefüggésbe hozzák Charles D. Jackson berlini tartózkodásával, aki — mint ismeretes — az Egyesült Államok elnökének fő tanácsadója a „pszichológiai hadviselés“ kérdéseiben. Naumov emlékeztet arra, hogy a „pszichológiai hadviselés” amerikai szakértőit Berlinben buzgón segítik Adenauer megbízottai. A nyugatberlini sajtóközpont folyosóin arról beszélnek, hogy Von Eckardt bonni küldött a napoké ban magához hívta a nyugatberlini újságírók csoportját és nyugtalanságát fejezte ki előttük, amiért az újságírók körében növekszik az érdeklődés a szovjet küldöttség sajtóértekezletei iránt. Egyenesen arra utasította a tudósítókat, hogy ne ismertessék részletesen V. M. Molotov nyilatkozatait és kevésbbé terjesszék a szovjet javaslatokat. Ugyanitt vették tervbe a szovjet sajtóértekezletek „bojkottálásának“ szervezését. A szovjet sajtóértekezleteket látogató újságírók száma azonban napról-napra növekszik. Az elmúlt hét során — írja befejezésül Naumov — az amerikai propagandagépezet Berlinben újabb példáját szolgáltatta a közvélemény előtt annak, hogy mit is jelent az amerikai „szabad tájékoztatás“. V. Molotov ebédet adott A. Edén Ansflia külügyminisztere tiszteletére Adenauer sajtóírányitéinak célzatos jelszavai a Szovjetunió Németországról szóló javaslatáról Berlin (ADN): Adenauer bonni és nyugatberlini sajtóirányítói hétfőn este az irányításuk alatt álló lapoknak olyan jelszavakat adtak ki, amelyeknek célja, hogy pesszimista megvilágításban kerüljenek az olvasók elé Molotov szovjet külügyminiszternek Németország kérdésének megoldására előterjesztett javaslatai. Blankenhom, Adenauer nyugatberlini rendkívüli küldötte a „DPA“ nyugatnémet hírügynökség útján az „elcsüggesztő“ szót terjesztette el a Németország békés újraegyesítéséről szóló szovjet javaslatok sajtóvisszhangjának címszavaként és ez a szó valóban pontosan fel is bukkant a nyugati polgári lapok keddi számának főcímében. Alig jutott el Blankenhom hamisítási parancsa a nyugatnémet és nyugatberlini szerkesztőségek asztalára, már további célzatos pesszimista Jelszavak érkeztek Bonnból. Dehler, a Szabad Demokrata Párt vezetője, a kővetkező főcímeket javasolta: „A Mo- lotov-javaslat aggasztó“ — „Semmiféle újat nem tartalmaz". A bonni kormány egyik szóvivője ezt a következőképpen egészítette ki: „Molotov terve nem jelent reményteljes kiindulási pontot.“ A „Hannoversche Allgemeine“ egyik cikkében megállapítja: „A hivatásos hangulatcsinálók már a berlini értekezlet második hetének és a németországi vitának kezdetén megnyitották a politikai kereszttüzet az értekezlet ellen. Megkísérlik, hogy a Berlinben tartózkodó tudósítók beszámolóit bizonyos irányba vezessék.“ Az olasz köztársasági elnök kedden íolytatia a kormányválság megoldására irányuló tárgyalásait Róma (MTI): Az olasz köztársasági elnök kedden folytatta a kormányválság megoldására irányuló tárgyalásait. Fogadta Gron- chit és Merzagorat, a parlament két házának elnökét, Saragatot és Teracinit, az alkctmányozó nemzetgyűlés két volt elnökét, valamint De Gasperit és Pellát, az utolsó két kormány elnökét. Szerdán és csütörtökön a köz- társasági elnök a parlamenti csoportok vezetőivel tárgyal. Ezekre a tárgyalásokra tekintettel, kedden délelőtt összeült az Olasz Kommunista Párt titkársága. Az ülés után a titkárság közleményt adott ki, amelyben bejelentette, megbízta Togliattit és Scoccimarrot, hogy hivatalosan tiltakozzanak a köztársasági elnöknél az alkotmány megsértése miatt. Fanfani ugyanis súlyosan megsértette az alkotmányt, amikor kormánya politikája egyik alapjának és legfőbb célkitűzésének a marxista-kommunista ideológia elleni harcot jelölte meg. Az alkotmány ugyanis kifejezetten tiltja az ilyen célok kitűzését. A közlemény befejezésül azt hangoztatja, hogy „Az országban csökkenteni kell a belső feszültséget és meg kell teremteni az egyetértést, hogy az őszinte demokraták. egységesen együttműködhessenek a nyomor, a munka- nélküliség és a gazdasági pangás súlyos kérdéseinek a' megoldásában“, A Kínai Népkösitúrsaaágba utasik a magyar labdarúgó válogatott A magyar labdarúgó C) válogatott a napokban — előreláthatólag szombaton — a Kínai Népköztársaságba utazik. Az együttes Moszkváig vasúton, onnan repülőgépen teszi meg az utat Pe- kingig. A mérkőzésekre három kínai városban: Pekingben, Sanghajban és Hankauban kerül majd sor, s különböző együttesek lesznek a magyar csapat ellenfelei, j A mintegy 40 napos útra 23 já- •tékos utazik. A dolgozók kérését figyelembe véve a nyíregyházi stúdió hétfőtől kezdve a reggeli adás helyett este 18.30-tó! 19.30-ig sugározza műsorát az eddigi hullámhosz- szon. Törvény a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt hozott a bírósági szervezetről. Ez a törvény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes megvalósításának útján s a törvényesség megszilárdításával a kormányprogramm végrehajtását segíti. 1949-ben született alkotmányunk már meghatározta a bírósági szervezet alapelveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági törvény híjén — csak részben valósultak meg és a törvény hiánya a továbbiakban akadályozta volna igazságszolgáltatásunk szocialista irányú fejlődését. Az igazságszolgáltatás apparátusának népi demokratikus fejlődését a felszabadulás óta ugyan több jogszabály segítette elő, azonban bírói szervezetünk jelentős részben felszabadulás előtti, gyakran multszázadbeli törvények alapján működött. A toldo- zott-foldozott jogszabályok nehézkessé tették a bíróságok áttekintését, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tették a bíróság intézményének megismerését. Az új törvény jelentősége elsősorban mégsem abban áll, hogy egységes, könnyen áttekinthető, bái-ki számára megérthető szerkezetbe foglalja a bíróságok szervezeti elveit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szervezet demokratizmusát; teljes összhangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerünk fejlettségi fokának megfelelő bírói szervezetet, A törvény mindenekelőtt meghatározza a bíróságok feladatait: „A Magyar Népköztársaság bíróságai az igazságszolgáltatás gyakorlása során védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, valamint a társadalmi tulajdont; védik és biztosítják az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket; büntetik a dolgozó nép ellenségeit, a bűncselekmények elkövetőit a haza és a szocializmus ügye iránti odaadásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadalmi kötelezettségek becsületes teljesítésére, a törvények következetes végrehajtására, a munkafegyelem szigorú megtartására, valamint a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására nevelik az állampolgárokat”. A törvény értelmében az igazságszolgáltatás egységes: minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak eí, tekintet nélkül arra, hogy az illető állampolgár milyen helyet foglal el a társadalomban, milyen nemzetiségű vagy milyen az anyagi helyzete. Az eljáró bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlottnak joga van védelemre és arra is, hogy — ha nem tudja a magyar nyelvet — saját anyanyelvén beszélhet a bíróság előtt. A bíróságokon hivatásos bírák és népi ülnökök működnek; a törvény rendelkezése szerint a jövőben mind a bírákat, mind a népi ülnököket választani kell. A választást a törvény úgy rendezi, hogy az igazságügyminiszter jelölése alapján a városi, kerületi, járási és megyei tanácsok választják meg a területükön működő bírákat. A Legfelsőbb Bíróság bíráit és ülnökeit az ország- gyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Másodfokon, valamint a Legfelsőbb Bíróságnál három hivatásos bíróból alakított tanács jár el. A másodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok alapján — tehát újabb bizonyítási eljárás nélkül — jogilag vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: kellően megalapozott-e az, megfelel-e a törvényesség követelményeinek ? Jelentős új bíráskodási elvet tükröz a törvény a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban, amikor kimondja a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepét a bíróságok felé. A Legfelsőbb Bíróságnak ez a kiemelkedő szerepe abban áll, hogy az általa hozott elvi döntések, mint irányelvek^ kötelezőek a bíróságokra. A Legfelsőbb Bíróság elnökének joga van bármelyik bíróság, bármely ügyét az eljárás akármelyik szakaszában magához kérni, sőt kivételes esetben a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonni. Az elnöknek jogában áll bármely jogerős ítélet ellen jogorvoslattal élni, ha ezt a törvényesség érdeke megkívánja. A bírósági szervezetről szóló új törvény, ugyanakkor, amikor kifejezi az igazságszolgáltatás szocialista elveit, egyben kifejezésre juttatja a törvény megtorló szigorát is, amelyet a bíróságoknak a nép ellenségeivel, a törvényes rend megsértőivel szemben kell alkalmazni. A törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgáltatásnak, azt valóban népivé teszik és hozzájárulnak a szocialista törvényesség további megszilárdításához. (MTI) A Német- Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke február 3-án fogadta Sepp Schwab rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízó- levelét. A megbízólevél átadásakor Dobi István és Sepp Schwab nagykövet beszédet, mondott. A megbízólevél átadásánál jelen volt Boldóczki János külügyminiszter, Nagy Dániel, az elnöki tanács elnökhelyettese. Darabos Iván, az elnöki tanács titkára és Marjai József, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. A megbízólevél átadása után a nagykövet a kíséretében megjelent Hermann Fink nagykövetségi kereskedelmi tanácsost, Inge- borg Haelker nagykövetségi második titkárt, Jan Kolasa és Kurt Funke harmadik titkárokat, Rolf Lützkendorf attasét, valamint Kari Wiehn kereskedelmi attasét bemutatta Dobi Istvánnak, as elnöki tanács elnökének, Berlin (TASzSz): V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere február 2-án ebédet adott A. Eden, Anglia külügyminisztere tiszteletére. Az ebéden résztvett W. Hayter, Anglia szovjetunióbeh nagykövete, F. Hoyer-Miller, Anglia németországi főbiztosa, F. Roberts, az angol küldöttség tanácsadója és A. Nutting, külügyi államtitkár. Szovjet részről az ebéden meg- ielent K. A. Gromiko, J. A. Malik, V. Sz. Szemjonov, G. N. Zarubin, G. M. Puskin és A. A. Szóból je v. Megkezdődött a berlini külügyminiszteri értekezlet ötödik ülése Berlin (MTI): Mint a „Reuter“ jelenti, a Szovjetunió németországi főbiztosának épületében szerdán délután, rövid Idővel — budapesti idő szerint — 15 óra után megkezdődött a berlini külügyminiszteri értekezlet 9. ülése. Elsőnek Molotov, szovjet külügyminiszter szólalt fel és részletesen ismertette a szovjet küldöttségnek az össznémet választások végrehajtásával kapcsolatos felfogását. Ezután Bidault francia külügyminiszter beszélt. Kanadában országos béke- kongresszust tartottak Toronto (TASzSz): Január 31-én Torontóban országos békekongresszust tartottak. A kongresszuson a különböző társadalmi szervek, szakszervezetek, tanintézetek és lakónegyedek gyűlésein megválasztott másfélezer küldött jelent meg. A kongresszus munkájában résztvett több vállalkozó és egyház több képviselője is. A kongresszus első ülésén Dr. Endicott, a kanadai országos béketanács elnöke „A tárgyalásoknak megegyezéshez kell vezetniük“ címmel mondott beszédet. Január 31-én este a Massey- hallban nagygyűlésre jöttek össze Toronto lakosai és a kongresszus küldöttei. Endicott javaslatára a gyűlés résztvevői megfogadták; minden lehetőt megtesznek, hogy biztosítsák a szilárd és tartós békét. Nagy-Brlianniában kedden 3.500 villanyszereid szirálko! London. (MTI) Mint az „AFP” hírügynökség jelenti; az angol vülamosipari munkások szakszervezete közölte, hogy kedden 3.500 villanyszerelő sztrájkolt Angliában. A sztrájk e héten legerősebben Lancashire vidékét mindenekelőtt Liverpolt és más városokat érintette. Szoviet-svéd árucsereíorgalmi egyezményt írtak alá Moszkvában Moszkva. (TASzSz.) Sikeres tárgyalások után február 2-án Moszkvában a Szovjetunió és Svédország képviselői 1954-re szóló áruforgalmi egyezményt írtak alá.
