Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

néplap 1954 JANUAR 26, KEDD •» «Sjf 'zmm A tsz-ból kilépett dolgozó parasztok ügye a megyei pártválasztmány előtt A talajerő visszapótlásáról és a gabonafélék terméshozamának emeléséről tárgyaltak a legutóbbi Héplap-csütörtök résztvevői A megyei pártbizottság szom­batra választibahyi ülést hívott össze, hogy ihegtárgyalja a ter­melőszövetkezetekből kilépett ta­gok ügyét. A választmányi ülés megállapí­totta: megyénk dolgozó paraszt­jai nagy örömmel és lelkesedés­sel fogadták a Központi Vezető­ség júniusi határozatát és az új kormányprogrammot. Aktivitá­suk, termelési kedvük egyre job­ban nőtt. Ezt még inkább fokozta a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi határozat. Sokan mondják, — állapítja meg a vá­lasztmány, — a párt, a kormány már megtette a magáét, most rajtunk a sor. SÚLYOS HIBÁK, TORVftNYSÉRTÉS FK , Azonban — mint a választmá­nyi ülés megállapította — a párt­ós kormányhatározat végrehajtá­sában súlyos hibák is tapasztal­hatók. Egyes helyeken a járási szervek és funkcionáriusok meg­feledkeznek a termelőszövetkeze­tekből kilépett dolgozó parasztok­ról. Nem segítik elő, hogy a kilé­pettek beilleszkedjenek a falu többi becsületes, egyénileg dolgo­zó parasztjai közé. Ezek a hibák nem egy helyütt törvénysértéssel párosulnak, szá­mos termelőszövetkezetben meg­sértették a kilépő tagok jogait. A kilépett tf»«ok nem kapták meg a földet. Párt- és tanácsszer­veink magukra hagyják őket nagy gondjaikban. A baktalórántházi járás három községében 32, a csengeri járás Kishódos községé­ben 30 kilépett tagnak nem ad­ták ki még a földet. A föld ki­adását több helyütt akadályozza az is, hogy a műszaki munkála­tok tisztázatlanok, a tanácsok nem ismerik a tényleges birtok- viszonyokat. Több helyütt az el­számoló bizottságok befejezetlenül hagyták ott a munkát. A községi tanácsok ezekután abbahagyták a föld kiadását. Ezért a hibáért a megyei tanács végrehajtó bizott­sága a felelős, — állapítja meg a választmány. Nem egy helyütt tapasztalható az is. hogy a kimért földterületet a kilépett tagok nem fogadják el. Ez abból adódik, — állapítja meg a választmány, — hogy a párt­ós tanácsszerveink nem tudatosí­tották megfelelően a kilépő ta­gokkal a kormányrendelet azon intézkedését, hogy a kilépő tagok­nak szétszórt parcellákból, vagy a tábla végén kell kiadni a ha­sonló értékű és művelési ághoz tartozó földet. Az állat és a gazdasági felsze­relés kiadása terén is nagy bi­zonytalanság tapasztalható egyes (ermelőszövetkezetekben. Jogta’.a- nul visszatartják a kilépő tagok jószágait, vagy gazdasági felsze­reléseiket. A tiszavasvári Munka tsz-ben a kilépett tagoknak sem állatot, sem gazdasági felszerelést nem akartak kiadni. Egyes ter­melőszövetkezetekben pedig túl magasra értékelték a kiadott álla­tokat és gazdasági felszerelést. Az encsencsi termelőszövetkezet­ben 3.000 forintra becsültek egy tehenet. Ezt a kilépett tagok nem vették át. Ugyanakkor ezeket a teheneket a tsz. 1.000 forintos fron értékesítette a szabadpiacon. Egyes termelőszövetkezetben jogtalanul tartottak vissza ke­nyérgabonát a kilépett tagoktól Ez akadályozta őket a vetésben, márpedig népünknek nagy szük- círi. van kenyérgabonára. Pártszervezeteink jó részénél rril HIÁNYOS A POLITIKAI FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA. — állapítja meg ra választmány. — Ennek hiányában a termelőszö­vetkezetekben nem minden eset­ben látják a párt és kormány fo- Kozottabb segítségót, a termelő­szövetkezeti Ingok és nz egyéni­leg dolgozó parasztok közös cél­ját: a mezőgazdaság fejlesztését. Az agitációs munka hiányára mu­tat az is, hogy a kilépő tagokat egyes termelőszövetkezetekben nem akarják visszafogadni. A vezetőség azzal magyarázza: ..Va­gyunk már mi elegen, örülünk hogy megszabadultunk tőlük.“ — Példa erre a gvulaházi Szabadság és a nyírbogát! Rákóczi tsz. Az ilyen nézetek gátolják a tsz-tag- ság és a kilépett tagok közötti jó viszony kialakulását, a tsz. meg­szilárdulását. Megállapította továbbá a vá­lasztmány, hogy párt- és tanács­szervek nem tartják állandó fel­adatuknak A PÁRT ÉS A TÖMEGEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT további elmélyítését. Nem tanul­mányozták alaposan a dolgozók hangulatát, különösen a közép­parasztok sok javaslatát és kí­vánságát. Nem látták azt. hogy a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztokra a falu felvi­rágoztatásának munkájában sem­mivel sem vár kisebb feladat, mint a termelőszövetkezeti tagok­ra, a falu többi egyénileg dolgo­zó parasztjaira. A hibák kijavítását célozza A PARTVÁLASZTMÁNY HATÁROZATA: 1. A megyei pártbizottság gondos­kodjon arról, — mondja a hatá­rozat, — hogy a járási bizottsá­gok és az alapszervezetek azok­ban a termelőszövetkezetekben, ahol a földkiadás, állat és gazda­sági felszerelés, továbbá elszámo­lás tekintetében még hibák van­nak, a helyszínen adják meg a segítséget, s ellenőrizzék a hibák azonnali kijavítását. A járási ta­nács január 28-ig tartson értekez­letet a községi tanácsok elnökei részére. Itt tárgyalják meg a tsz- ből kilépett dolgozó parasztok és a tsz-ek problémáit. Az értekez­leten a járási pártbizottság tit­kára személyesen vegyen részt. 2. A megyei pártbizottság gon­doskodjon arról, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai az eddigi hibákat kijavítva, kezdjék meg a kilépett tagok földjének, állat és gazdasági felszereléseinek kiadá­sát, gyorsítsák meg elszámolásu­kat. A megyei tanács végrehajtó í bizottsága gondoskodjék, hogy ez a munka határidőre befejeződjék. 3. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kérje a földművelés- ügyi minisztert, hogy azokban a községekben, ahol a kilépett ta­gok földkiadása területén hiány mutatkozik a tagosítás folyamán keletkező eltolódások miatt az állami és erdőgazdaságok terüle­téből, a még be nem erdősített táblákból biztosítson megfelelő területet az igények kielégítésére 4. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mérje fel a megye te­rületét, hogy mennyi tavaszi ve­tőmag áll a tsz-ek rendelkezésé­re. Ha a kilépett tsz-tagoknak is tároltak, úgy azt osszák szét a kiadott földek arányában. Egy időben mérje fel a tanács az egyéni dolgozó parasztok vető­magkészletét, illetve szükségletét is. Amennyiben hiány mutatkozik, a földművelésügyi minisztérium­tól igényelje, illetve biztosítsa a szükséglet kielégítését. 5. A megyei pártbizottság ágit. prop, és mezőgazdasági osztálya javítsa meg a politikai felvilágo­sító munkát a tsz-ben. az egyéni­leg dolgozó on r~ Sri ok különösen a középparasztok között. Az agi­táció főképpen a Központi Veze­tőség és a mir'rVartanécs decem­ber 19-i V'tín^k megma­gyarázására irányuljon. Az agitá­ció őszintén tárja fel a hibákat s mutassa meg azok kijavításának módját. Az agitáció leplezze le az úlenség aknamunkáját, mutassa meg, hogvan akaria gátolni egész dolgozó népünk életszínvonalának "metésél. Az elmúlt csütörtökön a Nép­lap szerkesztőségébe termelőszö­vetkezeti tagok, egyénileg dolgo­zó parasztok, mezőgazdasági szak­emberek jöttek össze a megye különböző tájairól, hogy megvi­tassák a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozat nyomán a talajerő-visszapótlás és az őszi gabonafélék terméshozama eme­lésének teendőit. Beszámolót a megyei tanács főagronómusa, La­katos József tartott. A szakszerű trágyakezelés fon­tosságáról beszélt beszámolója első részében Lakatos elvtárs majd a trágyázás idejéről így szólt: „A trágyázás ideje a nyár vége és az ősz eleje. Van viszont egy közmondás. Jobb későn, mint soha. A tavaszi trágyázással m! is így vagyunk. Nem a legjobb de szükséges. Szükséges, mert nekünk már ebben az esztendő­ben is emelni kell a terméshoza­mot. Ezért az egyik legfontosabb és legsürgősebb teendő az istálló­trágya szarvasokba való kihordá­sa.“ A zöldtrágyázás előnyeinek és alkalmazásának ismertetése közben Lakatos elvtárs nyomaté­kosan felhívta a megjelentek fi- [ gyeimét, hogy minden szem csil- lagfürtmagot kutassanak fel és ebben az évben ne zöldtrágyának termeljék, hanem minden táblá­ról magot fogjanak. Az 1956-ra tervezett 500 000 hold területre vetendő zöldtrágvából Szabolcs megyében tekintélyes területet kell vetni; ehhez pedig sok vető­magra van szükség. Lakatos elvtárs végül ismertet­te, hogy mit kell tenni az őszi gabonafélék terméshozamának emeléséért. Elmondotta, hogy a megyében közel 100.000 holdon megkésett az őszi vetés. Ezek a vetések különösen várják a segít­séget, a fejtrágyázást, de úgy volna jó, ha valamennyi gabona­vetésünket fejtrágyázósban ré- ■ szesítenénk. Ehhez pedig szükség van arra, hogy a műtrágyázás | mellett minden komposzt-trágya- i féleséget összegvüjtsünk és még t a tél folyamán a vetésekre juttas- j suk, — fejezte be előadását La-! katos elvtárs. í AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS kérdéséhez szinte minden részve­vő hozzászólt. Gara András, a császárszállási Uj Alkotmány ter­melőszövetkezet agronómusa el­mondotta, hogy ne is csodálkoz­zunk azon, ha a parasztemberek nem ismerik a szakszerű trágya­kezelést, hiszen a múltban nem tanította senki a dolgozó parasz­tokat a trágyakezelésre. A téli hónapokban egyik feladatunk az is, hogy megtanítsuk a parasztsá­got az alapvető agrotechnika al­kalmazására. — Az ő szövetkezetükben két tanfolyam működik. Kezdetben 14—15 tag látogatta a tanfolya­mot, most 45—50 hallgató is el­megy egy-egy előadásra. Gara elvtárs hangsúlyozta, hogy a trágya hordárt és alászántást ép­pen úgy meg kell szervezni, mint más egyéb munkát, mert a hely­telen kezelés mellett a trágyából a legtöbb hatóanyag a leszántas- ker vész el, ha nincs jól megszer­vezve a munka. Ennél a munká­nál különös jelentőségű a gyorsa­ság, vagyis az. hogy minél keve­sebbet levegőztessük a trágyát. Az istállótrágya tavaszi alá­szán tásáról beszélt felszólalásában Pál Ernő, a nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezet agronó­musa is. Ha tavasszal trágyázunk, hengerezzük a talajt szántás után A henger csak akkor maradjon cl, ha nagyon nedves a talajunk, j A henger tömöríti a trágyát, a) lazán álló talajt, így elkerüljük a • gyors kiszáradást és sokkal bizto­sabban kikelnek a földbe került magvak. A trágyalé megőrzése fontos dolog, — mondotta hozzászólásá­ban Magna Ahdráshé, nyíregy­házi egyénileg dolvozó paraszt asz­szony. ők hídlásban gyűjtik ösz- sze a trágyalevet és ezzel locsol- gatják a trágyakazlat. Jó érett trágyát érdemes a másodvete- mény alá is adni, — mondotta el tapasztalatát Magnáné. — Az el­múlt évben egy hold tarlóra hord­tak istállótrágyát és felébe mu­hart, másik felébe pedig kölest vetettek. Két szekér jó muhar­széna, 3 mázsa köles és két sze­kér kölesszalma lett a fizetség a jó munkáért. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után Magnáné, mint tanyafelelős, sor- rajárta a hozzátartozó termelőket és elbeszélgetett velük többek kö­zött a trágyahordás fontosságáról. A tiszalöki járási tanács agro- propagandistája, Márton elvtárs arról számolt be. hogy náluk még igen gyengén halad a téli istálló- trágyahordás, főként azért, mert a termelőszövetkezetből kilépet­tek között nem folyik megfelelő felvilágosító munka. Sokan ké­telkednek abban, hogy a számuk­ra kimért földet vájjon ők fog- ják-e használni. Ilyen hiba van a fehérgyarmati járásban is, ahol szintén arra hi­vatkoznak, hogy a termelőszövet­kezetekből kilépettek nem hord­ják a trágyát. Harakály István, a csengeri já­rási tanács kiküldöttje arról szá­molt be, hogy a csengeri Lenin termelőszövetkezetben a múlt év­ben ott hevert három évi trágya is összegyűjtve, most pedig a kor- mányprogramm megjelenése óta még a háztáji trágyát is kihord- ták. A trágyahordásban nagy segít­ség a községek közötti verseny, — számolt be Márton László a fe­hérgyarmati járásból. Kisszekeres és Nagyszekeres dolgozó paraszt­jai egymással versenyre keltek. Az eredmény: már egyik köz­ségben sincs kihordatlan trágya. A ZÖLDTRÁGYÁZÁSRÓL szólva, Juhász Ferenc elvtárs, a nagykállói járási tanács küldötte elmondotta, hogy Biriben, a Bim­bó-hegyen keserű csillagfürt után egy félméterrel magasabb volt a rozs, a termés pedig 10 mázsán is felül volt, míg a szomszédos táb­lák madárorrú kalászai 4—5 má­zsát fizettek. Magyar Sándor balkányi egyé­nileg dolgozó paraszt elmondotta, hogy a megyei nagyaktíva után gazdagyűlést tartottak. A terme­lők szinte egyhangúlag a keserű- csillagfürt termelését javasolták talajjavításra, főként burgonya előtt. A csillagíürtöt érdemes főnö­vénynek is Vetni, különösen a keserű laposat, — mondotta Po- koreczki János, az ibrányi Alkot­mány tsz. tagja. A csillagfürthöz azonban mindig adjunk szuper- foszfátot és kálisót is, mert csak így lesz teljes értékű a trágyá­zás. Ősziek alá nem tanácsos csillagfürttel zöldtrágyázni, mert üreges marad a föld és rossz lesz a kelés. A talajerő gyarapítása érdeké­ben Pál Ernő, a nagykállói Vörös Zászló agronómusa javasolta, hogy minél több helyen vezessék be A FÜVES VETÉSFORGÓT. A szövetkezetükben már három éve van egy 80 holdas tábla és ezt most újabb 30 holddal gyara­pítják. A legjobb talajszerkeze­tet a íüvesherés biztosítja. A mélyre hatoló heréfélék lazítják az altalajt is, emellett felhozzák az altalajból a meszet. A pázsit fűfélék sűrű gyökere pedig a leg- morzsaléhosább talajt képezi. Pokoreczki János elvtárs a ga­bonafélék fejtrágyázásával kap­csolatban elmondotta, hogy a föl­dek általában nitrogénben szegé­nyek, a vetések nagyrésze késői, ezért 100 kiló pétisó adagolását ajánlja. Ezt a mennyiséget két részletben, 50 kilónként kell adni. A műtrágya adagolásánál mindig figyelembe kell venni, hogy a ta­laj is „jóllakjon“, vagyis ha ke­vés műtrágyát adunk, az a leg­több esetben semmi hatást nem mutat. Ilyenkor aztán szidják a műtrágyát, pedig nem abban van a hiba, hanem a szakszerűtlen trágyázásban. A szuperfoszfátot és a kálisót mindig mélyen mű­veljük a talajba, a pétisót pedig sekélyen. Pokoreczki elvtárs kér­te, hogy még a tél folyamán min­den községben egy-egy szakelő­adást tartsanak a helyes műtrá­gyázásról és a műtrágya termés- fokozó hatásáról, mert az a ta­pasztalata, hogy sok műtrágya oda kerül, ahol nem volna rá szükség. AZ ŐSZIEK NÖVÉNYÁPOLÁSÁRÓL — Nekünk mindig látnunk kell, hogy mit miért csinálunk, —mon­dotta Pál Ernő agronómus. — Az elmúlt évben volt a szövetkezet­nek egy tábla rozsvetése, ami annyira föltágult tavaszra, hogy mindenképpen tömörítést kívánt. A szövetkezet tagsága nem akart beleegyezni, hogy a gépál' omással lehengerezíessük. Nehezen álltak rá, de később igazat adtak, ami­kor a szomszédos kisparaszti par­cellák vetéseit a miénk növeke­désben és terméshozamban is ma- gamögött hagyta. Volt egy tábla, ami a boronálások idején igen nedves volt s nem lehetett rámen­ni, mert igen sok kárt tettünk volna benne. Néhány nap múlva pedig kőkemény cserepesre szá­radt. Boronával már több kárt tettünk volna, mint hasznot. Itt is hengert alkalmaztunk, de nem sima hengert, hanem gyűrűset. A hengerezés után másfél hétre ke­resztirányban végeztük el a bo- ronálást. Ekkor már kiváló mun­kát végzett a borona. A tavaszi fejtrágyázás és a szükségszerinti ápolás mellett Pál elvtárs aján­lotta még a pótbeporzás elvégzé­sét is. Náluk holdanként 90 kiló gabonát jelentett a pótbeporzás. A demecseri Úttörő és a Di­mitrov termelőszövetkezetben már meg is kezdték a komposzt-trá- gyával való fejtrágyázást, — szá­molt be Román Etelka, a keme- csei járási tanács agropropagan- distája. -— Az Úttörő termelőszö­vetkezet 40, a Dimitrov pedig 15 holdon végzett fejtrágyázást, hol- dankint 25—30 mázsa komposzt­ál. Gara András a felfagyott ve­tések ápolásáról szólva, elmondot­ta, hogy amikor a talaj nedvessé­ge megengedi, sima hengerrel azonnal el kell végezni a talajtö­mörítést. A felfagyott vetések igen meghálálják a fejtrágyát. Ha ilyen vetés lenne valamelyik gaz­daságban, elsősorban ezt kell fej­trágyázni. Boronát csak akkor vi­gyünk a felfagyott vetésekre, ha már eléggé megerősödtek. Szalöki Sándor megyei agropro- pagandista a tanulásra és a taní­tásra hívta fel az ankéton rész­vevők figyelmét. „Még van a tél­ből idő a tanulásra, de a tettek ideje is elérkezett“1 — ezekkel a szavakkal zárta be az értekezle­tet Lakatos József elvtárs. (Az ankéton elhangzott egyes felszó lalásokat következő lapszámain!; ban közöljük.)

Next

/
Thumbnails
Contents