Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
néplap 1954 JANUAR 26, KEDD •» «Sjf 'zmm A tsz-ból kilépett dolgozó parasztok ügye a megyei pártválasztmány előtt A talajerő visszapótlásáról és a gabonafélék terméshozamának emeléséről tárgyaltak a legutóbbi Héplap-csütörtök résztvevői A megyei pártbizottság szombatra választibahyi ülést hívott össze, hogy ihegtárgyalja a termelőszövetkezetekből kilépett tagok ügyét. A választmányi ülés megállapította: megyénk dolgozó parasztjai nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a Központi Vezetőség júniusi határozatát és az új kormányprogrammot. Aktivitásuk, termelési kedvük egyre jobban nőtt. Ezt még inkább fokozta a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló decemberi határozat. Sokan mondják, — állapítja meg a választmány, — a párt, a kormány már megtette a magáét, most rajtunk a sor. SÚLYOS HIBÁK, TORVftNYSÉRTÉS FK , Azonban — mint a választmányi ülés megállapította — a pártós kormányhatározat végrehajtásában súlyos hibák is tapasztalhatók. Egyes helyeken a járási szervek és funkcionáriusok megfeledkeznek a termelőszövetkezetekből kilépett dolgozó parasztokról. Nem segítik elő, hogy a kilépettek beilleszkedjenek a falu többi becsületes, egyénileg dolgozó parasztjai közé. Ezek a hibák nem egy helyütt törvénysértéssel párosulnak, számos termelőszövetkezetben megsértették a kilépő tagok jogait. A kilépett tf»«ok nem kapták meg a földet. Párt- és tanácsszerveink magukra hagyják őket nagy gondjaikban. A baktalórántházi járás három községében 32, a csengeri járás Kishódos községében 30 kilépett tagnak nem adták ki még a földet. A föld kiadását több helyütt akadályozza az is, hogy a műszaki munkálatok tisztázatlanok, a tanácsok nem ismerik a tényleges birtok- viszonyokat. Több helyütt az elszámoló bizottságok befejezetlenül hagyták ott a munkát. A községi tanácsok ezekután abbahagyták a föld kiadását. Ezért a hibáért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a felelős, — állapítja meg a választmány. Nem egy helyütt tapasztalható az is. hogy a kimért földterületet a kilépett tagok nem fogadják el. Ez abból adódik, — állapítja meg a választmány, — hogy a pártós tanácsszerveink nem tudatosították megfelelően a kilépő tagokkal a kormányrendelet azon intézkedését, hogy a kilépő tagoknak szétszórt parcellákból, vagy a tábla végén kell kiadni a hasonló értékű és művelési ághoz tartozó földet. Az állat és a gazdasági felszerelés kiadása terén is nagy bizonytalanság tapasztalható egyes (ermelőszövetkezetekben. Jogta’.a- nul visszatartják a kilépő tagok jószágait, vagy gazdasági felszereléseiket. A tiszavasvári Munka tsz-ben a kilépett tagoknak sem állatot, sem gazdasági felszerelést nem akartak kiadni. Egyes termelőszövetkezetekben pedig túl magasra értékelték a kiadott állatokat és gazdasági felszerelést. Az encsencsi termelőszövetkezetben 3.000 forintra becsültek egy tehenet. Ezt a kilépett tagok nem vették át. Ugyanakkor ezeket a teheneket a tsz. 1.000 forintos fron értékesítette a szabadpiacon. Egyes termelőszövetkezetben jogtalanul tartottak vissza kenyérgabonát a kilépett tagoktól Ez akadályozta őket a vetésben, márpedig népünknek nagy szük- círi. van kenyérgabonára. Pártszervezeteink jó részénél rril HIÁNYOS A POLITIKAI FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA. — állapítja meg ra választmány. — Ennek hiányában a termelőszövetkezetekben nem minden esetben látják a párt és kormány fo- Kozottabb segítségót, a termelőszövetkezeti Ingok és nz egyénileg dolgozó parasztok közös célját: a mezőgazdaság fejlesztését. Az agitációs munka hiányára mutat az is, hogy a kilépő tagokat egyes termelőszövetkezetekben nem akarják visszafogadni. A vezetőség azzal magyarázza: ..Vagyunk már mi elegen, örülünk hogy megszabadultunk tőlük.“ — Példa erre a gvulaházi Szabadság és a nyírbogát! Rákóczi tsz. Az ilyen nézetek gátolják a tsz-tag- ság és a kilépett tagok közötti jó viszony kialakulását, a tsz. megszilárdulását. Megállapította továbbá a választmány, hogy párt- és tanácsszervek nem tartják állandó feladatuknak A PÁRT ÉS A TÖMEGEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT további elmélyítését. Nem tanulmányozták alaposan a dolgozók hangulatát, különösen a középparasztok sok javaslatát és kívánságát. Nem látták azt. hogy a termelőszövetkezetből kilépett dolgozó parasztokra a falu felvirágoztatásának munkájában semmivel sem vár kisebb feladat, mint a termelőszövetkezeti tagokra, a falu többi egyénileg dolgozó parasztjaira. A hibák kijavítását célozza A PARTVÁLASZTMÁNY HATÁROZATA: 1. A megyei pártbizottság gondoskodjon arról, — mondja a határozat, — hogy a járási bizottságok és az alapszervezetek azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a földkiadás, állat és gazdasági felszerelés, továbbá elszámolás tekintetében még hibák vannak, a helyszínen adják meg a segítséget, s ellenőrizzék a hibák azonnali kijavítását. A járási tanács január 28-ig tartson értekezletet a községi tanácsok elnökei részére. Itt tárgyalják meg a tsz- ből kilépett dolgozó parasztok és a tsz-ek problémáit. Az értekezleten a járási pártbizottság titkára személyesen vegyen részt. 2. A megyei pártbizottság gondoskodjon arról, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai az eddigi hibákat kijavítva, kezdjék meg a kilépett tagok földjének, állat és gazdasági felszereléseinek kiadását, gyorsítsák meg elszámolásukat. A megyei tanács végrehajtó í bizottsága gondoskodjék, hogy ez a munka határidőre befejeződjék. 3. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kérje a földművelés- ügyi minisztert, hogy azokban a községekben, ahol a kilépett tagok földkiadása területén hiány mutatkozik a tagosítás folyamán keletkező eltolódások miatt az állami és erdőgazdaságok területéből, a még be nem erdősített táblákból biztosítson megfelelő területet az igények kielégítésére 4. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mérje fel a megye területét, hogy mennyi tavaszi vetőmag áll a tsz-ek rendelkezésére. Ha a kilépett tsz-tagoknak is tároltak, úgy azt osszák szét a kiadott földek arányában. Egy időben mérje fel a tanács az egyéni dolgozó parasztok vetőmagkészletét, illetve szükségletét is. Amennyiben hiány mutatkozik, a földművelésügyi minisztériumtól igényelje, illetve biztosítsa a szükséglet kielégítését. 5. A megyei pártbizottság ágit. prop, és mezőgazdasági osztálya javítsa meg a politikai felvilágosító munkát a tsz-ben. az egyénileg dolgozó on r~ Sri ok különösen a középparasztok között. Az agitáció főképpen a Központi Vezetőség és a mir'rVartanécs december 19-i V'tín^k megmagyarázására irányuljon. Az agitáció őszintén tárja fel a hibákat s mutassa meg azok kijavításának módját. Az agitáció leplezze le az úlenség aknamunkáját, mutassa meg, hogvan akaria gátolni egész dolgozó népünk életszínvonalának "metésél. Az elmúlt csütörtökön a Néplap szerkesztőségébe termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, mezőgazdasági szakemberek jöttek össze a megye különböző tájairól, hogy megvitassák a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nyomán a talajerő-visszapótlás és az őszi gabonafélék terméshozama emelésének teendőit. Beszámolót a megyei tanács főagronómusa, Lakatos József tartott. A szakszerű trágyakezelés fontosságáról beszélt beszámolója első részében Lakatos elvtárs majd a trágyázás idejéről így szólt: „A trágyázás ideje a nyár vége és az ősz eleje. Van viszont egy közmondás. Jobb későn, mint soha. A tavaszi trágyázással m! is így vagyunk. Nem a legjobb de szükséges. Szükséges, mert nekünk már ebben az esztendőben is emelni kell a terméshozamot. Ezért az egyik legfontosabb és legsürgősebb teendő az istállótrágya szarvasokba való kihordása.“ A zöldtrágyázás előnyeinek és alkalmazásának ismertetése közben Lakatos elvtárs nyomatékosan felhívta a megjelentek fi- [ gyeimét, hogy minden szem csil- lagfürtmagot kutassanak fel és ebben az évben ne zöldtrágyának termeljék, hanem minden tábláról magot fogjanak. Az 1956-ra tervezett 500 000 hold területre vetendő zöldtrágvából Szabolcs megyében tekintélyes területet kell vetni; ehhez pedig sok vetőmagra van szükség. Lakatos elvtárs végül ismertette, hogy mit kell tenni az őszi gabonafélék terméshozamának emeléséért. Elmondotta, hogy a megyében közel 100.000 holdon megkésett az őszi vetés. Ezek a vetések különösen várják a segítséget, a fejtrágyázást, de úgy volna jó, ha valamennyi gabonavetésünket fejtrágyázósban ré- ■ szesítenénk. Ehhez pedig szükség van arra, hogy a műtrágyázás | mellett minden komposzt-trágya- i féleséget összegvüjtsünk és még t a tél folyamán a vetésekre juttas- j suk, — fejezte be előadását La-! katos elvtárs. í AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS kérdéséhez szinte minden részvevő hozzászólt. Gara András, a császárszállási Uj Alkotmány termelőszövetkezet agronómusa elmondotta, hogy ne is csodálkozzunk azon, ha a parasztemberek nem ismerik a szakszerű trágyakezelést, hiszen a múltban nem tanította senki a dolgozó parasztokat a trágyakezelésre. A téli hónapokban egyik feladatunk az is, hogy megtanítsuk a parasztságot az alapvető agrotechnika alkalmazására. — Az ő szövetkezetükben két tanfolyam működik. Kezdetben 14—15 tag látogatta a tanfolyamot, most 45—50 hallgató is elmegy egy-egy előadásra. Gara elvtárs hangsúlyozta, hogy a trágya hordárt és alászántást éppen úgy meg kell szervezni, mint más egyéb munkát, mert a helytelen kezelés mellett a trágyából a legtöbb hatóanyag a leszántas- ker vész el, ha nincs jól megszervezve a munka. Ennél a munkánál különös jelentőségű a gyorsaság, vagyis az. hogy minél kevesebbet levegőztessük a trágyát. Az istállótrágya tavaszi alászán tásáról beszélt felszólalásában Pál Ernő, a nagykállói Vörös Zászló termelőszövetkezet agronómusa is. Ha tavasszal trágyázunk, hengerezzük a talajt szántás után A henger csak akkor maradjon cl, ha nagyon nedves a talajunk, j A henger tömöríti a trágyát, a) lazán álló talajt, így elkerüljük a • gyors kiszáradást és sokkal biztosabban kikelnek a földbe került magvak. A trágyalé megőrzése fontos dolog, — mondotta hozzászólásában Magna Ahdráshé, nyíregyházi egyénileg dolvozó paraszt aszszony. ők hídlásban gyűjtik ösz- sze a trágyalevet és ezzel locsol- gatják a trágyakazlat. Jó érett trágyát érdemes a másodvete- mény alá is adni, — mondotta el tapasztalatát Magnáné. — Az elmúlt évben egy hold tarlóra hordtak istállótrágyát és felébe muhart, másik felébe pedig kölest vetettek. Két szekér jó muharszéna, 3 mázsa köles és két szekér kölesszalma lett a fizetség a jó munkáért. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után Magnáné, mint tanyafelelős, sor- rajárta a hozzátartozó termelőket és elbeszélgetett velük többek között a trágyahordás fontosságáról. A tiszalöki járási tanács agro- propagandistája, Márton elvtárs arról számolt be. hogy náluk még igen gyengén halad a téli istálló- trágyahordás, főként azért, mert a termelőszövetkezetből kilépettek között nem folyik megfelelő felvilágosító munka. Sokan kételkednek abban, hogy a számukra kimért földet vájjon ők fog- ják-e használni. Ilyen hiba van a fehérgyarmati járásban is, ahol szintén arra hivatkoznak, hogy a termelőszövetkezetekből kilépettek nem hordják a trágyát. Harakály István, a csengeri járási tanács kiküldöttje arról számolt be, hogy a csengeri Lenin termelőszövetkezetben a múlt évben ott hevert három évi trágya is összegyűjtve, most pedig a kor- mányprogramm megjelenése óta még a háztáji trágyát is kihord- ták. A trágyahordásban nagy segítség a községek közötti verseny, — számolt be Márton László a fehérgyarmati járásból. Kisszekeres és Nagyszekeres dolgozó parasztjai egymással versenyre keltek. Az eredmény: már egyik községben sincs kihordatlan trágya. A ZÖLDTRÁGYÁZÁSRÓL szólva, Juhász Ferenc elvtárs, a nagykállói járási tanács küldötte elmondotta, hogy Biriben, a Bimbó-hegyen keserű csillagfürt után egy félméterrel magasabb volt a rozs, a termés pedig 10 mázsán is felül volt, míg a szomszédos táblák madárorrú kalászai 4—5 mázsát fizettek. Magyar Sándor balkányi egyénileg dolgozó paraszt elmondotta, hogy a megyei nagyaktíva után gazdagyűlést tartottak. A termelők szinte egyhangúlag a keserű- csillagfürt termelését javasolták talajjavításra, főként burgonya előtt. A csillagíürtöt érdemes főnövénynek is Vetni, különösen a keserű laposat, — mondotta Po- koreczki János, az ibrányi Alkotmány tsz. tagja. A csillagfürthöz azonban mindig adjunk szuper- foszfátot és kálisót is, mert csak így lesz teljes értékű a trágyázás. Ősziek alá nem tanácsos csillagfürttel zöldtrágyázni, mert üreges marad a föld és rossz lesz a kelés. A talajerő gyarapítása érdekében Pál Ernő, a nagykállói Vörös Zászló agronómusa javasolta, hogy minél több helyen vezessék be A FÜVES VETÉSFORGÓT. A szövetkezetükben már három éve van egy 80 holdas tábla és ezt most újabb 30 holddal gyarapítják. A legjobb talajszerkezetet a íüvesherés biztosítja. A mélyre hatoló heréfélék lazítják az altalajt is, emellett felhozzák az altalajból a meszet. A pázsit fűfélék sűrű gyökere pedig a leg- morzsaléhosább talajt képezi. Pokoreczki János elvtárs a gabonafélék fejtrágyázásával kapcsolatban elmondotta, hogy a földek általában nitrogénben szegények, a vetések nagyrésze késői, ezért 100 kiló pétisó adagolását ajánlja. Ezt a mennyiséget két részletben, 50 kilónként kell adni. A műtrágya adagolásánál mindig figyelembe kell venni, hogy a talaj is „jóllakjon“, vagyis ha kevés műtrágyát adunk, az a legtöbb esetben semmi hatást nem mutat. Ilyenkor aztán szidják a műtrágyát, pedig nem abban van a hiba, hanem a szakszerűtlen trágyázásban. A szuperfoszfátot és a kálisót mindig mélyen műveljük a talajba, a pétisót pedig sekélyen. Pokoreczki elvtárs kérte, hogy még a tél folyamán minden községben egy-egy szakelőadást tartsanak a helyes műtrágyázásról és a műtrágya termés- fokozó hatásáról, mert az a tapasztalata, hogy sok műtrágya oda kerül, ahol nem volna rá szükség. AZ ŐSZIEK NÖVÉNYÁPOLÁSÁRÓL — Nekünk mindig látnunk kell, hogy mit miért csinálunk, —mondotta Pál Ernő agronómus. — Az elmúlt évben volt a szövetkezetnek egy tábla rozsvetése, ami annyira föltágult tavaszra, hogy mindenképpen tömörítést kívánt. A szövetkezet tagsága nem akart beleegyezni, hogy a gépál' omással lehengerezíessük. Nehezen álltak rá, de később igazat adtak, amikor a szomszédos kisparaszti parcellák vetéseit a miénk növekedésben és terméshozamban is ma- gamögött hagyta. Volt egy tábla, ami a boronálások idején igen nedves volt s nem lehetett rámenni, mert igen sok kárt tettünk volna benne. Néhány nap múlva pedig kőkemény cserepesre száradt. Boronával már több kárt tettünk volna, mint hasznot. Itt is hengert alkalmaztunk, de nem sima hengert, hanem gyűrűset. A hengerezés után másfél hétre keresztirányban végeztük el a bo- ronálást. Ekkor már kiváló munkát végzett a borona. A tavaszi fejtrágyázás és a szükségszerinti ápolás mellett Pál elvtárs ajánlotta még a pótbeporzás elvégzését is. Náluk holdanként 90 kiló gabonát jelentett a pótbeporzás. A demecseri Úttörő és a Dimitrov termelőszövetkezetben már meg is kezdték a komposzt-trá- gyával való fejtrágyázást, — számolt be Román Etelka, a keme- csei járási tanács agropropagan- distája. -— Az Úttörő termelőszövetkezet 40, a Dimitrov pedig 15 holdon végzett fejtrágyázást, hol- dankint 25—30 mázsa komposztál. Gara András a felfagyott vetések ápolásáról szólva, elmondotta, hogy amikor a talaj nedvessége megengedi, sima hengerrel azonnal el kell végezni a talajtömörítést. A felfagyott vetések igen meghálálják a fejtrágyát. Ha ilyen vetés lenne valamelyik gazdaságban, elsősorban ezt kell fejtrágyázni. Boronát csak akkor vigyünk a felfagyott vetésekre, ha már eléggé megerősödtek. Szalöki Sándor megyei agropro- pagandista a tanulásra és a tanításra hívta fel az ankéton részvevők figyelmét. „Még van a télből idő a tanulásra, de a tettek ideje is elérkezett“1 — ezekkel a szavakkal zárta be az értekezletet Lakatos József elvtárs. (Az ankéton elhangzott egyes felszó lalásokat következő lapszámain!; ban közöljük.)
