Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
1954 JANUAR' >J8, KEDD 3 Megkezdődött a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet Berlin (MTI): Hétfőn délután, rövid idővel — budapesti idő szerint — 3 óra után a Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak Berlin amerikai övezetében lévő egykori épületében megkezdődött a négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete. • * • Mint ismeretes, az első héten a Szövetséges Ellenőrző Tanács volt épületében, az amerikai övezetben, az Elsholz Strassén folyik a tanácskozás, a jövő héten pedig a Szovjetunió németországi főbiztosának épületében folytatódik a berlini külügyminiszteri értekezlet. Az Elsholz Strasse szürke épülete előtt az árbócokon szovjet, amerikai, angol és francia lobogókat lenget a szél. A bejáratnál katonai rendőrök állanak, ök helyezkednék el az előcsarnokban is, ahonnan hosszú, vörös szőnyeggel borított lépcsősor, majd három oszlopcsarnok vezet a tanácskozó teremig. A harminc méter hosszú teremben 20 asztalból összeállított négyszög várja a tanácskozás részvevőit. A négyszög mindegyik oldalán, középen, fejhallgató-készülékek állanak valamennyi külügyminiszter rendelkezésére, ugyanis a beszédeket „szimultán-fordítással“1 azonnal tolmácsolják a teremben elhelyezett kis fülkékből. Mindegyik külügyminiszter saját országa nyelvén beszél, s a fejhallgatókon keresztül azonnal hallható az orosz, angol és francia fordítás. A barna diófaasztalokból összeállított négyszög mellett a külügyminiszterek és legközvetlenebb munkatársaik foglaltak helyet. Mögöttük íróasztalok állnak a küldöttségek többi tagjai számára. Mindez biztosítja, hogy az egyes küldöttségek zavartalanul végezhessék munkájukat. A békeszerető németek a tanácskozás eredményességében reménykednek A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a békeszerető német nép akaratát tolmácsolta a négy hatalom külügyminiszterének értekezletéhez intézett táviratában, amelyben követelte, hogy az értekezletnek a német kérdéssel foglalkozó tanácskozásaiba vonják be Németország mindkét részének képviselőit. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának lépése nagy visszhangot keltett a lakosság körében. A német hazafiak határozatokban, a miniszterelnökséghez és a Nemzeti Fronthoz intézett táviratokban és levelekben üdvözlik az NDK kormányának átiratát. A berlini és vidéki üzemek dolgozói rögtönzött gyűléseken fejezik ki azt a törekvésüket, hogy egységesen támogatják a kormány követelését. A demokratikus Németország nemzeti frontjának berlini bizottsága hétfőn estére nagygyűlésre hívta össze az egész német főváros lakosságának képviselőit. Soriédósok a nyugati külügyminiszterek közölt A berlini demokratikus sajtó beszámol a három nyugati külügyminiszter Berlinben tartott külön megbeszéléseiről. A lapok kiemelik az „AFP” francia hír- ügynökség nyugatberlini jelentését, amely a következőket mondja: „Nem titok, hogy a nyugati hatalmak képviselői nem tudtak megegyezni abban a kérdésben, milyen magatartást tanúsítanak azzal a szovjet követeléssel szemben, hogy a Kínai Népköztársaság bevonásával tartsanak ötha- taimi értekezletet. Törvény a lakosság bejelentésednek Intézéséről Az országgyűlés január 22-i ülésén törvényt alkotott a lakosság bejelentéseinek intézéséről. Ebben a törvényben is kifejezésre jut a népnek a megbecsülése amely minden törvényünk szellemét áthatja. Az új törvény kimondja, hogy az állam szervei kötelesek a lakosság köréből érkező bejelentéseket, panaszokat gyorsan és mélyrehatóan megvizsgálni, az indokolt panaszokat orvosolni, törvénysértés esetén pedig érvényt szerezni a törvényességnek. Kötelességük az is, hogy az alulról jövő bírálat felhasználásával állandóan javítsák munkájukat. A törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyek szervezetileg biztosítják, hogy a lakosság részéről történő bejelentések ne sikkadhassanak el, hanem azokat késedelem nélkül és alaposan kivizsgálják, ha szükséges, intézkedéseket tegyenek és ellenőrizzék azok végrehajtását. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló szervek közül minisztériumoknál, megyei és járási, valamint városi tanácsoknál irodát kell szervezni a bejelentések lelkiismeretes intézése jobb feltételeinek megteremtéséhez. Ezekben az irodákban lehetővé kell tenni, hogy a bejelentők közvetlenül, személyesen is megtehessék észrevételei két, panaszaikat. A szervek vezetőit személyesen teszi felelőssé a törvény azért, hogy érvényt szerezzenek rendelkezéseinek, neveljék munkatársaikat is a lakosság bírálatának megbecsülésére és állandóan ellenőrizzék, hogy ö vezetésük, felügyeletük alá rendelt szerv minden dolgozója lelkiismeretesen foglalkozzék a lakosság bejelentéseivel. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a bejelentések vizsgálata alapos legyen. Nem elégedhetnek meg a felületes tájékoztatással. \ szervek maguk kötelesek megvizsgálni, vagy az általuk irányított szervvel megvizsgáltatni a hozzájuk érkező, hatáskörükbe tartozó bejelentéseket. A nem hatáskörükbe tartozó bejelentéseket oedig kötelesek három nanon beiül ahhoz a szervhez továbbítani amelyikre az ügv tartozik. Errő1 a bejelentőt is értesíteni kell. A törvénv tiltia. hopv a kivizsgálást az érdekelt személyre, vagy a közvetlenül érdekelt szervre bízzák. A törvényesség legmesszebbmenő védelmét szolgálja a törvény, amikor kimondja, hogy a vizsgálat során a bejelentőt, — ha kívánja — személyesen is meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezésére bocsássa. Másrészt azonban a vizsgálat során azokat is meg kell hallgatni, akiket a bejelentés érint. A törvény szerint tehát mind a bejelentő, mind a bejelentésben érintett személynek, vagy szervnek módot kell adni arra, hogy állításaikat bizonyíthassák, vagy hogy védekezhessenek. Ugyancsak nagyjelentőségű a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a vizsgálatot a bejelentés megérkezésétől számított meghatározott időn belül be kell fejezni és a szükséges intézkedéseket ugyanez idő alatt meg kell tenni. A törvény további rendelkezése előírja, hogy ha elmulasztják a kivizsgálást, vagy a vizsgálat alapján szükségessé váló intézkedéseket, a mulasztót fegyelmileg íe’"'ősségi-e i,:eu vonni. Nem érheti semmi hátrány azokat, akik bírálatukkal, vagy panaszukkal állami szerveinkhez fordulnak. Ha egyes lelkiismeretlen személyek erről megfeledkeznének és ahelyett, hogy saját hibáikat szüntetnék meg, azon akarják elverni a port, aki a hibákra figyelmezteti őket, — az ilyen személyekre a törvény teljes szigorával kell lesújtani. Akit pedig igazságtalanul hátrány ért azért, mert a hiányosságokra felhívta a figyelmet, erkölcsileg és anyagilag is kártalanítani kell. Az ü$ZT országos vezefőségtneh ülése A Magyar-Szovjet Tarsasag országos vezetősége vasárnap ülést tartott az MSzT országos központjában. Az ülést Gazda Géza Kossutn-díjas üzemvezető, az MSzT alelnöke nyitotta meg, majd Erdei Ferenc igazságügyminiszter, az MSzT elnöke tartotta meg beszámolóját „A Magyar-Szovjet Társaság munkája és feladata a párt júniusi határozata és a kormány- programm tükrében” — címmel. Az új szakasz politikája szükségessé teszi a Magyar-Szovjet Társaság munkájában is, hogy változtassunk a vezetés eddigi módszerein — mondotta Erdei Ferenc. — Azt a celt kell kitűznünk a Magyar-Szovjet Társaság elé, hogy elsősorban kulturális és ismeretterjesztő munkával elétse ki azt az érdeklődé t amely ■> magyar nép minden rétegében elevenen él a Szovjetunió megismerése iránt, nogy mozgalmunk széles tömegmozgalommá váljék és ezen keresztül fejlessze, erősítse a szovjet és a magyar nép barátságát. Erdei Ferenc ezután a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának kérdéseivel foglalkozott. — Hangsúlyozta, hogy a barátsági hónapok a korábbi években is nagyjelentő végűek és nagyhatá- súak voltak, szinte az egész országot megmozgatták a Szovjetunió megismerése és a szovjetmagyar barátság megerősítése érdekében. A február 18-tól március 18-ig tartó barátsági hónap idején az MSzT-szervezeteknek már az új célkitűzéseket kell ■negvalósítaniok. Erdei Ferenc beszámolóját széleskörű vita követte. Minden pénteken kcn:u!tácics íogadc- nnpot iar! a menye írócjoport A megyei irócsoport vezetősége az elmúlt héten ülést tartott. Az ülésen megjelent Szigetvári Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője, Cséve Istvánné elvtársnő, a megyei pártbizottság kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársa. Az ülés megvitatta az 1954- ben végzendő munka feladatait, többek között megyei irodalmi folyóirat kiadását, irodalmi estek rendezését, az irodalommal foglalkozó dolgozók segítését, nevelésétAz ülés határozatot hozott arra, hogy a csoport vezetősége m'rdon pénteken délutár fél 5- től 7-ig konzult* rós fegrdóna- pet tart a csooort kV'bhel--*gé- ben (Nyíregyházi Stúdió, VS- röshadsereg-útja 42—44.) Dolgosóink üzenete Berlinbe Megyénk dolgozói, üzemei nagy várakozással tekintenek a berlini négyhatalmi tanácskozások elé. — A nemzetközi feszültség további enyhülését, a béke megszilárdulását várják a külügyminiszterek találkozásától. Ennek levélben, táviratban is kifejezést adnak. A 61/2 Építőipari Vállalat a következő levelet írta a megyei békebizottsághoz és kérte, hogy ezt továbbítsák Berlinbe: „örömmel üdvözöljük a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozásait. Kérjük tize. műnk munkásai, dolgozói nevében*, kövessenek él mifldent a demo, kratikus és lartófc, béke megszilár. (Utasáért. Kérjük.4* követeljük ezt. Mi, a 61/2 Émtöípari Válldlat dolgozóig termelési terveink végrehajtásával, a kormányprogramm meg. valásitásával harcolunk a békéért, A 61/2 Építőipari Vállalat Békebizottsága.’’ Hasonló értelmű üzenetet küldtek a Nyírségi Olajfeldolgozó Vállalat, a Villanytelep és más üzemek dolgozói, a nyíregyházi pedagógusok, hivatalok és intézmények dolgozói. Az országgyűlés szombati ülésének felszólalásai A mezőgazdaság általános fejlesztése — munkásainknak is személyes ügye Az országgyűlés szombati ülésén Nagy Imre elvtárs beszédét számos hozzászólás követte. Felszólalt többek között Földvári Rudolf elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Földvári elvtárs hangsúlyozta, hogy munkásaink és dolgozó parasztjaink, értelmiségünk nem egyszerű szóval, vagy papíron, hanem az országépítés, az alkotás újabb tetteivel szavaztak a kor- mányprogrammra. Üzemeinkben napjainkban ezt a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó lelkes versengés mutatja. A szocialista munkaverseny minőségileg is fejlődött: a versenyben részvevők igyekeznek a lehető legjobban összehangolni céljaikat a kormányprogramul alapvető céljaival. Az országot vezető munkásosztályunk figyelme — mondotta Földvári elvtárs a továbbiakban — nemcsak az üzemekre terjed ki. Jó gazda módjára figyelemmel kíséri a mezőgazdaság fejlődését, termelését is és ha azt látja, hogy dolgozó parasztságunknak szüksége van közvetlen segítségnyújtásra, habozás nélkül Kul’urílis életünk továbV, mé{ Földvári Rudolf után Darvas József népművelési miniszter szólalt fel. — Kultúránk és kulturális életünk további, még erőteljesebb demokratizálása, népibbé tétele az, amelyre most figyelmünket összpontosítani kell elsősorban. Munkánk középpontjába a dolgozó tömegek között végzett kulturális, felvilágosító és nevelő munkát kell helyezni. Ennek megva- 'visításához emelnünk kell népművelési szervezetünk színvonalát. \ kulturális agitáció mellett nagy jgyeimet kell fordítani a különböző népművelési előadások tartására, az előadások témakörének -'azdagítására és szélesítésére. Könyvkiadásunknak törődnie kel' az olvasók igényeivel. A kultúra demokratizálásának, népibbé tételének útja az, ha áthatja népünk életének minden formáját, ha 'e'en van munkájában, pihenésében és szórakozásában. Darvas József beszélt az úgynevezett szórakoztató műfa- :okról is. Hangsúlyozta: az út elő- "e vezet. Nem ültetjük vissza jogaiba a polgári szórakoztató inart. hanem meg kell teremtenünk a 'ömegszórakozás kulturált, nemes " rmáit és anyagait. Az irodalomról és művészetről zólva, Darvas József rámutatott, hogy a kormányprogramm nem 'elenthet liberalizmust az ellen- ■éges nézetekkel szemben, a nagyobb alkotói szabadság nem je- 'enthet pódiumot, eszmeileg, po- 'itiltailag káros müvek számára, 'róinktól azt várjuk, hogy ábrá- -olják a valóságot bátran széle- ~en. ellentmondásaival és éles ''onfi','fv<’riv!’i elhitt. Csak he- ’yeselni lehet azt. ha rra íróink bátrabban nvúlnak életünk egész örömmel segíti a mezőgazdaság fejlődését gátló nehézségek leküzdésében. Napjainkban bontakozik ki az ipari üzemek közvetlen segítségnyújtása a gépállomásoknak. Felbecsülhetetlen értékű támogatást jelent ez a mezőgazdaságnak. Munkásosztályunk egyre határozottabban felismeri, hogy a mezőgazdasági termelés általános fejlesztése az ő személyes ügye is, népünk jóléte emelkedésének kulcskérdése. Megnövekedett a parasztság termelési kedve. Soha nem tervezgetett, nem számolgatott any- nyit földművelő népünk, mint manapság. — Engedjék meg, hogy az országgyűlés nevében köszönetün- ket, elismerésünket fejezzem ki e lelkes, fáradhatatlan munkáért dolgozó parasztságunknak és mezőgazdasági szakembereinknek, —' mondotta Földvári elvtárs és rámutatott: pártszervezeteink, állami és társadalmi szerveink egyik alapvető feladata legyen most, hagy élére álljanak minden hasznos kezdeményezésnek, javaslatnak és teljes erejükkel küzdjenek megvalósításukért, általánosításukért. I eröleljesetiti demokratizátása valósága megmutatásához, benne nehézségeink ábrázolásához is. De a valóság meghamisítását jelenti az, ha életünkből csak a nehézségeket látják meg. Darvas József oktatásügyünk néhány kérdéséről is szólott. — A kormányprogramm óta nagyobb gondot fordítunk általános iskoláinkra. Már a kormányprogramm után a minisztertanács mintegy II millió forintot szavazott meg az általános iskolák tatarozására és ebben az új esztendőben az általános iskolák részesedése még nagyobb lesz az oktatásügyi beruházásokból és a költségvetésekből. Ugyanakkor szükséges a társadalmi erőforrásokat is megmozgatni. — Nem elég csak külsőleg rendbehozni az iskolákat, javítani kell az oktatás és nevelés munkáján is. A hazafias nevelés elsősorban tankönyveink hibájából nem eléggé tartalmas és nem eléggé mély. Az oktatásügyi minisztériumban már folyik tan- szerveink és tankönyveink felülvizsgálása. Meg kell vizsgálni pedagógusképzésünk tartalmát. Több támogatást kell adni a pedagógusoknak. Mindenekelőtt csökkenteni kell azt a nagyfokú bürokráciát, amely sok felesleges terhet jelentett a múltban az iskolai munkában. Amikor azonban igyekszünk minden segítséget'"“megadni pedagógusaink munkájához, több es még lelkesebb munkát várunk tőlük az iskolába,!), de az iskolán kívül is. Szeretnénk, ha minél nagyobb mértékben részt vennének a falusi kulturális munkában és kezdeményezői, harcosai lennének falujukban, tanyájukon n nép műveltségének.
