Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

1 N ns e h a e 1954 JANUAR 34, VASÁRNAP Nagy Imre elvtfirs beszéde az országgyűlés tegnapi ülésén (Folytatás « S. oldalról.) nevelő szerepét. Kultúrpolitikánk nem kisebb feladata ápolni, fej­leszteni a magyarság egységes nemzeti kultúráját. — A párt és a kormány új po­litikája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az iroda­lom, művészet és tudomány fel­virágzásának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotó kedve, fokozódott ér­deklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdések iránt. Alkotó kedvük és szabadságuk a szocialista realiz­mus talaján komoly ígéret a jö­vőre. Nagy feladat a magyar klasszi­kus irodalom ápolása. Az idén emlékezünk meg irodalmunk büszkesége, Jókai Mór halálának 50. évfordulójáról. Méltatlan a nagy író halhatatlan emlékéhez, de a népi demokrácia irodalom- politikájához is, hogy a felszaba­dulás óta alig néhány kötete ke­Tudomáuyos életünkkel szemben az új szakasz új felada­tai rendkívüli követelményeket támasztanak. Egyes tudomány­ágakban vannak is elismerésre méltó eredményeink, de nem elé­gedhetünk meg azzal a hellyel, amelyet a tudományos világban elfoglalunk. Számos tudomány­ágban, elsősorban a technikai tu­dományok terén, le vagyunk ma­radva, csak átvesszük a tudomá­nyos eredményeket, ahelyett, hogy újat is alkotnánk. Tudományos kutatóintézeteink nem egyszer olyan kérdéseket dolgoznak fel, amelyeknek semmiféle, vagy csak nagyon laza kapcsolatuk van a termelés terén előttünk álló feladatokkal és elhanyagol­juk égető problémáinkat. — Az utóbbi időben ugyan fel­élénkült tudományos életünk, szélesedtek nemzetközi kapcsola­taink a szocialista tábor orszá­gain kívül, résztvettünk számos tudományos tanácskozáson Stock­holmban, Londonban és másutt, Az egészségügy fejlesztése rült kiadásra. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hoznunk. Több ifjúsági regényt és mese­könyvet kell ifjúságunk és' gyer­mekeink kezébe adni a magyar ifjúsági és meseirodalomból. — Jobban ki kell domborítani a színjátszás népi, nemzeti jelle­gét régi és új magyar színdara­bok minél nagyobb számban való bemutatásával. Különös gonddal kell törődni a magyar dráma sor­sával. — A képzőművészet terén nagy lépéseket kell tennünk afelé, hogy a néptömegek nevelésének, éle­tük megszépítésének eszközévé váljon. Az állam is fokozottabb gondoskodással kíván hozzájá­rulni ahhoz, hogy alkotási feltéte­lek biztosításával képzőművé­szeink kifejthessék művészeti ké­pességeiket, hogy e nagyfontossá- gú művészeti ág helyzete méltó legyen az új magyar képzőművé­szet eredményeihez és feladatai­hoz. ahol tapasztalhattuk tudományos életünk fokozottabb megbecsülé­sét. De a főfeladat a tudományok továbbfejlesztésének előrelendí- tése, újabb tudományos eredmé­nyek elérése. Népi demokráciánk viszonyai között ennek kedvező feltételei, komoly lehetőségei és szép hagyományai vannak. Erre támaszkodva a szellemi élet, a tudományos munka terén is, az élre kell törnünk a nemzetek ne­mes versengésében. — A kormány, amely messze­menő anyagi áldozatokat hoz a dolgozók pihenésének, kulturális és szórakozási lehetőségeinek fej­lesztésére, biztosítani kívánja eh­hez a megfelelő szabadidőt is. Megköveteli ezt a dolgozók ma­gánélete, a családi kör, a gyerme­kek nevelése, a szülői kötelesség is. Erre való tekintettel a kor­mány a közeljövőben be fogja ve­zetni hivatalokban, intézmények­ben az alkalmazottak kötött mun­kaidejét. vezető. Ez az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös bizalom­nak, amely sikeres munkájuk legfőbb biztosítéka. Csak ígytud­a szocialista törvényességet. — Az elmúlt félév során e té­ren komoly lépéseket tettünk előre, bár helyenként még min­dig előfordulnak törvénysértések, mint a termelőszövetkezetből ki­lépett parasztokkal szemben is. Törvényeink lábbal tiprása an­nál elítélendőbb, mert néhol ta­nácsi vezetők is részesei voltak. Törvénytelen eljárásuk nem ma­rad megtorlatlanul. Az ilyen ele- j meket kisöpörjük az államappa- I rátusból. A törvénysértők bíróság I előtt felelnek bűneikért. Kemény kézzel véget vetünk az önké­nyeskedésnek és érvényt szer­zünk a termelőszövetkezetből ki­lépett parasztok törvényben biz­tosított jogának. Szigorúan al­kalmaztuk és a jövőben is alkal­mazni fogjuk a törvényeket, ami­kor a termelőszövetkeztek jogos érdekeit kellett az ellene irá­nyuló támadások ellen megvé- delmezni. De a törvény törvény marad akkor is, amikor a terme­lőszövetkezetből annak rendje- módja szerint kilépett parasztok jogos érdekei ellen járnak el ön­kényesen. •— A törvényesség biztosítása az állami, gazdasági és társadal­mi életben komoly feladatokat ró magukra a tanácsokra. Népköz- társaságunk, kormányunk szilárd alapja a törvényesség. A törvény­telen cselekedet népi hatalmun­kat ássa alá, ezért minden eset­ben a törvények teljes szigorával kell lesújtani rájuk. A helyi ta­nácsok a törvényesség biztosítá­sára irányuló munkájukban a dolgozók legmesszebbmenő támo­gatására számíthatnak. A feladat kettős. A tanácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása terén elkövetett túl­kapás, hanem az állampolgári kö­telezettség teljesítésének elmu­lasztása is törvénysértés. A tör­vényesség biztosítása tehát azt is jelenti, hogy az állampolgári kö­telezettségek teljesítését is meg kell követelni minden téren. A kormány az 1954. évi adóterhet a múlt évi csökkentett adó összegében állapította meg* Ilyen módon a parasztság már most számítást csinálhat, hogy évi adójára havonta minden hó 15-ig kamatmentesen milyen ösz- szeget kell fizetni. A pénzügyi szervek az előírásokról a legkö­zelebbi hetekben írásban értesí­tik az adózókat, s amennyiben jogos panasz merül fel, a járási pénzügyi osztálynak gyorsan or­vosolni kell. Az adóíveket az idén már május 15-ig kézhez j kapják a gazdák. Egyébként 1954, évre a kormány az adózás terén, népgazdasági érdekekre való tekintettel, módosításokat eszközölt. A méhészetből eredő jövedelmet mentesítette minden­nemű adózás alól. Csökkentettük a növendékállattartó gazdák adó­ját. Leszállítottuk az idősebb gaz­dák- adóterhét. Megszüntettük a katonai szolgálat mentességi adót és 22 évre emeltük a gyermekle- lenségi adófizetésre kötelezettek korhatárát. A kormány pro- grammjának és a párt határoza­tainak alapján megtette a ma­gáét. A parasztságon a sor, hogy példásan teljesítse állampolgári kötelezettségét. Város- ás kfeéggczdálbodás! miniszférinm nak az államhatalom súlyával és tekintélyével érvényt szerezni a törvényeknek, biztosítani az ál­lami élet minden területén Illetékes hatóságainknak más téren is érvényt kell szerezniük: népköztársaságunk törvényeinek^ Példásan kell megbüntetni az árdrágítókat, akik kijátsszák az árleszállítást és tiltott áremelés­sel vagy minőségrontással káro­sítják meg a lakosságot. Ügyé­szeink, bíróságaink, állami el­lenőrző szerveink fontos feladata őrködni a kormány árpolitikai intézkedéseinek szigorú betartá­sán. — Tisztelt országgyűlés! — A kormányprogramm célki­tűzéseinek eredményes megvaló­sításában, dolgozó népünk mész-, szemenő erőfeszítései mellett, so­kat köszönhetünk annak a nagy és értékes segítségnek, amit a Szovjetuniótól és a baráti orszá­goktól kaptunk, valamint a szo­cialista tábor országai között fennálló kölcsönös gazdasági együttműködésnek. De új politH kánk kibontakozásában éreztette hatását a nemzetközi feszültség, enyhülése is, amely bizonyos le­hetőséget nyújtott a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesíté­sére, új területekre való kiter­jesztésére. Külkereskedelmünk e téren számottevő eredményeket ért el. Népgazdaságunk átállítása, iparunk átcsoportosítása, 1954. évi terveink biztosítása nagy és bo­nyolult feladatokat ró külkeres­kedelmünkre, export-import ter­veink teljesítésére. Másrészről fejlett népgazdaságunk számos ágazata széles alapot és komoly lehetőséget nyújt a velünk való gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­re, amit elősegíthet az, hogy s magyar márka jó hírnevét öreg­bítve, jóminőségű áruval jele­nünk meg a piacon. Mi készek vagyunk egyenlő alapon bárkivel, a kapitalista országokkal is ke­reskedni. Gazdasági adottságaink­nál fogva, elsősorban közvetlen szomszédainkkal. Ezen a téren kölcsönösen kedvező lehetőségek1 állnak fenn. Mi a magunk részé­ről kívánatosnak tartjuk ezek hasznosítását, — mondotta Nagy Imre elvtárs, majd a nemzetközi helyzetről beszélt, s így fejezte be: Tisztelt országgyűlés! Ennyi­ben kívántam ismertetni a kor­mány félesztendős tevékenységét és azokat a feladatokat, melyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. A nép bizalommal van irántunk, követ bennünket azon az úton, amelyen békés építőmunkánk közben, dolgozó népünkkel eggyé- forrva, pártunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győ­zelem! Nagy Imre elvtárs bestédéhez hozzászóltak: Földvári Rudolf, az MDP. Politikai Bizottságának tag­ja, Darvas József népművelési miniszter, Pesta László, a buda­pesti városi tanács vb. elnökhe­lyettese, Horváth Ede, a Szocia­lista Munka Hőse, Lovas Lajos, a túrkevei Vörös Csillag tsz. Kos- suth-díjas elnöke és Juhász Im- réné országgyűlési képviselő. Költségvetési előirányzatunk­ban figyelembe vettük a honvé­delem szempontjait is. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten gondos­kodunk néphadseregünkről, hogy szabadságunk, függetlenségünk, békés építő munkánk védelmére helyt tudjon állni. (Taps.) Jellemző vonása a költségve­tési előirányzatnak, hogy a bevé­telek túlnyomó nagy részét, csak­nem 80 százalékát nem a lakos­ság adója, hanem az állami vál­lalatok befizetései alkotják. Mu­tatja, hogy a kormány nem adó­préssel, hanem saját vállalatai és üzemei teremlésének fejlesz­tésével, önköltségének csökkenté­sével teremti elő az államháztar­tás viteléhez szükséges anyagi eszközöket. A tanácsok feladatai Tisztelt országgyűlés! Mindazok a sokrétű, bonyolult, a lakosság mindennapi helyzetére kiható intézkedések, amelyek a kor­mány programmból, 1954. évi nép- gazdasági terveink végrehajtásá­ból folynak, jórészben helyi taná­csainkon, azok munkáján keresz­tül valósulnak meg. Rendkívül fontos tehát, hogy helyi taná­csaink minden befolyásuk, tö­megkapcsolataik és hivatali ap­parátusuk munkájának teljes fel- használásával, az államhatalom súlyával és tekintélyével végez­zék a rájuk háruló feladatokat. A kormány egyik legfőbb tenniva­lója helyi tanácsaink megsegí­tése, felkészítése, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő fel­adatokkal. Erre fokozottabban szükség van, mert a fejlődés új szakaszában, a helyi tanácsok sze­repe, jelentősége és felelőssége a múlttal szemben megnőtt. A párt- határozat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósulása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik: azon, hogyan hajtják végre azo­kat. Az új nagyszerű feladatok a tanácsokba pezsgő életet, a hi­vatal munkájába friss szellemet visznek. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanácsi választott 1 szervek működéséből kiküszöböl- I jék a bürokratizmust, az admi- | nisztratív módszereket és meg­szilárdítsák belső életük demo- kratizmusát A kormány szá­mos intézkedésével már eddig is csökkentette a túlzott állami centralizmust, fékezte a taná­csok kezdeményezését és megve­tette az alapját a tanácsok ön­álló költségvetésének, hogy fel­számolja azt a pénzügyi politi­kát, amely szűk térre korlátozta a tanácsok tevékenységét. A he­lyi ipar, a kisipar, a kommuná­lis ügyek terén szélesebb töret biztosítottunk a helyi tanácsok gazdasági tevékenységének és ezt a politikát tovább fogjuk folytatni. Ahhoz, hogy ez ered­ményre vezessen, sokat kell még javítani a tanácsok pénzügyi és beruházási tevékenységén, hogy lehetőségeiket, a rendelkezésükre bocsájtott anyagi eszközöket a lakosság szociális, vagy kulturá­lis igényeinek kielégítésére mi­nél jobban kihasználják. A kormányprogramm és a párt- határozatok a heiyi tanácsok talpraáUásának, népi tömegszer­vekké való válásának, szilárd ál­lamhatalmi és igazgatási szervek­ké való kiépítésének alapjait is megteremti. Az új szakasz politi­kája, amely a lakosság életviszo­nyainak megjavítását tartja szem­eiéit, a tanácsokat a nép felé, a népet a tanácsok felé fordítja, biztosítja az állam és a dolgozó tömegek egységét, összeforrását. Sem időt, sem fáradságot nem kímélve, meg kell magyarázni a dolgozóknak a kormány rendele­téit, az előttük nem világos kér­déseket. Nem parancsolgatni kell, hanem meg kell tanulni meg­győzni őket a párt és a kormány politikájának helyességéről. Ezt tartsa szemelőtt minden tanács* Az országgyűlés a miniszterta­nács elnökének beszámolóját tu­domásul vette, majd rátért a vá­ros- és községgazdálkodási mi­nisztérium létrehozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. — A kormányprogramm gya­korlati végrehajtása során igen nagy feladat hárul, a város- és községgazdálkodásra, — mondotta Nánási László előadó. — Ennek hivatása a dolgozók lakással és ivóvízzel való ellátása, a városok és községek belső közlekedésének lebonyolítása, a belső utak, jár­dák. hidak, fürdők fenntartása. valamint a szennyvízlevezetés, a köztisztaság biztosítása, a városok és községek fejlesztésével és ren­dezésével kapcsolatos feladatok ellátása, a városokban és közsé­gekben zöld övezetek létesítése és Nánási László előadó java" solta az országyúlésnek, hogy az alkotmány 24. szakaszá­nak kiegészítéséről és a város- és községgazdálkodási miniszté­rium felállításáról szóló törvény- javaslatot fogadja el. Az országgyűlés a törvényja­vaslatot elfogadta. Ezzel az or- száftvűlés ülésszaka végétért. terén bár történtek a kormány részéről az elmúlt hónapokban intézkedések, a feladatok megol­dása még előttünk ‘ áll. 1954-ben ezen a téren jelentős lépést te­szünk előre, amennyiben az egészségügy fejlesztésére 343 mil­lió forintot ruházunk be. Mintegy 10 százalékkal növeljük a kórhá­zi ágyak számát és az év folya­mán több új kórházat adunk át a használatnak, egyidejűleg több kórházat jelentősen kibővítünk. A jobb betegellátás érdekében I pedig nyolcezerrel felemeljük a kórházak és rendelőintézetek dol­gozóinak létszámát, A közegészségügy fejlesztése terén fontos szerepük van a kommunális beruházásoknak, amire 1954-ben 323 millió forin­tot fordítunk. Ebből az összegből elősorban a városok víz- és csa­tornahálózatát kell bővíteni, il­letve a meglévőt kijavítani. 1954- ben tovább folytatjuk az állami lakóházak tatarozását, amire 320 l millió forintot irányoztunk elő. Az 1954. évi laKiiscpitéái Pro­gramm 150 százalékkal haladja meg a múlt évit. Folyó évben ál­lami és magánerőből összesen ke­rek számban negyvenezer lakás épül az országban. Ezen kívül további tízezer lakás építését kezdjük meg, amelyeket 1955-ben fejezünk be. Az állami lakásépítkezéseken kívül a kormány messzemenő anyagi segítséggel magán-kisla- kásépítési akciót indít az év fo­lyamán, igen előnyös fizetési fel­tételek mellett. 1954-ben erre a célra 180 millió forint összegű kölcsönkeretet és nagymennyi­ségű építőanyagot bocsájt az épít­tetők rendelkezésére. 10.000 új litkás Ezekután, tisztelt országgyűlés, áttérek az államháztartás egyné­hány kérdésének rövid ismerte­tésére. Július 4-i parlamenti be­szédemben gazdasági lehetősé­geink reális értékelésével kapcso­latban a feladatot abban jelöltem meg, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér! Ma ez fo- kozotabban érvényes, mint fél év­vel ezelőtt. Államháztartásunk­ban ez a gazdálkodás irányelve. A legmesszebbmenően takarékos­kodunk a dolgozók filléreivel és nagyon megnézzük, hová adjuk. Ezen épül fel az 1954. évi állami költségvetésünk, melynek elő­irányzatát a minisztertanács a múlt év végén jóváhagyta. Ebben az előirányzatban a pénzeszkö­zök új csoportosításának jellem­ző vonása a beruházások fő ősz- szegének csökkentése. A múlt évben a költségvetés­ben a beruházásokra az összki­adás 32.4 százaléka volt előirá­nyozva, míg az idén csak 26.9 százalék. A költségvetési előirányzat alapján a kormányprogramm ér­telmében kidolgozott es a párt által megszabott elvek alapján érvényre juttatott népgazdasági terv képezi és főfeladata, hogy a népgazdasági terv célkitűzéseit pénzügyileg biztosítsa. Ennek megfelelően a mezőgaz­daság fejlesztésére folyósítandó összeg több mint kétszerese a tavalyinak, kereken 3.6 millárd forint, míg a szociális és kulturális kiadások kereken egy milliárdal emelkednek, „Addigi nyújtózkodjunk, umediitg a takaró ér;**

Next

/
Thumbnails
Contents