Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

1954 JANUAR 23, SZOMBAT HtPlAP :* Az 1954-es népgazdasági terv a növekvő jólét szolgálatában Az országgyűlés pénteki ülése ! A könnyűipar dolgozóinak 1954. évi munkája elé nagy vára­kozással néz országunk egész la­kossága. — Nagy feladatok várnak a kisipari szövetkezetekre és a ma- gánkisiparra. Ezért a terv növeli a számukra kiutalt anyagok mennyiségét. Szalai Béla ezután Az országgyűlés pénteken dél­előtt 10 órakor folytatta tanácsko­zásait. Megjelent az ülésen Rá­kosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Gei'ő Ernő elvtárs, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, Apró Antal elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyec Mihály, Földvári Ru­dolf, Kristóf István elvtársak, az MDP. Politikai Bizottságának tag­jai, Bala István elvtárs, honvé­delmi miniszter és Szalai Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság pót­tagjai, Vég Béla elvtárs, az MDP. Központi Vezetőségének titkára. Boldóczki János külügyminiszter. Olt Károly pénzügyminiszter, Er­dei Ferenc ígazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari minisz­ter, Altomare Iván élelmiszer- ipari miniszter, Tisza József be­gyűjtési miniszter, Szijjártó La­jos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Erdey-Gruz Tibor ok­tatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter elvtársak. Jelen volt az ülésen a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Mekis József elvtárs, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a közelmúlt­ban elhúnyt Buchinger Manó és •Józsa András képviselőkről, akik­nek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Mekis József elvtárs ezután be­jelentette, hogy a halálozások, il­letve lemondás következtében megüresedett képviselői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bozsóki Ferenc, Matusek Tivadar és Horváth Nándor soronkövetke- 7Ő pótképviselöket hívta be. A bejelentések után Szalai Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP. Politikai Bizott­ságának póttagja ismertette az 1954. évi népgazdasági tervet. — Az 1954. évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határoza­1954-ben a következők: A terv előirányzata szerint nagymértékben növekszik a fo­gyasztási cikkek termelése a la­kosság jobb ellátása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődé­sénél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar. Például: gyapjúszövetből 27 szá­zalékkal, cipőből 22 százalékkal, kötöttáruból 16 százalékkal emel­kedik a termelés. — Ma még sok olyan hiány­cikk van, amelyből az ipar jó szervezés mellett könnyen ki tud­ná elégíteni a szükségleteket és ezzel sok bosszúságtól kímélné meg a dolgozókat, különösen a háziasszonyokat. A kormány el­határozott szándéka, hogy rövid idő alatt alapjában megszünteti i'v. ilyen jellegű áruhiányt. A terv előírja, hogy számos olyan tö­megfogyasztási cikkből, amelyből ielenleg még hiány van, az év közepéig elegendő mennyiséget kell gyártani a lakosság szükség­leteinek kielégítésére. — A terv több olyan fogyasz­tási cikk gyártását irányozza elő, melyeket eddig nálunk nem ter­meltek. 1954. folyamán meg kell kezdeni a különféle konyhai mun­kákat végző háztartási „robot­gép és a háztartási hűtőszekrény sorozatgyártását, a porszívógép próbagyártását stb. tain, valamint a kormánypro­gramra célkitűzésein alapul, — mondotta Szalai Béla. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határo­zatai és a kormányprogramm megvalósítása érdekében a mi­nisztertanács már az 1953. évi terveket számos területen módo­sította. 1953 második félévében emelte a lakosság fogyasztásának előirányzatát. Ezzel összefüggés­ben közel kettőmilliárd forinttal csökkentette az 1953. évi beruhá­zási tervet és a felszabaduló anyagi eszközöket részben köz­szükségleti cikkek gyártására for­dította. Csökkentette a nehézipar és ugj'anakkor emelte a mezőgaz­daság, a könnyűipar és az élelmi­szeripar beruházásait, fokozta a lakásépítést és növelte a kulturá­lis, munkavédelmi, szociális és egészségvédelmi beruházásokat. Ezen átcsoportosítás eredménye­ként megváltozott a beruházások elosztása a népgazdaság egyes te­rületei között. A nehézipar része­sedése a teljes beruházási keret­ből 43.3 százalékról 41.3 százalék­ra csökkent, ugyanakkor a szociá­lis, kulturális és egészségvédelmi beruházások részesedése 6.1 szá­zalékról 9.6 százalékra emelke­dett. Még nagyobbak lettek volna az eredmények, ha a gazdasági ve­zetők valamennyien azonnal meg­értették volna a beruházások át­csoportosításának jelentőségét. — A múlt év július és augusz­tus havában a minisztertanács az ipari termelés tervét is felülvizs­gálta és több túlfeszített előirány­zatot csökkentett. Ennek megfele­lően a szocialista inar termelési tervét 101.3 százalékra téliesítet­té. Az ipari termelés 1953-ban 11.8 százalékkal haladta meg az 1952. évit Szalai Béla elvtárs elmondotta, hogy a párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedett a dolgozók jövedelme. A külön­böző rendelkezések a dolgozók iövedelmét 1953-ban mintegy 4.5 milliárd forinttal növelték. Az el­határozott intézkedésekkel és a jó mezőgazdasági terméssel össze­függésben a belkereskedelem áru­Az ipar főfeladata — Biztosítani kell, hogy a ne­hézipari üzemek is széles körben gyártsanak közszükségleti cikke­ket. — Az 1954. évi terv előirányoz­za a mezőgazdasági termelés nö­vekedését elősegítő iparágak fej­lődésének meggyorsítását. Főleg a gépiparra és vegyiparra várnak nagy feladatok. Négyezer traktor, ötezerötszáz traktoreke, ezer csép­lőgép és az előirányzott sok más egyéb gép és felszerelés gyártása nagy erőpróba az ipar számára. Feltétlenül biztosítani kell, hogy már a tavaszi munkákig elkészüljön a mezőgazdasági gé­pek és szerszámokból erre az időszakra előix'ányzott mennyiség. Rendet kell teremteni a mező- gazdasági gépalkatrész gyártása területén Műtrágyából és nö- vény védőszerekből mintegy 1.5- szeresét kapja a mezőgazdaság a tavalyinak. — A terv előirányozza a ne­hézipari termelés megszilárdítá­sát és további lépéseket tesz az alapanyagipar elmaradottságának felszámolása terén. — A terv előírja, hogy a szén­bányában fokozni kell a karban­tartást és az üzembiztonságot. A bányászok lakásviszonyainak megjavítása érdekében nagyará­nyú lakásépítéseket kell a bá­forgalma 1953 első félévéről a második félévre mintegy 27 szá­zalékkal növekedett. — A népgazdasági terv 1954. évben a következő fejlődést irá­nyozza elő: 1. A nemzeti jövedelemből a fo­gyasztási alap részesedése 75 szá­zalékról 82 százalékra emelke­dik (ezen belül a lakosság közvet­len, egyéni fogyasztása 58 száza­lékról 70 százalékra növekszik), a felhalmozás részesedése 25 száza­lékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő fogyasztá­sának megfelelően a kiskereske­delmi áruforgalom mintegy 20 százalékkal emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfelelően 1954-ben, 1953-hoz képest, mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelé­si eszközök termelése, 1953-hoz viszonyítva, 2 százalékkal csök­ken, a fogyasztási cikkek terme­lése pedig 16 százalékkal növek­szik. A helyi ipar termelése 1954- ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év átlagához képest 8 százalékkal emelkedik ebben az esztendőben. A mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházá­sokból 24 százalékra emelkedik. Mintegy a duplájára az előző évi aránynak. 4. A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban álla­pítja meg, vagyis mintegy 3 mil- liárddal alacsonyabban az 1953. évinél. Az ipari beruházások ösz- szege 1953-hoz viszonyítva jelen­tősen csökken, ugyanakkor a me­zőgazdasági, valamint az egész­ségügyi és munkavédelmi beru­házások összege növekszik. Nagymértékben emelkedik a la­kásépítkezés. Közoktatási, tudo- mányos és kulturális célú beru­házásokra a terv jelentős össze­geket irányoz elő. Az 1954. évi terv az ipari fejlő­dés ütemének lassítását irányoz­za elő. Emellett a fogyasztási cik­kek termelése lényegesen növek­szik, a termelési eszközök terme­lése valamelyest csökken. nyavidékeken megvalósítani. A szénbányászatnak ez évben mint­egy 1.5 millió tonnával kell több szenet termelnie, mint 1953-ban. — Az elmúlt hónapokban a villamosáramszolgáltatás zavarai sok kárt okoztak és még most sem szűntek meg teljesen. Ezért a kormány különös gondot fordít a lakosság és a népgazdaság vil­lamosenergiával való ellátásának megjavítására. — A vaskohászati termelés emelé­sét és az ország acéllal való jobb ellátását mindenekelőtt az teszi lehetővé, hogy 1954-ben üzembe lépnek az ország legnagyobb be­ruházásának, a Sztálin Vasmű­nek első termelő üzemei. 1954- ben üzembe kell helyezni a sztá- linvárosi I. számú nagykohót, az I. és II. számú Martin-kemencét és az I. számú kokszolót. — Az építőanyagiparnak 1954- ben el kell látnia az állami épí­tőipart és a növekvő magánépít­kezéseket téglával, cementtel, cse­réppel és egyéb anyagokkal. — Az 1954 évi terv előírja, hogy meg kell javítani minden területen az ipari termékek mir nősegét. — Az élelmiszeriparnak növel­nie kell 1954-ben termékei vá­lasztékát és javítani kell a minő­ségét. a mezíSgazüasági feladatokat ismertette: A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — folytatta — a növénytermelés szerkezetének megváltoztatása. 1954-ben ezzel kapcsolatban főbb feladatok a következők: — A terv előirányozza, hogy a kenyérgabona vetésterületét a szántóterület 35 százalékára kell növelni. — A terv előirányozza a takar­mánybázis kiszélesítését. A szá­lastakarmány vetésterülete 30 százalékkal nő 1954-ben. — Fejleszteni kell az eddig el­hanyagolt, de éghajlati és talaj- viszonyaink miatt számunkra kedvező mezőgazdasági ágakat, így pl.: szőlő, gyümölcs, apró­magvak termelését 1954-ben. A növénytermelési terv jó kö­zepes termésátlagokat irányoz elő, melyek 5—10 százalékkal meghaladják az elmúlt öt év ter­mésátlagait. A mezőgazdasági terv 1954-ben előirányozza az állattenyésztés jelentős fejlesztését. A száz te­hénre jutó borjúszaporulatot 13 százalékkal, a száz kocára jutó malacszaporulatot 11 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhoza­mot 10 százalékkal kell emelni 1954-ben. Az állattenyésztés fellendítése érdekében a terv növekvő fel­adatokat irányoz elő az állatte­nyésztésnél. így a tehénállományt 7 százalékkal kell növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a mezőgazdaság fejlődésének anya­gi feltételeit. A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruhá­zásokra több, mint 3 és egyne­gyed milliárd forintot irányozunk elő, az összberuházás 24 száza­lékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai termelésből és importból 5077 traktort kap, 720 darab motoros permetezőgép szerepel a mező- gazdaság beruházásai között — az 1953. évi mennyiség nyolcszo­rosa. A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gazdaságok és szövetkeze­tek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mindenekelőtt sokol­dalú termelési segítséggel törté­nik. A terv előirányozza a egyé­nileg dolgozó parasztság mező- gazdasági szerszámokkal, kisebb mezőgazdasági gépekkel, a ter­meléshez szükséges műtrágyával és növényvédőszerekkel való el­látását. A belkereskedelem 12.700 ekét, 12.000 darab boronát, több mint 14.000 darab permetezőgé­pet hoz forgalomba az év folya­mán. Műtrágyához a parasztság az elmúlt években igen nehezen juthatott. 1954-ben a belkereske­delmi szervek az egyénileg dol­gozó parasztság közvetlen hasz­nálatára mintegy nyolcvanötezer tonna műtrágyát hoznak forga­lomba. 1954-ben biztosítjuk rézgálic- ból a szükségletek kielégítését, az állami és szövetkezeti boltokban mindenki szabadon vásárolhatja a számára szükséges mennyisé­get. A gépállomások, amelyek az utolsó években igen kevés mun­kát végeztek az egyénileg dol­gozó parasztságnak, már leszál­lított díjtétellel dolgoznak és a múlt év őszén már négyszer- annyit végeztek az egyéni pa­rasztok számára, mint 1952-ben egész év folyamán. — A kisárutermelö parasztsá­gok fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a termelők érdekeltsé­gének fokozása. A párt és kor­mány számos ilyenirányú határo­zatot hozott. A legfontosabb ezek közül a többéves begyűjtési ren­delet, amely 1.4 milliárd forinttal növeli az . egyénileg dolgozó pa­rasztság 1954. évi bevételét. A szerződéses termelés feltéte­lei lényegesen kedvezőbbek 1954- ben, mint a múlt évben voltak. Ennek következtében ugyancsak nagymértékben — mintegy 350 millió forinttal — nő az egyénileg dolgozó parasztság jövedelme. Növeli a termelésben való ér-j dekeltséget a falu áruellátásának1 megjavítása is. Az egyéni parasztgazdaságok! fejlesztése mellett a kormány fo-! kozott segítséget nyújt a termelő-1 szövetkezeteknek. Állami gazdaságainkat néhány év alatt a mezőgazdasági terme­lésben élenjáró szocialista nagy­üzemekké kell fejleszteni. — A traktorállomány jelentős növelése igen nagy feladatokat ró a gépállomásokra a traktorok jó felhasználása terén. — 1954-re előirányzott célkitű­zések megvalósításában fontos szerep vár a helyi tanácsokra. Iz áruellátás Szalai Béla elvtárs a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a terv az alapvető élelmiszerekből a lakos­ság zavartalan ellátását irányozza elő. Jelentősen növekszik a hús- és zsírellátás. A városok élelmi­szerekkel való ellátásában az ed­digieknél sokkal nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság köz­vetlen piaci értékesítésének. A ruházati cikkek forgalma, az előző évhez képest, 25.1 százalék­kal emelkedik. Gumicsizmából idén két és félszer annyit, nylon- harisnyából háromszor annyit ho­zunk forgalomba, mint az elmúlt esztendőben. — A belkereskedelem 1954-ben jóval több bútort, edényt és egyéb háztartási és kultúrcikket ad el a lakosságnak, mint az el­múlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 százalékkal, var­rógépből 97 százalékkal, szegből 6ö százalékkal nő. — Nagymértékben növekszik az építőanyagok forgalma 1954- ben. Lehetőség lesz rá, hogy mind a parasztság, mind pedig a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak építőanya­got családi házak és lakások épí­téséhez. Erre a célra a terv ked­vezményes feltételek mellett hi­telt is biztosit. Az 1954. évi népgazdasági tér* a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal való gaz­dasági kapcsolataink további ki- szélesítését irányozza elő. A nem­zetközi gazdasági kapcsolatok te­rén különös jelentőségű a demok­ratikus országok között kialakult műszaki és tudományos együtt­működés. Különösen értékes az a segítség, amit ennek keretében a Szovjetunió nyújt számunkra. A terv 1954-re a kapitalista orszá­gok felé is a külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését irá­nyozza elő. A külkereskedelmi terv teljesí­tése elengedhetetlen feltétele az életszínvonal emelésének. A közlekedés területén a teher­szállítás árutonna-kilométer tel­jesítménye 1954-ben, 1953-hoz ké­pest, 2.1 százalékkal emelkedik. — Az 1954. évi beruházási terv egyik fő jellemzője, hogy az el­múlt évekhez viszonyítva, csök­kenti a hosszú építési időtartamú. (Folytaid* ff j. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents