Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

1 NÉPLAP 1954 JANUAR 23, SZOMBAT As i 954-es népgazdasági terv a növekvő , jólét szolgálatában (Folytatás a S. oldalról.) nagyméretű beruházásokra elő­irányzott összegeket és elsősor­ban a megkezdett beruházások befejezését irányozza elő. 1954- ben több nagy beruházásunk kezdi meghozni első gyümölcseit. A Sajómenti Vegyiművek meg­kezdik a mezőgazdaság számára a műtrágya termelését. A Tisza- löki Vízlépcső már 1954-ben mintegy , 20.000 hold öntözését biztosítja. Szociális) és kulturális beruházások A beruházási terv másik fő jel­lemzője, hogy 1954-ben nagyará­nyú lakásépítéseket hajtunk vég­re, A terv csupán állami költsé­gen és állami támogatással meg­építendő lakásokra 1.5 milliárd forintot irányoz elő. Emellett a meglévő házak tata­rozására, javítására, amelyeket az utóbbi években elhanyagoltunk, több, mint 320 millió forintot irá­nyoz elő a terv. — Gondoskodik a kormány a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátásának megjaví­tásáról is. 10 százalékkal nő a kórházi, klinikai ágyak száma, 9 százalékkal több lesz a területi óvodai férőhely. A bölcsődei férő­helyek száma 48 százalékkal nö­vekszik 1954-ben. — Az iskola-hálózat bővítése terén az általánosiskolai oktatás fejlesztése a terv fő célkitűzése. Ezért 786 általánosiskolai tante­rem épül ebben az esztendőben. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkásosz­tályunk anyagi és kulturális szük­ségleteinek fokozott kielégítésére. Biztosítja a munkásosztály jöve­delmének jelentős növekedését. A bányászatban 1953 december havában végrehajtott bérrendezés bányászaink 1954. évi keresetét több, mint 100 millió forinttal nö­velte. A terv előirányozza az egyes munkáskategóriák közötti nagyobb béraránytalanságok meg­szüntetését, a legalacsonyabb fi­zetésű munkások bérviszonyainak megjavítását. Jelentős összegeket ír elő a terv az idős munkások nyugellátásának megjavítására. A munkásosztály munkásviszonyai­nak megjavítását segíti elő és a kormánynak a munkásokról való gondoskodását mutatja a munka- védelmi és szociális beruházások 45 százalékkal való növelése 1954- ben. — Az 1954. évi terv végrehaj­tása értelmiségünk anyagi és kul­turális ellátásának megjavításá­hoz is hozzájárul. Egyes értelmi­ségi rétegek fizetésemelésben is részesülnek, így az orvosok, agro- ncmusok, falusi tanítók. A terv számai megmutatják, hogy a párt és a kormány ígére­téhez híven azon munkálkodik, hogy dolgozó népünk élete felvi­rágozzék. 1954-ben ezen az úton jelentős lépést teszünk előre. ,1 takarékosság — A terv alapvető célkitűzése: •a lakosság életszínvonalának nagyarányú emelése megköveteli, hogy 1954-ben fordulatot érjünk el egész népgazdaságunkban a termelés vezetésében, a munka szervezésében, a gazdaságosság követelményeinek érvényesítésé­ben. A fordulathoz szükséges volt a túlfeszített termelési előirány­zatok csökkentése. De szükséges az is, hogy a termelés gazdasá­gosságának kérdésére fokozott fi­gyelmet fordítsunk. A szocialista, termelés alapvető követelménye a termelékenység állandó emelke­dése és az önköltség állandó csökkentése. Az önköltségcsök­kentés a nemzeti jövedelem nö­velésének és ezzel a fogyasztási alap és a felhalmozás növelésé­nek igen fontos forrása. Az élet- színvonal állandó emelése rend­kívül szigorú takarékossági intéz­kedéseket követel meg a mező­gazdasági élet minden területén és az államapparátusban. — Takarékoskodni kell minde­nekelőtt a munkaerővel. Meg kell szüntetni a munkaerővel való pa­zarlást, a kapun belüli munkanél­küliséget, a szakképzett munka­erők nem megfelelő foglalkozta­tását. — Takarékoskodni kell a beru­házásokkal. Minden felesleges be­ruházás azok elől a beruházások elől vonja el az eszközöket, me­lyek a kormányprogramm meg­valósítását, dolgozó népünk élet- színvonalának emelését célozzák. — Minthogy országunk nyers­anyagokkal nem bővelkedik, kü­lönös jelentőséggel bír az anyag­takarékosság. Takarékoskodni kell mindenekelőtt a fűtőanyagokkal és a villamosenergiával. Takarékoskodni kell a közüle- tek anyagfogyasztásánál és be­szerzésénél is. Az 1954. évi terv a rejtett be­ruházási és anyagtartalékok fo­kozott feltárását követeli meg. — Az 1954. évi terv bátor és nagyszerű célkitűzéseket tartal­maz a nép jólétének fokozott emelésére, életviszonyainak meg­javítására, szeretett hazánk gaz­daságának fejlesztésére és honvé­delmünk erősítésére. E célkitűzé­sek megvalósításáért minden dol­gozó szívesen és lelkesen harcol mert tudja, hogy munkája ered­ményét maga élvezheti. Hozzászólások Az 1954. évi népgazdasági terv­hez elsőnek Gazda Géza, Kossuth- clíjas szólt hozzá: — Az 1954. évi terv, nézetem szerint, megfelel a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősé­ge határozatának és a kormány programmjának. — mondotta be­vezetőben, majd hangsúlyozta, hogy a kormányprogramm végre­hajtásában nagy és megtisztelő feladat vár a nehéziparra. ■ —A mi nehéziparunk, — mon­dotta —, kohóink, gépgyáraink, vegyi üzemeink alkalmasak és felkészültek arra a feladatra, hogy a jövőben sokkal több me­zőgazdasági gépet, traktort, ekét, műtrágyát gyártsanak a mezőgaz­daságnak, mint eddig, hogy rá­térjenek olyan cikkek gyártására, amelyek közvetlenül a lakosság szükségleteit elégítik ki. —- A Rákosi. Mátyás-művekben például, amelyeknek én is dolgo­zója vagyok, üzemünk elsőnek határozta el, hogy a szerszámgé­pek és más nehézipari berende­zések gyártása mellett olyan cik­kek gyártását is megkezdi, ame­lyekre a dolgozó parasztságnak, a háziasszonyoknak van szüksége és amelyből pedig keveset,, vagy talán semmit sem gyártott ipa­runk. A továbbiakban arról beszélt, hogy az. anyaggal való takarékos­kodásra nagy lehetőségek vannak üzemeinkben. Ezután arról szólt, hogy r. ne­hézipari üzemek saját feladataik teljesítése mellett sokat tehetnek és kell is, hogy tegyenek a helyi ipar és a kisipar megsegítésére. Gazda Géza végül hangsúlyozta, hogy az 1954. évi tervet, amelyet reálisnak tart, helyesli és elfoga­dásra javasolja. Losonczi Pál felszólalásában az 1954. évi népgazdasági terv me­zőgazdasági vonatkozásaival fog­lalkozott. Elmondotta, hogy kor­mányunk programmja és az ezt követő, a mezőgazdaságot érintő minisztertanácsi határozatok nagymértékben fokozták a pa­rasztság érdekeltségét a mező- gazdasági termelésben. A határo­zatok nyomán a dolgozó parasz­tok nagy kedvvel láttak munká­hoz. — Az egész lakosság növekvő igényeinek kielégítése érdekében döntő feladat a mezőgazdaság terméshozamának emelése — mondotta. — Élenjáró termelő- szövetkezeteink és állami gazda­ságaink jóval felülmúlják a kö­rülöttük lévő egyénileg dolgozó parasztgazdaságok termésátlagait. Jól működő termelőszövetkezeteink példája bizonyítja, hogy a dol­gozó parasztság számára az egyedüli helyes út a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek útja. Losonczi Pál ezután az 1954 évi népgazdasági terv mezőgaz­dasági beruházásait vizsgálta. A mezőgazdaság az idén a terv szerint jóval több gépet kap, mint eddig bármelyik esztendő­ben. A gépesítés mennyiségi nö­velése mellett azonban nagyobb gondot kell fordítani annak mi­nőségére is. — A gépállomások berendezési rendszerével kapcsolatban java­solta, hogy a traktorosok ezentúl ne a végzett munka mennyisége, hanem az általuk megmunkált földön elért termés többlet után kapjanak jutalmat. — Dolgozó parasztságunk ezek­ben a napokban beszélte meg or­szágszerte a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló párt- és kor­mányhatározatot — mondotta. — A gyűléseken megmutatkozott, hogy a falu dolgozó népe egyön­tetűen magáévá teszi a mezőgaz­daság fejlesztését szolgáló intéz­kedéseket, s azok végrehajtásá­ban tevékenyen részt akar ven­ni. A mezőgazdaságot irányító szerveinknek most az legyen a feladata, hogy a dolgozó pa­rasztok kezdeményezését tovább fokozzák, jó irányító és szervező munkával segítsék elő a tavaszi mezőgazdasági munkák időben történő és jó elvégzését. Losonczi Pál befejezésül elfo­gadta az 1954. évi népgazdasági tervet, A következő felszólaló Wolf Johanna, Sztálinváros főmérnöke volt. — Az építőipar jellege megvál­tozik — mondotta a többi között Wolf Johanna. — A befejezendő nagy létesítmények mellett az építőiparban két új súlyponti te­rület következett. Az egyik a dol­gozók életszínvonalának és szo­ciális ellátottságának emelkedé­sét közvetlenül kielégítő lakás- és szociális építkezés, a másik pedig a mezőgazdaság fejleszté­sét szolgáló mezőgazdasági épít­kezés. Az 1954. évi népgazdasági terv elé nagy várakozással tekintünk mi, műszaki értelmiségiek is. — Gazdasági politikánk új szaka­sza feltétlenül lendítőereje lesz építőiparunknak. Építőiparunk fellendülése pedig új feladatokat, de új dicsőséget is biztosít a műszaki értelmiségnek. Az építő­ipar terve reális terv, melynek teljesítésére megvannak a lehető- j ségeink. Erőnket és rejtett tarta­lékainkat a munkák szervezet­tebb végrehajtására, a takaré­kosságra, a minőség megjavítá­sára és az önköltség csökkenté­sére kell fordítanunk. A tervek 1 maradéktalan végrehajtása mel­lett a tervszerűség is feltétlenül szükséges: ezeknek a kérdések­nek a megoldása jellemezze 1954- ben építőiparunkat. — Mindezek alapján az ismer­tetett tervet helyesnek tartom. Wolf Johanna felszólalása után az országyűlés az 1954. évi nép- gazdasági tervről szóló ismerte­tést tudomásul vette. Ezután áttértek a laEtOüííág bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Házi Árpád elvtárs előadó be­jelentette, hogy a jogi bizottság a törvényjavaslatot altalánossag- oan és részleteiben megtárgyalta és elfogadta, majd többek között ezeket mondotta: — Népünknek feltétlen joga, hogy részt vállaljon az államhatalom helyi szerveinek munkájában, hogy észrevételeivel és bírálatá­val segitsé az államapparátus munkájának megjavítását, felhív­ja a figyelmet az állami és gaz­dasági elet különböző területein jelentkező hibákra és fogyatékos­ságokra, leleplezze a törvényte­lenségeket, panaszt emeljen a sérelme kellen és észszerű kezde­ményezéseket tegyen a nép va­gyonával való takarékos gazdál­kodásra, a termelés fokozására, a bürokrácia megszüntetésére. — A lakosság, amikor e jogát gyakorolja, egyben alkotmányos kötelességét teljesíti. Az állam szerveinek gyorsan és mélyreha­tóan orvosolniok kell az indo­kolt panaszokat, ki kell javíta- niok a munkában feltárt hiá­nyosságokat és ha a vizsgálat törvénysértést állapít meg, hala­déktalanul helyre kell állítaniok a törvényességet. — Az állami munka állandó javításához nélkülözhetetlen az a segítség, amit a lakosság alulról jövő bírálata nyújt. Állami szer­veink egyre inkább fel is hasz­nálják ezt a segítséget. Ugyanak­kor meg kell állapítani, hogy a szervek egy része még nem telje­síti kielégítőn e kötelességét. — Összességében állami szer­veinkhez igen jelentős mennyisé­gű bejelentés érkezik és ezek száma a kormányprogramm meg­jelenése óta tovább emelkedett '— nem mintha több ok lenne a panaszra, hanem mert a dolgo­zók bizalma az államigazgatás iránt a kormányprogramm óta mérhetetlenül megnőtt. Mégis ezek a bejelentések a valóban fennálló panaszoknak és sérel­meknek, a dolgozók tényleges javaslatainak és kezdeményezé­seinek csak egy részét foglalják magukban. — A napirenden lévő törvény- javaslat célja, hogy a lakosság részéről történt bejelentésekkel való foglalkozást törvény szabá­lyozza. — Azok a szabályok, amelye­ket a törvényjavaslat tartalmaz, utat mutatnak ahhoz, hogyan kell az e téren fennálló hibákat megszüntetni és a munkát az egész nép segítségére és építő bírálatára támaszkodva állandóan tökéletesíteni. A gyakorlatban tapasztalt hiányosságok tanulmá­nyozása arra a megállapításra vezetett, hogy egyes vezetők nem tanúsítanak kellő érdeklődést az­iránt, hogy mi a tömegek véle­ménye az általuk irányított szerv működéséről és munkatársaikat Munkakónyvvel rendelkező szabó­munkásokat íeívesz a- Nyíregyházi hu. na-üzem, Kákóuzi-utca 4. Bútorozott szoba kiadó. Lenin-tér 13. Hirdetmény. A Végrehajtó Bizottság felhívja a város lakosságát hogy f. évi január hó 1. és 31. napja között az állandó lakásukba be kell jelenteni mindazon magyar állampolgár férfiakat, akik 1936 évben születtek. A bejelentést teljesítem kell akkor is. ha ezideig külön bejelentőlapon már. be vol­tak jelentve Ha az 1936. évben szü­letett férfi állandó lakásától Ideigle­nesen távol tartózkodik és hazatérése 1954 január hó 51-ig néni várható, szülője, vagy törvényes képviselője köteles gondoskodni az állandó la­kásba történő bejelentésről. A bejelentést a rendőrségnél a fér­fiak állandó lakásának bejelentésére szolgáló 1. számú bejelentőlapon kell teljesíteni A bejelentést vasárnap is lehet eszközölni 8—13 óra között. A bejelentés pontos teljesítéséért, az 1936. évben született férfi és szál­lásadója is felelős ée mulasztásuk büpte.fé't von maga után. végrehajtó Bizottság. se nevelik ennek követkAtében a lakosság bírálatának megbe­csülésére. — Igen sok szervünk vezetőd je nem ismeri fel kellőképpen, milyen személyt felelősség ter­heli azért, hogy ő maga és a vezetése alatt álló valamennyi dolgozó tiszteletbentartsa a de­mokrácia alapvető követelmé­nyeit. Ezért fontos, hogy a lakos­ság bejelentéseinek intézéséről szóló .törvény kimondja, hogy az államigazgatás szerveinek, az államhatalom helyi szerveinek,: valamint a gazdasági szerveknek vezetői személyesen felelősek azért, hogy az általuk vezetett és a felügyeletük alá rendelt szer­veknél a lakosság bejelentéseivel való foglalkozás, azok állandó fel-! adatai közé tartozbék.­— Ahol a vezetők nem fordí­tanak figyelmet arra,, hogyan bá­nik az apparátus; a lakosság ész­revételeivel, jelzéseivel, ott ezek a bejelentések gyakran a bü­rokrácia útvesztőjébe fulladnak. Ennek veszélyét még tovább nö­veli az a körülíPéiiy, hogv a leg­több helyen a bejelentések meg­felelő elbírálásúnak, megvizsgá­lásának és elintézésének még a szervezeti előfeltételei sincsenek biztosítva. — Ezek a tapasztalatok tették szükségessé a törvényjavaslat második szakaszában foglalt sza­bályokat, amelyek a lelkismere- tes ellenőrzés szervezeti feltéte­leinek biztosítására vonatkoznak, — Ezt a célt szolgálja az is, hogy azoknál a szerveknél, me­lyeknek tevékenysége közvetlenül a lakossággal van kapcsolatban, olyan irodákat kell megszervezni, amelyeket bárki közvetlenül sze­mélyesen is felkereshet, hogy észrevételeit, panaszait megtegye. Az ilyen irodák működésének feltétlenül ki kell terjednie arra, hogy a bejelentések elintézésének egész folyamatát figyelemmel kí­sérjék és azt minden rendelke­zésre álló eszközzel előmozdítsák. •— Az ügyek lelkiismeretlen kezelésének másik jellegzetes megnyilvánulása, hogy a bejelen­téseket nagyon sokszor felülete­sen vizsgálják lei.1 A bejelentőt személyesen csak ” a legritkább' esetben hallgatják meg és nem nyújtanak számárit; módot, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezésére bocsáthassa. — A törvényjavaslat fontos szabályokat tartalmaz, amelyek betartásával elérhető a vizsgála­tok gyors, alapos és eredményes lefolytatása. (Az országgyűlésről közölt tu­dósításunk folytatását holnapi számunkban közöljük.) Nyíregyháza környékén nagyipari vállalat következő adminisztratív-műn. kaerőket keres felvételre: Jpari gya­korlattal rendelkező. utókalkulációs osztályvezetőt, mérlegképes, vaev ké­pesített könyvelőt ipari gyakorlattal önálló pénzügyi előadót, önálló tit­kársági vezetőnőt, nagy irodai gya­korlattal perfekt gyors- és gépírónőt bizalmi munkakörbe. TTgyszintén al­kalmazunk azonnali belépésre eszter­gályost. köszörűst. beállító lakatost ‘öbbéves gyakorlattal rendelkezőket. — Jelentkezés levélben: Hajdúsági Ipar- művek. Debrecen, postafiók 126. SZAEQLCS-SZATIWÁRI NÉPLAP Felelős sziv’keeztő: Siklós1 Norbert. Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza, Dózsa György.u. 5. Tel.: 11-70. 11-71 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-utca 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipar: Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Gyürgy-utca 5 szám Felelős vezető: Szilágyi József :\])róhii'detési‘k

Next

/
Thumbnails
Contents