Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

Világ, proletárjai eggos üljelek f ■ / . V ' " \' 'í \t .* t. ’ 4y.- s 4 '-4 ‘J *■-' - • v,-' - '.»'.Jj/t3« '^44 t ; 1 ■ ■ «adi 9 m mm In ■ 1 I k IS K fwl Mm í m| I 1 sk Hl sB mmm W ül on [^^M?^SZA?0^^^Z^n7?RMECYErtflZ0^?CANAt^^PJ^| XI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ÁRA 50 FILLJLIí 1954 JANUÁR 22- PÉNTEK As orssá&gyülés tanácskozásainak első napja A országgyűlés csütörtökön délelőtt új ülésszakra ült össze. Néhány perccel 11 óra előtt fog­lalták el helyüket az ülésterem­ben a képviselők. Résztvett az lilésen Rákosi Má­tyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő elvtárs, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, Apró Antal elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Ru­dolf, Kristóf István elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tag­jai, Bata István elvtárs honvé­delmi miniszter és Szalai Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság pót­tagjai, Vég Béla elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Boldoczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Er­dei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari minisz­ter, Altomare Iván élelmiszer- ipari miniszter, Tisza József be­gyűjtési miniszter, Szijjártó La­jos építésügyi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József népmű­velési miniszter, Erdey-Grúz Ti­bor oktatásügyi miniszter, Zsol­dos Sándor egészségügyi minisz­ter elvtársak. A diplomata-páholyokban fog­laltak helyet: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagykövete, a diplo­máciai testület doyenje, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Henryk Mine, a Lengyel Népköztársaság követe, Stefan Major, a Csehszlovák Köz­társaság követe, Marko Temnja- lov„a Bolgár Népköztársaság kö­vete, Iacob Farlandachi, a Román Népköztársaság követe, George Peter Labouchere, Nagybritannia és Eszak-Irország Egyesült Ki­rályság követe, An Jen, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság' követe, Piro Koci az Albán Népköztársaság követe, Dalibor Soldatio, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követe, Poul Poulsen, a Dán Királyság ideig­lenes ügyvivője, Salah Saber, az Egyiptomi Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Katriel Katz, Izrael ideiglenes ügyvivője, Bernhard C. Peyra, a Holland Királyság ideiglenes ügyvivője, Sidney K. Lafoon, az Amerikai Egyesült Államok követségének tanäesosa, Jan Kolasa, a Német Demokra­tikus Köztársaság nagykövetségé­nek titkára, Lucien Guillaume, Svájc követségének titkára, Jean- Louis Latapie, a Francia Köztár­saság követségének attaséja, Adalberto Struzziero, az Olasz Köztársaság követségének sajtó­attaséja, továbbá a diplomáciai képviseletek számos más tagja. Megjelent a megnyitáson Mihail Florescu, a Román Népköztársa­ság vegyipari minisztere, a Bu­dapesten tartózkodó román kor­mányküldöttség vezetője, Mauri- ciu Novae, a Román Népköztár­saság külkereskedelmi miniszte­rének első helyettese és a kor­mányküldöttség több tagja. Az országgyűlés ülésszakát Ró­nai Sándor elvtárs, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. El­nöki megnyitójában megemléke­zett Lenin halálának harminca­dik évfordulójáról: — Ma harminc éve halt meg Vlagyimir Iljics Lenin — mon­dotta, — Marx és Engels ügyé­nek lángeszű továbbfolytatója, a nemzetközi forradalmi és mun­kásmozgalom nagy stratégája, akinek vezetése alatt az orosz munkásosztály megteremtette nagy kommunista pártját és a dolgozó parasztsággal szövetség­ben győzelemre vitte a szocialista forradalom ügyét, megteremtette a dolgozók első szocialista álla­mát, a felszabadító Szovjetuniót. — Lenin tanításai legyőzhetet­len fegyvert adtak a tőkés ki­zsákmányolás, a gyarmati elnyo­más ellen, a szocializmusért és a békéért harcoló dolgozók kezébe. Eszméi világítótoronyként mu­tatják az utat a kapitalista ki­zsákmányolás és az idegen elnyo­más alól örökre felszabadult né­pi demokratikus országok népei számára a szocializmus felé. — Mi, magyar dolgozók soha el nem múló hálával zártuk szí­vünkbe a nagy Lenint, az ő nyomdokain haladó szovjet né­pet, amelynek felszabadulásun­kat, nemzeti függetlenségünket és békénket köszönhetjük. Javas­lom, hogy halálának harminca­dik évfordulóján felállással ál­dozzunk a nagy Lenm emléké­nek. (Az országgyűlés tagjai fel­állással emlékeztek meg a nagy Leninről.) Ezután Darabos Iván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára számolt be az alkot­mány rendelkezésének megfele­lően a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1953 évi július 4-én berekesztett és a most meg­nyitott új ülésszaka közti időben fejtett ki. — A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — mondotta a tpbbi között — a két ülésszak közötti időben 9 ülést tartott és 19 törvényerejű rendeletet alkotott, melyeket a Magyar Közlönyben való közzété­tel útján kihirdetett. Szükséges­nek tartom, hogy néhány tör­vényerejű rendelettel, azok jelen­tőségénél fogva, külön foglalkoz­zam. — A szocialista építés új sza­kaszának legfőbb célkitűzését, egész dolgozó népünk életszínvo­nalának szakadatlanul növekvő ki­elégítését jelenleg elsősorban az­zal tudjuk elérni, hogy megvaló­sítjuk mezőgazdasági termelésünk általános fellendítését. A mezőgazdasági termelés fej­lesztése fejlődésünk jelenlegi kulcskérdése, melynek sikeres megoldása terén igen nagy jelen­tősége van a Népköztársaság El­nöki Tanácsa több rendeletének, elsősorban az 1953. évi 10. számú, 18. számú és 27. számú törvény- erejű rendeleteknek. — Az 1953. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet a beadás el­mulasztása miatt kivetett kártérí­tések eltörlését, a beadási hátralé­kok elengedését és a termelőszö­vetkezetek beadási kötelezettségé­nek 10 százalékos csökkentését ír­ja elő. A 18. számú törvényerejű ren­delet kimondja az egyénileg gaz­dálkodó parasztok őszi termésű kapásnövényekből fennálló be­adási kötelezettségének 10 száza­lékos csökkentését. Mindkét tör­vényerejű rendelet gyors és hat­hatós segítség volt az egész pa­rasztság anyagi jólétének emelése érdekében. Egyben komolyan fel­lendítette a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok termelési kedvét is, ami a nyárvégi és az őszi mezőgazdasági munkákban, a munka gyorsabb és gondosabb el­végzésében kézzelfoghatóan kife­jezésre is jutott. — Nagyjelentőségű határozatot hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami begyűjtés több­éves rendszeréről, melyet az 1953. évi 27. számú törvényerejű ren­delet foglal magában. Az állami begyűjtés többéves rendszerének megalkotása a mezőgazdasági ter­melés fokozásának egyik legfon­tosabb feltételét biztosítja, előse­gíti a termelés biztonságának megszilárdulását, mert három év­re előre állapítja meg a beadási kötelezettségeket. — A begyűjtés új rendszere — egyik legdöntőbb feltétele a me­zőgazdasági termelés növekedésé­nek, ami egész dolgozó népünk életszínvonalénak hathatós emel­kedéséhez fog vezetni. — Állami és társadalmi rend­szerünk szilárdságának bizonyíté­ka a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alap­szik, amelyeket eddig állami és társadalmi rendszerünk megerősí­tésében és megszilárdításában el­értünk. — Pártunk és államunk neve­lő és felvilágosító munkája kö­vetkeztében megnőtt dolgozóink öntudata, szorosabb lett a kor­mánnyal való kapcsolat. A május 17-én megtartott országgyűlési választásokon egész népünk egy­ségesen foglalt állást népi demo­kratikus államrendünk mellett, szilárdan követi pártunkat és kormányunkat. — A közkegyelem gyakorlásá­val a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa lehetőséget adott, hogy a közkegyelemben részesültek az alkotmányban biztosított állam- polgári jogaikkal teljes mérték­ben éljenek és munkájukkal résztvegyenek hazánk építésében és erősítésében. — Jelentős helyet foglal el a hozott törvényerejű rendeletek sorában a Munka Törvényköny­vének módosítása. Ez a törvény- erejű rendelet a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségé­nek júniusi határozata és a kor- mányprogramm alapján kiterjesz­ti a munkásosztály és az alkal­mazottak jogait és biztosítja e jo­gok törvényes védelmét. — Jelenlegi formájában a Mun­ka Törvénykönyve nagy lépések­kel viszi előbbre fejlődésünket, a kormányprogrammban lefektetett alapelvek gyakorlati megvalósítá­sával, — mondotta befejezésül Darabos Iván elvtárs. Az országgyűlés a beszámoló­ban foglaltakat tudomásul vette. Rónai Sándor elvtárs elnök ez­után közölte, hogy Apró Antal­nak a minisztertanác; elnökhe­lyettesévé történt megválasztása folytán az alkotmány 19. szakasza értelmében az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre új tagot kell választani. Bejelentette, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront Elnöksége az Elnöki Tanácsban megüresedett helyre Szekfü Gyu­la képviselőt javasolja. Az országgyűlés a Magyar Füg­getlenségi Népfront Elnökségének javaslatára Szekfü Gyula képvise­lőt az Elnöki Tanács tagjává egy­hangúlag megválasztotta. A kepén: A leninárádi Nyev szkij.sugárút as átépítés után Ai öntözéses üerieszeleiíDen vezessük öe a barázdás öntözési A párt- és kormányhatározat célul tűzte ki dolgozó népünk friss zöldséggel való bőséges ellá­tását. Ennek megvalósítása úgy érhető el, ha a helyi adottságok jó felhasználásával minél több új öntözéses kertészetet létesítünk, illetve bővítjük a régi kertészete­ket. Az elmúlt évek tapasztalatai megyénkben is bebizonyították, hogy a barázdás öntözési mód előnyösebb az eddig alkalmazott bolgár-rendszerű kalitkás öntözé­si módnál. A barázdás öntözés révén lehetőség nyílik a lókapa alkalmazására. Ezáltal termelő- szövetkezeteinkben kevesebb munkaerővel, jobb növényápolás folytán sokkal magasabb termés- eredményeket tudunk elérni. Az eddig kiépített öntözéses kertészetek területi fekvésüknél fogva kisebb talajegyengetéssel általában alkalmasak a barázdás művelésre. A kocsordi Vörös Csillag, a tiszadobi „Táncsics“ és a vencsellői „Szabadság“ termelő- szövetkezetekben már 1952-ben kertészetük egy. részén kipróbál­ták az új öntözési módszert. — Zöldpaprikából holdanként, az aszály ellenére, 110 mázsát, nyári káposztából 180, kései karalábé­ból 160, kései karfiolból pedig 140 mázsa volt a holdartkénti ter­mésátlaguk. Könnyebb növény- ápolás és a jó eredmények után ezek a termelőszövetkezetek 1953­ban már 80—90 százalékban be­vezették a barázdás öntözést. Az ilyen jó eredmények ellenére me­gyénk legnagyobb kertészetében, a nyíregyházi Dózsa termelőszö­vetkezetben még mindig a régi bolgár-rendszerű kalitkás mód­szerrel öntöznek. így is értek el eredményeket, de több munka­erőráfordítással és termésátlagaik alatta maradtak a barázdás ön­tözést folytató szövetkezetek ered­ményeinek. Az öntözéses kertészettel foglal­kozó termelőszövetkezetek vezetői már most, az üzemtervek készíté­se során állítsák be terveikbe a barázdás öntözést. Még a télen1 készítsék el, lehetőleg házilag a barázdakihúzó ekéket. A járási mezőgazdasági osztály kertészeti előadói, növénytermelési agronó- musai, adjanak megfelelő segít­séget a barázdás öntözési mód megismertetéséhez, illetve tervek­be való bedolgozásához. A tavaszi munkák megkezdésekor a legjob­ban működő kertészeti üzemek­ben, járáson belül, szervezzenek helyszíni bemutatót, tapasztalat­csere-értekezletet. Terméshozamaink emelése, a párt- és kormányhatározat meg­valósítása érdekéberT lehetőleg minden termelőszövetkezetben al­kalmazni kell az újrendszerű ba­rázdás öntözést. ÉLES SÁNDOR, az M. T. kertészeti agronómusa. Kiváló eredményeket érlek el a balkányi állami gazdaság fejéi A balkányi állami gazdaság egyik fejőgulyását, Tóth Györ­gyöt az. a kitüntetés érte, hogy 1953 május 1-én a földművelés- ügyi minisztérium vendége volt. Ezen az ünnepélyen, mint jól dol­gozó fejőgulyás vett részt. Tóth György itt vállalta, hogy ő is csatlakozik a 4.000 literes fejési mozgalomhoz. Vállalását becsület­tel teljesítette. Tehenenkénti át­laga 4.060 liter volt a múlt évben, 12 darab tehet gondozott és 48.720 liter tejet fejt a rábízott tehe­nektől. Ezt a szép eredményt úgy érte el, hogy bevezette a legfej­lettebb zcótechnikai módszereket, mint a tőgymasszázst, utáncse- pegtetést. Az egyedi takarmányo­zás mellett teheneit állandóan tisztán tartja. Emellett Tóth elv­társ gondot fordít az önképzésre is, sokat olvas, szakkönyveket. Is­meri a párt- és kormányhatáro­zatokat. A gazdaságban nemcsak Tóth György az egyedüli, aki ilyen szép eredményeket ér el, hanem hosszan sorolhatnánk még azok­nak a fejőknek a nevét, akik ter­vüket túlteljesítik. Lelesz Mi­hály évi terve 2.800 liter tehenen­ként és 3.635 litert ért el. Tóth János évi tervét 134 százalékra teljesítette. Ignácz Ferenc 11 da­rab tehénnél 3.540 literes tehe­nenkénti átlagot ért el és 11 da­rab borjút nevelt fel. A gazdaság tehenészei ebben az évben még nagyobb kedvvel lát­tak munkához, hogy túlszárnyal­ják a párt- és kormányhatározat­ban előírt tejhozamot. VAR.fi: MÁRTON, igazgató. Ezután Erdei Ferenc igazság­ügyminiszter benyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság bírósági szervezetéről, továbbá a város és községgazdálkodási minisztérium felállításáról szóló törvényjavasla­tot. Az országgyűlés elrendelte a javaslatok kinyomtatását és szét­osztását, s előzetes tárgyalás és jelentés céljából mindkét törvény- javaslatot az országgyűlés jogi bizottsága elé utalta. Házi Árpád, az AEK elnöke be­nyújtotta a lakosság bejelentései­nek elintézéséről szóló törvényja­vaslatot. Az országgyűlés elren­delte a javaslat kinyomtatását és szétosztását, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a javas­latot kiadta a jogi bizottságnak. Rónai Sándor elvtárs elnök ez­után javaslatot tett a legköze­lebbi ülés idejére és napirend­jére. Javasolta, hogy az országgyűlés legközelebbi ülését január 22-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki: 1. Az 1954. évi népgazdasági terv ismertetését; 2. A lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. A Magyar Népköztársaság bí­rósági szervezetéről szóló törvény- javaslat tárgyalását. Az országgyűlés a napirendi ja­vaslatot elfogadta. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel végétért.

Next

/
Thumbnails
Contents