Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-22 / 18. szám

3

NÉPLAP

1954 JANUAR 22, PENTEK

Emlékünnepség ax OperaházbanV. I. Lenin halálának 30. évfordulóján

Vlagyimir lljics Lenin halálának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa csütörtökön este emlékünnepséget rendezett Budapesten az Állami Operaházban.

Az emlékünnepély elnökségében foglaltak helyet: Rákosi Mátyás

elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő elvtárs, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, Hidás István, Zsofinyec Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István elvtársak, az MDP. Politikai Bizottságának tagjai, Bata István elvtárs honvédelmi miniszter és Szalai Béla elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla elvtárs, az MDP. Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, valamint az MDP. Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak több más tagja, a tömeg—i 30 évvel ezelőtt költözött el az élők sorából korunk legnagyobb embere, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a szabadságra áhítozó, a függetlenségükért küzdő népek lángeszű vezére, Vlagyimir lljics Lenin. És minél távolabbi a nap, amelyen a nagy Lenin eltávozott tőlünk, annál élőbb valóság Lenin!

— Lenin tovább él eszméiben,

alkotásaiban! Lenin él száz- és százmilliók szívében: a Szovjetunióban és a hatalmas Kínai Népköztársaságban, Korea népének az imperialista agresszió elleni harcában, él a népi demokráciákban. Lenin nemcsak él! Lenin műveiben nő, mindent legyőző erővé válik! Lenin megtestesül a szocializmus és a demokrácia 800 milliós szabad táborában! Lenin él a kapitalista és a gyarmati elnyomás, a kizsákmányolás igájában sínylődő milliók vágyaiban, harcaiban, legszentebb törekvéseiben!

—. A legutóbbi fél évszázad történelme kézzelfoghatóan bizonyítja, mennyire igaza volt Lenin nagy elődjének, a tudományos szocializmus megalapítójának, Marx Károlynak, amikor azt mondotta, hogy az eszmék történelemformáló erővé válnak, ha áthatják a milliós tömegeket, ha a tömegek magukévá teszik őket. Lenin eszméi azért válhattak és váltak valóban hatalmas történelemformáló erővé, mert ezekben az eszmékben a munkások és parasztok igazsága, az elnyomottak és kizsákmányoltak, a hazájukat és függetlenségüket szerető népek igazsága tudományos megalapozottsággal és ugyanakkor mindenki számára érthetően jutott kifejezésre.

— Lenin alapozta meg elméletileg, politikailag és szervezetileg, s hozta létre azt a pártot, amelyhez fogható még nem volt a történelemben. A pártot, amely ma is minden forradalmi munkáspárt példaképe: a Bolsevikok Pártját, a Szovjetunió Kommunista Pártját! Azt a pártot, amely, Lenin szavaival élve, korunk esze, becsülete, lelkiismerete!

— Lenin készítette elő és vezette győzelemre azt a forradalmat, amilyet annakelőtte nem ismert a történelem: a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a szovjet szocialista forradalmat, minden idők legnagyobb, legmélyebb és következményeiben legjelentősebb forradalmát, amely a világtörténelem új korszakát nyitotta meg.

— Lenin rakta le az alapjait annak az újtípusú államnak, amiivet eddig nem ismert a történeszervezeti vezetők, a tudomány, a művészet, az irodalom, a szocialista termelő munka kiváló képviselői.

Az elnökségben foglalt helyet

J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete.

A színpadot Lenin babérággal övezett arcképe díszítette, amely előtt meghajolt a forradalom diadalmas vörös zászlaja. A színpad felett Majakovszkij örökérvényű szavai: „Lenin élt. Lenin él. Lenin élni fog.‘‘

A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az emlékünnepséget.

Dobi István elvtárs beszédében rámutatott: Lenin útmutatása

alapján és a nagy szovjet nép segítségével teremtettük meg mi magyarok is, hazánkban a dolgozó nép államát és építjük boldog jövőnket, a szocializmust.

— Lenin és nagy ügyének folytatója, Sztálin mutatta meg számunkra a dolgozó népünk jólétéhez és felemelkedéséhez vezető utat, amely egyedül tudja biztosítani sikeres előrehaladásunkat.

lem! Lenin p. szovjet szocialista állam, a munkások és a parasztok szovjet államának atyja, azé az államé, amely a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségére épült és amelyben a vezető szerep a munkásosztályé.

— Lenin eszméi, működése, tevékenysége nyomán döntő fordulatot tett az emberiség történelme. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi világhelyzetet azzal a helyzettel, amikor Lenin a történelem porondjára lépett, vagy a 30 évvel ezelőttivel, amikor Lenin eltávozott tőlünk, mindenki számára nyilvánvaló, hogy Lenin eszméi nyomán alapjában változott meg a világ arculata. Lenin halhatatlan eszméi világtörténelmi győzelmet arattak.

— Alig néhány évtizede még, a kizsákmányolás és a népelnyomás sötét erői tartották osztatlanul hatalmukban a földkerekséget, ma pedig a világ lakosságának egy- harmada, élén a kommunizmust építő Szovjetunióval, saját kezében tartja sorsának irányítását, s szabad és független hazában, békés alkotó munkával építi verőfényes jövőjét.

—- Leninnek jutott az a megtisztelő feladat, hogy Marx—Engels örökségét megvédje az opportunistákkal, a munkásosztály árulóival szemben. Lenin azonban nemcsak megvédte Marx—Engels örökét, nemcsak visszaállította a marxizmus forradalmi lényegét, hanem továbbfejlesztette a marxizmust az új viszonyoknak, az imperializmus és a szociális forradalmak korának megfelelően. Ezért méltán nevezte Lenin leghűségesebb tanítványa és ügyének folytatója, Sztálin a le- ninizmust az imperializmus és a szociális forradalmak kora marxizmusának.

— Lenin feltárta az imperializmus fékjeit és kibékíthetetlen belső ellentmondásait. Marx Károly Tőké-jének alaptételeire támaszkodva, Lenin megalkotta a kapitalizmus utolsó szakasza, a halódó kapitalizmus, az imperializmus átfogó, egységes elméletét. Az imperializmust elemezve, Lenin felfedezte a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényét, az imperializmus korszakában és felállította történelmi jelentőségű tételét arról, hogy az imperializmus korszakában a szocialista forradalom nem győzhet egyszerre az egész világon, ellenben igenis, lehetséges a munkás- osztály, a szocialista forradalom győzelme egyes, egymagukban álló kapitalista országokban. Le— Lenin munkásságából és tanításából, ebből a kiapadhatatlan erőforrásból mindenkor szükséges tapasztalatokat merítünk. A lenini tanításokból segítséget nyerünk ahhoz, hogy a szocializmus építésének jelenlegi új szakaszában a párt és kormány legfőbb célkitűzéseit maradéktalanul valóra váltsuk, elérjük egész dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek szakadatlanul növekvő kielégítését és ennek érdekében fejlett szocialista iparunkra támaszkodva, felvirágoztassuk mezőgazdaságunkat.

— A Lenin által kifejtett irányelvek felhasználása hazánk fejlődésének sajátosságait figyelembe véve, komolyan hozzájárul a munkás-paraszt szövetségnek népi demokratikus államunk szilárd alapjának és egész fejlődésünk legfőbb zálogának erősítéséhez.

Dobi István ezután felkérte Gerő Ernő elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács első elnökhelyettesét ünnepi beszédének megtartására.

nin e zseniális tétele volt az elméleti és gyakorlati alapja a szocializmus győzelmének a Szovjetunióban!

— Lenin feltámasztotta Marx Károlynak a proletárdiktatúráról szóló tanítását, amelyet a második internacionálé opportunistái eltemettek, s azt a leninizmus magjává tette. Lenin továbbfejlesztette a proletárdiktatúráról szóló tanítást az új viszonyoknak és az új tapasztalatnak, a szovjet tapasztalatnak megfelelően, szélesen megalapozta ezt a tanítást. Megalapozta a proletárdiktatúráról szóló elméletet, mint a munkásosztály és a parasztság milliós tömegeinek osztályszövetségét, melyben a vezetőszerep a munkásosztályé, mint a demokrácia legmagasabb formáját, mint a szocialista demokrácia megvalósulását. Lenin kimutatta, hogy a proletárdiktatúra, minden országban, amely át akar térni a kapitalizmusról a szocializmusra, elkerülhetetlen. A munkásosztály győzelme a népi demokráciákban Lenin e tételének fényes bizonyítéka. Lenin fedezte fel, hogy a proletárdiktatúra legtökéletesebb formája a szovjet forma.

— Lenin kapcsolta össze az elnyomott nemzetek és gyarmati népek felszabadító harcát és nemzeti forradalmát a szocialista proletariátus forradalmával. Ö hozta létre a nemzeti és gyarmati országok népeinek forradalmáról szóló tanítást.

— Lenin alkotta meg, nagy elődeire, Marxra és Engelsre támaszkodva a proletariátus vezető- szerepéről szóló tanítást. Ö hozta létre a munkásosztály forradalmi pártjának elméletét, amely nélkül a munkásosztály, a forradalom győzelme, az elnyomottak győzelme nem lehetséges.

— Lenin és a leninizmus eszméi nem könnyen, nem simán, nem maguktól győzedelmeskedtek, kémény, szívós küzdelemben a párt, a munkásosztály, a nép mindennemű ellenségeivel való élet-halál harcban diadalmaskodtak, Lenin vezetésével. Lenin halála után a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, élén Sztálinnal, megvédelmezte Lenin hagyatékát, eszméit, művét a nép ellenségeivel szemben, továbbfejlesztette Lenin tanítását, megszervezte a szocializmus teljes győzelmét a Szovjetunióban, biztosította a Szovjetunió, a szabadság erőinek győzelmét a fasiszta barbárság felett, megindította éi diadalmasan vezeti az átmenetet Szovjetunióban a szocializmusból a kommunizmusba!

— Mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban a haladó forradalmi eszmék jelentőségét a népek sorsának alakulására, mint a mi országunk, Magyarország legújabb történelme. Hol volna ma Magyarország a leninizmus, a halhatatlan Lenin eszméi és az eszmék győzelme nélkül? Elma— A nagy Lenin győzhetetlen tanításának, a Lenin-létrehozta hatalmas Szovjetuniónak, a Szovjetunió népei áldozatos harcának, a Lenin-teremtette Szovjetunió Kommunista Pártjának köszönhetjük, hogy szeretett magyar hazánk ma nem elmaradott szolgaország, hogy Magyarország ma szabad, független és erős.

— Magyarország szabad ország! Ez azt jelenti, hogy országunkban népi demokratikus rendszer van, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály államhatalma, hogy az államhatalomban nincsen többé helyük a kizsákmányolóknak.

— Magyarország független ország! Ez azt jelenti, hogy országunk bel- és külpolitikájában csakis és kizárólag a nép érdekei érvényesülnek, a nép érdekei határozzák meg államunk, kormányunk politikáját, nem pedig idegen érdekek, mint ahogyan ez századokon át történt.

— Magyarország erős ország! Ez nemcsak azt jelenti, hogy van védelmezőnk, a mi néphadseregünk. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy népünk soha még nem volt annyira egységes, mint manapság, mert a kizsákmányo- lókat nemcsak a hatalomból vetettük ki, hanem szerepük a népgazdaságban is a minimumra zsugorodott. De erős Magyarorradott, elnyomott, az imperialista hatalmaktól függő ország volna. Megmaradt volna a hárommillió koldús országának, a nyomor és a munkanélküliség országának! Munkásosztályunk,

dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk a tőke és a nagybirtokosok igáját nyögné.

szág azért is, mert egész népünk, élén a mi nagyszerű munkásosztályunkkal, teljes mértékben helyesli, támogatja pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának és kormányunknak politikáját, a szocializmus építésének politikáját, azt a politikát, amely a szocializmus építését a legszorosabban összekapcsolja a dolgozó nép életszínvonalának emelésével, (Nagy taps.) Magyarország erős, mert hatalmas nemzetközi összefogás részese, mert a történelem folyamán Magyarországnak még soha nem voltak olyan hatalmas és őszinte barátai, mint manapság. Országunk erős, mert pártunk és kormányunk politikája, amely munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, tehetséges értelmiségünk, egész népünk gyorsabb anyagi és kulturális felemelkedését, s a béke megőrzését szolgálja, olyan szilárd nemzeti egység alapját teremtette meg, amilyen elképzelhetetlen volt a régi Magyar- országon.

— A párt, kormány és nép soha nem volt olyan egységes, soha nem forrott annyira össze Magyarországon, mint éppen most, amikor Lenin tanításának szellemében, fejlődésünk új szakasza követelményeinek megfelelően .építjük' a szocializmust országunkban.

Az állam ereje a tömegek öntudatában rejlik

— Es ha munkásosztályunk, népünk, országunk az utóbbi évek folyamán hazánknak a fasiszta járom alól történt felszabadítása óta eltelt néhány esztendő leforgása alatt, — pártunk vezetésével — hatalmas eredményeket ért el, ha megteremtettük munkásosztályunk egységét, ha megszilárdítottuk a munkásparaszt szövetséget, ha sikeresen befejeztük az újjáépítést, s ezután új üzemek tucatjait, új szocialista városokat hoztunk létre, ha országunkat ipari országgá fejlesztettük, s ipari termelését a régi Magyarország ipari termelésének három és félszeresére emeltük, ha sikeresen elindítottuk útjára a kultúrforradalmat, — úgy mindezt annak köszönhetjük, hogy hívek voltunk és maradtunk a nagy Lenin tanításához.

Megértettük és alkotó módon tudtuk alkalmazni ezt a tanítást és Lenin ügye folytatójának, Sztálinnak a tanítását a magyar valóság sajátságos viszonyai közepette. A Magyar Dolgozók Pártja képes volt leleplezni és elszigetelni a munkásosztály, a magyar nép ellenségeit, s maga köré gyűjteni, zászlaja alatt tömöríteni a dolgozó nép túlnyomó többségét. Ez a nyitja annak is, hogy munkásosztályunk pártunk vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal, megszerezte az osztatlan hatalmat országunkban, s ezt a hatalmat hónapról-hó- napra, évről-évre jobban megszilárdítja. Ez nem utolsó sorban a magyarázata annak is, hogy a még nemrég lenézett és elszigetelt Magyarország ma a szabad népek nagy családjának megbecsült, egyenrangú tagja!

— És ha elkövettünk hibákat, mintahogy elkövettünk, s ezt nyíltan, ország-világ előtt feltártuk, ez azért volt, mert olykor nem értettük meg elég mélyen és átfogóan a leninizmus szellemét, azt, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Hogy nem egyes tételeket kell átvenni a marxizmus- bó, hanem a mindenkori helyzetet önállóan, konkrétan kell elemezni, s az elemzés eredményétől függően, az összes meghatározó elemeket mérlegelve, a lényegest a lényegtelentől megkülönböztetve, a helyzet különlegességét és sajátosságát kiemelve kell Marx-Engels-Lenin-Sztálin egyetemes érvényű tanítását alkalmazni, s kidolgozni a párt, a munkásosztály politikáját. Vétettünk a marxizmus-leninizmus e követelménye ellen például akkor, amikor túlhajtva a szocialista iparosítás politikáját, elszigetelten kezeltük a szocializmus építésének kérdését a munkás- osztály, a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének kérdésétől. Vétettünk a leninizmus e követelménye ellen akkor is, amikor elhanyagoltuk a mező- gazdaság megfelelő fejlesztését s ezzel megsértettük a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét. Ugyanekkor nem vettük megfelelően figyelembe Leninnek azt a tanítását, hogy a szocializmus építése a mezőgazdaságban hasonlíthatatlanul lassabban kell, hogy előrehaladjon és haladhat előre, mint az iparban, Lenin azt mondotta az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt X. kongresszusán: „Ha a kommunisták közül bárki is arról álmodozott, hogy három év alatt át lehet alakítani a kisüzemű mezőgazdaság gazdasági alapját, gazdasági gyökereit, az természetesen fantaszta volt.”

De éppen a marxizmus- leninizmus, a nagy Lenin tanítása segített bennünket abban, hogy felismerjük, feltárjuk és gyorsan kijavítsuk a hibákat. — Helyesen cselekedtünk, s Lenin tanításának szellemében jártunk el, amikor nem törődve azzal, hogy az imperialisták kihasználhatják a mi őszinte önbírálatunkat, bátran, nyíltan szembenéztünk az igazsággal. Nem titkoltunk el semmit pártunk, munkás- osztályunk, népünk előtt. Lenin azt hirdette: Nem kell eltitkol(FolytaUz a S. oldaton.)

Oerß Ernő elvtárs beszéde

>1 a«,varország* ma szabad, ílig-gpetlen és erős