Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-19 / 15. szám
1954 JANUÁR 19, KEDD N E P L ft P 3 Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulóján A négy hatalom főbiztosainak képviselői megállapodtak a kology- miniszterek berlini értekezletének színhelyében Moszkva (TASzSz): A „Pravda“ vezércikke „A testvérnépek megbonthatatlan barátsága“ címmel Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének évfordulójával foglalkozik. Ma 300 éve, — írja a lap —, hogy a Perejaszlavi Rada az egész nép nevében kikiáltotta Ukrajna újraegyesülését Oroszországgal. Ez a történelmi esemény betetőzte a szabadságszerető ukrán nép hosszú és szívós harcát, amely az idegen leigázók ellen, az orosz néppel egy egységes orosz államban való újraegyesüléséért folyt. Az újraegyesülés megfelelt az ukrán és az orosz nép életbevágó érdekeinek és vágyainak, sokban elősegítette az orosz állam megerősödését, nemzetközi tekintélyének emelkedését. Oroszország és Ukrajna termelőerőinek növekedését, a két testvérnép kultúrájának kölcsönös gazdagodását. A Pravda ezután az ukrán és orosz nép harcával foglalkozik, amelyet a cárizmus és más elnyomók ellen vívott, — majd így folytatja: Az orosz proletariátussal vállvetve, Ukrajna dolgozói önfelál- dozóan harcoltak a közös ellenség, a cári önkényuralom, a földesurak és a kapitalisták ellen. Ennek a harcnak élén a nagy Lenin által alapított bolsevik párt állt, amely egész erejével védelmezte az internacional izmus elvét, az összes nemzetek proletariátusának akcióegységét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely új korszakot nyitott meg az egész nemzetközi proletariátus felszabadítási mozgalmának történetében, az internacionalizmus zászlaja alatt győzött. Az ukrán nép az orosz nép nyomában elsőnek lépett az Októberi Szocialista Forradalom útjára, felszabadult a földesúri és kapitalista kizsákmányolás és a nemzeti elnyomás alól, kivívta évszázados álmának megvalósulását, teljesen szabad, szuverén, nemzeti államának megteremtését. A vezércikk ismerteti Ukrajna ipari, mezőgazdasági és kulturális eredményeit, amelyet a szocializmus építésének időszakában értek el, majd megemlékezik arról a nagy győzelemről, amit a Szovjetunió a fasiszta támadók felett aratott. A háborúutáni békés építés éveiben Ukrajna dolgozói nemcsak teljesen helyreállították népgazdaságukat, hanem továbbfejlesztették a szocialista gazdaság, technika és kultúra minden ágát, sok tekintetben túlszárnyalták a háborúelőtti színvonalat és ma lelkesen építik a kommunizmust. Az orosz néppel, a Szovjetunió valamennyi testvéri népével karöltve, az ukrán nép biztosan halad előre az újabb dicsőséges győzelmek felé. A népek barátsága, amely a kommunisták nagy pártjának vezetése alatt, a lenini internacionalizmus zászlaja alatt jött létre és szilárdult meg, fejlődésünk hatalmas mozgatóereje, a soknemzetiségű szovjet állam alapja, — írja a Pravda, majd cikkét így fejezi be: Az egész haladó emberiséget mély lelkesedéssel töltik el azok a világtörténelmi jelentőségű sikerek, amelyeket a Szovjetunió és alkotórésze, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság ért el a nemzeti kérdés megoldásában, a szocialista rendszer megteremtésében és megszilárdulásában, a kommunizmus építésében. Éljen és erősödjék a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátsága, nagy hazánk erejének és hatalmának forrása! Marx— Engels— Lenin—Sztálin zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus győzelméért! Berlin (TASzSz): Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Francia- ország főbiztosainak képviselői a berlini angol katonai közigazgatás helyiségében tartott ötödik ülésükön megtárgyalták a négy külügyminiszter január 25-én kezdődő berlini tanácskozása színhelyének kérdését és e tanácskozással kapcsolatos egyéb technikai kérdéseket. A négy főbiztos képviselői megállapodtak abban, hogy a tanácskozásra a volt Ellenőrző Tanács Eisholz Strasse 32. szám alatti épületét és az Unter den Párizs (MTI): Marseilleben január 16-án negyven különböző politikai felfogást valló személyiség felhívására gyűlést rendeztek a bonni és párizsi szerződések ratifikálása elleni tiltakozásul. A gyűlésen több egyházi és hivatalos személyiség is megjelent. A gyűlésen felolvasták több közéleti tényező — köztük Bou- ret MRP-képviselő, Granon, a Bouches du Rhone-i frontharcos Linden 63—65. szám alatti épületét, a Szovjetunió németországi főbiztosának rezidenciáját veszik igénybe. A négy főbiztos képviselői megegyeztek továbbá abban, hogy a külügyminiszterek üléseit az első héten a volt Ellenőrző Tanács épületében, a második Héten a Szovjetunió németországi főbiztosának rezidenciáján, a harmadik héten a volt Ellenőrző Tanács épületében tartják, ezután pedig az ülések színhelye a tanácskozás menetétől függ. Több technikai kérdés előkészítésére szakértőket neveztek ki. szövetség elnöke, valamint Tatil- lon, marseillei polgármesterhelyettes üzenetét. A gyűlés részvevői egyöntetűen úgy szavaztak, hogy „ellenzik a német militariz- mus bármilyen formában történő újjászületését“ és hogy követelik: „A négy nagyhatalom Berlinben hozzon létre megegyezést a német kérdés békés rendezésére.“ A határozat végül felhívja a francia parlamentet, hogy utasítsa el a bonni és párizsi egyezmények ratifikálását. Gyűlés Marseilleben a bonni és párizsi szerződések ratifikálása elleni tiltakozásul Jegyzékváltás az osztrák és a szovjet kormány között Az ukrán kultúra ünnepe Moszkva (TASzSz): Január 5-én az osztrák kormány jegyzéket nyújtott át a Szovjetunió ausztriai nagykövetségének, amelyben a négy nagyhatalom külügyminisztereinek küszöbönálló berlini értekezletével kapcsolatban kérelemmel fordul a szovjet kormányhoz, hogy vitassák meg és a közeljövőben oldják meg áz osztrák kérdést. Ausztria kormánya azonos szövegű jegyzéket küldött Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányaihoz is. Január 16-án a Szovjetunió külügyminisztériuma válaszjegyzéket nyújtott át Ausztria moszkvai nagykövetségének. Ez a jegyzék hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány mindig az osztrák kérdés gyors rendezéséért szállt síkra a négy nagyhatalom határozatainak megfelelően, szükségesnek tartva az európai béke megszilárdítása és az osztrák nép nemzeti jogainak biztosítása érdekében a szabad és független Ausztria halaszthatatlan visszaállítását. A jegyzék a továbbiakban kiemeli, hogy a Szovjetuniótól független körülmények miatt az osztrák államszerződés kérdése mindezideig megoldatlan maradt. Ez a helyzet nem kis mértékben azzal magyarázható, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai az osztrák kormány támogatásával oly javaslatok mellett álltak ki, amelyek ellent- mondtak a négy nagyhatalom ezzel kapcsolatos kötelezettségeinek, ezen belül az osztrák állam- szerződés korábban alapjában vétervezetének Befejezésül a szovjet jegyzék hangsúlyozza: az osztrák kormány kívánságával kapcsolatban a Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja kijelenteni, hogy kész megtenni minden tőle telhetőt az osztrák kérdés végleges rendezése és a megfelelő tárgyalások céljából. Magától értetődő, hogy az adott kérdés és az osztrák állam- szerződésről az osztrák kormány részvételével folytatott megfelelő tárgyalások sikeres megoldása attól függ majd, hogy az említett tárgyalások összes részvevői mennyire fognak valóban arra törekedni, hogy e kérdés rendezése a szabad és független Ausztria helyreállítását és az európai béke megszilárdítását szolgálja. Ukrajna és Oroszország újraegyesülése háromszázadik évfordulója alkalmából a Szovjetunióban mindenütt előadásokat és felolvasásokat tartanak. Moszkvában, az állami külföldi irodalmi könyvtárban kiállítás nyílt meg, amelynek anyaga bemutatja az ukrán kultúra évszázados fejlődését. Az évforduló alkalmából a moszkvai munkásklubokban ünnepi esteket tartanak. A jubileum megünneplésében tevékeny részt vesznek a szovjet tudósok. A Bjelorussz Tudományos Akadémia külön tudományos ülésszakot hívott össze. Taskentben, Üzbekisztán fővárosában ukrán zenei hét kezdődött a jubileum alkalmából. Bakuban pedig irodalmi est keretében az azerbajdzsán költők felol■»♦♦♦♦♦♦«♦»*«♦»♦»»♦♦»»♦»»»»♦♦♦««»♦« vasták az ukrán és azerbajdzsán nép testvéri barátságáról írott új verseiket. Az Ukrán SzSzK Minisztertanácsa elhatározta, hogy Ukrajna és Oroszország egyesülése három-, századik évfordulójának — e kiemelkedő történelmi eseménynek — alkalmából 1954-ben megkezdik a kievi T. G. Sevcsenko állami egyetem új épületének, a diák-' szállónak, valamint az egyetem' professzori és előadói kara lakó-' házának építését. Az Ukrán SzSzK Miniszterta-' nácsa határozatának értelmében Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének háromszázadik évfordulója tiszteletére Kievben diadalívet építenek, Perejaszlav-Hmel- nyickij városában pedig emlékművet állítanak fel, ve összeegyeztetett is. A dolog úgy kezdődött, mint máskor. A színház közönségszervezője felkereste a járási és a községi tanácsot. Es milyen meglepetés! Kifordított tenyérrel fogadták! — Ne jöjjenek Nyírbátorba. Ha jót akarnak, ne jöjjenek. Érthetetlen, sőtesodálnivaló a dolog. Ne jöjjön a színház? Talán megelőzte valaki őket? Vagy talán a bátoriak önellátásra rendezkedtek be? Nincs szükségük a messziről jött emberekre? A tanácsvezetők komor arcai húztak elő egy falragaszt. A plakát azt hirdette, hogy január 2-án a debreceni Csokonai-színház előadja a „Két szék közt a pad alatt” című komédiát. A másodikát aztán áthúzta valaki és tizedikét írt fölé. — Kétszer ígérték a debreceniek, hogy átjönnek. És mi két szék közt a pad alatt leltük magunkat. A hazudozó fiú meséjét idézték a bátoriak, aki kétszer elbolondította a falut azzal, hogy „jönnek a farkasok”. Amikor pedig harmadjára kiabált segítségért, már nem kaptak az emberek kaszára, kapára. S mivel a farkasok ezegyszer valóban megérkeztek, széttépték a fiút. * A KÖZÖNSÉGSZERVEZÉS az előzmények ellenére is sikerült. Hat óra tájban, amikor a társulat megérkezett a bátort kultúrház elé, alig volt már eladatlan jegy. Jöttek az öregek, a fiatalok, a férfiak, az asszonyok. Szekereken, csengős szánon érkeztek a környező községekből a kultúra barátai. Kiss János elv- társ, a nyírgyulaji Petőfi tsz. párttitkára például hu- szonnegyed magaval toppant be a kultúrház előcsarnokába. (Igaz, ami igaz. Eljöttek ők a debreceniek előadására is. Arcukra rózsákat festett a hideg, ha- juk-bajúszuk pedig meg- deresedett még a húszéveseknek is. Elképzelhető bosszúságuk: amikor a főtérre értek, pont akkor szavalta búsan a harangszo, hogy az előadás elmarad. Még az a szerencse, hogy a debreceniek nem voltak a közelben. Egy-egy bókot kaptak volna a gyulajiak- tól.) AMÍG a közönség gyülekezett, a függönyön túl működésbe léptek a „varázslók“. A rideg színpadból falusi udvar lett, balra tornáccal, szembe kerítéssel, jobbra karámmal, meg egy tarka-barka bocival, a címszereplővel. Nohiszen, volt is sürgésforgás. Kicsi a hely. öltöző is csak egy van. Sokan csellengenek a színpadon. S ha nem segítenek, legalább szétnéznek. Egyikük lelkesen kiáltja: „Itt a hőmérő!“ Odagyűlnek a többiek is, hát a színpad sarkában káposztáshordó áll. (Ki tudja, milyen előadás kelléke volt valamikor.) A hordó nem üres. Félig van — jéggel. Ez volt a „hőmérő“, s ha nem is volt higanyszála, hűségesen mutatta a kultúrház légköri viszonyait egy órával az előadás előtt. (Megnyugtathatunk tehát mindenkit: nem nyíregyházi specialitás a hideg színpad, a hideg színház. A szalkaiak sem találták fel a pecsétviaszt, amikor északisarki fagyban várták a színészeket. Hogy máskép is lehetne? Ezen talán gondolkozzanak közösen a bátoriakkal.) A szereplők ettől függetlenül nekiláttak a vetkő- zésnek-öltözésnek, maszki- rozásnak. Hetvenszer és még egy néhányszor előadták már a darabot. Tudják a szövegkönyvet. Jól tud-: ják, hogy a második felvonás derekán jön a „védő ital“. A szerep szerint az asszonynép megiszik a színpadon egy-egy pohár forró tejet. * MAGA a bemutatott mű ismerős. Címe: „A borjú“. Kedves vígjáték. Operettváltozatát „Boci-boci tarka“ címmel játssza a Fővárosi Operettszínház. A legtöbb bátori előtt ismeretlen tájra, Matyóföldre viszi el a nézőt. Lakodalom készül, szép népviseletben, idegeneknek furcsa, különös szokásokkal. Zene szól, vidám, pattogós lakodalmas, felgördül a függöny, megjelenik Sándor Böske, mint a babonás, pálinkás, bajkeverő Lakzis Erzsa és perc sem telik be- le,kibuggyan a nézőkből az első önfeledt kacaj, felcsattan az első elismerő taps. (Ks.) (A „Borjú“ című vígjáték bírálatára még visszatérünk.) A Falusxínháx nyomában AZ AZ IGAZSÁG, hogy most merő véletlenségból toppantak be megyénkbe. Kéthetes vendégjátékukat nem ide szánták, hanem valahova Vasmegyébe. Ott viszont vad viharok dúltak az elmúlt héten, befútta az utakat a hó, és ilyenkor nemcsak a fakó bolyong céltalanul, de elakad az autóbusz is, és akkor Celldömölkön vagy Öriszentpéteren hiába készültek tapshoz a tenyerek, nevetéshez a szájak, az arcizmok. Még jó, ha a színészek üzenetet tudnak küldeni: „Az előadás elmarad.” * ÍGY CSÖPPENT hát Szabolcs-Szatmárba a szürke autóbusz, véletlenség- böl. Ne gondolja viszont senki, hogy kényelemből, kényességből.. Pár sorral odébb erre bizonyságot lel az olvasó. Tábort vertek tehát Nyíregyházán és innen veszik útjukat délutánonkint a falvak felé. Apagy. Levelek, Baktalórántháza. Nyírbátor sokat beszélhet mái sikereikről. De maradjunk csak Nyírbátorban. AKIK még nem látták, vizsga szemmel figyelik a gyönyörű galambszürke autóbuszt. Vájjon új járat? S ha így van, mért látható mégis egyszer a baktai, egyszer a szálkái országúton? Mért tér be hol egyik, hol másik községbe, mintha csak találomra tenné? Talán vezetője minduntalan elvéti az utat? Vagy talán inkább vendégeket hoz a busz, mesz- szi tájról, sokat egyszerre? Majd elválik, melyik az igaz. Az igazság a kettő között van. Igaz, hogy vendégek bolyonganak Sza- bolcs-Szatmárban faluról falura. És megközelíti az igazságot az új autóbusz- járatról szóló mende-mon- da is. Mert a vendégeskedés úgymond állandóvá vá- ,ik, hamarosan, a szürke dusz szinte el sem hagyja negyénk területét. Utasai, jz Állami Faluszínház művészei állandó otthonra lelek Szaboles-Szatmárban. *
