Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
néplap iyj4 JANUAR 17, VASÁRNAP PABTÉPÍTÉS A mátidoki alapszervezetek élenjáró dolgozó parasztokkal erősítik pártunk sorait Új vezetőség, ujobb visszatérő tagak a nyírtéti Üj élet tsz-feen Pártépitési munkánk egyik fontos láncszeme a tag- és tagjelölt- felvétel. Pártszervezeteink állandó és folyamatos feladata éz, amelyhez szívós, a tömegek között végzett mindennapos munka, az élenjáró pártonkívüli dolgozók nevelése szükséges. Pártszervezeteink egyre jobban kezdik megérteni: a tag- és tagjelöltfelvételt a pártmunka szerves részévé kéil tenni, mert pártunk szüntelen erősítése az élenjáró dolgozókkal növeli a párt élcsapatjellegét, harci készségét a szocializmus építésében. A mándoki alapszervezetek többségénél helyesen látja a pártvezetőség a pártépítő munka e fontos részét. Az utóbbi időben megjavult a tagjelöltfelvétel. A négy alapszérVezétben az iz elmúlt évben 19 élenjáró dolgozót vettek fel pártunk soraiban. És ma is mind több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik egyre jobban érdeklődnék pártunk iránt. Miért javult meg az utóbbi időben a mándoki álapfezervezetben a tagjelölt- félvéfel? Ölt kell kezdenünk, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata után a pártszervezetek vezetői helyesen látták, hogy h tagjelöltfelvétel nem független, külön feladat, hanem gazdásági és politikai sikereinknek, a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősödésének eredménye. A pártszervezetek egyre szóro- sabbrá fűzték a kapcsolatot a pártonkívüli dolgozókkal. Csoportos beszélgétéséh, egyéni agltá- ciöbah mind több dolgozó paraszttal ismértették meg pártunk politikáját. A dolgozó parasztok pedig egyre jobban kezdték érezni és megérteni, hogy rhit jelent •zámtikra a párt, sas, A pártszervezeték vezetői rendszeresen es tervszerűen foglalkoznak és nevelik a pártonkívüli dolgozókat. Azzal, akiről úgy gondoljak, bbgy méltó a tagjelöltségrfe, nem egyszer az alapszervezet vezetőségé is elbeszélget. Borbély Ká- fbly elvtárs, az alapszervezet titkára példáül személyesen is foglalkozik égy-egy öíyán pártohkí- cüli dolgozóval, aki kitűnt a tér- íftelésben, az állampolgári kötéle- zéttség teljesítésében. Az ilyen rendszeres és szívós nevelőmün- ka után lett tagjelölt Csuha Péter és Galambos Ferfertc 4 holdas egyéni dolgozó paraszt. A vezetőség jól látja, hogy egyedül nem oldhatja meg a pártépítés e fontos feladatát. Jó munkát csak akkor tud végezni, ha « pártbizalmiakra és a népnevelőkre támaszkodik. Ez nem is maradt el. Á tsz-pártszervezet és n területi nlapszervézet vezetősége megbízta a pártbizalmiakat és a népnevelőket, hogy rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk beosztott pártoriklvüli dolgozókkal. Sőt, a pártvezetőség maga is felhívja a párlblzalmiak és népnevelők figyelmét egy-egy jól dolgozó párlonkívülire. A tSZCS. párt- szervezetében nemrég vette fel a taggyűlés a tagjelöltek sorába Horváth Sándor elvtársat, aki egész évben kitűnt jó munkájával. Nagy része ván abban, hogy a gyümölcsös több, mint 60 ezer forintot jöVedelrhezett a szövetkezetnek. A pártbizalmi javaslatára a pártvezetőség már régebben felfigyelt Horváth elvtárs munkájára, s mind több pártmunkával bízta meg. Ö itt is kitűnt, jó népnevelőmunkát végzett. Legutóbb három egyéni dolgozó parasztot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Mindhárom dolgozó páraszt belépett a tsz-bé. A társadalmi munka, a szorgalmas tanulás továbbfejlesztette öntudatát, s amikor a legutóbbi taggyűlésen kérte felvételét a pártba, a tagság eleget tett kérésének. Horváth élvtárs ma az egyik légjobb népnevelő a szövetkezetben. Sokan ismerik á községben a három Gáncsos testvért, Istvánt, Sáridbíi és Lajost. 5—6 hóldás egyéni dolgozó parasztok, akik különösen kitűntek a termelésben. Az elmúlt év folyamán a mándoki határban legszebb és leggondozottabb volt a veterné- ityük. A jó rtturikájüknak tnég is fájlt az eredménye: szép termést takarítottak be. Be már több éven nem maradtak adósai az államnak sem. Mindig elsők között teljesítették kötelezettségüket. Az alapszef'vezét vezetőségé felfigyelt jó munkájukra, többször elbeszélgetett velük. Kezdetben a munkájukról, később elhívták őket a gyűlésekre, népnevelői értekezletekre. Vójtkó ISlváhné, az alapszervezét szfefvézötitkára beszélt velük a pártról, kikérte véleményüket, javaslataikat, majd bevonták őket a társadalmi munka végzésébe. Kezdetben néhezéh értették meg e szokatlan munkát, dé a pártszervezet nem hagyta masukra, liánéin segítetté, nevélte őket. Az eredmény nem maradt el A három Gáncsos testvér mindjobban kezdte felismerni) hogy mit jelent számukra a párt. S egy szép napon — egymást meggyőzve — arra az elhatározásra jutottak, hogy kérik felvételükét pártunk söraiba. A következő taggyűléséin jó munkájúk eredményeképp a tagság mindhármójukat felvette a tagjelöltek sorába; Á taggyűlésen Gáo- csos Súndör elvtárs hozzászólása közben még a könnye is kicsordult örömében. Boldog volt, hogy annak a pártnak lehet harcbs katonája, améiy következetesén viszi előre a dolgozó nép jólétének ügyét. Amikor egy-egy elvtársat a taggyűlés felvész tagjélöltjéiílék sorába, természetesen nem ér véget a vele való foglalkozás, hanem újabb pártmunkával bízzák meg őkét. A taggyűlésen pedig számon kérik, hogyan és milyen eredménnyel végezte el munkáját. Ilyen megbízatás után lett a három GártcSös testvér a legjobb agitátora a Központi Vezetőség mezőgazdáság fejlesztéséről szóló határozata megmagyarázásának. Az alapszervezet vezetőségének legutóbbi határozata még tervszerűbbé teszi a pártonkívüliék- kél való foglalkozást, különösen az egyéhi dolgozó parasztok körében. Nagyon sok olyah dolgozó paraszt van, mirtt Vas Lajos, Sajtos Bébi és még sokan mások, akik ugyan ma még nem állnak ott. de jó munkájuk után már holnap úgy érzik, hogy pátiunk tagjelöltjei lehetnék. A pártonkívüliékkél való ilyen foglalkozás kevésbbé mondható el a gépállomás pártszervezetéről. Pipoly András elvtárs, a pártszervezet titkára, nem foglalkozik a tágjéiölfelvétel munkájával. Azt mondja: ..Nincs olyan dolgozó a gépállomáson, akit fel lehetne venni tagjelöltnek.1“ Nyilvánvaló; hogy ilyen nézet után nem foglalkozik sem a pártvezetőség, sem a páribizülíni a pár- tonkívüliek nevelésével. Nem figyelnek fgl á traktorosok és szakmunkások jó munkájára. Pedig több olyan jól dolgozó pártón- kivüíi van a gépállomásokon, akik már jó munkájukkal kiérdéfrtél- ték azt, hogy pá£-türtk tagjélöltj.éi legyenek. Pipoly elvtársnak jobban kell érezni á felelősségét pártunk erősítéséért, a pártenki- vüliek neveléséért. Dé á községi pártbizottság titkárának, MUhUr elvtársnak is több segítséget kell adni a gépállomás pártszervezetének. Bírálatával segítse elő a vezetőséget, hogy ezen hibáját minél előbb számolja fel. Mondja el azokat a jő módszereket és tapasztalatokat. amelyekkel a többi alápszérvézéték megjavitötták a tagjelöltfelvételt. Á pártszervezetek vezetői fokozottabb gondot fordítsanak árra, hogy a párttagok és tagjelöltek rtfihél nagyobb szántban és rendszeresebben Vegyérték részt a politikai oktatásban. A rendszeres tanulással, á marxista-leninista elmélet elsajátításával még eredményesebbé tehetik nevelőmunkájukat á pár- tófikiVüli dölgözók között. BÁLINT LAJOS i ........................................ i rn i A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatároza- tbt majdnem minden ember ismeri községünkben. Igeit sók dolgozó fejében születtek tervek, hogy hogyan fog dolgozni áz új évben. A nyírtéti Üj Élet tsz-ben az emberek terveket szőttek a szövetkezet megerősítésére, a vezetés színvonalának javítására és áz életszínvonal emelésére. A tsz-bén most a csomózási munkák folynak és talán soha- sefn járt senkinek ilyen gyorsan a keze( mint ezekben a napokban. Jól kiveszik a munkából a részüket a nők, akik kora reggeltől késő estig cSömŐztíak. Vannak itt fiatál lányok, 50—60 éves ász- szdnyok. Vidám nótázás közben jól Hálád a munka. Munka közben Sók Szó esik áz új elnök megválasztásáról. Ki is lenne jó új elnöknek, mert a régi vezetőséggel lehetetlen megvalósítani a nagyszerű prögrámrnot. Olyan ember keli, — mohdogaijdk, — aki becsületesén, jól és gazdaságosan tudott egyéni gazda korában is gazdálkodni. Olyan elnök keik akit Sáéret ä tagság, akit tisztéi és akinek ítáíigat á Szavára. Szinte mindenkinek egyszerre születik meg az agyában; högy volna ilyen embere a tsz-nek, — csák áz tráktbí-ös. Jó munkát végzett a gépállomáson, ahol szerették és megbecsülték. Á tsz-nék is rhíhdig a legjobb muhkát végezte. Soha nem kellett neki mondani, hegy milyen mélyre tegye az ekét. őszi szántási tervét 136 százalékra teljesítetté. Ha valaki rosszul dolgozóit, azt megszólította és figyelmeztette; hogy ez- Zfel nemcsak rríásitak Okoz kárt, hártem magának is. Már akkbr IS hallgatták rá. így beszélgettek egymással, míg el nem jött az este 6 óra, amikor megkezdődött a szövetkezeti gyűlés. Ezen a gyűlésen a szövetkézét minden tágja megjelent, sőt még egyénileg dolgozók is kérték: (-.engedjétek még, hogy részt- vehessünk eZert a esOpÖrtgyűlé- sén‘\ SzíVeS'ért és szeretettel fogadták őket. Az elnök bészárhólő- já Utah be jeleli telte, högy lemond. Id. Nagy János, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója; rfleg Sefti várta a jélölő&lZottSág ftrélVáláSztását, felállt és ázt mondta: „Elvtársak! Én elnöknek javasolom Mizsura Mihály elv- társat, aki jélenlég a gépállomás traktorosa!“ Erre a pár szóra az égésá tagság felállt és éljenzéssel helyeselte a javaslatot. Még Huszti JuliS is, akit a eukorrépa- egyelésnél szólított meg Mizsura elvtárs, mert több szálat hagyott a bokorban. Mindenki nagy megelégedéssel fejezte ki örömét a helyes elnökválasztásért. „Ilyén elnök kell nekünk, aki ért a gazdálkodáshoz, érti a gépimunkát és bécsülétes, józanéletű ember.“ A gépállomás vezetősége nyugodtan adja át Mizsura elvtársat az Űj Élet-nek, mert tudja, hogy ott is olyan jó műnkét fog végezni, miül a gépállomáson, traktoros korában. A párltitkár, Balázs András élvtárs is, a gépállomásról került a szövetkezetbe és őt is nagyon szeretik, mert mindén tudásával a nagyüzemi gazdálkódásrá neveli a tagokat. A gépállomásról á szövetkezetbe jött két dolgozó tnuhkája igén megváltoztatta á kilépett tägdk véleményét a szövetkezetről. Kántor Dezső 10 holdas, Kaszás Istvánná 8 hóldás és Nagy Antal 12 holdas dolgozó parasztöle még ott, a vezetőségválasztáson kérték, hogy fogadja vissza őket a tsz., mert most már látják, hogy az élén olyan vezetők állanak, akikkel jó eredményeket lehet elérni. „Higyjék el, élVtársak, — mondja Nagy Antal, ;— nem volt könnyű elhatároznom, hogy ismét visszajöjjek a csoportba, mert amikor kiléptem; élhátároztam, hogy mégegyszer nehéz lesz engem megagitálni, hbgy belépjek. Meg is mondtam akkor az asszonynak, hogy engem addig meg nem agitálnak, amíg ért féjjel Vagyok felfelé. Nem szégyenlem megmondani, hogy ami- kór elolvastam a határozatot, már akkor kéfirígfett valami az ágyamban, ki őst pedig, högy új vezetőségét választottatok, énge- délmeskédbm a józan eszemnek es elhatározóm magam a belépésre. Hiszem, högy nekünk, nyírteti tSZ-tagoknak is új szakágát jelent a határozat. Mi jól akarunk dolgozni, Hogy biztosan tekinthessünk az évvégi zárszámadás elé.14 GABOR ISTVÁN, Nyírtét, I.- ... ............... i —— t föld kétkezi munkásai, imrdKtók, a föld orvosai és m-éstefei, ágronömusok és tudományos kütalók, tr&kto. ri*tákm állami és pártvezetök tanácskoztak vénleken a Me- gijei tail ááS nagytermében. ItccSülCfes és Hedies .serf ti - dék Ildiid el. őket ide. .is 'ember általában Clőítélét- i< I és tteití HU nagy öröm. i'.’l. megy cl értekezletekre, iiitH * dolgozó ember álfáid, háti tcMH és ném beszélni szírét. Ez ni értekeztél ásón: 1)8W inas volt. Az etilVertekben felujjongott áz öröm, lelkesedés született Szíbék: bni, Mert a szavak fényes félti ki t ígértek. A jövő, d mezőgazdaság felvirágzása, vak képe bontakozott ki elüt-, tűk. Hosszá i'dOje szikékben d'é'délgétett biz'áimas tanyázó estéken élé'óMjtótt paraszti áúMik és flágjjak, düieigék most Mr myVafósMHáMák, keltek Szárnyra á Szavakban. Kik iáHáOSkOatm-f Egyszerű emberek, akik most túnáOskózní' tenni, ve. z'étni és örülni szólítok ebben áz Országban, cshnm János kisSzekOféSÍ középpáráSzt, ákí V$f) má'önikOsOtt be: fe. h'ér'gyarniaH járás eákoriUfá. termelési gtjözlös'é Vagyok.’’ dán kálóig gyáréi dolgozó paraszt, aki ezt mondta: .fiahdúlhútjúk »télit vágyók iitólsó entb'er á községben ha etküidt'ek érre az éHCtcez- iéWe, társaim, dolgozó pú. rüszt barátaim." itt volt szilagyi agam « nyírbátori „Vörös Vilii a 4) term-elöszövet: Igézetből Dohy János tudó. Mtíhyós Kútató a kisváréin iAré'rleti gazdaságból, fcimon lléni, nyírih'éggy'eSÍ iOkffy‘éf- iriékeS, szoryoskezfí dől: g'ózii parasztasszony és még Stert« mások. .iífi'öt besz'étfék t?;wi üzér- irkezvetén ? idézünk néhá.tty fOlSiWa. mt: Veiler M árion középpé: rtiszt, áki liákáhiázlül Mázott Xyír'epghúzdi'a, ezeket mondotta: „ytnas öujan esve. hogy úa beSzétgétnénk a Mezőim.zdasáy félvirúg'ozfátií. Sárái szülő haiditízaífól. És neílwsük beszélgetünk, liánéin cselekszünk is. Épp pél: iát mondok: azelőtt csak szórványosán telepítettek á községben gyümölcs fákat. — jfost tömegés ggúüVöicköSi. i‘és kezdődőit. Aztán azon is pöndölkodtilik: hogyan lehetne meyjal-ítáni áz állat, tenyésztést- a jöszágnevélést, különösképpen a sertésle- fipésitést. És még arról be. s:‘élt, hogy 2Ó0 hold edúig vízáll'AS'oS' KaSzKáfatiáíÜ fokáét akarnak művelés eUvt venni. Csenni János elmondta azt, hogy ö égy léold földön már Misit blikorréptit téréi feli. ÉS most a'ná törekszik, hogy a községi állag is elérje a 300 mázsáit, átadja fupa'sztalatait dolgozó p a. rásztlársalnák. felszólaltak a tudományos kht'dfók is. Lehetséges, hogy épp'eh abbán < . időiétt fül Ö: úé'edhb)i_ áz ohiöbéii atoih- és bú kfériü mgyárló üzemekben Szilltén tanácskoztak ,tudósok”, „klliat'ók”. Árról, hogy miként Vehetne olcsóbban, hatásosabban, minél több ePibert Plegöini dióin, ét hydrogénbo'mbával, 'pontéi bolhákká>, iffúszős legyekkel és fókákkal. bóhy J'áfcos kisváVá'dí hu- látó iS baktériumokról Ve: szélt, hóóy'an léhet Vnegöfizhi a burgonyát a. betegségektől, hogy nagyobb Ve'gyeh a termés. Ä gghTáiányáí kísérleti 'gazdaság tú'dóViYátiy'os küldőt, íéi i'erméMfók'özó ih'ódsz'éféik. főt száláoltúk bé. WestSík VtIMs kósúiti.'díjás nyir'egy házi kutató nem tudott eljönni, de elküldte munkatár. Sói hogy az megmondja, mi. kehi lehet homokos tniáj'oh is 22 ííufssrt röz'étérmést elér ni (gy holdon. Általában éíjfá és újra Visszatért ez 'a mondat: termeljünk többet, ivogy több legyen a kenyér. Xjjra, és újra b'esz’élték 'a. felszólalók arról áz örömről, amelyet a párt és kormány határozata, nagy Segítsége váltott ki. Ezen a tanácskozáson az egyszerű ethbérek vágyairól, kívánságairól volt szó. Arról, hogy bőfermésü gyümölcsfák népesítsék be a nyíri futó. homokót' szőlősorok barázdálják a áöfnbokat, dúsán terepijén a kátászos, á, búr gonya, a cukorrépa. Hogy több légyep & kenféf. Ezért PíondkáijPk azt, nemcsak Mezőgazdasági szák. tanácskozás Volt, Műfém évnél sokkal több: békcia. Pdvskozás. s. i„ Hogy több legyen a kenyér, , ,
