Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL Világ, proldanaí eggejütfetekf AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM,' 14. SZÁM ÁRA FILLÉR 1954 JANUÁR 17- vasárnap Tiszta udvar mozgalom Nyírbogdányban A napokban kibővített tanácsülést tartottak a nyírbogdányiak, amelyen mintegy 200 dolgozó paraszt vett részt. Korábban gazdagyűléseken beszélték meg a párt és a kormány határozatát és így kész tervekkel jöttek erre a gyűlésre. Itt is arról volt szó, hogyan kezdhetnék meg már taiost a talaj előkészítését, hogyan biztosítsák a bő termés előfeltételeit. A község két termelőszövetkezete, a Dó- fcsa és a Partizán versenyre hívta egymást. Megfogadták, hogy bevezetik a tisztaudvar mozgalmat. A Dózsa tsz-ben 10 fogat kezdte meg az istállótrágya szállítását. A földek végén szarvasokba rakják le és gondosan leföldé- lik, hogy el ne veszítse tápértékét. A tagság háztáji gazdaságaiban nagymennyiségű trágya gyűlt össze, amelyet ugyancsak rövidesen a földekre szállítanak. A szakolyi tsz. példamutatása Szakolyi Vörös Sugár tsz. tagjai néhány nappal ezelőtt egészévi sovány baromfibeadási tervüket teljesítették. A szövetkezetiek már az elmúlt évben gondoltak az idei beadásra. Szép baromfiállományt létesítettek s így megvetették az alapját az idei beadásnak. A múlt évben is példamutatóan tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. Adósság nélkül kezdték az évet. Most is példát mutatnak a község egyénileg dolgozó parasztjai előtt. Január 15-re már évi tejbeadási kötelezettségüknek 20 százalékát teljesítették. A község egyénileg dolgozó parasztjai követik a szövetkezetiek példáját. Azok a dolgozó parasztok, akik eddig is élenjártak a beadásban, az idén is megkezdték állam iránti kötelességük teljesítését. Köztük is élenjár Belme János 8 holdas dolgozó paraszt, aki már egészévi baromfibeadásának eleget tett. Évi tejbeadásába 440 litert vitt az átvevőhelyre. Sokáig lehetne még sorolni azoknak a dolgozó parasztoknak a neveit, akik megkezdték az idei hús- és baromfibeadási kötelezettségük teljesítését. A községben összesen 6 és fél mázsa baromfit adtak be erre az évre, Ünnepi termelési értekezlet (Üzemi tudósítónktól.) A nyíregyházi fűtőház dolgozói ünnepélyes keretek között tartották meg az új esztendő első termelési értekezletét. Ezen az ünnepségen ismertette Morvái Viktor, a fűtőház főnöke az elmúlt évben elért sikereket. Ugyancsak ez alkalommal jutalmazták meg az őszi csúcsforgalomban kitűnt vasutas dolgozókat. Az elmúlt évben feszített volt a tervünk. A fűtőház dolgozói ennek ellenére több, mint 100 százalékra teljesítették a tervet. Az őszi forgalom ideje alatt 60 dolgozónk kapta meg a sztahanovista oklevelet és jelvényt. Ertsey László, Nyíregyháza. Kulturáltabb, szórakoztatóbb zenét Nyíregyházának A Nyíregyházi Vendéglátó Vállalat zenész dolgozói soha nem készültek még olyan lelkesen a feladataik megoldására, mint most. Január 14-én értekezletre hívta össze a vállalat vezetősége a zenész dolgozókat. Szolnoki igazgató elvtárs ismertette feladatainkat. Jobb, kulturáltabb szórakoztató zenét kell adnunk a nyíregyházi dolgozóknak. Ehhez a vállalat vezetősége anyagi segítséget ad. A továbbtanulóknak tanulmányi segélyt bocsájt rendelkezésükre, hangszervásárlásra pedig ' hosszúlejáratú kölcsönt biztosít, A zenész dolgozók ezt a szép' segítséget jó-munkájuk mellett azzal hálálják meg, hogy 25 tagú népizenekarral és 7 tagú tánczenekarral vesznek részt a megyei kultúrversenyen. A vállalat vezetősége a párt- és szakszervezettel közösen 18-án politikaiszakmai ismeretterjesztő előadássorozatot indít meg. . Müllef Lajos, zenész. Koch Mi a, a gualafanuai Kísérleti gazdaság kutalóSAnaK felszólalása a megyei mezőgazdasági értekezleten A mejjjei írőcsoport figyelmébe Az új kormányprogramm óta többet, jobbat termelnek a dolgozók. A kormányprogramm az új és haladó értelmiséget, hazánk művészeit és íróit is jobb munkára serkentette. Megyénkben is számosán ragadtak tollat, hogy versbe, csengő rímekbe szedjék gondolataikat hazánk felvirágoztatásának programmjáról. Hiba, hogy ezek az írások a munkás- és parasztírók füzeteiben maradtak. Egy év telt el azóta, hogy az írőcsoport utoljára ülésezett. Akkor születtek szép elgondolások. A csoport irodalmi pályázati felhívással fordult megyénk új író- nemzedékéhez. A felhívás nyomán érkezett is sok írásmű a csoport vezetőségéhez. A beérkezett írásművekkel nem bántak elég gondosan. Lehet, hogy nem voltak tökéletesen kidolgozva azok az írásművek, de éppen azért lett volna szükséges a további segítségadás, ami elmaradt. Javaslom, hogy a csoport vezetősége haladéktalanul hívja össze a tagokat, vitassák meg megyénk íróinak feladatát a kormányprogramm megvalósításáért folyó harcban, az új írónemzedék nevelésének kérdését, válasszuk újjá a vezetőséget. Javaslom, hogy az intézőbizottság mellé egy szerkesztőbizottságot is válasszunk. Orosz András. Harmincán vissza a közösbe (Tudósítónktól.) A hodászi Úttörő termelőszövetkezetből többen léptek ki az ősszel. A kilépő tagok nem a jövedelem miatt hagyták ott a közös gazdálkodást. Sokan még azt sem tudták elmondani a kilépők közül, hogy miért hagyták ott a szövetkezetét. Csupán a családi körülményekre, vagy az egyéni gazdálkodás nyugodtságára hivatkoztak. Azonban meglátszott rajtuk, hogy valami nincsen rendjén. Néhány nap múlva számosán kérték visszavételüket. — Elmondták, hogy Mártha Lajos 40 holdas kulákcsemete beszélte rá őket, hogy jlépjenek ki a szövetke-zetből. A kilépő tagoknak nagy gondot okozott, hogy a kulákra hallgattak. Valamennyi kilépő szorgalmas tagja volt a szövetkezetnek és látták, hogy olyan jövedelmet, mint a szövetkezetben szereztek, egyéni gazdálkodás módján nem tudnak elérni. Süldő János az elmúlt évben szorgalmas munkája után 380 munkaegységre kapta a részesedést. Ez két évre biztosította kenyerét és ruházati szükségletét. Mégis kilépett a szövetkezetből az ellenség agi- tációjára. — Sajnáltam otthagyni a szövetkezetét, mert tudtam, bogy a 3 hold földemen nem tudok annyit termelni, ameny- nyi családomnak szükséges. A szövetkezeti jövedelmem sokkal nagyobb volt az elmúlt évben is, mint egy egy 15 holdas középparasztté — mondja Süldő János. — Árvának éreztem magamat, amikor otthagytam a közös gazdálkodást. Unalmasnak, reménytelennek látszott számomra az élet. Azon gondolkoztam, mihez is kezdjek. Nincsen más semmim, mint 5 hold földem, én meg nem mentem soha és nem is megyek a nagygazdákhoz, hogy vigyenek a földemre egy szekér trágyát, vagy szántsák meg a földem. Tudom, hogy azért nekem egész évben adóznom kellett volna — ez a véleménye Lörincz Istvánnak. Ezért jöttek vissza ők és rajtuk kívül még 16-an, most a szövetkezetbe. A közgyűlésen megígérték, hogy szorgalmasan dolgoznak ezután is. Már most megkezdték a talajelőkészí- tést. A szövetkezet 8 fo- gatjával késő őszig 16 ezer q trágyát szántottak bele a közös földbe a visszalépő tagok, a tavaszi vetések alá 9 ezer mázsa trágyát szántottak, amelynek egyré- szét már ki is hordták földjeikre. Újlaki Vilmos, Én a mezőgazdaság-fejlesztés egyik alapvető feltételéhez, a talajerő visszapótlásához szeretnék hozzászólni, — kezdte felszólalását Koch Béla. Ha figyelembe vesszük, hogy a megyén belül az istállótrágyázás igen szűkreszabott, mert jelenleg hétévenként tudunk 150 mázsájával trágyázni, akkor igen fontos feladatnak kell tekinteni, hogy az istállótrágyakezelést a legtökéletesebben, a legkisebb veszteséggel végeztük. Ha a trágyakezelés legelemibb szabályait betartjuk, csak 20—25 százalékos a trágya hatóanyag-vesztesége, míg nem megfelelő kezelés mellett 50—60 százalékos a veszteség. Az elteregetett istállótrágya az első 24 órában már 12—15 százalékot veszít a nitrogéntartalmából. A négy napig elteregetve hagyott trágya 26 százalékos veszteséggel jár. Szeretném egy kísérlet ismertetésével alátámasztani, hogy milyen mérvű veszteséggel számolhatunk akkor, ha a trágyaterege- tést nem követi azonnal az alá- szántás. Ha az azonnal teregetett és alászántott trágyánál a termést 100 százaléknak vesszük, akkor a trágyázatlan föld 76 százalékot hoz. A teregetés után hat óra múlva leszántott trágya 97 százalékot, a 24 óra múlva leszántott 94 százalékot, a négy nap múlva leszántott trágya pedig 86 százalékot hoz. A félmennyiségű istállótrágya azonnali leszántása 88 százalékos termést hoz. Tehát a kísérletből látszik, hogy a négy napig alászántatlanul hagyott teljesmennyiségű trágya nem hozza meg azt az eredményt, mint az idejében alászántott félmennyisé gű trágya. A szűkre szabott istállótrágyá- zási lehetőségek mellett különösen homoktalajon elengedhetetlen a zöldtrágyázás. Ennek nagy jelentősége van, mert humuszban gazdagítja a talajt, ezenkívül jó hatása van a tápanyagkészlet megőrzésében. A talajt nitrogénben is nagymértékben gazdagítja. A legtöbb zöldtrágya mélyen gyökerezik. Szép eredményt tudunk elérni zöldtrágyázással, de csak akkor, ha egyúttal foszfor és káli műtrágyázást is végzünk. A zöld- trágyázást minden talajon lehet alkalmazni. • Főfelhasználási területe a könnyű, szélhordta homoktól a vályogos talajig található. Itt a legnagyobb a tápanyagok és a humusz kilúgozódása és legkisebb a talajvízkapacitás. Ezek a rossz tulajdonságok semmivel sem orvosolhatók jobban, mint a gyakori, kielégítő zöldtrágyázással. A zöldtrágyát késő ősszel szántjuk alá. Kivétel ez alól a mozgó homok, ahol tavasszal kell leszántani a zöldtrágyát. A szántás mélysége 12—18 centiméter legyen. A termőtalajok táperejénekl fenntartásában igen fontos szerepet játszik a helyes vetésforgóki alkalmazása. Megyénkben a termésátlagok emeléséhez és a talaj- erő fenntartásához olyan vetés-i forgókat kell alkalmazni, melyek; megoldják a szervestrágyával va- ló trágyázást, _ biztosítják a ke-, nyérgabona vetésterületét és a megfelelő mennyiségű takar-i mánybázist az állatállomány szá- mára. Megyénk 750.000 kát. hold szántójából 100.000 hold futóhomok, ahol nincs elegendő humusz és nitrogén, de a többi tápanyag- * ban is hiány van. A barna homok* amelyet már nem mozgat a szólj mintegy 275.000 holdat tesz ki* Itt már jobbak a talaj fizikai és élettani tulajdonságai, de itt is gondoskodnunk kell a szerves- anyag-utánpótlásról. A harmadik! talajtípus a 350.000 holdat kitevő kötött talaj. Ilyen a vásárosnak ményi, csengeri, fehérgyarmati ésá a tiszalöki járások nagyrésze. EJ talajtípusok közötti döntő különbség határozza meg a vetésforgók kialakításának helyes irányát. A futóhomok és a barnahomok csak egyes növények termelését teszí lehetővé. A kötött talajok zöme herefüves vetésforgót igényel, —t Ezeken a talajokon sikerrel ter- melhetők az évelő pillangós takarmánynövények. Mivel a futóhomoki gazdaságok aránylag kevés istállótrágyával rendelkeznek' és szűkös takarmánykészletüket barnahomokon biztosítják, — ami helyes eljárás —, a futóhomok szervesanyag-ellátását csillagfürt-) zöldtrágyával kell biztosítani. Egy, ilyen vetésforgó a következő beosztású legyen: Első évben: csillagfürt magnak,! vagy takarmánynak trágyázást nélkül. Második évben rozs (100 kiló szuperfoszfát és 40 kiló káli- só), tarlójába csillagfürtöt vetünk, amit a következő tavaszon leszántunk. Harmadik évben a burgonya alá adunk 100 kiló szuperfoszfátot és 40 kiló kálisót. —< Negyedik évben rozs, trágyázás nélkül. Ezzel a vetésforgóval any- nyira növeltük a talaj termőerejét, hogy rozsból 13 mázsát, burgonyából 80 mázsát termeltünk) holdanként. A jobb összetételű homokon hatos, vagy hetes rendszerű vetésforgót alkalmazunk. Első évben: őszi takarmánykeverék, istállótrágyázva, szálastakarmánynak. A tarlójába csillagfürtöt, csibehúrt, vagy silókukoricát vethetünk takarmánynak! Második évben kapás, adunk alá- ja 150 kiló szuperfoszfátot és 80 kiló kálisót. Harmadik évben kalászos, magnak, 100 kiló szuper- foszfáttal és 100 kiló pétisóval > ötödik esztendőben kalászos, 100 kiló pétisóval és 100 kiló szuperfoszfáttal. Hatodik évben csillagfürt magnak. Hetedik évben kalászos, 100 kiló pétisóval. 100 kiló szuperfoszfáttal és 40 kiló káli- sóval. Helyes vetésforgó bevezetésé nélkül tartós talajjavítást és talajerőnövelést nem érhetünk el. Szorgos munkával készítik elő a bő termést a balkányi állami gazdaságban. (Hammel József felvétele.)
