Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-14 / 11. szám
NÉ P L A l' 1954 JANUAR 14, CSÜTÜR--K PARTRPÍTÉS Nagyhalászon is várják a dolgozó parasztok a népnevelők szavát (A Szabad Nép írja:) Kifagyott az eke már a földből. Nagyhalászon a gazdák az állatok körül dolgoznak, szerszámokat, felszerelést javítgatnak. Hajnalonként sok portáról csap fel a rőt szalmaláng, disznótorra gyűlnek rokonok, szomszédok. A főutcai szövetkezeti áruházban sokan nézegetik a csizmákat, s nem egy nézőből vásárló lesz. E vidám téli hangulat mutatja, hogy máris nagyobb a kedv, jobb az élet Nagyhalászon. De a fel- emelkedés útján előbbre akarunk lépni. És a nagy, szép munka — a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának megvalósítása — ezután következik. Nagy az érdeklődés A mezőgazdasági határozat híre villámsebesen elterjedt a községben, s bár részletesen még január első napjaiban is csak kevesen ismerték, az érdeklődés rendkívül nagy volt. Amikor például a tanács gazda- gyűlést hívott össze a határozat ismertetésére — hatalmas hóvihar, valóságos ítéletidő tombolt a vidéken, a tanácsházán mégis vagy háromszázan gyűltek össze. Sokan 8—10 kilométert is gyalogoltak idáig, a tanyákról. A határozat önmagában is lelkesedést gyújt az emberekben. Azok a nagyhalász! gazdák, akik valamilyen módon már részletesebben is hallottak róla, tervezgetnek, számítgatnak: hogyan fogják gazdaságukat fejleszteni. Molnár István például alig várja, hogy megérkezzenek a földművesszövetkezetbe a kisgépek, azonnal új ekét vesz. Tajti Sándor középparaszt úgy döntött, hogy a tavaszi szániásig három holdra elegendő trágyát hord ki. Milyen szívesen látott vendég lenne hát minden házban a pártszervezetnek az a népnevelője, aki alaposan elmagyarázná a ha- (tározat / egyes pontjait. Nagyhalászon azonban még ikevés házba kopogtatnak Jbe népnevelők. Bodnár Im- jrééknél, a Sztálin-úton egy este 6—7 szomszéd adott találkozót egymásnak. Újságból felolvasták a határozatot, kiki elejtett hozzá jegy-egy megjegyzést. Helyeselték például a talajjavításról szóló részt, örüljek annak, hogy ezentúl jegyénileg dolgozó párásotok is kapnak műtrágyát. fTöbb pont felett azonban vitatkozni kezdtek és nem tudtak megegyezni. Nagy szükség lett volna valakire, aki megmagyai ázza a határozatot; de Bodnárokat ezen az estén sem látogatták meg a pártszervezet küldöttei. Tóth Pál 10 holdas dolgozó paraszt a napokban alig tudott felhajszolni egy újságot, hogy elolvashassa a határozatot. A fél községet bejárta, temérdek házba bekopogtatott, míg végül Nagy elvtárs, a községi pártbizottság titkára, kölcsön adott neki egv ..Szabad Nép'‘-et. Miért kell a nagyhalászt dolgozó parasztoknak a pártszervezet segítsége nélkül megvitatni a mezőgazdasági határozatot? Miért „passzívak“ a népnevelők Nagyhalász községi alapszervezetének hatvan népnevelője néhány hónapja még becsülettel megállta a helyét: a választások idején is, az aratási-cséplési harcban is. A pártszervezet vezetői most mégis azon panaszkodnak. hogy „bármit tesznek“ ‘, a népnevelők „passzívak“. Pedig a népnevelőgárdában jó gazdák, köztiszteletben álló emberek vannak: Tóth Pál, Ba- raksó Bertalan, Fráter György, s lehetne még hosz- szan folytatni a sort. Nevük nemcsak a népnevelők listáján szerepel, legtöbbjük eljár az értekezletre is — csak éppen az ott hallottakról nem beszélgetnek dolgozótársaikkal. Gergely elvtárs, a községi pártbizottság agit.-prop. titkára nem találja ennek a „rejtélynek" a nyitját. Pedig egyszerű a magyarázat: a választásoknál, a „kampánymunkák" idején a pártszervezet vezetői lelkes értekezleteket tartottak, kézzelfogható és világos célokat tűztek a párt- szervezet és az agitátorok elé. Most azonban nem ez történt. A mezőgazdasági határozatról mar megjelenésekor széltében-hosszában beszéltek a faluban, a párt- szervezet vezetői közül azonban többen még az iránt sem érdeklődtek, hogy mi van benne. Kovács elvtárs, a községi alapszervezet titkára, egy héttel a határozat megjelenése után sem olvasta el végig a szöveget. Még Gergely elvtárs, a községi pártbizottság agit.- prop. titkára sem tanulmányozta. Igaz, a vezetőségi tagoknak elég nagy volt az elfoglaltságuk. Néhány ünnepnap is közbejött s ilyenkor gyorsan elmegy az idő. Azt is mondhatná válási, hogy a határozat hosszú évekre szól, nem kell any- nyira sietni vele. Valójában éppen a határozat nagy Jelentősége megköveteli, hogy minden pártfunkcionárius késedelem nélkül tanulmányozza. December utolsó napjaiban a községi pártbizottság aktívaülést hívott össze, amelyen meg kellett volna vitatni a határozatot. Nagy elvtárs, a pártbizottság titkára azonban a beszámolót hevenyészve készítette el, végeredményben nem mondott el egyebet, mint a határozat kivonatát. Az aktivisták és a dolgozó parasztok azonban ennél sokkal többet követelnek. Feleletet várnak arra, hogy mi a legfontosabb az egész határozatból a falu számára. Mindenki tudni akarja, hogy a nagy egészből milyen részfeladat hárul rá. Erre vár választ a falu népe a pártszervezettől. Ilyen tájékozottsággal f elf egy ve rezve azután a népnevelői is szívesen mennek ki a családokhoz, mert van a falu életére vonatkozó világos mondanivalójuk, vannak lelkesítő érveik. Lenne miről beszélni Valóban nagy és lelkesítő feladatokra ösztönzi a mezőgazdasági határozat a nngvhalásziakat. Nagy elvtárs éppen csak néhány adatot nézett meg a tanácr,- házán, de még így is olyan tennivalók és lehetőségek nyomára bukkant, amelyekről széltében, hosszában beszélniük kellene a népnevelőknek. Ha csak ezekről tudomást szereznek a faluban, bizonyára feldobog a nagyhalászi gazdák szíve. Nagyhalászon nagy örömmel osztották szét 1945-ben a nagybirtokokat. Most a határozat arra hívja fel a községet, hogy számolják fel véglegesen a földesúri „hagyatékot“, javítsák meg a kizsarolt földeket. 1945 előtt a község mintegy 13 ezer hold szántójából 7 ezer a nagybirtokosok, 2 ezer a kulákok, a fennmaradó mintegy 4 ezer hold pedig kis- és középparasztok — közöttük igen sok egy-két- holdas törpebirtokos — tulajdona volt. A nagybirtokon, kulákgazdaságban a kapitalisták a zsírját is kiszedték a földnek. Az egy- kétholdas kis parcellákon meg nem lehetett a földet szakszerűen kezelni. Az utóbbi években a gyakori tagosítás akadályozta a földek trágyázását, rendes művelését. Most a határozat értelmében körülbelül 2600 holdat kell istállótrá- gyázni. Ennek végrehajtására ösztönözni társaikat — szép feladat a népnevelők számára. A tanácsházán összegyűjtött számok azt is mutatják, hogy a községben elég gyenge volt a gabona átlagtermése, mindössze 8 mázsa holdankint. Ez nemcsak az időjárás szeszélyének, a talaj leromlottságának következménye; jórészt az emberektől függött. Kaponyás Ferenc például egy holdról 17 mázsa gabonát takarított be — Csatek József ugyanolyan minőségű földön csak három és felet. Milyen nagy és szép feladat áll a nagyhalászi népnevelők előtt: elterjeszteni a legjobb gazdák tapasztalatait és ennek segítségével hozzájárulni ahhoz, hogy emelkedjék az egész falu termésátlaga. Mindenkinek elmondhatnák ennek a módját is: rendes szántás, a vetés ápolása, fejtrágyázás, időben elvégzett aratás. Ha csak egy mázsával nő a faluban a gabona átlagtermése, ez a növekedés a 9.000 lakosú község felének egy esztendőre biztosítaná kenyérszükségletét. Jó szolgálatot tennének a népnevelők azzal is, ha Iminél jobban megértetnék a gazdákkal, hogy fontos, hasznos, halaszthatatlan az állatállomány növelése. Két éve még ezer anyakoca volt a faluban, ma csak 534-er tartanak. A községhez tartozó többezer hold homokot is jobban hasznosítanák, gyümölcsöst és szőlőt lehetne ró telepíteni, s ezzel növelni minden gazda jövedelmet. Azokat a népnevelőket, akik ilyen tervvel mennek a házakhoz. — szívesen fogadják. Azok a népnevelők, akiket ilyen feladattal bíznak meg, szívesen látogatják paraszttársaikat. Igaz, vannak a faluban még vállvonogatók, kételkedők. Még hozzá nemcsak a hanyag, nemtörődöm gazdák, a „nembánom“ emberek között. Pásztor István például 10—11 holdas falu- szerte tekintélyes gazda. Amikor még csak futólag értesült a határozatról, rávágta: „Rám nem vonatkozik. Az én termésem a legjobbak között volt.“ Igaz Pásztor István joggal dicsekszik termésével, állataival, de a pártszervezel nem nyugodhat bele abba hogy éppen a falu egyik legtapasztaltabb gazdája távol tartsa magát a közös ügytől. Meg kell kérni őt hogy segítse jó szóval, példával az elmaradókat. Ö és a hozzá hasonlóak tegyék tapasztalataikat közkincs- csé az egész falu javára. — Tegyük azonban hozzá, hogy még a legkiválóbb gazdáknak is van jócskán mit javítaniok, fejleszteniük gazdaságukon. Pásztornak például két kancája van, mégsem akar csikókat nevelni. Nagy kár. kitűnő lovai vannak, szép utódokat adhatnának. Pásztor is jelentős pénzhez juthatna így: a határozat értelmében abban az évben, amikor csikót nevel, nem kell lóadót fizetnie. Amikor Nagy elvtárs beszélt erről Pásztornak, a gazda gondolkodóba esett, komolyan fontolóra vette a dolgot. Beszélgetés vagy „megtárgyalás“ Legtöbben persze nagyon is kíváncsiak a határozatra, s a népnevelőknek ezt fel kell használniok. Azok a nagyhalászi népnevelők azonban, akik már munkához láttak, valahogyan egy- csapásra akarják elintézni a határozat ismertetését. El lehet rájuk mondani: aki sokat markol, keveset fog. Itt van például az a kis- gyűlés, amelyet Baraksö Józsefeknél tartottak. Vagy 34—15 szomszéd jött itt ösz- sze meghitt baráti beszélgetésre, s mégis „hivatalos", merev „megtárgyalás“ lett a kisgyűlésből. Novak elvtárs, a i'öldnüívesszövetke- zet ügyvezetője volt az előadó. Mosolygós fiatalember, nem is idegen a faluban, de amint beszélni kezdett, — a barátságos szobából, mintegy varázsütésre hivatali helyiséget teremtett. A szomszédok csendben ültek a fal mentén, Novak elvtárs szavai bizony nem találták meg az utat szívükhöz. Mintegy félórás előadás hangzott el — bonyolult, cikornyás, hivatalos stílusban — arról, hogy mi van a mezőgazdasági határozatban. Valahogyan így: ..A határozat előírja, hogy javítani kell a talaj termőerejét ... Homokos földön gyümölcsöst, szőlőt kell telepíteni ... Minden gazdaságban növelni kell az állatállományt, az állati termékek hozamát.. stb. Ez az élettelen hang, ez a rossz módszer nem elsősorban Novak elvtárs hibája. így hallotta sok-sok értekezleten. De ezen változtatni kell — baráti beszélgetésre van szükség, amely felszínre hozza mindazt, ami az emberekben él. Ezen a kisgyűlésen a „hivatalos“, általános beszámoló után nem alakult ki vita, beszélgetés. Egyetlen este persze nem is lehet megfelelően ismertetni az egész határozatot. Helyes lett volna, ha Novák elvtárs kiválasztja egyik vagy másik fejezetét s azt felöl- : vassa, majd részletesebben ! megmagyarázza, akár az egyik jelenlévő példáján. i URÁLI TÁNCOSOK A KIVILÁGÍTOTT üres teremben áll a megszokott zongora. A kottatartón már szétterítették a kottákat. Natal ja Nyikolajevna tapsol: — Kezdjük! Chopin keringésének hang. jeti töltik fte a termet. Az if. jak és lángok, akik egy órával ezelőtt még traktormoto. rókát és alvázakat állítottak össze futószalagon. most egyszerre lábujjhegyre állnak és lassú ütemben, könnyedén hajladozni kcchiieA. — Rossz! Elölről! Az egyik kislány a harmadik sorban kiesett az ütemből, szőni, szádja is. Nem eléggé tiszták a többi táncosok mozdulatai sem. Az igényes vezetőnő néhányszor elismételteti a cső. porttal a klasszikus tánc figuráit. Nehéz tudomány — a plasztikus mozdulatok ,,ábécéje”, a, balett nyelvtanai"> Natal ja Nyikolajevna oda. megy a terem közepére s maga mutatja, be a táncfigu. rakat, DÉL-VRALBAN u kultúr, csoportok tagjai és a nézők ezrei jól ismerik Natalja Nyikolajevna. Karfásom nevét, A temperamentumos táncosnő fiatal éveiben kezdte munkáját és most már másfél évtizede, tehetségesen, ragyogó művészi elképzelésekkel vezeti az ifjúság tánccsoportjait — először a Maga y i togorszki Fém kombi, nátban, most pedig a Csclja- b i n szki Traktorgyárban. Ki ne emlékeznék a „Halló Moszkva.!" című filmre? El leheti felejteni az őr. fénylő ,,Trojka" táncot? E táncokat Kartasem tanítványai adták elő. A múlt. év nyarán Moszkva hangversenytermeiben melegen fogadták a fiatal tánoo. sokat, akik elhozták az Ural- bál a tüzes „Guszarsok" táncot. Az új műsort ugyan,. csak Natalja Nyikolajevna Kartuséra álliiotla, össze, — Kartasevának sok volt növendéke ma már állandó tagja a, hires táncegyüttesek, nck. A fáradhatatlan vezető pedig minden évben újra és újra újoncokat vesz védő- szárnyai alá, akik még lépni is alig tudnak a zenére. De nemcsak azért érdeke, sek a. kvltúrcsoport kiváló pedagógusának tapasztalatai. Előzékenységre, a, kultúrált viselkedés szabályaira, közösségi szellemre is tanít, juk a, fiatalokat — mondja Natalja Nyikolajevna, — Igye kezünk. ízlésüket az egyszerűségre és természetesség, re nevelni. Lassan megszokják, hogy ne csak egyszerűen forogjanak hanem igyekezze. nck a tánccal érzéseiket, hangulatukat kifejezni. .1 KÖVETKEZŐ lépes — felkelteni az ifjak és lányok érdeklődését, a komoly zene, Megtárgyalhatták volna például a szomszédok Marci Kovács József — az egyik részvevő — feladatait, lehetőségeit: hogyan telepíthet homokos földjén gyümölcsöst, hogyan javíthatja meg földjét. A kis- gyűlésnek éppen az a nagy haszna, hogy nemcsak a határozat politikai jelentőségét, hanem a részvevők szegélyes, látszólag kicsiny kérdéseit is megbeszélik a iagy, országos jelentőségű határozat alapján. A népnevelők csak akkor toldozhatnak sikeresen, ha az igazi művészet iránt. — Előfordult azelőtt, hogy ha a kísérő « próbákon klasszikusokat kezdett játszani elégedetlen hangok hallatszottak: „ó, megint ez a szomo. rú... Inkább valami vidámabbat!" Most már ők kérik, hogy Csajkovszkij vagy Chopin müveit játsszák a táncukhoz. A Cseljabinszlci Traktorgyár műhelyeiben büszkeség, gél beszélnek a munkások Kartaseva együttesének tagjairól. Gena Klikov régebben gyakran gyártott selejtet, m.a, a dicsőségtáblán az üzem leg. jobb dolgozói között olvashatjuk nevét. Szasa SzinyeU nyikov lakatos az alvázmű- helyben, nemcsak termelési feladatait teljesíti kitünően, hanem az esti iskolában is sikeresen feszi le vizsgáit. — Ugyanilyen tartalmas élete van Szasa. Jcpiniahov kom- szomolistának, az üzemi gép- számoló központ gépészének is. Az iskola és a tánecso. port mellett még arra is jut ideje, hogy zongorázni tanuljon, * A TÁNCCSOPORT ma új müsorszámot mutat be a Kultúrpalotában, a „Kolhoz. lakodalmatamely Alok- szandr Tvardovszkij „Hangyák országa" című elbeszélő költeménye alapján készült. Szigorú bírák — a-Z üzem komszomolistdi előtt ' fognak játszani. Amíg a közönség türelmet, lenül tapsol, az előadás megkezdését követeli, a nyugtalan Natalja Nyikolajevna, figyelmesen nézi a, színpadot’ aí táncosok és a táncosnők ruháitm utasításokkal látja- el a, harmonikátokat. De íme már ki is gyullad, nak a színpad lámpái. Fel. megy a függöny. A táncok és némajátékok forgatagában Tvardovszkij elbeszélő költeményének egyik legszebb fejezete ölt testet, tartalma minden gazdagságával, GYORS a táncok üteme, de a harmonikások nem maradnak el a táncosok mögött. Megismerjük Akszjuta Tyi mofejevnút, a harcos brigád, vezetőnőt, a derék N ászt yen. kát, Nyikila Morgunkát és másokat. Életre kelnek a tüzes verssorok' amelyekben legényke via táncot jár” és ,az anyóka ruhájúnál fogva vezeti a körtáncba a makacs Nyikita Morgunkát.. A közönség hatalmas taps. sál jutalmazza, a kitűnő elő- adást. Már ki is ürült a terem. A z ifjak és a lányok —mén mindig kifestve, parókákban és jelmezekben — körülvet. lék a, színpadon Natalja Nyi, kolajcimőt. Vájjon meg less-e velük elégedve? Kartaseva elnyomja moso. Igát és megcsóválja a fejét. — Nem, gyerekek, ez meg mm az igazi,.. Holnap elölről kezdjük a próbákat, (M. Zlatogorovj megtanulnak jól érvelni, ha baráti beszélgetés folyik köztük és a dolgozók között. Csak így szabadíthatják fel a falu népének alkotóerejét. Csak így érhetik el, hogy minden gazda igyekezzék megvalósítani a határozatot a maga módján. Ehhez az szükséges, hogy elsősoi’ban a pártszervezet vezetői és a falu több, mint 500 kommunistája teljes lendülettel ismertesse ame- íőgazdasági határozatot, készítse fel a falu népét an- lak végrehajtására. HORVATH LÁSZLÓ
