Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

(V C f L A f a As egész szovjet nép ünnepe , Irta,: L. DMITERKO A harc és (t munka évszázadain keresztül vállvetve haladt az orosz és az ukrán nép, mint testvérek és barátok. Közös történetükben mindé, gyiknek megvolt a. maga sorsa és a, maga küUc. tése. • Háromszáz esztendővel ezelőtt egyesült Uk­rajna Oroszországgal. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez. Az ukrán nép egyik legnagyobb fia volt Bogdan Umelnyiekij, akinek neve minden szovjet embernek drága. Emelnyiekij ragyogó győzelmei a lengyel lei. rályi csapatok felett előhírnökei voltak Ukrajna felszabadulásának a lengyel nemesség igája alól és a lengyel népnek is megmutatták a felszabadu­lás egyedüli helyes útját, Bogdan Hmelnyickij hívta össze lfíSJj január, iában a Perejaszlavi Tanácskozást. Ez a tandesko. zás kifejezésre juttatta és megvalósította az ukrán nép reményeit és vágyait. Az egész ukrán nép Moszkva és a testvéri orosz nép erejében látta életének, fennmaradásának igazi zálogát. Az egész ukrán nép megingathatatlanul kövelte a Perejaszlavi Tanácskozáson megszabott utat és a külső és belső ellenség semmiféle próbálkozása nem nUtoztáthatott csen. Sokssáz ukrán népdal, költemény, regény és színmű beszél az ukrán népnek arról a hagyomá­nyos álmáról, amelyet Bogdan Hmelnyickij való­sított meg. A Perejaszlavi Tanácskozás óta együtt halad o két hatalmas szláv nép. Egyesülésük haladó ese­mény volt, összeforrasztotta és egyesitette a kél népet közös harcukban, noha akkoriban a cárok és a hűbérurak kormányozták Oroszországot. Sok dicsőséges tett íródott be az orosz és uk­rán nép barátságának könyvébe. nOO-ben az oro­szok és ukránok együtt győzték le a svéd rablóhó. dilókat. Együtt harcoltak hősiesen Napoleon ellen. Oroszország legjobb fiai elismerték az ukrán nép jogát nemzeti függetlenségéhez és a haladó( ukránokkal együtt harcoltak a cári kormány el­nyomó politikája ellen. Az orosz és ukrán nép széttépheteUen barát­sága még jobban megszilárdult a közös forradalmi harc idején az önkényuralom ellen. a földesurak és tőkések uralmának megdöntéséért. Együtt küz- döttek a, barrikádokon a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, amely megnyitotta a szocializmus, hoz vezető dicsőséges lenini utat. Orosz testvére után elsőnek a hős ukrán nép lépett erre az útra. Az oroszok és az ukránok a Szovjetunió többi népeivel együtt szétzúzták az intervenciós hordá­kat, a fehérgárdistákat, Petljura bandáit. Legyőz­ték a belső ellenséget; a nagyhatalmi soviMsztá. kát, az ukrán burzsoá nacionalistákat, a trockistá- kat, buharinistdkat és a szovjet hatalom többi eU lens égét. Együtt haladtak az iparosítás, a mező- gazdaság szocialista átépítése, a formájában nem­zeti és tartalmában szocialista szovjet kultúra meg. teremtése útján. Amikor a hitlerista hordák rátámadtak a Szovjetunióra, Ukrajna ismét érezte a szovjet né­pek barátságának törhetetlen erejét. A Szovjetunió népei., élükön a nagy orosz néppel egyemberként keltek fed a haza védelmére. Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alatt, a nagy orosz nép testvéri segítségével az ukrán nép megvalósíthatta ősrégi álmát: valamennyi ukrán föld egyesült az egységes ukrán szovjet államban. A hitlerista iordák tűzzel, vassal szántották végig Ukrajnát. Ma azonban már nyoma sincs en­nek a pusztulásnak. Az ukrán nép egymagában, az orosz nép és a többi testvér nép segítsége nélkül sohasem tudta volna, ilyen rövid idő alatt újjá­építeni mindazt, amit a háború elpusztított. Az ENSZ közgyűlésének ülésein, a békeharco­sok világkongresszusain tekintélyes szavuk van Szovjet.Ukrajna képviselőinek, akik mindig szilár­dan állást foglalnak a béke ügye mellett. Ukrajna, a független szovjet állam egész útja, gazdasági életének és kultúrájának felvirágzása példakép a, földkerekség mg még elnyomott népei számára. Ukrajna, és Oroszország egyesülésének három, századik évfordulója minden szovjet nép nagy Un. nepe. Az ukrán dolgozók a békés alkotó munka új eredményeivel készülnek az évfordulóra. Nagy-Britanuia Kommunista Pártjának Végre­hajtó Bizottsága a négyhatalmi értekezletről London (MTI): Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Végre­hajtó Bizottsága nyilatkozatot adott ki a négyhatalmi értekezlet­ről. A berlini négyhatalmi értekez­letet, amely a legfontosabb lesz a háború óta, a nemzetközi helyzet olyan fordulópontja lehet és azzá is kell tenni, amely a nagyhatal­mak közötti együttműködéshez vezet a béke szolgálatában. — A világ népei azt kíván­ják, hogy ez az értekezlet mara­dandó intézkedéseket készítsen elő Európa számára az egységes, békés Németország megteremtése alapján és egyengesse az utat az öthatalmi értekezlet előtt a nem­zetközi feszültség enyhítése, az atom- és hidrogénbomba eltiltása és a fegyverkezés csökkentése ér­dekében. Nem hunyhatunk szemet ama kétségbeesett erőfeszítések felett, amelyeket a háborús tábor kép­viselői az Egyesült Államokkal az elen kifejtenek, hogy romba- döntsék ezt az értekezletet. — Most még nagyobb szükség van, mint bármikor a lehető leg- tágabbkörű hadjáratra, hogy le­verjük ezeket a háborús terveket és közöljük a népek kívánságát a berlini értekezleten. Minden szak­szervezetből, munkáspárti szerve­zetből, gyárból induljon meg a követelések áradata az összes parlamenti képviselőkhöz és a külügyminiszterhez: „Nem szabad feltámasztani a német militariz- must és a nácizmust!1- — „A ber­lini értekezlet Németország jelen­legi katonai megszállását és ket- téosztottságát egységes, békés, de­mokratikus Németországgal vált­sa fel!‘‘ — „Öthatalmi értekezlet vessen véget a harmadik világhá­ború veszélyének és nyissa meg a világ együttműködése és a béke új korszakát!“ — hangoztatja a nyilatkozat. .^4 béke a jelxsavuk" Az angol szakszervezetek kül­döttsége, amely 1953. nyarán Ma­gyarországon járt, beszámolót tett közzé tapasztalatairól. A be­számoló hangsúlyozza, hogy a küldöttség tagjai bizonyos előíté­letekkel indultak el Angliából. A küldöttség elhatározta, hogy sa­ját tapasztalatai alapján álla­pítja meg, mi történik Magyar- országon. Terjedelmes jegyzéket készítettek arról, hogy mit akar­nak látni Magyarországon és — hála a magyarok figyelmes vendégszeretetének — meg is volt minden alkalmuk, hogy megismerjék a magyar embere­ket munkájukban és szabadide­jükben egyaránt. Meggyőződtek róla, hogy a Magyar Népköz- társaság népe boldog és egysé­ges nemzet. A magyarok állan­dóan növekvő termelési tervek alapján dolgoznak és következe­tesen túlteljesítik a kitűzött ter­veket. — Láttuk a nép mindennapi életét Bámulattal láttuk, mennyi élelmiszer áll rendelkezésükre — hangsúlyozza a többi között a beszámoló — kiváló minőségben és nagy választékban. A ma­gyarok sokkal több húst és gyü­mölcsöt esznek, mint mi itt Angliában. Láttuk, hogy a ma­gyarországi életszínvonal már most is előnyösen állja ki az összehasonlítást az angolokéval. A magyar alkotmányt és poli­tikai intézményeket ismertetve, a beszámoló hangoztatja, hogy „ismét kénytelenek vagyunk gyö­keresen megváltoztatni egész eddigi elgondolásunkat, amellyel ellentétben megállapítottuk, hogy maga a nép kormányozza az or­szágot. A továbbiakban a gyermekek­ről írva megállapítja: — A legmélyebb és legmegin- dítóbb benyomást a gyermekek gyakoroltak ránk bámulatos ön­bizalmukkal, kölcsönös tiszte­lettel és szeretettel,, amely köz­tük és a felnőttek között áJlnn úóan megnyilvánul. Lépten-nyomon meggye '• 1 tünk róla. hogy a m-i-ver r'«> csak azt kíván’a. h" '■’* ' “. ' ■ In ■- * r» g <7/'},'■> ? fi ’ 1 rT ^7n vj' * n u 1 • '<• nJ dog. gazdag ország az élete.'! juk” — állapítja meg a jelentés, Andre Le Troquer lett a francia nemzet gyűlés új elnöke Párizs. (MTI) Mint az „AFP“ .közli, a francia nemzetgyűlési el- 'nökválasztás második fordulója is eredménytelenül végződött: egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget. A harmadik szavazásnál a szoci­alista Le Troquert választották meg a francia nemzetgyűlés el­nökévé. Le Troquer 300 szavaza­tot kapott, Pflimlin, az MRP je­löltje 251 szavazatot szerzett. A szerda reggeli párizsi sajtót élénken foglalkoztatja a francia nemzetgyűlés keddi ülése és Le Troquernek a nemzetgyűlés elnökévé történt megválasztása. A választást kommentálva, még a burzsoá lapok is kénytelenek elismerni, hogy ez a Francia Kommunista Párt elvitathatat­lan sikerét jelenti. A L’Humanitében André Stil I kiemeli, hogy a nemzetgyűlés elnökének megválasztása jelen­tős siker, mert elzárta az utat az „európai hadsereg” hívei előtt. Andre Stil megállapítja: teA kommunisták szavazatait élvező jelölt sikere más szempontból is jelentős. André Le Troquer megválasztása konkrét módon bizonyítja, hogy most a nemzet­gyűlésben más többségre is le­hetőség nyílt Laniel többségén kívül. Ma már tehát senkisem hivat­kozhat >arra, hogy lehetetlen új többséget összehozni.” A „Liberation” ezeket írja: Le Troquernek a nemzetgyű- lé elnökévé történt megválasztá­sa az „európai hadsei’eg” összes ellenfeleinek nagy sikerét jelenti. A cél lényegében az volt, hogy elzárják az utat Pflimlin előtt, megakadályozzák ezt a kleriká­list, az „európai hadseregnek” ezt az odaadó hívét abban, hogy Eduard Harriot utódjává váljék. Bukását mindazok meg fogják érezni, akik Washigtonban, Bonn­ban és Párizsban abban a h't ben ringatták magukat, hogy el­némíthatják a francia közvéle­ményt és parlamentet. Tézisek Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordu­lója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által jóváhagyott té­ziseket adtak ki. A tézisek be­vezető része hangsúlyozza: „Uk­rajna Oroszországgal való újra­egyesítésének 300. évfordulója kiemelkedő történelmi esemény, s nemcsak az ukrán és az orosz nép, hanem a Szovjetunió va­lamennyi népének nagy ünne­pe*1, — majd ezeket mondja: „Az ukrán nép azáltal, hogy sor­sát örökre összefűzte a testven orosz néppel, kiszabadította ma­gát az idegen iga alól, biztosí­totta saját nemzeti fejlődésének lehetőségét. Ugyanakkor Ukraj­na újraegyesítése Oroszországgal sokban elősegítette az orosz ál­lam megerősödését és nemzet­közi tekintélyének emelkedését.'1 A tézisek az elmúlt 300 esz­tendő történelmi elemzését ad­ják, foglalkoznak a két nép kö­zös küzdelmeivel, harcaival. A 11. tézis a XIX. század végének és a XX. század elejének ese­ményeivel foglalkozik. Ebben az időszakban a világ forradalmi mozgalmának középpontja Oroszországba helyeződött át. Lenin 1895-ben Pétervárott „Harci Szövetség a Munkásosz­tály Felszabadítására“ néven egy szervezetbe tömörítette a pétervári marxista munkáskö­röket, amely az oroszországi for­radalmi munkáspárt első csírája volt. Ez a szövetség nagy befo­lyást gyakorolt Ukrajna forra­dalmi mozgalmára. Hasonló szö­vetségek alakultak Jekatyerlno- szlavban, Kievben és más vá­rosokban, — sztrájkokat vezet­tek, végrehajtották az áttérést a tőmegagitációra, egyesítették a szocializmust a munkásmozga­lommal. Elérkezett az ukrán nép Is az új élet hajnalára. jubileumi ülésszakok Ukrajna és Oroszország airaegresilésénsk 300. évfordulóján Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évforduló­jával kapcsolatban az OSzSzSzK. Legfelső Tanácsának Elnöksége elhatározta, hogy 1954. májusában a Legfelső Tanács jubileumi ülés­szakot tart, amelyen a nevezetes eseménnyel foglalkozik. Az Ukrán SzSzK. Legfelső Ta­nácsának Elnöksége határozatot hozott, amelynek értelmében 1954. májusában megtartják az Ukrán SzSzK. Legfelső Tanácsa Ukrajna Oroszországgal való újraegyesíté­sének 300. évfordulójával foglal­kozó jubileumi ülésszakát. Ä Szovjetunióban járt mfivészküldötlség beszámolója A Szovjetunióban járt mű­vészküldöttség tagjai szerdán délelőtt Budapesten a Magyar- Szovjet Társaság országos köz­pontjának székházában sajtófo­gadáson számoltak be élményeik­ről. A küldöttség vezetője, Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerzőnk bevezetőben ismertette a kül­döttség útját. Elmondta, hogy az együttes — amelynek tagjai vol­tak: Székely Mihály Kossuth- díjas kiváló művész, Csinádi Dó­ra és Fülöp Viktor, az Operaház szólótáncosai, a Tátrai-vonósné­gyes, továbbá Hajdú István zon­goraművész —- összesen 10 al­kalommal szerepelt. A küldöttség vezetője méltatta az együttes tagjainak kiváló szerepléseit, s a többi között eze­ket mondotta: Amerre jártunk, mindenütt őszinte, mély szeretettel és ba­rátsággal fogadtak bennünket. A zenei élmények ismertetése után Kadosa Pál azokról a ma­radandó benyomásokról szólt, amelyeket Moszkva, Leningrad és Gorkij város nevezetességei­nek megtekintése hagyott ben­nük. Nemzeftözi események néhány sorban. Németország Szocialista Egység­pártja kedd estére népgyűléseket hívott össze Nyugat-Berlin három munkásnegyedében. A népgyűlé­sek egyetlen napirendi pontja Né­metország Szocialista Egységpárt­ja egy-egy városi képviselőtestü­leti tagjának beszámolója lett volna, ezzel a címmel: „Változ­tassuk Berlint a béke városává!1* Nyugat-Berlin reakciós városi szenátusa, amely engedélyezte a Stahlhelm fasiszta katonaszövet­ség január l?-re kitűzött összejö­vetelét, betiltotta Németország Szocialista Egységpártjának nyu- gatberlini népgyűléseit. A tervezett népgyűlések szín­helyén kedden este, a betiltó vég­zés ellenére, hatalmas tömeg se­reglett össze és szenvedélyesen j tüntetett az Adenauer-kormány és a nyugatberlini Schreiber-sze- nátus provokáló militarista poli­tikája és terrormódszerei ellen. A tüntetőket mindhárom helyen erős rendőrosztagok támadták meg. A rendőrség három tűnte- i 'ót letartóztatott. Stuttgartban január 10-én a la- s-í.g közvetlen szavazással új V>.*n - tort vá’s«z«rtt. A m st kön'1-1' -,1: • Voól ki- I Goik hogv Nérr-t ország K'irimu- 1 nista Pártjának jelöltje, Rudolf Kohl, BadenAvürttenberg tarto­mányi kormányának volt munka­ügyi minisztere, a szavazatok 13.3 százalékát kapta meg. Eszerint Németország Kommunista Pártjá­ra Stuttgartban január 10-én két- szerannyian szavaztak, mint a szeptember 6-í parlamenti válasz­tásokon. Stuttgart főpolgármesterévé vi­szonylagos többséggel, a leadott szavazatok 33 százalékával, dr. Klett-et, Adenauer bizalmasát vá­lasztották meg, akit a szociálde­mokrata párt jobboldali vezetői is támogattak. * A „Handelsblatt'1 című nyugat­németországi lap közli, hogy ja­nuár 2-án az I. G. Farbenindustrie konszern maalonübbi „Chemische Werke Nüls A. G.“ nevű üzemé­ben több erős robbanás történt. A lap azt írja, hogy a robbaná­sok oka „állítólag acetilénbomlás'1 volt. A robbanások következtében több munkás súlyosan megsebe­sült. A kár tízmillió márka. Amint már ismeretes, 1948-ban nagyerejű robbanás történt az I. G. Farbenindustrie ludwigshafeni üzemében. A német demokratikus lapok akkoriban utaltak arra, hogy az eset robbanóanyaggyár­tással kapcsolatos. 1.95. , CSÜTÖRTÖK

Next

/
Thumbnails
Contents