Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
6 NÉPLAP 1954 JANUÁR 10, VASARNAP *4 Qipeimekeknek, úttörőknek A tű társai SZÜLŐK ISKOLÁJA Többen fordultait hozzánk olyan kérdéssel: hogyan segítsék a gyermeket abban, hogy folyékonyan olvasson? Válaszolunk: leghelyesebb, ha az olvasást minél többet gyakoroljuk a gyermekkel és gyakoroltatjuk. Először szótagolva olvasson a gyermek egy szót, aztán ugyanazt a szót folyamatosan. így haladjunk végig az egész ■mondaton. Utána az egész mondatot ismét folyamatosan olvassuk végig közösen. így a szótagolás alkalmával megismerkedett szóval a másodszori, harmadszori olvasásra könnyebben olvas a gyermek folyékonyan. Bár nehezen megy még így az olvasás, legyünk a gyermekhez türelmesek. Semmiesetre sem szabad azt mondani a gyermeknek, ha nem megy kedvünk szerint az olvasás: „Fiam, olyan buta vagy, hogy nem érdemes veled foglalkozni. Nem értem, hogy van türelme a tanítónődnek veled Szappanfőzés bajlódni“, — mert ez elveszi a gyermek kedvét egyrészt, másrészt elveszi önbizalmát is. Ezért válik sokszor félszeggé, bátortalanná a gyermek. Ha csak egy kicsit jót is látunk olvasása javulásában, dicsérjük meg. Ezzel növeljük önbizalmát és egyre inkább azon igyekszik majd, hogy megtanuljon jól olvasni. Helyes, ha testvérek, vagy a szomszédok között csinálunk egy kis házi versenyt. SZENTESI MAGDA Tegyünk egy üstbe 16 liter esővizet, öntsünk bele 2 és fél kg. zs.'rszódát. A szódával együtt a zsiradékot is tegyük bele a hidegvízbe. A szappanhoz való zsiradék lehet akármiféle, a háznál összegyűlt és egyébre hasznavehetetlen zsíranyag, kövér húsrészek, avastepertő. Az így összegyűlt zsírhoz okvetlenül kell faggyút is venni, annyit, hogy egy negyedrésze a szappan anyagának tiszta faggyú legyen, mert különben a szappan sem elég tiszta, sem elég szilárd nem lesz. A 16 liter szódásvízbe tegyünk 7 kg. zsiradékot, ezeket az anyagokat összeelegyítve, tegyük az üstöt (vagy nagyfazekat) lángtűzre és csendesen főzzük fel, folytonosan kavargatva; egy per- c:g sem szabad a kavarást abbahagyni két teljes órán át, mert különben mind kifut a szappan, minthogy a szappanos rész a tetejére száll főzés közben. Mikor készen van, a lúg ki-kibuggyan a szappan közül, ha ezt látjuk, akkor egy asztalfiókot terítsünk be vastag vászonruhával és a fiók üregébe, a ruhára szedjük ki a forró szappant fakanállal, vigyázva, hogy a barna és az alul levő lúgból ne szedjünk a szappan közé. A szappan kiszedését gyorsan kell elvégezni, mert hamar meghűl és akkor nem lehet szépen elsimítani. Egy éjszakán át hagyjuk a fiókban és azután kiboríthatjuk. Vagdaljuk fel azonnal darabokra vékony dróttal, mert ha kiszárad, nem lehet könnyen elvágni. RECEPTEK Libazsíros sütemény: Tegyünk deszkára fél kg. lisztet és elegyítsük jól össze két deci libazsírral. A zsíros tisztbe tegyünk 5 kanálnyi cukorport, két deci apróra tört diót, 5 kanál jó ó-bort, kevés sót és annyi hideg vizet, hogy a tészta, miután összegyúrtuk, ke- ményecske legyen. Nyújtsuk el ujjnyi vastagságúra, vagdaljuk csinos rézsútos kockákba, hintsük be felül porcukortól, azután tegyük egyenlő, de nem igen gyors tűznél sütőbe. Mikor kisíié pirulni kezd, vegyük ki. Citromjég tortákra: Tegyünk tálba 4 kanál finomra megtört és szitált cukorport, cseppentsünk bele lassankint egy egész citromnak a levét, természetesen fakanállal folytonosan kavarni kell e citromleves cukrot egészen addig, amíg a keverék sűrű, kemény habbá nem váiik. Azután rákenjük a tortára és gyenge meleg sütőben lassan megszárítjuk. Hasznos tanácsok A le&fcöbb jszobaaióvény a. túlöntp- zés. v.ub’v rendszertelen öntözés következtében nueztul ei. Különösen káros a túlöntözés ka írethúléssel .iár együtt; ilyenkor szinte biztos a eyö- kérzet el rothadásai ffij&ffpnta egyszer kell öntözni a eóklevelű. dús gyö- kérzetű növényt ha meleg helyiségben tartjuk. A kielevelü. gyérebb gvö- kérzetü. vagy a nap-' víztartalmú növényeket elég két-háromnaponként öntözni meleg szobába Hideg szobában azonban egy. vagy kétheti alapos megöntözéa is elegendő. * Az ablaküveget legkónyebben benzinnel tisztíthatjuk. A piszkos üveget a portói előbb megtorolj ük. aztán benzines ruhával jól lemossua Majd száraz ruhával (nem újságpapírral) átdörzsöljük. Előnye a benzinnel való tisztításnak, hogy gyorsabban elkészülünk és az üveget sem karcoljuk össze a papírral meg a tolvaj Egyszer volt egy asszonynak egy varrótűje, de nem varrt vele, elküldte utazni. A varrótű találkozott egy kis kakaskával. Kérdezte a kakaska: — Hová mégy, te varrótű? — Megyek Hetedhét ország ellen, mivel hogy egy asszony varrótűje voltam, s nem varrt velem, hanem elküldött utazni. Mondja a kakaska: — Nahát, menjünk együtt. Amint mennek, mendegéinek, találkoznak egy kiskutyával. A kiskutya azt kerdezte a kakastól: — Hová mégy, te kiskakas? — Megyek Hetedhét országra, mert egy asszonynak a kakasa voltam, s örökké csipkedtem, s nem kellettem tovább. Hát te, kicsi kutya, merre indultál? — Hát én mindenkit megharaptam, s elcsapott a gazdám. — Nohát, menjünk együtt. Mennek, mendegéinek, találnak egy kost. Kérdi a kiskutya: — Merre mégy, te vén kos? Azt mondja a kos: — Megyek Hetedhét országra, mert egy gazdának a kosa voltam, űrökké duíküdtem, s elcsaptak. Mennek, mendegéinek tovább, s találnak egy rákot. Kérdi a kos: — Hová mégy, te rák? Azt mondja a rák: — Megyek Hetedhét országra, mert a vízben a halacskákat mind megfogtam, s nem kellettem tovább. Mennek, mendegéinek, s találnak egy lovat. Azt kérdi a ló: — Hová mentek, te kiskakas? — Megyünk Hetedhét ország ellen, hogy keressünk egy szépj erdőt. Mennek, mendegéinek, s talál-j nak egy macskát. Az is velük ment. Mennek, mendegéinek, s elérnek egy szép erdőt, s benne egy iris házikót. Bekukucskálnak az ablakon, hát látják, begy ott egy sánta tolvaj alszik. Lassan mind bemennek. A macska bement a tűzhely aiá. A kakas felült a polcra. A rák beült a mosdótálba. A tű beleszúródott a ken- dobé. A kutya kiült a trágya-! dombra. A kos elment a kertkapu mellé. A ló elment a kapuba. Egyszer felkelt a tolvaj, ment a tüzet megigazítani. A macska megkarmolta. Fut a mosdótálhoz; bogy a vért lemossa. A rák jól orroncsípte. Fut hamar a polchoz,’ bogy a tükröt levegye, nézze meg magát benne. A kakas az egyik szemét kivágta. Azt mondja a tolvaj: — Már most mit csináljak? Tán kifutok az ajtón! Amint ki akart futni, a sánta lábát a kutya megmarta. Mármost merre tekeredjék? Fut hamar a kertbe. A kos jól megdöfi. Fut hamar ki a kapun. A ló úgy megrúgta, hogy a futó tolvaj mindjárt meghalt. Akkor mind bementek, mindent megettek, még a házat is felverd ték, s máig is élnek, ha meg nem haltak. A «KITAGADÓ TTAK“ 99 „A nyírbátori Petöji tér int lősz öveh.ezelkezet tagja voltam. Mikor beléptem, minden gazdasági felszerelésem bevittem. Most, hogy kiléptem, a terme.őszuveikezet az ekémet visszatartotta, bár nem volt rá szükségük. Most itt vagyok eke nélkül, nincs mivel szán. tanom.'’ • EZT IRTA TÖBBEK KÖZÖTT a sucikeszioségnek címzett levelűben Vonza uatius. tizeiiuuSZi jsu• gdnk a járási tanács mezugaz- Uasugi Ujiiaij at Kui te meg Vum.a viánus sereimének kivizsgálására es orvoslására. A járási tanács azonban mindedéiig nem tett semmi érdemlegeset eouen az ügyben. Annál nagyobb hma ez, meu Vonza János esete nem egyeuuii Ny iioátorban. 'Megyemt termelőszövetkezete. sok hibával küzdöttek az elmúlt evoen, ameiyek számos szövetkezeti tag kedvet eiveuck a ítoZu^ gazdálkodástól. Pártunk és kormányunk határozatai, a kedvezmények egész sora máris nagy segítséget nyújtott a szövetkezetek felvirágoztatásához. Ezt azonban még sok kilépő termelőszövetkezeti tag nem látja, és nem is igen beszélnek azokról velük. A termélőszövelkezetból kiiépu dolgozó parasztnak ezer meg ezer problémával kell megküzdeni. A főidet szántani, trágyázni keli, vetni a magot. Az ekébe azonban jószág, a jószágnak pedig takarmány kell. Ami eddig nem je- ■ entelt au.on g 'doc s...i..udrn, beadás, az adófizetés és más egyéb, most már személyes problémájukká vált. A kilépő tagok is termelni akarnak, és nem akárhogy. Élni szeretnének a lehetőségekkel és bő teimést akarnak elérni. így van ezzel Vonza János is. Tervezgeti, hogy mit hová vet. Még a télen trágyát hord a * földre, hogy jó zsíros legyen. — Mihelyt az idő engedi, megkezdi a szántást, korán akarja verni a tavasziakat. Mindez azonban még csak terv. Nincs mit az ekébe íogni, de még az ekéjét is visz- szatartotta a termelőszövetkezet. — Az ekém biztosan vis zakapom. Arra nincs szükségük, hiszen nyáron se használták, mert jobb ekék is voltak, különben is csak a fele van kaizeive. — így biztatta magát Vonza 'János, azonban csalódott. Nem kapta vissza az ekéjét sem. Vonza nagyon mérges lett. — Úgy látszik azt akarják, hogy ne boldoguljunk —bosszankodott. — De kihez forduljak? — Kérdezte magától. A községi tanács jól ismerte az eke történetét, a járási tanács is tudott róla. A pártszervezet sem törődött azzal, mi történik a szövetkezeti tagok és a kilépők között. Akkor fogott ceruzát és papírt Vonza János, hogy megírja sérelmét a szerkesztőségnek. A LEVEL IRÖJANAK igaza van. Az ekéjére valóban nincs szüksége a termelőszövetkezetnek, de annál nagyobb szüksége van Vonza Jánosnak. A termelő- szövetkezetnek nem szabad dacból visszatartani azokat a termelőeszközöket, vagy jószágokat, melyre nincs szüksége. A Petőfi termelőszövetkezetben azonban máskép képzelik el. — Ha kiléptél, tudj rá! Ha ezt akartad, hát kínlódj! Kiléptél, nincs szavad! iLrV Gok^OLJAK és így is cselekszenek. A szövetkezet elnöke meg a Kilépők Köszönését sem igen logadja, de tovább megy ennél. Van egy tábla lóid, szoio es gyümölcsös. A termelőszövetkezetnek nincs szüksége erre és mégis J. Makrai Aloe*!, a Petői, termelőszövetkezet elnöke, így fe- iiekeuett a kilépőkkel: „Ha nya- kigérő gaz terem, akkor sem lesz a tietek.“ Hasonlóan viselkedett a jószágok visszaadásánál is. A bizottság úgy határozott: vissza kell auni Hatvani Pál tehenét, de az elnök azt mondta: „Azért se! ’ Nagy Beia elment a zarszam- adási közgyűlésre. Sokan elmentek vele együtt. a. kilépők közül,, de elküldték őket. Nagy Béiaott maradt. Nagyon érdekelte a szövetkezet ügye. Azon gondolkozott visszamenjen-e a termelőszövetkezetbe. Sokan gondolkoztak így a kilépők kozott. Nagy Béiu ottmaradt vacsorára is. A szövetkezetiek már elkezdtek koc- cintgatni. 0 is odakívánkozott közéjük. Megkérte az egyik szomszédját: — Hozzál már nekem is egy pohár bort. — Te nem érdemied meg — volt a, válasz. Nagy Béla úgy merít el akkor az este, mint akit leforráztak. Többen voltak a kilépők között, akiket érdekelt a szövetkezet zárszámadása, a szövetkezet jövőévi terve. Elmentek az irodába. — Semmi közötök a mi dolgainkhoz — ezekkel a szavakkal tessékelték ki őket. így nőtt az ellentét, nőtt a válaszfal a bentmaradt tagok és a kilépők között. Nem csoda,^hogy hetek óta egy kilépő tag sem kérte visszavételét a termelőszövetkezetbe. * A VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZETBEN is voltak ellentétek a kezdetben. A tagok közül többen azt tartották, mint a Petőii-beliek:----Be se engedjétek az irodába a kilépőket! Az üzemi pártszervezet, a termelőszövetkezet vezetosege és a .ágon töDosege azonban meggyőzte a többi tagokat, hogy helytelen ellenségnek nézni a kilépőket, — Ne feledjétek elvtársak — mondta egy-egy beszélgetés alkalmával Szilagyi Gyula, a termelőszövetkezet elnöke, — hogy ti, is vonatok egyéni gazdák. Hát ti ellenségek voltatok akkor: Vagy talán ti nem gondoltatok sohasem arra, hogy kiléptek a termelőszövetkezetből? Pernze, most eszetekbe sem jut, mert beláttátok, hogy nem érdemes letérni a szövetkezeti újról. Ok is belátják lehet hogy holnap, vagy holnapután, vagy később, hogy helytelenül cselekedtek és visszajönnek, vagy új termelőszövetkezetet alakítanak. Azt is elfelejtettétek, hogy évekig együtt küzdöttünk velük a nehézségekkel, s most eldobnátok őket?! Kiléptek? Rendben van. Megpróbálják ismét egyénileg. Akkor is segíteni kell őket. Helyre is állt a jóviszony. A kilépők közül többen eljártak a gyűlésekre, az irodába. Megismerték a zárszámadást, a szövetkezet jövő évi tervét és egyszer Dobránszki Miklós, Pap Sándor, Harcsa András középparasztok és még öt dolgozó paraszt azt mondták: „Hagy dolgozzunk továbbra is közöttetek, vegyetek vissza bennünket a termelőszövetkezetbe.” • A PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZET elnöke és párttitkára mh már elismerik hibáikat. Megígér-Í lék, hogy megbeszélik a tagokkal és haladéktalanul orvosolják a kilépettek sérelmeit. Visszaadják Vonza János ekéjét, és mindazo- kát a gazdasági felszereléseket* amelyekre a termelőszövetkezet; nek nincs szüksége. A Petőfi termelő zövetkezet ve-! zetői és tagjai helyesen fognak cselekedni. így kell cselekedni és akkor hamar ledől a válaszfalj mely a Petőfi termelőszövetke-j zet tagjai és a kilépők között vanj Nem mehetünk el szó nélkül a! járási és községi tanács, valamint] a pártbizottság nemtörődöm, fe-j lelőtlen magatartása mellett. Bár tudtak arról az egészségtelen* rossz viszonyról, amely a bennmaradó és a kilépő tagok között alakult ki, még sem nyújtottak! segítséget a szövetkezetnek e hiJ ba kijavításához. Vakon mennek el a kilépett tagokkal szemben elkövetett visszaélések mellett* ahelyett, hogy segítséget nyújtanád nak azok orvoslásához és megteremtenék számukra a biztonságos, nyugodt gazdálkodás feltétem leit. Ugyanakkor nem magyarázd zák meg azoknak a kilépőknek, akik jogtalan követelésekkel lépnek fel, hogy azok ellentétesek a fennálló törvényes rendelkezésekkel. Gyors fordulatot kell teremteni ezen a téren a nyírbátori vezetőknek, hogy területükön is| maradéktalanul érvényesüljön á párt és minisztertanács határozata. Termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok egyaránt minden lehetőség felhasználásával harcolhassanak a bő termésért, dolgozó népünk j'obb ellátásának biztosításáért. Kolozsi Dezső.
