Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
H'H JANUAR id, VASÁRNAP HÍPiAE A silótakarmány felhasználása A siló megtöltése és lezárása irtán az erjedési folyamatok általában 3—4 hét elteltével végbemennek. Ezután még néhány hétig pihentessük a takarmányt. A silózás befejezése után 6 héttel érdemes felbontani a gödröket. Ha korábban kezdjük meg a silózott takarmányok etetését, az a jószágnak megárthat, étrendi zavarokat, felfúvódást, hasmenést idézhet elő. A siló felbontásakor a földet és a földdel szennyezett, vagy romlott takarmányréteget gondosan távolítsuk el, hogy a felhasználásra kerülő silózott takarmánnyal ne keveredhessen. A kibontás után az első teendő az legyen, hogy vizsgáljuk meg körültekintően a takarmányt. A jó minőségű silótakarmánynak enyhe gyümölcsillattal vegyes, kenyérkovászra emlékeztető szaga van. Ha egy csipetnyi ilyen silótakarmányt ujjaink között eldörzsölünk, a szag jellege nem változik és a szag gyorsan eltűnik ujjainkról. A rosszul silózott takarmány a kevés tejsav képződéstől nem elég savanyú, a vajsavat tartalmazó romlott takarmánynak pedig maró, trágyaszerű szaga van. Ha ilyen silótakarmányt ujjaink között szétdörzsölünk, a szaga sokáig megmarad ujjainkon. A kibontott silóból mindig csak egy napra szükséges mennyiséget vegyünk ki egyszerre. A közönséges hengeralakú silókból vízszintes rétegben szedjük ki a takarmányt. Az ároksilót, pedig az egyik végén kezdjük meg és szakaszosan haladjunk. Tehát ne takarjuk ki egyszerre az egész ároksilót, hanem csak azt a végét, ahol a kiszedést kezdjük. A hengeralakú silókból télen egyszerre legalább 5 cm. vastag öszszepréselt takarmányt vegyünk ki. Ha ez sok, osszuk ketté és egyik nap a takarmány egyik feléből, másik nap a másik feléből vegyünk ki legalább 5 cm-es réteget. Az 5 cm-nél vékonyabb rétegek felhasználása esetén a takarmány sokat érintkezik a levegővel, ezáltal bomlási és romlási folyamatok indulnak meg. Nem szabad a silófalak mentén a takarmányból lejtős lejáratot hagyni és azt akkor etetni, ha a takarmány főtömege már elfogyott, mert addigra a meghagyott lejáró elromlik. Amint kivettük a szükséges napi mennyiséget, a silóban maradt takarmányt azonnal borítsuk le szalmával, vagy kukoricaszárral, így védjük a fagytól, csapadéktól. A megfagyott silótakarmányt csak a felengedés után lehet etetni, de akkor minél előbb kerüljön az állatok elé, mert a felengedés után sokkal gyorsaboan romlik, mint megfagyás nélkül. Az etetésre kiszedett silótakarmányt ne az istállóban készítsük elő, hanem a takarmány- kamrában, vagy más helyiségben, nehogy attól a tej szagot kapjon. Mint tudjuk, a tej mindenféle szagot felvesz. Ezért silótakarmányt fejés előtt ne etessünk, hanem csak a fejés befejezése után, hogy az istálló levegője se legyen silószagú. A jászlakat is jól t ki kell tisztítani a silótakarmány maradványoktól és időnként tiszta vízzel le kell mosni. Nem helyes a silótakarmányt a szabadban sem tartani, mert akkor télen fagyos lesz. Amíg etetésre kerül a silózott takarmány, egy halomban tartsuk ne pedig vékony rétegben, mert akkor sokat levegőzik. Ha a takarmánykamrában az 1 napi szükségletnél többet, 2—3 napra való silótakarmányt kell előkészíteni, akkor pelyvával takarjuk be, hogy megakadályozzuk a káros tápanyagbomlást. Nagyon vigyázzunk, hogy csak romlatlan takarmányt adjunk állatainknak. Megtörténhet, hogy az első alkalommal a jószág a silózott takarmányhoz hozzá sem nyúl. Ebben az esetben a megszokott takarmányok közé keverjünk egy keveset, míg meg nem szokják az állatok magában is a silót. Nagy jelentősége van a silótakarmányok téli etetésének, azonban ne gondoljuk, hogy észszerű az állatokat csupán silótakarmánnyal etetni. A siló adagolása mellett szénát és abrakot is kell etetni. A különféle takarmányok etetésénél is sorrendet kell tartani, így a tehenekkel előbb abrakot, utána silótakarmányt, végül pedig szénát és szalmát kell etetni. A silózott takarmányt elsősorban a kifejlődött szarvasmarhákkal (tehén, ökör) etessük. A napi adag legyen a szarvasmarha élősúlyának 5—6 százaléka, vagyis 15—30 kiló. Növendék szarvas- marhával csak 4—5 hónapos korától kezdve etethetünk silótakarmányt, természetesen arányosan kisebb adagolásban. Tenyészbikának napi öt kilónál többet ne adjunk. Silózott takarmányt juhokkal is etethetünk, körülbelül két kilót darabonként. Lovak etetésére csak kifogástalan minőségű silót adjunk. A lovak adagja 5—6 kiló, de a nagy súlyú hidegvérű lovakkal 15—20 kilót is etethetünk. A sertésekkel minőségi silótakarmány hiányában korlátozott adagokban siló- kukoricát is etethetünk, azonban kívánatos, hogy fehérjetartalmú abrakkal egészítsük ki. Márkus József, íőállattenyésztő. Képek a haikányi állami gazdaság tehenészetéből A múlt évben épült világos, 96 férőhelyes istállóban csendben pihennek a tehenek. Az egyes etetések közötti időben igen fontos, hogy a tehenek nyugalmát ne zavarja semmi. A balkányi állami gazdaságban erre vigyáznak is Ez is hozzájárult eddigi szép eredményeikhez és ez a gondosság segíteni fogja őket vállalásuk elérésében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvitatása után a tehenészet dolgozói azt vállalták, hogy 1954-ben 3000 literes tehenenkénti fejésátlagot érnek eU Hogyan értünk el homokon hat mázsa helyett huszonhat mázsa rozstermést "Összeállította: Wesísik Viimos KossulMíjas tudós kísérletei nyomán Csapó Imre tudományos munkatárs (Befejező rész) A gazdaságban évek óta alkalmazzák a háromszori fejést. Ké-> pünkön Balogh Sándor fejőgulyás látható, amint a „Böske” nevű tehenet a déli fejésre készíti elő — a tőgymasszázst végzi. Itt minden tehenet egyedileg takarmányoznak. Ezt már az építkezésnél is figyelembe vették — a választó rácsok a képen is lát-* hatók. Az egyedi takarmányozást a tehenek meg is hálálják. A „Böske” ellés után hathónapon keresztül napi 25—26 liter tejet ad, az évi hozama eléri az 5000 litert. rozsnak csak az 1953-as évi átlagtermése van, mert ez a szakasz csak 1953-ban szerepelt a vetésforgóban): 3 éves átlag 1953. évi termés 115 q zöldtakarm. 117 mázsa 28 mázsa 58 mázsa 72 mázsa 169 mázsa 16 mázsa szem 26 mázsa 41 mázsa 156 mázsa----- 22 mázsa két és fél 5 mázsa 90 17.50 szem 21 je a talaj felületén maradjon. Ilyen módon kapunk egy zöldes avartakarót, amely egyenletesen eloszlik a talaj felületén és az egész táblán nagyszerűen megfogja a futóhomokot az áprilisi és a május havi szélviharok alkalmával. A rozs kikapálása foga- tos kapával is végbemehet, ennélfogva a nagyüzemekben is minden nehézség nélkül végrehajtható. Ez a módszer a lehető legjobb homokkötési művelet a kényes természetű kerti és ipari növények alá. Ennélfogva ezt a homokkötésű módszert minden nagyüzemnek lehet ajánlani, igen jól bevált és semmi mással nem pótolható. A beruházás aránylag nem nagy. mert kát. holdankint 40—50 kilogramm rozsmaggal megoldható. Az édesesillagfürt magterméseredményei azért mutatnak hároméves átlagban olyan keveset, mert 1950. évben a hosszantartó aszály miatt kisült és így ebben az évben sem mint takarmány, sem mint mag nem hozott számottevő termést. Az édescsillag- fürt nem is tűri olyan jól az időjárás viszontagságait, mint a keserű. Ezért igyekszünk a mag- csillagfürtnek ebben a forgóban már jó előveteményt biztosítani rozzsal, ami után már a következő években egész biztosan sokkal nagyobb terméseredmény lesz majd elérhető. A rozs terméseredményeiről még a kimagasló eredmények ellenére is figyelembe kell venni, hogy 1951. évben a június havi jégverés következtében 40 százalékos kárt szenvedett és mindennek ellenére, mégis 15 mázsa szemtermést adott kát. holdankint. Burgonyánál szintén meglátszik a jégverésokozta nagy kár a hároméves terméseredményeknél, de már az 1953. évi termés az eddigi legmagasabb mennyiséget mutatja, ami futóhomokon eddig elérhető volt. Végül összehasonlítva a parlagforgó eredményeivel ezen forgónak a terméseredményeit, világosan mutatja az okszerű talajművelést és homokíogás eredményeit, mert az első forgóban csupán hat, és ebben a forgóban már 26 mázsás kát. holdankinti termést értünk el rozsból és ezenkívül homokunk teljes termőerőben van, úgyhogy még további magasabb terméseredményekre is kilátásaink vannak. A legutóbb ismertetett hétsza- j kaszos vetésforgó hároméves átlaga a következő volt. (A táblázatban a burgonya után következő I Takarmányrozs Másodterményű édes csillagfürt szálastakarmánynak Görögdinnye Rozs, magnak Rurgonya Rozs magnak Édesesillagfürt, magnak Rozs magnak Mint a fenti terméseredményekből látszik, a talajerőutánpótlás hatása különösen a kimagasló rozs terméseredményeknél mutatkozik. A görögdinnye helyett minden üzemegység olyan ipari növényt termelhet, ami megfelel adottságaiknak. Például dohány, vöröshagyma, paradicsom stb. Kísérleteink eredményeképpen különösen ajánlhatjuk, hogy a futóhomok megkötése miatt a görögdinnye előtt lévő édesesillagfürt lekaszálása után szakszerűen készítsük elő a talajt rozs alá és a rozsot október elején vessük el, de csak ritkára, úgyhogy kát. holdankint 45 kilogramm mag essen. A következő tavasszal ebbe a ritka rozsvetésbe készítsük el a dinnyefészkeket, március hó folyamán. Április hónap második feleben, mikor a rozs magassága elérte az egy arasznyit, akko" kikapáljuk. A zöld rozsot azonban nem szabad bekapálni, hanem csak kikapálni, úgy, hogy a zöldA haikányi állami gazdaságban nagy gondot fordítanak az „utánpótlásra” is. Képünkön a kifutóban a téli napozást élvezik a borjúk. Ahhoz, hogy szilárdfelépítésű, egészséges állatokat neveljünk, télen is szükség van a napozásra, friss levegőre és a rendszeres mozgásra. Mozik műsora Nyíregyháza, Béke-mozi: „Elveszett melódiák”. Színes osztrák film. Nyíregyháza, Dózsa-mozi: „Kiskrajcár”. Színes magyar játékfilm. Demecseri-mozi: „Fehér homály”. Csengeri-mozi: „Kétkrajcár reménység”. Fehérgyarmati-mozi: „Lányok beleszólnak”. Kemecsei-mozi: ..Boldogság madara”. Kisvárdai-mozi: „Jó napot elefánt”. Mátészalkai-mozi: „Bátrak arénája”. Nagykállói-mozi: „Indiában”. Nyírbátori-mozi: ..Eladó lány”. Tiszalöki-mozi: „Forró szívek". Tiszavasvári-mozi: „Hajókkal a bástyák ellen”. Ujfehértói-mozi: „Angyallal nyaraltam”. Vásárosnaményi-mozi: ..Teli Vilmos”.
