Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 7. szám

NÉPLAP 1954 JANUAR 9, SZOMBAT A NYÍRSÉGI N övényolajipat'i Vállalat dolgozói megdöbbenve hallgatták, a vállalat vezetőnő be. számolóját. Olyan csend lett a zsúfolásig betöltött teremben mintha lélek sem l'tt volna ezen a termelési értekezleten. Pedig ott volt a vállalat valamennyi mun­kása. A bizalmiak gondoskodtak róla-, hogy együtt legyen az egész olajüzemi „nagy család” ezen a fontos megbeszélésen. Ferkó elvtársnö ott állt középen a piros drapériával borított asztal mellett és komoly tekintetét végig hordozta a széken ülő és a falnak támaszkodó dolgozókon, ő mondta ki az előbb a lesújtó hirt: 535 má­zsa étolajpréseléssel maradt el az üzem. Fedor János gépész alatt nyikorgóit a szék. Aztán mások is megmozdullak. Nem• értették, mi. ért nem folytatja tovább a beszá­molót a vállalatvezetönő. Ha, pedig befejezte, amit mondani akart, ak­kor miért nem ült let Rövid, szü. net után azonban Ferkó elvtársnö tovább beszólt: — 5S5 mázsával kell többet ter­melni decemberben, ha nem akar­juk. hogy adóssággal menjünk öt az új gazdasági évre. Gondolkozza. nak ezen az elvtársak. MIUTÁN a vállalatvezetönő le­ült. Benkei József a ír. üzem ha­jaidén. emelkedett szólásra. Az öt. von év körüli ember felináultan mondta: — Régi »munkás vagyok a gyár­ban, de még nem értem meg olyan esztendőt, amikor adóssággal szil­vesztereztünk. El papunk marad, va, az igaz. ne miért? Mert a■ TI-es telepen magas a hajalási százalék. A gép nem, működik tökéletesen. És mi az eredmény? Kevés olajat nyertünk a métából. Leromlott- a fninősegi százalékunk. .4 maghaj nehezebben sült meg a pörkölöben. Észrevettük a hibát és most már ki kell javítani... Szomorú, hogy Vaus János rosszul viseli magát a váltómiiszakban — folytatta Bőn­kéi kis szünet után. — A napokban is észrevették a brigád dolgozói, hogy üresen járt a gép. ö meg nyugodtan aludt munkaidő alatt a présházban. Persze, hogy baj lett belőle; persze, hogy elmaradt a brigád. — Itt a köriilállókra né­zett, majd, folytatta: — Úgy nem lehet viselkedni, ahogy Tass János viselkedik! A dolgozó nőkkel is durván bánik. Mindig szidja őket. Azt mondom, ilyen ember nem kö­zénk való! — Igaza van, igaza ran! — hangzott a vélemény többfelöl is. VI«; V ELHATÁROZÁS — Végül azt javaslom, — fejez­te be hozzászólását az öreg Benkei, — hogy sürgősen javítsák ki a gé. pet, akkor még ráhúzunk” újévig. Igaz-e fiúk?... A7, I. TELEPEN dolgozó Mór- gósi Ferenc brigádvezető sza vak he. lyett inkább a tett embere. Most is röviden szólt: — Hány mázsával kellene töb­bet termelni műszakonként, hogy december végéig egyenesbe kerül­jünk? — A napi terven felül két és fél mázsát egy-egy műszaknak — fe­lelte Ferkémé. — Akkor én a brigád nevében megígérem, hogy műszakonként 4 mázsával többet termelünk és a magpogácsa olajtartalmát 10-röl 9.5 százalékra csökkentjük. Dániel József brigádvezető úgy felpattant a szóra helyéről, mintha megcsípték volna: — Ha Morgóéi Feriék 4 mázsát, akkor mi 5 mázsát préselünk ter­ven felül naponta. Dupla magpo. gácsa nem, %esz! A minőséget pedig 1 százalékkal megjavítjuk. ÍGY MENT EZ SORBA. A többi brigád is lelkes és értékes felajánlást tett. A II. telepről Bocs­kai Sándor fűtő azt vállalta., hogy kellő mennyiségű gőzt biztosít a préselölc számára. Földi András elvtárs párttitkár a csigaprés keze­lője, a magpogácsa olajtartalmú, nak ÍJ százalékos csökkentésére tett vállalást. Cserjés József hidrauli­kus préskezelő a 30 perces nyo- másidö szigorú betartását ígérte. 4~ I. telepen dolgozó brigádok pét. rosversenyt kezdtek a II. telep dol­gozóival. Pósa Lajos és Ceres Já­nos brigádja is párösrersenybe lé­pett. Ferkó elvtársnö megelégedett arccal nézett régig az üzem dolgo­zóin. Biztosra vette, hogy a dolgo­zók teljesitik is felajánlásukat és az 195S éri tervet sikeresen telje, siti <i vállalat. ' * A NOVEMBER 30-án megtar­tott termelési értekezleten - elha-ng. zott javaslatok után a JJfJAfzemben egy nap alatt kijavitoipik a ha- jalógépet és egyéb, a termelést se­gítő intézkedéseket tettek. Vass Jánost elvtóvolitottáik az üzemből, •mert nem változtatott magatartá­sán és bebizonyosodott róla, hogy hanyagságával, durvaságáral aka­dályozta a termelést, a brigádok szorgalmasan dolgoztak. A vállaló, sok teljesítéséért folyó munka ver. seriy eredményeit naponta- kiírták a versenytáblára. .1? eredmény sem maradt el. — Hallottátok fiúk? December 25-ig több mint 500 nulzsát törlesz­tettünk gz adósságból. — Ezt Dá­niel József újságolta, a brigád töb­bi tagjának, miközben kortyolgatta a forró teát. Együtt voltak mind a tizenhármán. Nem babonásak. Nem zavarja őket a munkában a „szerencsétlen!’ gzdrn. Igaz, nem elsők a, versenyben. Az I. telepen Pósáék vezetnek 117.3 százalékkal. A kettesen meg Kodáék. De ök sem sokkal ma­radtak mögöttük. A brigádvezető persze biztatja őket: — Nem ba j fiúk, leszünk mi még elsők is. Leszünk ml sztahanovis­ták is. Az egész brigád! Persze, ha ti is úgy akarjátok... — Na, gyerünk fiúk, folytassuk a mun­kát! — mondta, mivel a■ tea utolsó kortyát is megitták. De a kimon. dott szó még sokáig ott csengett fülükben: Leszünk mi még szta­hanovisták.” így született a nagy elhatározás. * A DECEMBER HAVI munka- versenyben az l. telepgu Dániel József brigádja érle el a legjobb eredményt. Átlagosan- 114.7 száza­lékot teljesített. Amikor ezt meg­tudta- a- brigád, elmentek a vállalat vezetői irodába. Megérdeklődték, hogy ff teljesítmény után hogy ala­kult a keresetük. Megelégedetten látták, hogy míg a If. telepen dol­gozó legjobb brigád csak 900 fo­rintot. ők 1100 forintot, kerestek. A vállalatvezető a jó munka■ elisme­réséül megdicsérte a Dániel-brigá- dot. De dicséret illette a többi dől. gozókat is. hiszen valamennyien hozzájárultak a nagyszerű ered­mény eléréséhez. A vállalat decem­ber bari tervét 103.2 százalékra, évi tervét pedig 100.0 százalékra teljesítette. —- Elvtársnö. kérdezni szeretnék valamit — szólt a brigádvezető s a p k áj rí t gy iíröge l ve. Ferkó el vtársnő bízta Ha Dániel Józsefet, hogy csak bátran mondja meg, mit akar. — Azt akarom,... azt akárom tudni, hogy hogyan lehet elérni a sztahanovista szintet? Vagyis, hogy lehetne a mi brigádunk sztaha.no. vista brigád? Ferkó elvtársnö szívében öröm­mel mosolyogva felelte: — Ha ezután is ilyen jó mun­kát régesnek és megtartják ezt az eredményüket, akkor április 4.re sztahanovisták lehetnek. Oros: András. Az egyéni termelőit is szívesen hőíneh szerződőst rosthender termelésére Az egyénileg dolgozó parasztok egyre többen győződnek meg ar­ról, hogy érdemes rostkendert termelni. A kedvező átvételi árak mellett jutányosán kapnak a ter­melők különféle textilárukat. A leszerződött terület másfélszerese mentesül a terménybeadás alól. Tudatában vannak a dolgozó pa­rasztok annak is, hogy több és olcsóbb textiláru csak úgy lesz az üzletekben, ha előbb a mező- gazdasággal foglalkozók megter­melik a nyersanyagot. Ura községben többek között Lengyel Sándor dolgozó paraszt egy holdra, Tvukod-Szalmaváros-i ban R. Nagy Sándor szintén egy holdra kötött termelési szerző-/ dést. Tyúkodon a Zsiros-tagbarl minden dolgozó paraszt szerzőt dött. A szerződési terv teljesíté-l sében azonban még igen sok a tennivaló. A csengeri járás 34, mátészalkai 33, a fehérgyarmati járás pedig 20 százalékra teljesí-! tette tervét. Mező Imre, termelési felügyelőd l'jsibh két tanfolyam iii«Ia3t agrár- szakemberek képzésére Az agrártudományi egyetem gödöllői részlegéhez tartozó má- riabesnyői diákotthonban ünne­pélyesen nyitotta meg Manninger G. Adolf, az egyetem agronómiái karának dékánja, tanszékvezető tanár, az agrárszakemberek to­vábbképzésére indított újabb két tanfolyamot. Az állattenyésztési továbbképző tanfolyamon a me­gyei és járási állattenyésztő állo­mások állattenyésztői, valamint törzskönyvvezetői vesznek részt; A növénytermelési tanfolyamod pedig a megyei és járási tanácsold mezőgazdasági osztályain dolgozd agronómusok, valamint állami gazdasági és gépállomási agronó-j musok kapnak továbbképzést. —1 Februárban és márciusban az agrártudományi egyetem kereté-1 ben újabb továbbképző tanfolyam mok kezdődnek. Jó kapcsolatot a dolgozók és a tanácsok között! Harcban a hide" eilen Soha nem állt talán szebb fel­adat helyi tanácsaink előtt, mint most: végrehajtani az új kor­tnányprogrammot. Dolgozó né­pünk sokat vár a tanácsoktól és ennek a várakozásnak mindenütt meg kell felelni. Városon és falun egyaránt figyelemmel kísérik a dolgozók a tanács munkáját, ja­vaslatokkal, tanácsokkal segítik tevékenységét és joggal elvárják, hogy a tanács figyelembevegye ezeket a javaslatokat. Nálunk, a kisvárdai járásban, a nyírkarászi tanács dicsekedhet leginkább azzal, hogy jó kapcso­latot alakított ki a dolgozókká1. Nyírkárászon is vannak panaszo­sok, ott is felkeresik a tanácsot ügyes-bajos dolgaikkal a falu jakói. És öröm a dolgozóknak, öröm a vezetőknek is, ha rövid időn belül megszűnik a panasz, mert a tanácson elintézték az ügyet. Meg kell viszont azt is állapí­tani, hogy a karászi példát nem követik minden községben. A sok példa közül megemlítek egyet- kettőt. Kertész Bertalan szabolcsveres- marti középparaszt sokat bete­geskedik mostanában. Ügveit-dol- gait nemigen tudja egyedül intéz­ni, és egyszer a tanács segítségét kérte. Nem volt valami nagy do­logról sző. Csupán annyiról, hogy hívják már fel telefonon az ál­latorvost, mert a lova egy hónap­ja beteg és semmi remény nincs arra, hogv házi kezelésben meg­gyógyuljon. Kertész Bertalan a tanácstit­kárnak adta elő panaszát. Azt várta, hogy a titkár a telefon- kagyló után nyúl és beszél az ál­latorvossal. De nem ez történt. A tanácstitkár ráförmedt Kertész Bertalanra: „Menjen a postára és telefonáljon onnan. Már két hete zaklat az állatorvosért. Ha stmv:- ra sürgős, hát menjen érte.*' Ugyanez a tanácstitkár a tava­szon bizonyára meg fogja köve­telni, hogy Kertész Bertalan is időben elvessen. De ha a ló el­pusztul, valószínű, hogy semmi sem lesz a korai vetésből. És ak­kor szégyelhetí magát a tanács- titkár elvtárs is! Van mit javítani Kisvárdán, a járási tanácson is. Az egészség­ügy! csoport munkájáról van szó. A szabolcsveresmarti községi ta­nács dobolás i hirdetményt kapott az egészségügyi csoporttól. A hir­detmény szövege szerint január 4-én. délelőtt 11 órakor kiérkezik a községbe egy gyermekgyógyász. Tehát akinek beteg gyermeke van. hozza el megvizsgálásra. A veresmarti dolgozók öröm­mel fogadták a segítséget, mivel a hirtelen beállt hideg idő sok gyermek egészségét megtá­madta. Délelőtt 11 órakor 15 asz- «zony várt az orvosra a tanács- házán. És mind a 15-en hiába vár­iak délután 5-ig. Ez a várakozás nem volt kellemes sem a dolgozó anyáknak, sem a gyermekeknek. Remélhető, hogy a járási tanács egészségügvi csoportjánál sem tartják kellemes dolognak és leg­közelebb kétszer is meggondolják, mielőtt órákat késnének az orvo­si vizitről. A jó és rossz tapasztalatok egyaránt arra intenek: nagyobb figyelmet kel! fordítani a dolgo­zókra, mindennapos gondjaikra. Enélkül nem lehet jól vezetni a községet. Éppen ezért változatlanul fon­tos feladat, hogy a tanácsok erő­sítsék kapcsolatukat a dolgo­zókkal. PRINCZ JÓZSEF, a kisvárdai jár. pártbizottság ágit. prop. titkára. Nagy munka folyik most a Zeljonij-szigeten, a sztálingrádi erőmű építkezési munkálatainak központjában. A szigetet magas homokgátak veszik körűi egy­részt a folyó felől, másrészt a szigetet átszelő Volga—Ahtu- binszk-i csatorna felől. A gátak védik a szigetet és az építkezést a Volga tavaszi áradatával szem­ben. A gát mentén kikötők, ra­kodóhelyek, anyagraktárak hú­zódnak. A szigeten lévő sűrű erdőn keresztül autóút vezet, el­készült a villanyvezeték, a cső­vezeték. Egy iszapvezeték mentén elju­tunk az 501 -es számú szívó-kot­rógép munkahelyére. A kotrógép legénységének vezetője Pavel Vasziljevics Malisev. a címljanszki építkezésről jött a szálingrádi építkezésre. Az építkezésen dol­gozó összes szívó-kotrógépkezelők között az 501-es szívókotrógép ke­zelői végzik a legjobb munkát. Hónapról-hónapra első helyen állnak a munkaversenyben. Je­lenleg az 501-es szívó-kotrógép hajózható csatorna számára tör utat a Volgától az alsó zsilipig. Szépen halad a munka, eddig másfél kilométer hosszú csatorna- útvonal készült el. Több éves barátság és közös j munka fűzi egymáshoz a szívó­kotrógép legénységét. A hidro- mechanikusok most elsősorban arra törekednek, hogy fokozzák a szívó-kotrógép óránkinti teljesít­ményét, amely a gyári norma szerint 500 köbméter. Ütszáz köb­méter föld alámosása egy óra alatt nem kevés, de ez az ered­mény nem elégíti ki Pavel Va­sziljevics Malisevet, a lankadat­lan újítót. Malisev most arra tö­rekszik, hogy egy óra alatt nem kevesebb, mint ezer köbméter földet — a norma kétszeresét — emeljenek ki. Ehhez az szüksé­ges, hogy megszüntessenek min­den gépállást és a gépkezelők és a gátépítés irányítói a legtelje­sebb összhangban dolgozzanak. Az 501-es kotrógép dolgozóinak javaslatára megalakult a hidro- mechanikusok és a gátépítés irá­nyítóinak első komplex brigádja. A brigád egyaránt felelős a szívó­kotrógép helyes kihasználásáért és a gátépítésért. Amióta meg­alakult a brigád, jobban megy a munka, nincs gépállás, a gép teljesítőképessége emelkedett. Csikorgó hideg van most a Volga mentén, gyakoriak a hó­fúvások. Az időjárás nehezíti a munkát, de a hidromechanikusok nem adják meg magukat. Tavaly télen közel kétmillió köbmétep földet mostak alá és most még nagyobb eredményt akarnak el-l érni. Uj ötletekkel, új javasla-í tokkal állnak elő. Téli viszonyok közepette a leg-i fontosabb, hogy megőrizzék sl szívó-kotrógépen. és a pontonok úszóképességét. Amióta beállt Ä fagy, az építkezés alapárkát jég­réteg borítja és ez megnehezít» a hajók mozgását. Mi a megol­dás? Tavaly télen részben csáká­nyokkal vésték ki a jeget, rész­ben robbantással távolították el De egyik módszer sem volt elég eredményes. A szívógépek sokat vesztegeltek, lassan mozogtak. Aí idén a gépkezelők új, hatéko­nyabb módszerekkel akarnak har­colni a jég ellen. Az 501-es szá­mú szívó-kotró dolgozói különle­ges szivattyúkat helyeznek el a pontonokon és a hajó körül. A szivattyúk a felszínre hozzák a mélyből a melegebb vízrétege­ket és ezáltal megakadályozzák, hogy a szívó-kotrógép körül be­fagyjon a víz. Nagyon jó munkát végez a» építkezésen az 1005-ös szívó-kot­rógép legénysége, amelynek ve­zetője a kommunista Gennagyij Bovsa. Az 1005-ös szívó-kotró gyakran két-két és fél ezer köb­méter talajt mos alá óránkint, noha a terv csupán ezer köbmé­tert irányoz elő. Sok érdekes újítást alkalmaz­nak a sztálingrádi hidromecha­nikusok. Az idén is, akárcsak tavaly télen, leküzdik a hideg okozta nehézségeket. Azon a napon, amikor elhagy­tuk a Zeljonij-szigetet, fehér hó- takaró borította a sztyeppét, a folyót és a Zeljonij-szigeten épült új betongyárat. De szüntelenül búgtak a szívó-kotrógépek iszap- vezetékei és a gátakra megsza­kítás nélkül újabb és újabb ho­mokréteg rakódott. Az erőmű gátja mesés gyorsasággal, szinte szemünk láttára növekedett. Éj­jel-nappal folyik a munka. Ej- szakánkint a szívó-kotrógépek hatalmas reflektorai világítják meg a havas tájat. Az emberek a megszokott mó­don dolgoznak, mintha nem is lett volna hófúvás, mintha a téli időjárás nem gördítene nehézsé­geket munkájuk elé. Semmi sem akadályozhatja lelkes munkáju­kat, lankadatlanul törnek előre. (K. Pogogyin.) *Aí>

Next

/
Thumbnails
Contents