Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-09 / 7. szám

1954 JANUAR 9, SZOMBAT KÉPEAP 3 Q négy nagyhatalom németországi főbiztosai képviselőinek ülése Berlin (MTI): A négy hatalom németországi főbiztosai képvise­lőinek január 7-i ülésén Nagy- Britannia képviseletében résztvett Coleman vezérőrnagy, a Szovjet­unió képviseletében Sz. A. Gyen- gin, az Egyesült Államok képvi­seletében Timberman vezérőr­nagy, Franciaország képviseleté­ben Manceaux-Demia dandár- tábornok. Mint a „TASzSz‘‘ közli, a ja­nuár 7-i ülésen a vélemények ki­cserélése után elhatározták, hogy a főbiztosok képviselőinek követ­kező ülését január 9-én tartják a Szovjetunió németországi főbizto­si hivatalának helyiségében. A katolikus papok országos békebizottságának értekezlete A katolikus papok országos bé­kebizottságának elnöksége a me­gyei titkárok részvételével január 8-án értekezletet tartott. Az érte­kezlet előadói Dr. Horváth Ri­chard protonotárius kanonok, or­szágos alelnök és Mag Béla c. ka­nonok, országos titkár voltak. Dr. Horváth Richárd előadásában a Béke-Világtanács bécsi ülésszaká­nak tárgyalásaival, eredményei­vel és célkitűzéseivel foglalkozott. — Szilárd meggyőződésünk, — mondotta, — hogy minden igazi kereszténynek, legelsősorban pe­dig a lelkipásztoroknak feladata a békesség szolgálata, a munka a békéért. Mag Béla c. kanonok megálla­pította, hogy a katolikus papság, amely híveivel együtt részt vett a bécsi találkozás itthoni előké­szítő munkájában, most lelkese­déssel folytatja ezt a munkát az ott megállapított feladatok meg­valósításában. Az előadásokat számos felszó­lalás követte, amelyekben a kato­likus papi békemozgalom vezető lelkipásztorai ígéretet tettek, hogy munkájukkal hozzájárulnak a békéért vívott harc időszerű feladatainak sikerre juttatásához. A Hétnél Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozatai Berlin, (MTI.) A Német De­mokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa csütörtöki ülésén Otto Grotewohl miniszterelnök javas­latára elhatározta, hogy megala­kítja a „Német Egység Bizottsá­gát”. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya mellett működő bizottság hatáskörébe a békeszerződés előkészítésével és Németország újraegyesítésével összefüggő ügyek tartoznak. A minisztertanács a továbbiak­ban több kiváló író, művész és tudós jelenlétében határozatot hozott a Német Demokratikus Köztársaság művelődésügyi mi­nisztériumának létesítéséről. A Német Demokratikus Köztársa­ság művelődésügyi miniszterévé Johannes R. Bechert, a kiváló német költőt nevezték ki. A minisztertanács ezután el­határozta, hogy miután a Szov­jetunió kormánya nagylelkű dön­tésével 1954 január 1-től teljesen lemondott a Német Demokratikus Köztársasággal szembeni jóváté- teli követeléseiről, azonnali ha­tállyal feloszlatja a Német De­mokratikus Köztársaság jóváté- teli hivatalát. 33.000 forint Egyre növekszik a nyíregyházi dohányfermentálógyár sportolói­nak száma. Államunk ezzel együtt emeli a sportcélokra for­dítható beruházások összegét. — Nagy most a gyár sportolóinak öröme, mert ebben a hónapban 33.000 forintot fordíthatnak újabb vásárlásokra. Már el is tervez­sportcéíokra ték, miket vesznek ebből az ösz- szegből. Többek között 3 darab nagy tornaszőnyeget, tornalovat, ugródeszkákat, felemás korlátot, gyűrűt és kosárlabdaállványt, 20 pár labdarúgócipőt, 2 kosár- és 6 futball-labdát vásárolnak január 20-ig. Reméljük, hogy a dohány- fermentáló dolgozói a jövőben újabb sportsikereket érnek el. Befejezte második ötéves tervét Pioker Ignác Pénteken délben bensőséges i gyalust, a szocialista munka hő­ünnepség színhelye volt az Egye- sét ünnepelték a műhely dolgozói sült Izzó gépműhelye. Pioker lg- abból az alkalomból, hogy január nác Kossuth-díjas sztahanovista 17-én befejezte II. ötéves térvét. Az amerikai imperialisták igazi arca a napi események tükrében A Taft—Hartley-törvény a kongresszus előtt A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusának összehívása Varsó (TASzSz): A varsói la­pok közlik: a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága elhatározta, hogy a párt II. kon­gresszusa megnyitásának új idő­pontja 1954 március 10. Megkezdődött a brit birodalom pénzügyminisztereinek értekezlete A „Reuter“ Iroda sydneyi je­lentése szerint pénteken megkez­dődött a brit birodalom pénzügy- minisztereinek értekezlete. A megnyitó ülésen Butler, Nagy- Britannia pénzügyminisztere mon­dott beszédet. A hatlifogolygyilkos- ügynökök büuperének 'második napja Keszon (Uj Kína): Az indiai ka­tonai törvényszék előtt csütörtö­kön második tanúként Jun Ki Bök koreai hadifogoly jelent meg, aki akkor hagyta el a 38-as részleget, amikor az indiai őrök ott megjelentek, hogy letartóztas­sák a gyilkosokat. Megrendültén beszélt arról, hogyan ölték meg Csoj Jong Zsun hadifoglyot, aki vele egy sátorban lakott. Egy másik tanú, aki ugyanab­ban a sátorban lakott és szintén látta a gyilkosságot, mindenben megerősítette Jun Ki Bök tanú­vallomását. Az amerikai „védőügyvédek“ fogas kérdésekkel próbálták za­varba hozni a tanúkat, de azok a legkevésbbé sem tántorodtak el. Az egyik amerikai ügyvéd azt kérdezte Jun Ki Bóktól, biztosí­tották-e számára a választást, hogy eldöntse, haza akar-e térni, vagy visszamarad Dél-Koreában? A tanú erre elmondotta, hogy már Kocsedo szigetén valameny- nyi részlegbeli fogolytársa haza­telepítését óhajtotta. Az ameri­kaiak azonban, akik erőszakkal vissza akarták tartani őket, harc­kocsikkal, gázbombákkal és ágyúkkal felszerelt csapatokat ve­zényeltek ki a részleg megtörésé­re. Jun Ki Bök kijelentette, hogy a rostálásnál is kérni akarta ha­zatelepítését, de az állig felfegy­verzett amerikai katonáktól kő1 rülvéve, nem merte megtenni. A tárgyalást pénteken délelőtt folytatták. Az amerikai sajtó úgy véli, hogy az amerikai kongresszus új ülésszakán heves harc indul majd a munkásellenes Taft—Hartley- törvény módosításának kérdése körül. A kérdés körüli harc kö­vetkeztében Durkin munkaügyi miniszter már az elmúlt év szep­temberében lemondott. Durkin azzal vádolta Eisenhower elnököt, hogy nem teljesítette ígéretét, amely szerint a Taft—Hartley- törvény hez jónéhány olyan mó­dosítást fog javasolni, amelyeket a szakszervezetek vezetősége tá­mogat. Eisenhower elnök később azt ígérte az AFL-nek és a CIO- nak, arra törekszik, hogy a tör­vényt úgy módosítsák, hogy „fel­tétlenül igazságos“ legyen. Az Egyesült Államok elnöke azonban nem mutatott rá, milyen jellegű A nyugatnémetországi francia katonai rendőrség közlése szerint Trierben szombaton este az ame­rikai megszálló csapatok három tagja megtámadta és összeszur­Mint ismeretes, Washingtonban hivatalosan közölték, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Szaud-Arábiával, Irakkal és Pakisztánnal. Ehhez a tényhez újabb adalékokat nyújt a „DPA‘‘ egyik jelentése, amely szerint „az Egyesült Államok egészen a leg­utóbbi időkig alaposan tanulmá­nyozta azokat a terveket, ame­lyeknek értelmében fegyvereket és katonai felszereléseket küld ezekre a területekre“. A „DPA“ közleményéből kiderül, hogy ame­rikai vezető körökben elismerik: „az arabok ellenállása akadályoz­za a közelkeleti védelmi paktum létrejöttét“. Ezért — folvtat.ia a „DPA“ — Washingtonban úgy ha­tároztak, hogy a szóbanforgő ál­lamokkal külön-külön kötnek ka­tonai segélynyújtási egyezményt. A nyugatnémet hírügynökség a továbbiakban rámutat: „Washing­tonban arra számítanak, hogy rö­videsen egyezményt lehet kötni Szaud-Arábiával. Az egyezmény tervezetét már eljuttatták a szaud-arábiai kormányhoz. Wash­ingtonból érkező jelentések sze­rint fokozzák az Iránba irányuló amerikai fegyverszállítmányokat is“. Az „IND1NFO“ indiai hírügy­nökség beszámol arról, hogy vi­lágszerte növekszik a tiltakozás az Egyesült Államok és Pakisztán között tervbe vett katonai egyez­mény megkötése ellen. A hírügynökség idézi a többi között Menont, India ENSz-kül- döttségének vezetőjét, aki január 3-án egy sajtóértekezleten kije­lentette: ha Pakisztán akár aján­dék formájában is elfogadja az Egyesült Államok katonai segít­ségét, akkor lekötelezetté válik és az egész ország idegen támasz­ponttá lesz. December 31-én tartotta orszá­gos értekezletét Allahabadban az indiai Pradzsa Szocialista Párt. lesz ez a módosítás. A vállalko* zók szervezetei most kampányt indítottak a szakszervezetek kövei telései ellen. A gyáriparosok or- szágos szövetsége sajtónyilatkozan tában követelte: úgy módosítsák a törvényt, hogy az tiltsa meg a szakszervezetek elismerésének kö-í vetélését támogató sztrájkokat, változtassák meg azt a szabályt, amely szerint csak szakszervezeti tagot lehet munkába állítani, ír« janak elő hatékonyabb intézkedé­seket a szakszervezetekben ész-1 lelhető „kommunizmus“ elleni harcra stb. A nyilatkozat kieme­li, a vállalkozók azt akarják, hogy „a törvény szigorúbb legyen, vagy pedig ne módosítsák“. kálta Jean Morrei francia közka-1 tonát, aki vasárnap belehalt sú-f lyos sérüléseibe. Az amerikai ka­tonai rendőrség hétfőn közölte, hogy a tetteseket eddig nem si-f került kézrekeríteni. Az értekezlet részvevői határoza­tukban elítélték a tervezett ame­rikai-pakisztáni katonai együtt­működést és felszólították az in-J diai kormányt, hogy a többi ázsiai kormánnyal együtt közös, félreérthetetlen nyilatkozatban foglaljon állást a háborús politi­ka, s a tervezett pakisztán-ameri- kai szerződés ellen. Az „Amrita Bazar Patrika* cí­mű indiai lap rámutat, hogy a burmai miniszterelnök már eiéggé erélyesen állást foglalt e terv el­len. Ceylon miniszterelnöKe nyil­vánosan még nem foglalt állást, de közismert tény, hogy szintén erősen ellenzi a tervet. Valameny- nyi ország közül azonban Indiát érinti a dolog a legközeleobröl. Nem szabad elfelejteni, — írja a lap, — hogy Kasmírban még min­dig farkasszemet néz India és Pakisztán hadserege. Érthető te­hát, hogy ezek a hírek mélysége­sen felháborították India közvéle­ményét. Az „INDINFO“ végül Eman !el Cellar amerikai demokratapárti képviselőt idézi, akinek szavaiból aggodalom csendül ki amiatt, hogy Fakisztán militarizálásának elő­segítése rendkívül kiélezné az Egyesült Államok és India közötti viszonyt. Cellar ezeket mondotta 3 „A Pakisztánnak adandó katonai segély nem éri meg azt, hogy In­dia elégedetlen és ellenséges le­gyen. India népe úgy véli, hogy a Pakisztánnal kötendő katonai paktum India közvetlen szomszéd­ságába hozná a hidegháborúi, vagy éppen a tényleges háborút. Amerikának Indiával és Pakisz­tánnal egyaránt barátságban Keli lennie és nem szabad az egyiket a másik rovására támogatnia.“ Az amerikai megszállók Trierben meggyilkollak egy francia katonát Az amerikai-pakisztáni katonai tárgyalásokról A PATE1LAÓI GYŐZELEM Az elmúlt napokban a nyugati hírügynökségek táviratai világgá kürtőitek, hegy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság csapatai „betörtek” Patet-Laóba és elfog­lalták Thakhek városát. Valójá­ban az történt, hogy a patetlaoi fei- felszabadító néphadsereg súlyos csapást mért a francia gyarma­tosítókra, felszabadítva a vá­rost. A paetlaoi néphadsereg elő­retörését az imperialisták meg­próbálták felhasználni arra, hogy — a veszett fejsze nyelét mentve — elültessék a vilagközvéle- rnenyben — elsősorban a fran­cia és az amerikai közvélemény­ben — az állítólagos „interven­ció” hazugságát és ürügyet ké­szítsenek elő egy esetleges ké­sőbbi amerikai beavatkozásra. A nyugati propagandisták szándé­kosan igyekeznek azonosítani a vietnami és a patetlaoi felszaba­dító hadsereget, amikor a „Vietminh-csapatok” gyűjtőné­ven nevezik mindkettőt. A tény az, hogy a vietnami forradalmi mozgalom példája lelkesíti Patet- Lao népének szabadságküzdel­mét. Ennek a küzdelemnek fontos állomása Thakhek felszabadí­tása. A város a Patet-Laót Thai­földtől elválasztó Mekong-folyó partján fekszik és uralja a Patet- Lao északi és déli részét össze­kötő utakat. Mivel a szomszédos Vietnamnak Patet-Laótól a ten­gerig húzódó területén a néphad­sereg az úr, Thakneknek fölsza­badítása lényegében azt jelenti, hogy Indokína „darázsderekát1' — és így a francia expedíciós hadsereget is — kettévágták. — Nem kellenek különösebb stra­tégiai ismeretek e tény fontossá­gának felismeréséhez. Az új év első napjaiban Thakhek vidéke is felszabadult, s Navarre francia tábornok Göb- belstől tanult frázisokkal közölte, hogy — páncélosokat és hadifel­szerelést hátrahagyva — sikerült rugalmasan elszakadnia a dzsun­gelben előretörő népi erőktől. A 400.000 lakosú ThaKhek-tarto- mány gazdag rizsföldekkel, ónbá­nyákkal, erdőkkel rendelkezik és így újabb erős ellenállási bázis jött létre Patet-Laóban. Ez az új bázis máris keresztülhúzta a gyarmatosítók patetlaoi katonai terveit, de talán ennél is fonto­sabb politikai hatása. A francia expedíciós hadsereg újabb veresége még élesebben világított rá a francia közvéle­mény előtt a szennyes indokínai háború céltalanságára és hiába­valóságára. A becstelen rablóhá­borút elítélő tömegek mozgal­mához mind nagyobb számban csatlakoznak azok a polgári cso­portok is, amelyek belátták: a feltámadt nép ereje ellen nem lehet katonai győzelmet elérni Indokínában. A „Le Monde” cí­mű francia burzsoá lap a patet­laoi felszabadító csapatok előre­törésével kapcsolatban arról ír, hogy ez „alátámasztja a francia közvélemény azon meggyőződé­sét, hogy Franciaországnak nem lesz más választása, mint a tár­gyalások útjára lépni.” Ezt a józan hangot mind szé­lesebb burzsoá körökben tapasz­talhatjuk. Kétségtelen, hogy egyedül a tárgyalások menthetik meg a francia expedíciós sereget a további pusztító vereségektől, a tárgyalások felelnek meg mind Franciaország, mind az indokínai társállamok népei érdekeinek. — Egyedül a tárgyalások olthatják el a háború lángját s hozhatják meg — Franciaország valódi nemzeti érdekeinek megfelelően — a békét és függetlenséget Vietnam és Patet-Lao népe Szá­mára. A „Blitz1 című hetilap külön- tudósítójának értesülése szerint Rangunban „a burmai kormánv átalakítását kilátásba helyező fei- tűnéstkeltő határozatok“ váltak ismeretessé. Ezeket a határozato­kat a burmai szocialisták vezetői­nek nemrégiben tartott értekezle­tén fogadták el az amerikai Kö­vetség nyomására. „Az amerikaiak .tanácsainak* megfelelően — írja a továbbiak­ban a lap — a szocialista pártnak a közeljövőben olyan kiagyalt do­kumentumokkal kell előállnia, amelyek lehetetlenné teszik U Nu miniszterelnököt, Sao Hkun Hkio külügyminisztert, U Tin pénzügy- minisztert és M. A. Rasid mun­kaügyi minisztert és ezáltal le­mondásra kényszerítik őket. A miniszterelnök és közeli kollégái vonzódnak a béke és függetlenség gondolatához, amelyet Nehru is védelmez és amely jelentős mér­tékben hátráltatja a helyi ameri­kai és amerikabarát körök ter­veit,“ Indiai hetilap az amerikaiak barmai mester­kedéseiről

Next

/
Thumbnails
Contents