Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

N 6 P L A l.‘ 1954 JANUÁR 6, SZERDA PARTÉPÍTÉS A pnrtesoportok a szövetkezeti tagság aktivizálásának forrásai Fényeslitkei tapasztalatok LELKESÍTŐ, szép és hatal­mas munka vár pártszerveze­teinkre, egész dolgozó népünkre az új évben. Többek között hozzá kell fognunk a Központi Vezető­ség határozatának végrehajtásá­hoz, a mezőgazdaság fejlesz­téséhez. A határozat azt a követelményt állítja pártszer­vezeteink elé, hogy jó po­litikai és szervezőmunkát végez­zenek azok között a dolgozók kö­zött, akik közvetlenül részt vesz­nek a határozat, a termelési ter­vek végrehajtásában. A párt alap­szervezeteinek ebben a munkájá­ban a pártcsoportokra kell tá­maszkodnak. Ez érthető is: hi­szen a pártcsoport áll a legköze­lebb a termeléshez s legközvetle­nebb kapcsolatban van a párton- kívüli dolgozó tömegekkel. A pártcsoport tud a legtöbbet segí­teni a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtásában. A gyakorla­ti tapasztalat is azt mutatja: ott, ahol a pártszervezet jól ismeri a pártcsoportok életét, segíti, tá­maszkodik rájuk, ott Entudato- sabbak a párttagok s a párton- kívüliek is aktívabban dolgoznak a magasabb terméshozamért. Ezt bizonyítja a fényeslitkei Fürst Sándor tsz. pártszervezetének munkája is. A FÉNYESLITKEI Fürst Sán­dor tsz. pártszervezetének .44 tag­ja négy pártcsoportban vám- A pártvezetőség a pártcsoportokat úgy szervezte meg, hogy az egy brigádban és munkacsapatban dolgozók egy pártcsoportba is tartozzanak. így az azonos terü­leteken dolgozó kommunistákat jobban mozgósíthatják a terme­lési feladatok végrehajtására, ugyanakkor szakmai tudásukat, tapasztalataikat is könnyen ki­cserélhetik. A pártvezetőség nagy gonddal foglalkozik a pártbizalmiakkal. A pártszervezet titkára, P. Márta Károly elvtárs kéthetenkint is­merteti a bizalmiakkal az idősze­rű párt- és termelési feladatokat. Az értekezleten a pártbizalmiak beszámolnak a végzett munkáról, a felmerült problémákról. A pártvezetőség nemcsak > pártbizalmi értekezleten, hanem a feladatok végrehajtása közben is foglalkozik a bizalmiakkal. Rendszeresen ellenőrzi és segíti pártmegbízatásuk teljesítéséi. A pártbizalmiak pedig — megbíza­tásuknak megfelelően — mozgó­sítják csoportjuk tagjait és a te­rületük pártonkívüli dolgozóit. Fnnek eredménye megmutatko­zott a tavaszi és nyári munkák­ban. A TAVASZON például a gyü­mölcskertészek elmaradtak a fa- ápolással. A pártvezetőség helye­sen h-gy "Z íúr-.-.radás ko­molyan veszélyezteti a bő gyü­mölcstermést. A pártszervezet a pártcsoportokat hívta segítségül. Kiadta a jelszót: gondos és gyors munkával el kell végezni a met­szést és a faápolást. A pártbizal- miak nem késlekedtek. A kom­munisták példát mutattak. Fel­rázták a pártonkívülieket Is és alig két hét alatt mintakertté va­rázsolták a gyümölcsösüket. Az eredmény nem maradt ei. Ősszel bőségesen fizetett a gyümölcsös. Nem kisebb feladatot oldottak meg a bizalmiak a legnagyobb munka idején az aratáskor. Gyor­san érett a kalászos, sürgetett az aratás,, de kevés volt a munka­erő. A pártvezetőség és a párt­bizalmiak megvitatták: a brigá­dokban átcsoportosítást kell vég­rehajtani, szükség van a gyü­mölcstermelő brigád segítségére, be kell -vonni minden dolgos csa­ládtagot a munkába. A PÄRTCSOPORTOK most is jó munkát végeztek. A párt- csoportértekezleteken megbeszél­ték a sürgős feladatokat. A kom­munisták másnap már családtag­jaikkal együtt jelentkeztek mun­kára. Példájukat követték a pár­tonkívüli dolgozók is és egymást múlták felül a napi teljesítmé­nyekben. A pártbizalmiak lelke­sítő és segítő munkájukkal ma­gukkal ragadták a dolgozókat. Ez nem is történhetett máskép, mert ahol olyan példamutató pártbizal­miak vannak, mint-Szanvi Ilona, aki 39C, Palágyi Sándor 484 mun­kaegységet ért el, — csak követ­ni lehet példájukat. A termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évet szép eredmények­kel zárta. A tagok részesedési aránya, a természetbeni juttatá­sokat is beleszámítva, 70 forint munkaegységenkint. Amint a fentiekből látható: az eredmény elérésében nagy szere­pe van a pártszervezet, a párt­csoportok munkájának. A párt­vezetőség helyesen látja: ered­ményt csak a párttagok nevelésé­vel, példamutatásával, a párton- kívüliek mozgósításával lehet el­érni. A pártcsoport-értekezlete- ken nem egyszer bírálták meg azokat, akik hanyagul dolgoztak. Ilyen nevelő és segítő bírálat után vált a termelés élenjárójává M. Gyüre Jolán, aki bizony kez­detben többször elmaradt a mun­kából. Az év végére közel 300 munkaegységet szerzett. A pártbizalmiak foglalkoznak a pártonkívüli dolgozókkal is. őket is nevelik a munkafegye­lemre, a közös vagyon megőrzésé­re és megbecsülésére. Az elmúlt héten történt, hogy Csákvári László pártonkívüli dolgozóra bí­zott két ló — meT kell állapítani, | jó erőben vannak — elragadt. Csákvári László a szánkóról le­esett, mégsem hagyta szabadjára a lovakat. 200 métert csúszott a síkos úton, de a gyeplőt nem en­gedte el. Ezzel menekült meg a két ló a szerencsétlenségtől. Csák­vári László elmondotta tagtársai­nak: az jutott eszébe, hogy ha­sonló eset már történt a szövet­kezet lovaival, amikor mindkét ló tönkrement s ez komoly kárt és munkakiesést jelentett a szö­vetkezetnek. Csákvári László egész évben jó munkát végzett, 553 munkaegységet teljesített. Ügy érzi, hogy munkája után megérdemli a tagjelöltséget. A PARTBIZALMIAK jó kap­csolatot tartanak a pártcsoport tagjaiyal és a pártonkívüli dol­gozókkal. A taggyűlések megtar­tása előtt rendszeresen megláto­gatják a tagokat, megbeszélik ve­lük a taggyűlés napirendjét, ja­vaslatot kérnek a beszámoló ki­egészítéséhez. A legutóbbi párt­vezetőségi ülésen javaslat hang­zott el: vállalást tesznek pártunk III. kongresszusának tiszteletére, hogy a jövő gazdasági évben 20 százalékkal növelik a szövetkezet iövedelmét. A pártvezetőség kon­krét javaslatot tett az egyes bri­gádok munkájára vonatkozóan. A javaslatot megbeszélték a pártbi­zalmiakkal. A pártbizalmiak itt sem késlekedtek. Először pártcso- port-értekezleten, majd a párton- kívüliekkel ismertették. Szanyi Ilona pártbizalmi így magyarázta: Még a tél folyamán ki kell hasz­nálni az enyhe napokat a met­szésre, a fakaparásra, idejében ki kell hordani a trágyát. Elő kell készíteni a vetőmagot, rendbe kell hozni a gépeket. S ma már hozzá is fogtak a végrehajtáshoz. Seré­nyen javítják ä gépeket és szer­számokat. tisztítják a vetőmagot. E munkában is a párttagok jár­nak az élen. mint Pataki Sándor és Márta Sándor elvtársak. Kétségtelen, hogy a pártszerve­zet jó munkát végez, de még van mit javítania. Több figyelmet kell fordítani a dolgozók panaszaira, egyéni problémáik elintézésére. A vezetőségnek még többet kell fog­lalkoznia a pártonkívüliek neve­lésével. Figyeljenek fel a jó dol­gozó pártonkívüliekre s erősítsék velük pártunk sorait. Nem egy olyan dolgozó van, mint Pólyák Ilona. Csákvári László. Pólyák Istvánná, akik munkájukkal már kiérdemelték, hogy a párt tagje­löltjei lehessenek. A pártvezető­ség továbbra is rendszeresen se­gítse és irányítsa a pártcsoporto­kat, mert csak így érhetnek el újabb eredményeket a termelés­ben, a dolgozók nevelésében. FÁI INT LAJOS A nagyecsedí gépállomás élenjáró traktoristája Köszöntjük azokat a termelőket, akik nyersanyaggal latiak el üzemünket A nagyecsedi gépállomáson nem egy olyan traktoros van, aki a gépállomás megalakulása óta ott dolgozik. Ezeknek az embe­reknek sok nehézséggel kellett megbirkózni. Talán a gépi mun­ka megszerettetése volt a legne­hezebb. Erre ad választ Gönczi István traktoros, akit a gépállo­más vezetősége kipróbált már a kovácsműhelyben, majd szerelő­nek tették, ezután műhelymunkás lett s végül gondjaira bíztak egy G 35-ös traktort. Gönczi István amikor tavasszal kiment szántani, elhatározta: most megmutatja, hogy tud dol­gozni. De a tavaszi tervet alig- aiig tudta teljesíteni. Szégyelte is emiatt magát, de a harcot nem adta fel. Sokkal jobban kell megszervezni munkáját a csáp- lésnél — gondolta — és a gépre is több gondot fordítani, mert ak­kor oda az igazgató, no meg má­sok előtt is a kommunista becsü­let! Az első nap csak 150 má­zsát csépelt, de később 200-at is. Nyári tervét 125 százalékra telje­sítette. Az eredménnyel most sem volt megelégedve. Az őszi mun­káknál viszont már az első de­kádban az első 4 traktoros közé került. Váltótársával megbeszél­te, hogy egy műszakban négyszer ápolja a gépet. A tsz. vezetősé­gével előre megbeszélte a menet­iránytervet. Nem is volt hiba. A mérkvállaji Micsurin tsz. így tudta határidőre elvetni az őszi kalászosokat. A gépállomás veze­tősége innen a tiborszállási Pe­tőfi tsz-be küldte. Itt sem vallott szégyent. Ot nap alatt 58 holdat szántott fel. Őszi tervét 163 száza­lékra teljesítette, éves tervét pe­dig 150 százalékra. Első lett a gépállomáson, bebizonyította, hogy a kommunisták mindenütt megállják. helyüket. A keresetre sem panaszkodhat. Az őszi idény­ben 12.000 forintot keresett. S ebből a pénzből jutott bőven mindenre a kis családnak. Gábor István. ÚTTÖRŐ HÍRADÓ Mi, a nagyhalász: Rostkikészítő Válla­lat dolgozói szeretet­tel köszöntjük azokat a termelőket, akik már 1954. évre meg­kötötték rostkender­re a termelési szer­ződést. Példamuta­tóan az elsők között kötött szerződést az ■ orosi Uj Erő tsz. 5 kh-ra, az újfehértói Achim tsz. 5 kh-ra, a jármi Sztahanov tsz. 5 kh-ra, a szatmár- esekei Lenin tsz. 5 kh-ra, a garbóiéi Dó­zsa tsz. 10 kh-ra. — Ugyancsak élenjár­nak a szerződéskötés­ben a következő dol­gozó parasztok: öz­vegy Erdei Józsefné Tiszarád, 800 öl, Mol­nár Gáspár Ura. 1.300 öl, Balogh Ádám Porcsalma, 1.200 öles Nagysándor Tyúkod, egv kh. területtel. A termelő a múlt évihez viszonyítva, sokkal magasabb ter­melési árat és pré­miumot kap. Ter­ménybeadás alól a szerződött terület másfélszerese mente­sül. Állat- és állati termék beadás alól is mentesül a _szerző- dött terület. Minden 3 mázsa átadott rost- kender után 50 forint értékű, 50 százalékos kedvezményes tex­lilvásárlási utalványt kap a termelő. A ve­tőmagot, műtrágyát és művelési előleget hitelben kapja az, aki szerződést köt rostkenderre. Mezőgazdasági ter­melőink tudják, hogy milyen nagy szükség van ipari nyersanyag­ra. A magas átvételi ár mellett ezért is kötnek szerződést egyre többen vállala­tunkkal. Mi pedig több zsákot, ponyvát és egyéb készítmé­nyeket juttatunk a ■ 'zőgazdaságnak. A nagyhalászi Kost- kikészítő Vállalat dolgozói. S.'Í«*V 4 múltban szomorú volt a gaz- ilasági cseledet; Szilvesztere. t: ér utolsó és első napját költöz. ködössel töltötték. Nem egyszer voltam szemtanúja _ hogy a költöz­ködő karavánok a hótorlasztól nem tudtak tovább menni, belefor­dultak az árokba. ,4r urak közben vidámon nevettek Később aztán ők is megelégelték ezt az ünnep, rontást. Kendelelet hoztak, hogy ezentúl a költözködés újév helyett április 1-én történik. Ez csak any- nyiból volt jobb, hogy a szegény cseléd ekkor nem dalolhatta, újévi nótáját: Kérés vagyok, béres_ már cl is szegődtem. Itt az új.esztendő, jön a szekér értem. Sa:'i(ílon ökrömet, vas járomszegemet, rijra isztikémet régi szerelőmet, (FERENCI GYÖRGY, egyéni­leg gazdálkodó dolgozó paraszt, Geszteréd.). A nyíregyházi pajtások vidám Szilvesztert rendeztek az Üttörö- Házban. Az iskolák maguk ké­szítette ínűsorszámokkal szere­peltek. A III. számú általános is­kola ének- és táncszámokkal sze­repelt. Nagyon ügyes kis jelene­tet adtak elő a tanulásról. Műsor után úttörő bál volt, amely este 9 óráig tartott. A pajtások na­gyon jól érezték magukat. Hozzá­járult a jó hangulathoz az, hogy ezen az ünnepélyen jutalmazták meg az akadályversenyben jó eredményt elért pajtásokat. 6 őrs kapott jutalmat: 3 fiú és 3 lány. A fiúk repiilőmodellt, a lá­nyok egy-cgy társasjátékot és egy-egy könyvet kaptak. A IV. számú iskola pajtásai hosszú ideig nagy gondban vol­tak. Nem volt elég helyiségük, ahol az örsi foglalkozást megtart­hatták volna. A szülők segítsé­gükre siettek a szomorkodó paj­tásoknak s most már legnagyobb gondjuk megoldódott. Ugyanis megbeszélték, hogy egy-egy paj­tás otthonában tartják meg össze­jövetelüket. Még a szülők is segí­tenek, ha a nagy vitában nem tudnának megegyezni, vagy más egyéb segítségre van szükség. — Pongor pajtás édesapja például a detektoros készüléket magyarázta meg az egyik Örs tagjainak. Man­dula bácsi megengedte a fiúknak, hogy az udvaron korcsolyapályát készítsenek. így a hidegben nagy­szerű sportolási lehetőségük van otthon, az örsi gyűlés után. 69 őrs közül 35-nek kinn van a fog­lalkozása. Még az elmúlt évben történt, hogy a nyírbátori I. számú iskola úttörőcsapata kiment a Lenin tsz- bc segíteni a cukorrépaásás mun. hájéiban. S50 mázsát ástak ki, s mázsánként fél kg. cukrot kaptak érte. Az így kapott, cukrot elad­ták, s a pénzen takarékbélyeget vásároltak. Elhatározták, hogy bár­mikor kapnak pénzt, takarékbélye. , ‘ ■ : ■ r -fv« KV, 4-**-v<* V4 4 get résznek érte. November 1-töl minden hét végén 1,-500 forint « gyűjtés eredménye_ December 31-én már 5000 forintjuk volt meglaka. ritva, .Ír a. tervük, hogy tavasszal kirándulást szerveznek Budapestre, Aggtelekre_ s a Balaton környékére. A fényeslitkei pajtásoknak is hasonló tervük van. ök is meg akarnak ismerkedni szép hazánk tájaival. Az úttörő zenekar most azt határozta el, hogy körútra in­dul a járásban. Segít ebben a tsz. is. Minden vasárnap a kívánt helyre szállítja őket saját autójá­val. Nagy tehát a készülődés. Színdarabot, éneket, zeneszámo­kat tanulnak a pajtások. Az így szerzett pénzből rendezik a ki­rándulást. Botpaládon jól működik a bioló­giai gzakkör, A pajtások gyíkot fogtak és megszelídítették, A tan­teremben az egyik sarokban való. ságox kis erdőt létesítettek részére, mohéiból, gallyakból és ott gondoz­ták. -i kis úttörők nagyon szeretik a szakkört. Most a, szünidő alatt sem, feledkeznek meg kedves növé­nyeikről. Ápolják, gondozzák őket. A történelmi szakkör tagjai a 48-as hagyományok után kutatnak szorgalmasan. Büszkéik arra. a zászlóra, amelyet 1848-ban egy hős a, sok közül, vitt a győzelmes ma­gyar honvédek előtt. s ez a zászló most az 6 tulajdonuk, Tan ezen. kívül . 48-as dobjuk isn s eb. bői az időből való mezőgazdasági szerszámokat, ásókat, topákat,ekét is talállak. A nyírbogát! úttörők a kuRúr- munkából veszik ki derekasan a részüket. 30 tagú tánccsoportjuk, 70 tagú énekkaruk tartja próbáit rendszeresen. Ezenkívül 6 szak­körük is eredményes munkát vé­gez. Lelkesen készülnek a pajtá­sok a kuliúrversenyekre. Jó he­lyezést akarnak elérni. Munká­jukhoz sok sikert kívánunk. TÉLI SZÜNIDŐ A kemény tanulás után eljött a vidám­ság és szórakozás ide­je: a téli szünidő. A szünidőt pihenéssel, szórakozással töltjük. Szívesen keressük fel ródlinkkal a havas dombokat, korcso­lyánkkal a befagyott tavakat, csatornákat. A szórakozás mellett a tanulásról sem fe­ledkezünk meg. — Gyakran felkeressük az iskolai könyvtárat, a községi népkönyv­tárat is. Ezzel is gya­rapítjuk tudásunkat. Igen nagy az érdek­lődés pajtásaink kö­rében a filmek iránt. Gyakori látogatói va­gyunk a községi íilmszínháznak. Utazzunk el kép­zeletben valamelyik nyugati országba, s nézzük meg, hogy tölti ott szünidejét a tanulóifjúság. Talán egy nyugatnémet kis­fiú szüleit, testvéreit most lakoltatták ki szegényes házukból, hogy a lakás helyére repülőteret, laktanyát építsenek. Talán ép­pen most tudta meg egy kenyai kisfiú, hogy édesapját meg­gyilkolták az angol rendőrök, mert sza­badságáért küzdött... Térjünk vissza kép­zeletbeli utunkról a boldog magyar ifjú­ság körébe, s töltsük velük együtt boldo­gan a téli szünidőt! (Laczi István úttörő,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents