Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-19 / 298. szám
N É. i> L A 1 1955 DECE.UBEH 19, SZlKte cl Oktalasi segfidnnyaa A bolsevikok tömegmunkája az 1905-ös forradalom idején A gépállomások üzemi bizottságai adjanak segítséget- a téli gépjavításhoz A propagandista konferenciákon Ja tíZKP Története III. fejezete megvitatása során több vitás kérdés merült fel. Egyik ilyen kér- «lés volt: a bolsevikok tömegmuiikája az 1905-ös forradalom idején. Ennek a kérdésnek tisztázásához kívánunk segítséget adui az alábbiakban a propagandistáknak ős a hallgatóknak. A kérdést illetően közelebbről kell megnéznünk azt a problémát: hogyan használták fel a bolsevikek a háborús válság következtében be- állott objektív forradalmi helyzet adta lehetőségeket és hogyan vonták be a milliókat a forradalom áradatába. Lenin elvtárs ezt igen fontos problémának tartotta és 1017-ben. amikor a svájci ifjúmunkások előtt a zürichi Népház- ban előadást tartott az 1905-ös forradalomról, a 'következőket, mondotta erről a kérdésről: „1905 január 9. előtt Oroszország forradalmi pártja maroknyi ember volt csak. — „szektának’’ csúfoltak bennünket az akkori reformisták ... néhány száz forradalmi szervező a helyi szervezetek néhányeaer tagja, féltucat, legfeljebb havonként megjelenő forradalmi röplap, melyeket többnyire külföldön nyomtattak, hihetetlen, nehézségekkel, sok áldozat árán tudták csak Oroszországba csempésző i.” Néhány hónap múlva azonban egészen megváltozott a helyzet. A néhány száz forradalmi szociáldemokratából hirtelen ezrek letek és ezek az ezrek kél-három millió proletár vezetői lettek. A proletárok küzdelme forrongást, részlten forradalmi megmozdulást váltott ki az ötven-százmilllőnyi parasztság tömegében. A parasztmozgalom visszhangra talált a hadseregben is. ahol katonai lázadásokhoz vezetett. így lett az alvó Oroszországból a forradalmi proletáriátus. a forradalmi nép Oroszországa. Ifibben az átmenetben óriási szerepe volt a bolsevikok következetes munkájának, melyet a tömegek felvilágosítása érdekében végeztek. A bolsevikok segítették a cári Oroszország népeit abban, hogy öntudatra ébredjenek és felismerjék azt az utat, amelyen járniok kell. Rámutattak arra, hogy a cári nyo- rnorpolitika ellen hiába vonulnak fel templomi zászlókkal, hiába könyörögnek a cárhoz helyzetük meg. javításáért. A bolsevikok voltak azok. akik felismerték, hogy mire készül a cár. A gyűléseken — ahol a cárhoz készült kérvényt vitatták — forradalmi beszédű ki >en hangoztatták, hogy a szabadságért nem könyörögni, hanem fegyverrel a kézben kell harcolni. A bolsevikok felvilágosító munkája nyomán történt az, hogy a munkások bátrabb hangon írták meg a kérvényt a cárnak. A Írőr- vénybe belevették a munkások legalapvetőbb követeléseit, mint a sajté-, szólás-, gyülekezési szabad- j Ságot, a 8 órás munkanap l>eveze- lését, a föld átadását a parasztoknak, vagyis a hurzsá demokratikus forradalom fő követeléseit, a bolse- vikok minimális programulját. A történelem a bolsevikakat igazolta. A véres január 9-i vasárnapon a bolsevikek fáradhatatlan, hősi munkát végeztek a tömegek között. Sort fiz és lovas kozákroham közben felkapaszkodtak a villanypóznákra, a tömegek között gyújtó beszédekben leplezték le a cárt. Közülük igen sokan elpusztultak, de tudták a kötelességüket. Áldozatos munkájuk nem volt hiábavaló, mert a munkások megértették, hogy nincs többé helye könyörgésnek, megértették, hogy a bolsevikoknak igazuk van, itt fegyverre van szükség. A január 9-i események után fellángolt a sztrájkmozgalom és tüntetések robbantak ki, melyeknek száma egy hónap alatt tö|>b volt. mint a megelőző 10 év alatt együttvéve. A sztrájkok a bolsevikok vezetése alatt zajlottak le. Az ismeretes Ivanovo Voznjeszenszki sztrájk élén —- melyben 70 ezer munkás vett részt— a 20 éves Frunze állt a bolsevikok megbízásából. A Frunze által kiképzett bolsevik propagandisták és agitátorok a forradalmi harc valóságos magasiskolájává fejlesztették a Talkn-parti találkozásokat. Itt választották meg először — csak a gyárosokkal való tárgyalás, céljából — a bizalmiak testületét, amit hol „küldöttek gyűlésének”, hol „bizalmiak gyűlésének”, hol „Mun- kásmegfoizottak szovjetjének” neveztek. A bolsevikek tömegmunkája kiterjedt a parasztságra és a cári hadseregre Is. Különösen nagy szerepe volt a felvilágosító munkának a nemzetiségi vidékeken, ahol a cárizmus nemzetiségi politikája különösen súlyossá tette a nép helyzetét, ahol a cárlzmus nacionalista uszítással, ügynökök által szervezeti iwgromokkal igyekzett meg- zavarni a nemzetiségi dolgozók tisztán látását, elterelni a figyelmüket a legégetőbb kérdésekről. Sztálin elvtárs a bolsevikok kaukázusi bizottságának akkori vezetője február 13-1 kiáltványábau. amelynek címe: „Éljen a nemzetköziség” a következőket írta: „ . . . legyetek éberek örmények, tatárok, grúzok, oroszok. Nyújtsatok kezet egymásnak, zárkózzatok szorosabbra és a kormány megbontó kísérleteire egy szívvel, lélekkel feleljetek: le a cári kor- Hiánnyal, éljen a népek testvérisége! Éljen a demokratikus köztársaság!” így nevelték nap, joint, nap. a bolsevikek a nemzetiségi tömegeket, hogy felismerjék Igazi ellenségüket, így vonták be a bolsevikek a nemzeti egyenjogúságokért folyó mozgalmakat a cári önkényuralom elleni harcba. A bolsevikok hadseregbeli munkája nyomán századok, sőt ezredet tagadták meg a tüzelést a munkásokra, míg végül is a hadseregnek egy-egy része átpártolt a forradalomhoz. A „Feketetengeri Flottában” a bolsevikok már régen dolgoztak a flotta általános felkelésének előkészítésén. Ebből a bolsevik tömegmunikú- hó), minden Kommunista Pártnak sokat kell tanulni és nem utolsó sorban nekünk, akik természetesen más körülmények között, más célkitűzésekkel harcolunk a napi és a távolabbi feladatok megvalósításáért Meg bel], tanulnunk, hogy nap, mint nap magyarázzuk a dolgozók széles tömegeinek a belpolitikai kérdéseket, a nemzetközi eseményeket. Meg kell magyaráznunk póriunk és kormányunk határozatait, hogy ezek szellemében mozgó- sitsuk a széles dolgozó tömegeket a feladatok sikeres végrehajtására. Meg kell tanulnunk olyan agitáció« munkát kifejteni a tömegek között, amely mozgósítja, neveli, tanítja a tömegeket, hogy ■». szocializmus építésének mindinkább tudatos harcosai legyenek. Na au Sándor MB oktatási alosztályvezető. DÖNTŐ LÁNCSZEM Irta: V. KURILOV, a harkovi traktorgyár üzemi bizottsági elnöke A harkovi „Ordzsonikidze”- traktorgyárra, nagy feladatok várnak: a tervek maradéktalan teljesítésével hozzá kell járulnia a mezőgazdaság továbbfejlesztéséhez. Mint ismeretes, a terv sorsa az egyes részlegek jó munkájától függ. A gyár szakszervezete ezért fófigyelmét a szakszervezeti csoportokra összpontosítja. Több, mint 950 szakszervezeti csoportunk van, ami óriási erő. Hogyan lehet ezekkel a csoportokkal jó munkát végezni? Úgy, hogy a műhelybizottságok figyelemmel kísérik a szakszervezett bizalmiak munkáját és jól megszervezik a munkaversenyt. Hozzáláttunk, hogy- elterjesszük a csoportokban a szakszervezeti munka jó módszereit. Nagy segítséget kaptunk ebben az üzemi pártszervezet vezetőitől. Rájöttünk: a nehézségeket gyakran az okozza, hogy nfcm minden műhelybizottsági elnök és tag ismeri alaposan a bizalmiak jogait és kötelességeit. Ez az oka annak, hogy sokszor nem tudnak tanácsot adni, segíteni dolgozó társaiknak. Ezért összehívtuk a műhelybizoítságok elnökeit. Csupán egy kérdéssel foglalkoztunk: hogyan kell vezetni a csoportokat. Az értekezlet résztvevői elmondták munkamódszereiket, terveiket. Általános vonalakban megjelöltük a műheiybizottságok terveit is. A műheiybizottságok pedig összehívták a bizalmiakat, ismertették velük a terveket, s ettől az időtől kezdve több segítséget adtak nekik, irányították munkájukat. így például a karbantartó gépműhely szakszervezeti bizottsága havonta kétszer összehívja a bizalmiakat. Itt beszámoltatják őket végzett munkájukról. A mű- helybizottság segítségével jól megszervezik a munkaversenyt. Az esztergályosok felemelték vállalásaikat, folyamatosan túlteljesítik normájukat. A műhelyben tíznaponkint összegezik a munkaverseny eredményeit. A lemaradóknak elvtársi segítséget nyújtanak. A műhely bizalmija a termelés élenjáró dolgozója. A részleg munkatermelékenysége jelentősen emelkedett, sok anyagot megtakarítottak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a jó verseny nyíl van esság- nak. Minden műhelyben pontosan nyilvántartják, hogyan teljesítik a felajánlásokat A mnnká| sok a műszak végén a verseny- I táblán ott láthatják eredményei- í két. Az élenjárók beszámolnak, j hogyan érték el sikereiket. Igen ! sok szakszervezeti csoport ad ki i „villámot”, amelyben bírálja a hibákat. Tapasztalatcsere-röplapok is jelennek meg, amelyek részletesen leírják az újítók módszereit, eredményeit. A legélesebb bírálóanyagok belekerülnek j a gyári „Krokogyil”-ba, a kiváló , eredményekről pedig az üzemi ! lap és a rádió számol be. A termelés élenjárói igyekez- i j nek minél jobban és gyorsabban I elkészíteni a mezőgazdasági megrendeléseket és ezért kihasználják a belső tartalékokat, amelyekkel még minden részleg bő- , ven rendelkezik. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy döntő láncszem a szakszervezeti munkában: a bizalmiakat eredményesen mozgósítani a so- ronlévő termelési feladatok teljesítésére. Még csupán az első lépéseket tettük meg, s most folytatjuk a küzdelmet a hibák kiküszöböléséért. A gyár kollektívája igyek- j szik becsülettel teljesíteni íelada- j tát. és egyre több kiváló minőségű gépet ad a mezőgazdaság- 1 nak. A Magyar Dolgozók Pártja Köz- ; pont i Vezetősége október 31-i határozata megszabja a mezőgazdaság fellendítésének feladatait. A magasabb terméseredmpnvek elérésének igen fontos eszköze a több és jobbminőségű gépi munka. E célok eléréséért folyó harc első állomása a gépjavító műhely, — a téli gépjavítás. Ha az elmúlt óv téli gépjavi- tási munkáját értékeljük, azt mondhatjuk, hogy általában nem végeztünk megfelelő munkát a mqlt télen, amit az is bizonyít, hogy a gépállomások őszi mély- szántási tervüket az utóbbi na- jpokig 50 százalékra teljesítették. A gépállomások üzemi bizott- j ságalnak legfontosabb feladata, hogy a még hátralévő őszi mélyszántás elvégzésére és a gépjavítás jó megszervezésére mozgósítsák a dolgozókat és ebben nyújtsanak segítséget a gépállomás vezetőinek. A dolgozók érdekeit szolgálta volna a kisvárdai gépállomás üzemi bizottsága is, ha a gépállomás vezetőségétől megkövetelte volna, hogy a javítóbrigádok összeállításánál hallgassák meg a dolgozók véleményét. És főként arra kellett volna ügyelni, hogy egyes traktoristák a saját gépüket javítsák. Azonban nem így tettek a kisvárdai gépállomáson. — Ha a saját gépét javítja egy traktorlsta, az a gépet sokkal lelkiismeretesebben kijavítja, jobban megismeri, jobb munkát tud végezni — végső fokon a többtermelés és a több kereset lesz az eredmény. Nagy gondot fordítsanak arra az üzemi bizottságok, hogy . minden fiatal traktoristát bevonjanak a gépjavításba. Egy gép kijavítása iskola a traktorista számára. Egyszerű eldugulások, vagy más apróbb hiányosságok miatt nem áll majd napokat a fiatal traktorom a szántóföldön a szerelőre várakozva, mint ahogy ez jelenleg még elég gyakran előfordul. Ha gondoskodik az üzemi bizottság a dolgozók tanításáról, ezzel Is az emberről gondoskodik. A gépállomások üzemi bizottságai követeljék meg, hogy a javítóműhelyek megfelelően világosak és fűthetők legyenek. Kályhák, tüzelőszer. mosdó mindenütt legyen. Ne forduljon az elő egyetlen esetben sem. ami múlt télen megtörtént, hogy sok helyen a szabadban javították télvíz Idején a gépeket. A nyíregyházi gépjavító vállalatnál a szabadban való javítás folytán a múlt télen lü dolgozó betegedett meg. A téli gépjavítás előkészítésére a minisztertanács határozata már hó- napokkal ezelőtt felhíva a figyelmet, tehát volt idő a felkészülésre. Az üzemi bizottságok igen fontos feladata, hogy segítsék a most bontakozó kongresszusi versenyvállalásoknál a dolgozókat. Gondoskodjanak arról, hogy a versenyvállalások, amelyek egész évre szólnak, az egyes brigádtagoktól a brigádvezetőhöz, innen a gépállomás vezetőségéhez minél előbb eljussanak, hogy a gépállomások is elkészíthessék éves versenyvállalásaikat. A ver- senyvállalások után rendszeresen értékeljék a versenyt és az értékeléseket minden esetben tudatosítsák a dolgozókkal. Egyetlen gépjavító műhelyből se hiányozzon a versenytábla, a villám és azon mindig a legfrissebb eredmények legyenek. Ehhez a munkához az eddiginél nekünk, a Medosz. megyei elnökségének is, több segítséget kell nyújtanunk üzemi bizottságainknak, de nem körlevelekben, hanem a helyszinen. A gyakorlatban kell nekünk is megmutatni, hogy üzemi bizottságaink hogyan végezzék felvilágosító munkájukat, hogyan gondoskodjanak a dolgozókról és hogyan harcoljanak most a téli gépjaví- tás idején is a tervek maradéktalan teljesítéséért. Babolcsi Pál, MEDOSZ megyei elnök. Az első naptól kezdve takarékoskod juni A kolhozok, a gépállomások, a szovhozok ég a mezőgazdasági szervek egyik leghalaszthatatlanabb feladata most az állattenyésztés gyorsütemű fejlesztése. A közös állattenyésztés szakszerű vezetést igénylő mezőgazdasági üzemig. Mégis — a téli is- tállózási Időszakban a legnagyobb az á"'attenyésztök felelőssége. Ha télen rosszul tartják a teheneket, még tavasszal Is rosszul fognak te- jel ni. Ezért kell észszerűen felhasználni a télire gyűjtött takarmány- készlet-eket. Jól kell tartani a jószágot, de pazarlásnak, takarmány- kárnak nem lehet helye. Úgy kell beosztani a rendelkezésre álló ta- karmáüyt, hogy fussa tavaszig, amikor már lesz zöldtakarmány. Nemsokára kezdődik a tél, de már most kell gondoskodni arról, hogy az állatok jóltápláltak maradjanak tavaszig, ne csökkenjen hozamuk. Ehhez teljes rendet kell teremteni a takarmánygazdálkodásba D. Ailattenyésztőtelepek vezetői! ügy osszátok be a téli takarmánykész- letet, hagy a takarmánya dagok biztosítsák a jószág lehető legmagasabb hozamát. Gondoskodjatok róla. hogy megszakítás nélkül folyjék a takarmányszállítás az állat- tenyésztő telepekre, pontosan nyilvántartásba vegyék és hiánytalanul ad jakfát a takarmány kezelőknek vagy a raktárosoknak a takarmányt. Takarmánykezelök! A takarmány közös vagyon, óriási érték. Felelősséggel tartoztok érte! Csak az elnök vagy a könyvelő által aláírt kiutalás alapján, lemázsúlva adjatok ki takarmányt. Vegyétek elejét minden pazarlásnak, hiánynak. kárnak. i a takarmánnyal Gépállomások szakemberei! Segítsetek a közös gazdaságok vezetőségeinek összeállítani a havi takarmányfelhasználási terveket az egész istállózási Időszakra. Ezek a tervek kötelezők, akár bővében, van a kolhoz takarmánynak, akár szűkében. A havi takarmányfelhasználási tervek biztosítják a t«. karékoskodást és az ellenőrzést. EllenőrzőMzottságok! Havonta, legalább egyszer ellenőrizzétek a takarmányfelhasználási tervek teljesítését. Vezetőségi tagok I Az ellenőrző- bizottságok jegyzőkönyvei alapján haladéktalanul tegyetek intézkedéseket minden hiányosság megszüntetésére. Helyes takarmányozás, takar, mánytafcarékosság neon lehetséges takarmányelőkészStes nélkül. Sok kolhozban feletetik az őszi gabonafélék szalmájának jórészét. A szalmát feletetés előtt szecskázni és fülleszteni kell. Vannak más módszerek is, amelyekkel a szalma ízesíthető, táplálóbbá tehető (mesze- zés, stb.j. A szalma feltárását minden közös gazdaságban meg kell szervezni. A gépállomások szakemberei hassanak ofta, hogy ez mindenütt megtörténjék. Helyes takarmányozás, észszerű, t a ka rék o s laka nná n yfelhaszn élés mindjárt az első naptól kezdve — ez a főfeladat a téli Istállózási időszakban. Ahol ennek a követelménynek eleget tesznek, télen is emelni tudják a Jószág hozamét, gyarapítani tudják az állatállományt. (A JSsélszkoi* Hozfa-faztvn* nkke.)
