Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-16 / 295. szám

NÉPLAP 1ÜÜ3 DECEMBER. 16, SZERDA PARTÉPÍTÉS ____________* Fordítsunk nagyobb figyelmet pártunk szüntelen erősítésére Nem szabad elteleitem, ho>- • a párttagok nem az égből hullana!«. Jusson eszünkbe hogy minden párttag vala- mikor mapa is pártonkivíili volt. (Sztálin ' A KÖZPONTI VEZETŐSÉG HATÁROZATA világosan elénk túrta, hogy egész továbbfejlődé­sünk döntő láncszeme és kulcs­kérdése a mezőgazdaság termelésé­nek nagyarányú fejlesztése, a nö­vénytermelés és az állattenyész­tés hozamának lényeges megnöve­kedése. E feladat sikeres megvalósítása nem képzelhető el a falusi párt- munka megjavítása nélkül. Mivei járásunk döntően mezőgazdasági járás, a meglévő szocialista szek­torok pártszervezetei mellett fon­tos feladatunk a falusi pártszerve­zetek megszilárdítása. Ennek ér- dekében különös figyelmet kell fordítanunk á párttagság összeté­telének megjavítására, elsősorban arra, hogy falusi pártszerveze­teinkbe minél nagyobb -izámmal vegyünk fel egyénileg dolgozó parasztokat. Legutóbb pártbizottságunk no­vember 25-i ülésén vizsgáltuk meg a tag- és tagjelöltffelvétel helyze­tét járásunkban. Ez az értékelés kemény bírálata volt a pártbi- zottság elmúlt hónapokban vég­zett munkájának, a politikai fel- világosító munka, a pártépítés terén mutatkozó hibáknak. Ki- tűnt, hogy a tag- és tagjelöltfel­vétel terén a K. V. júniusi hatá­rozata óta nincs javulás, ellenke­zőleg számszerűleg visszaesés mu­tatkozik. Szorosan összefügg ez a tömegek közti agitáció, a népne­velőmunka átmeneti hanyatlásá­val. Szeptemberben például a májust 58 taggal és tagjelölttel szemben mindössze 8 tagjelöltet és párttagot, októberben pedig 7 tagjelöltet és 4 párttagot vettünk fel. A Központi Vezetőség októberi határozata felhívta a figyelmün­ket arra, hogy pártszervezeteink túlságosan befelé fordultak és el- hanyagolták a pártonkívüli dol­gozókkal való rendszeres foglal­kozást. Járási aktíva-értekezleten foglalkoztunk ezzel a problémá­val és azóta is többször felhívtuk pártszervezeteink figyelmét, hogy a belső partéiét állandó javítása mellett pillanatra sem feledkez- hetünk meg a pártonkívüli töme­gek neveléséről. Meg kell javíta­nunk a népnevelőmunkát, az agitáció tartalmát. Ezen az úton, a legkiválóbb pártonkívüli dolgo­zók tervszerű nevelésével bizto­sítjuk pártunk szüntelen erősíté­sét is, azt, hogy pártunk egyre mélyebben, erőteljesebben, egvre több szállal gyökerezzen szülő­anyjába, a nép dolgozó töme­geibe. Pártszervezeteink a K. V. ok­tóberi útmutatása alapján meg­tették az első lépéseket ezen az úton. Novemberben már 21 tag- jelöltet és 20 tagot vettek fel pártszervezeteink. Ezzel az ered­ménnyel azonban számbelileg sem lehetünk elégedettek, de még kevésbé, ha minőségileg vizs­gáljuk. A felvett tagjelöltek kö­zött különösen kevés az egyénileg dolgozó paraszt. (Novemberben is mindössze négy volt.) Ez bizo­nyítja: pártszervezeteink elha­nyagolták a dolgozó parasztok között végzett politikai nevelő­munkát. Nem egy falusi párt­szervezetünkben, mint például Pa- szabon, Rakamazon, Ujfehértón, Nyírszöllősön hónapok óta nem volt tagjelöltfelvétel. A TERVSZERŰ NEVEI.O- ÍIUNKA elhanyagolásán túl nem Hagyhatjuk figyelmen kívül azt ■’em hogy az egyénileg dolgozó parasztok, különösen a középpa­rasztok egyrészét távoltartották pártunktól a régebbi helytelen vezetési módszerek. Azok a hi- bák, melyekre éppen a Központi Vezetőség júniusi határozata de­rített fényt. Járásunk területén is számos túlkapás történt a dolgo­zó parasztokkal szemben, pártunk parasztpolitikájának eltorzítása, hamis értelmezése folytán. Ugyan­akkor pártszervezeteink egy ré- sze a kommunista példamutatás bürokratikus értelmezésével ta­szította el a pártonbelüli és pár­tonkívüli dolgozó parasztokat. Számos becsületes kis- és kö­zépparaszttal folytatott beszélge­tésünk támasztja ezt alá. C. Vin- nai András vencsellői középpa- raszt egyik legmegbecsültebb gazda falujában. Példásan dol­gozza meg földjét és állammal szembeni kötelezettségét is elsők között teljesíti. Amikor a párt- szervezet megbízta, hogy végez­zen felvilágosító munkát dolgozó paraszttársai között, örömmel vál­lalta, sőt a pártszervezet megbe­csülésének újabb jeleként már az elmúlt évben politikai iskolán is résztvett, ahol szorgalmasan ta­nult. Mégis, amikor a pártvezető­ség arra bátorította, hogy kérje tagjelöltfelvételét, akkor húzó­dozva válaszolgatott, majd el­mondta, hogy mi tartja vissza. — Attól tart: azt mondiák majd hogy ..mutasson példát‘% tel­jesítse 200—300 százalékra a be­adási kötelezettségét, majd aztán, hogy mostmár, mint tagjelölt lépjen be a termelőszövetkezetbe. SZAMOS HASONLÓ PÉLDA bizonyítja járásunk területén, hogy sok tennivalónk van még, hogy helyreállítsuk az egyénileg dolgozó parasztok pártunk iránti bizalmát. Elsősorban a Központi Vezetőség határozatát, pártunk politikáját kell világosan megér- teni, aztán megmagyarázni. Mit jelent ez? Azt például, hogy nem egy pártfunkcionáriusnak tisztáz­nia kell magában a kommunista példamutatás jelentőségét. Vilá­gosan kell látnia, hogy párttagsá­gunk zöme politikai érettség, ön­tudat dolgában a pártonkívüliek előtt jár, hiszen másként párt unk nem is tudná vezetni az orszá­got. Ez a magyarázata annak is, hogy a kommunisták a termelő­szövetkezeti mozgalom élharco­sai, mivel előbb ismerik fel a fejlődés egyedüli helyes útját. Ez azonban távolról sem jelentheti azt, hogy rövidlátó pártvezetők politikai nevelőmunka helyett bü­rokratikusán, tagkönyvre való hivatkozással terelhetik a szövet­kezetbe a még egyénileg dolgozó paraszt párttagokat, mintahogy a múltban több helyen megkísérel­ték. A tag- és tagjelöltfelvételi mun­ka nagyobb figyelmet, odaadást, tervszerűséget követel pártszerve­zeteinktől. A gávaí falusi alap­szervezet, vagy a halmosbokori Uj Elet tsz. pártszervezete ilyen módon érték el. hogy havonta rendszeresen erősödik párt ter­vezetük. Nem egy helyen azonban teljes közömbösség, nemtörődöm­ség tapasztalható. Legutóbb felül­vizsgáltuk az ibrányi pártbizott­ság munkáját. Megállapítottuk, hogy ezévben a 16 pártszervezet közül csak 10-ben volt tag-, tag- jelölf felvétel, a pártbizottság pe­dig még azt sem kísérte figye- lemmel, hogy melyik pártszerve­zetben hogyan foglalkoznak pár­tunk erősítésével. Ami még sú­lyosabb hiba. a tagjelölt kérdő­ívek a szekrények alján porosod­tak, Gerák elvtárs, a pártbizott­ság titkára pedig több hónapig tartott magánál két tagjelöltfel- vételi kérelmet. A pártba jelent­kezők ügyének ilyen lélektelen kezelése természetesen masokat is visszariaszt a jelentkezéstől. Az elmúlt hónapokban a párt- bizottság figyelmét elsősorban a termelőszövetkezeti pártszerveze­tek erősítésére, új tsz. pártszerve- j zetek létrehozására fordította. En- nek érdekében az utóbbi két hó­napban 10 termelőszövetkezeti ta­got vettünk fel rendkívüli úton, tagjelöltségi idő nélkül párttag­nak, olyanokat, akik termelőszö- vetkezeteik védelmében bizonj-í- tották be, hogy kiérdemlik ezt a | kitüntetést. Ugyanakkor két tér- i melőszövetkezetben pártszerveze­tét alakítottunk. KOMOLY TENNIVALÓNK VAN a tagjelöltek nevelése te- rén is. Pártszervezeteink a fel­vett tagjelöltekkel keveset foglal­koznak, nem gondoskodnak neve­lésükről, s közülük igen keveset bíznak meg pártmunkával és ideológiai fejlődésüket sem el­lenőrzik. Megfeledkeznek arról, hogy a tagjelöltségi idő csupán előiskolája a párttagságnak és a pártszervezet jó politikai munká­jának bizonyítványa az is, ha a tagjelöltségi idő nem lépi túl a Szervezeti Szabályzatban előírt hat hónapot. Egy aktívaértekezleten elhang­zott beszámoló és annak megvita­tása vagy az annak alapján ho­zott határozatok önmagukban nem elegendők ahhoz, hogy párt- szervezeteinkben megjavuljon a pártépítés, ezen belül a tag- és tagjelöltfelvétel munkája. Ezért elhatároztuk, hogy pártszerveze­teinket a helyszínen segítjük ah- hoz, hogy elsajátítsák a helyes módszereket és a jó tapasztalato­kat általánosítsuk. Elsősorban is- merni kell az embereket. Ami­kor Gerák elvtárs az ibrányi alapszervezet titkára volt állan­dóan kis füzetet hordott maga- val, amelybe beírta napi tapasz­talatait, feljegyezte a nagy me­zőgazdasági munkák élenjáróit, a termelőszövetkezeti tagság lelke- sítőit, a beadásban élenjárókat, a fáradhatatlan népnevelőket. Való- ságos kádernapló volt ez, amely­nek alapján a pártvezetőség tag­jaival, a bizalmiakkal együtt tervszerű, következetes nevelő- munkával készítették elő a párt- szervezet utánpótlását. Gerák elvtárs most a pártbizottság tit­kára, de nem törekszik eléggé arra, hogy korábbi jo módsze­reit a község 16 partszervezeté­ben a még tapasztalatlanabb ve- j zetők is felhasználják. A kollek- i tív vezetést ezen a téren is ér- j vényesítenünk kell. Ha csak két- j j három pártonkívüli dolgozóval foglalkozik a pártvezetőség egy­egy tagja és a legjobb bizalmiak, népnevelők, máris biztosítva van a pártszervezet rendszeres erősí- i tése. Nem használtuk fel eddig a i népnevelőértekezleteket sem ar- j ra, hogy ott a pártról, a párttag- jság jelentőségéről beszéljünk, j füzén is változtatni fogunk, hogy népnevelőink és segítségükkel a ! község dolgozói megismerjék pár­tunk áldozatos harcait az elnyo- I matás éveiben, majd a felszaba- t dulás után a dolgozó nép fel- ; emelkedéséért. Pártunk harmadik ■ kongresszusára altkor készülünk i méltóképpen, ha a dolgozó pa­rasztság mind nagyobb tömegei j fogadják még inkább szívükbe a | | pártot, győzelmeink kovácsát és j | mind többen készülnek jobb mun- I lkával a márciusi kongresszusra.! Gere Ferenc. a/. MDF nyíregyházi járási j bizottságának titkára. i VILLAM MEGYEI HIRLAPHIVATAL BOLGOZOl! Kántor János buji postás-kézbesítő öt új Néplap-elófizctút szervezett. Az előfizetési díjakat azonban vissza kellett fizet­nie a megrendelőknek, mert a Megyei Hírlaphivatal többszöri kérésükre sem emelte fel a Néplap példányszámát. Az ilyen ..intézkedés” nem segíti a megyei pártsajtó ter­jesztését! GEPALLOMASI DOLGOZOK! A mándoki gépállomás dolgozói silózási tervüket elsőnek teljesítették megyénkben. A mándokiak jó munkájukkal hozzájárulnak a körzetük­höz tartozó tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok állatainak veszteségmentes téli átteleltctéséhez. LÖNYAI DOLGOZD PARASZTOK! Az év végéhez közeledünk. Minden becsületes dolgozó pa­raszt teljesítette már az állam iránti kötelezettségét. A község azonban tojásbegyüjtési tervét 15 százalékra, baromfi begyűj­tési tervét 13 százalékra teljesítette. Szégyen így visszaélni a dolgozó nép bizalmával. (Beküldő: BALLANGO ILON \) A jó gazdoSojstrom az új begyűjtési rendszer egyik alapja A kormány Programm megvaló­sítása megköveteli, hogy a be- gyűjtési munkánkban eddig elkö­vetett hibákat gyorsan kijavít­sak. Ennek egyik útja, hogy az új begyűjtési rendszert helyes ala­pokra helyezzük. E cél megvaló­sítása érdekében új gazdalajstro­mot készítünk, amelyben az egyes termelők művelése alatt lévő földterületeket a valóságos hely­zetnek megfelelően vesszük fel. Nem egy esetben fordult elő a múlt évek során olyan hiba, hogy egyes termelőknek nagyobb, vagy kisebb földterületet tártottak nyil­ván és sok esetben valótlan ka­taszteri tisztajövedelem alapján állapították meg beadási kötele­zettségét. Ezek a hibák jogos pa­naszokra adtak okot, amelyek csak részben és késedelmesen nyertek elintézést. Az Állami Földmérési és Tér­képészeti Hivatal dolgozói a községekben már megkezdték az új gazdalajstrom előkészítését.— Ennek során behívnak a tanács­házára minden termelőt és a ter­melők meghallgatásával tisztázzák, hogy művelésük alatt a valóság­ban mekkora földterület van, il­letve annak mekkora a katasz­teri tiszta jövedelme. Ha a ter­melő megfelelő okmányokkal iga- zolja, hogy a művelése alatt nincs akkora földterület, mint amekko­rát a nyilvántartások tartalmaz­nak; illetve azokat más termelő használja, vagy bérletbe van ki­adva, ezeket figyelembe veszik és a nyilvántartásra rávezetik. Minden termelőnek egyéni ér- deke, hogy a tanács értesítésére a gazdalajstrom adatait a tanács­házán tisztázza, mert panaszai, kérelmei csak így nyerhetnek el­intézést. Bár a gazdalajstrom első ré­szének összeállítását ebben az évben az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal dolgozói végzik, mégis igen fontos feladat hárul tanácsainkra. Elsőse rban biztosítani kell, hogy a termelők idejében megjelenjenek. Továbbá, hogy más községben lakó terme- lök földterületi adataikat idejé­ben jelentsék a lakóhely szerint illetékes tanácsnak. Sürgősen rendezniük kell a termelőszövet­kezetekből kilépő termelők ki- adott területeik nagyságát, ka­taszteri tiszta jövedelmét és biz­tos rtaniok kell, hogy ezek a tér- melók földterületeiket minél előbb birtokba vegyék. Fontos feladat hárul ebben a munkában mind a begyűjtési, mind a mezőgazdasági állandó bizottságokra és azok aktíváira. Meg kell magyarázni a termel ők- nek, hogy az új begyűjtési rend­szer hatalmas kedvezményeket je­lent, de ezeket a kedvezménye­ket csak akkor élvezhetik mara­déktalanul, ha a beadási köte­lezettség alapját képező földterü­let nagyságát idejében, és a va­lóságnak megfelelően tisztázzák. Begyűjtési rendszerünk fejlődé­sében új szakaszt jelent a na­pokban megjelent begyűjtésről szóló törvényerejű rendelet. A begyűjtési rendelet végrehajtásá­nak alapja a jó gazdaíajstrom, melynek elkészítése mindenkitől, — aki ebben a munkában részl- vesz, — lelkiismeretes, pontos munkát igényel. Ennek végrehaj- fásához tanácsainknak a legszéle­sebb dolgozó tömegeket kell moz- gósítaniok, hogy ne forduljon elő egyetlen egy olyan eset sem, ami­kor a termelők földterületét kap­kodva. felületesen, vagy esetleg a termelő meghallgatása nélkül ál­lapítják meg. Ezt a feladatot úgy kell elvégezni, hogy ezzel is erő­södjön tanácsaink és a tömegek közötti kapcsolat. Soltész Istvánná, MT. sajtó és prop. csoportvezető. Kérdezz — a Néplap válaszol! A csengerujíalusi Haladás tsz. tagjai azt kérdezik, hogy a ta­gok közül kinek jár anyasági segély cs családi pótiék. Több ter­melőszövetkezetben is bizonytalanul ismerik ezt a kérdést, azért lapunkban most válaszolunk. CSALÁDI PÓTLÉK 1953. március óta jár az önálló és III. típusú tsz-ek tagjainak. Azok a termelőszövetkezeti tagok kaphatják meg, akiknek leg­alább 3 tíz éven aluli gyermekük van és a kötelezd jnunkaegysé- get megszerezték. Ez 120 munkaegység. Ha az anya saját tagsága után kapja a családi pótlékot, akkor S0 munkaegység teljesíté­sét kell igazolnia. Tíz éven aluli 3 gyermek után — ha meg van a kötelező munkaegység — 144 forint jár havonta. Négy gyermek után 208, 5 gyermekre 280, hatra pedig 360 forint jár. Minden további tíz éven aluli gyermek után 60 forinttal emelkedik a családi pótlék. A családi pótlékot a községi tanácsnál kell igényelni. ANYASÁGI SEGÉLY ugyancsak az önálló és III. típusú tsz-tagoknak jár 1953 október 1. óta — szülés esetén — ha a kötelező munkaegységet ledolgoz­ták. A kőtelező munkaegység 120, a kisgyermekes anyáknak 80. TJj belépő is megkaphatja az anyasági segélyt és a családi pótlékot, amikor megszerzi a kötelező munkaegységet. Ezen kívül szüksé­ges az is, hogy a terhesség ideje alatt legalább háromszor orvosi vizsgálatra jelentkezzék az anya. Az első gyermek után 500 forint, a többi gyermek születése után minden esetben 400 forint jár az anyának. A pénzt a tanács fizeti ki. A tsz-tagságoí, a kötelező munkaegység teljesítését, orvosi vizsgálatra való megjelenést hiva­talos írásokkal kell igazolni. 2

Next

/
Thumbnails
Contents