Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-16 / 295. szám
1953 DECEMBER 1G, SZERDA \ s N É 1' L A la II umirn. , . Illl-I MUHI ...............MII Adenauer tárgyalásai a nyugati hatalmak kiii iiffviu i n i szterei ve I 59 * Párti*, (TASZSZ). A páriasi sajtó nagy figyelmet fordít az utóbbi napokban Adenauer bonni kancellár, valamint Francia or szág, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterei közt lefolyt párizsi tárgyalásokra, Mint; ismeretes, Eden angol külügyminiszter és Dulles, az Egyesült Államok külügyminisz. tere azért utazott Párizsba, hogy részt vegyen az atlanti tanács december 1-1-én megnyílt ülésszakán. A. „Figaro” jelenti, bogy Oulles Adenauerral folytatott megbeszélő- «ein ismertette Adenauerral a bermudai értekezlet eredményeit, valamint érintette a négy nagyhatalom értekezletének kérdését. A párizsi lapok kommentárjai rámutatnak arra. hogy az Egyesült Államok külügyminisztere párizsi tartózkodását arra használja fe!, hogy megsürgesse Franciaországtól a/, „európai hadseregről” szóló szerződés ratifikálását. A szemle- írók cikkeiben érezhető az a riadalom, amelyet a nyugati ínimszte- reknék Adenanerrel — az „euró- pai hadsereg" hívével — folytatott tárgyalásai keltettek. Adenauer a Párizsban tartóit sajtóértekezleten feltárta revans-törekvéseit. „Azt mondják, Aden an r kancellár feladata abban áll. -— írja a „Liberation'’ —, hogy „megnyugtassa” a franciákat és megmutassa nekik az ..európai hadsereg" és az egyesített Európa előnyeit... Adenauernek mindössze arról sikerült meggyőznie bennünket, hogy politikája annak a pángermán politikű ü ak í ul J t a t ás a, a üiOi t l >i > m a re k. II. Vilmos császár, Streíemann és Hitler folytatott/’ „Hehe tétlen — írja a „J.e Álun de” —, liogy Adenau t ne tudja: a legtöbb francia ellene van annak a gondolatnak, hogy az „európai védelmi közösségben'' Franciaország részben mondjon le szuverén!tájáról , ugyanakkor, amikor Németország, mint a közösség tagja, függetlenséget ka pna ...” Bldault és Adenauer a Saarkérdésröl tárgyait. A tárgyalások után közleményt adtak ki, amelyben az e kérdésben „elért erednie- nyékről” van szó. Azonban a „Francé Soir" című lapban kételyeit fejezi ki a közleményben kifejtett optimizmust illetően. Óm lles sajtónyilatkosala Párás, (MTI). Dulles amerikai külügyminiszter, aki jelenleg Párizsban tartózkodik az atlanti tanács ülésén, sajtóértekezletet tar- lőtt. Dúl les ezt a sajtóértekezletet arra használta fel, hogy az „európai védelmi közösség” ratifikálása érdekében ismét megfenyegesse u nyugat európai kormányköröket, különösen a francia kormányt. Követelte, hegy a nyugateurópai parlamentek rövidesen ratifikálják a szerződést és hangsúlyozta, „abban az esetben, ha az európai védelmi közösségről szóló szerződőst'’ csakhamar „Hifim ratifikálnák, az Egye- sült Államok kénytelen lenne” tragikusan és alapvetően újból felülvizsgálni külpolitikáját.” Dulles fenyegetését azzal is megtoldotta, hogy a nyugatnak juttatott .„segély” esetleges megszüntetését helyezte kilátásba. Kóma, (MTi). Kedden reggel 0 órakor megkezdődött hatmillió olasz ipari munkás 24 órás országos sztrájkja — jelenti az „AFP”. — A sztrájkot a CGIL és a CISL közösen, határozta el. A sztrájkot első figyelmeztetés- i -'ui határosaik el, tiltakozásul a Mint az „AFP” közli, „Uuiles Igen világosan célzott arra, hogy az Egyesült Államok kongresszusa biztosan akarja tudni, hogyan áll az európai egység ügye, amidőn majd márciusban a külföldnek szóló segély költségvetését tanulmányozza ... A folyó évben engedélyezett hitelek felét kifejezetten az európai védelmi közösség részére adták. Ha ez nem létezik, az amerikai kormány kénytelen lesz majd a kongresszus döntéseivel felfüggeszteni az előirányzott hitelek szétosztását.” Eddig nem érkezett hivatalos visszhang Dulles külügyminiszter nyilatkozatára, de — mint a londoni rádió közli — a nyilatkozat „kellemetlen benyomást keltett Franciaországban''. Több angol lap is hűvösen fogadta és helyteleníti Dulles nyilatkozatát. munkáltatók szervezeteinek, a szak- szervezetek követeléseivel szemben tanúsított makacs magatartása ellen. A szakszervezetek követelik a bérek emelését, a bérkategóriák össze vonását, az egyes vidékek közötti fizetéskülönbségek megszüntetését. I íz angol ra»ul«*ok kitartanak a sztrájk melled JjOndon5 (MTI). Az angol vasutasok — mint. ismeretes — elhald- rótták, hogy béremelési követeléseik kiharcolására december 20-án éjfélkor sztrájkba lépnek. A vasutas szakszervezet táviratilag közölte a sztrájkhatározátot 1400 helyi szer-* vével. A sztrájkhatározat értelrné- ben vasárnap éjjel a vonatok tűi- nyomó része már nem fog elindulni. A szakszervezet nyuga'.skóeiui ke- j rületelnek tanácsa Glasgowban tar- j tolt ülésén hozott határozatában i kijelentette: „Sztrájkgépezctüuk teljesen felkészült, hogy december 20-án működésbe lépjen.” A sztrájk alatt meg fog bénulni a londoni földalatti vasutak forgalma is, minthogy ezek személyzete is u vasutas szakszervezethez tartoznak. A brit kormány igyekszik meg akadályozni a 400.000 vasutas vasárnap éjfélre kilátásba helyezett, sztrájkját. Churchill miniszterelnök rendkívüli ülésre hívta össze a brit kormányt. Az ülés után kiadott közlemény kijelenti: „A munkaügyi miniszter jelentést tett azokról a megbeszélésekről, amelyeket a Hétfői nap folyamán a közlekedési hatóságok képviselőivel és az érdekelt szakszervezetek képviselőivel folytatott. A megbeszélések kedden folytatódnak. Ha szükséges lesz, a kabinet újabb ülést tart.“ Olaszországban kedden reggel az orKzág'os sztrájk Hangversenyeken a József Attila KuMázlian liecember 13-án délelőtt rendezte 4£.jjvj első növendékhangversenyét a// Állami Zeneiskola, a uyíregyházi JózsiéI: Attila kuítűrotthoiiban ‘híig-y.-zánjt'i érd-kLődő kiW/őwség jo- itt/iétébsn. A hangverseny: .egybekötötték a »Szülői Álunka közösség éríhfkezilÁtévek .Megnyitó beszédet 5iktti* Sándor, a Zinoiskoía igazija, mondott. Elmondotta, hogy íi?! iskola fennállása óta szép eredérc cl, bár nehézségeikkel kil?KÍcnek. Sokszor nein tudnak uierynl ;t zeneiskolai órákra a nö- vei^kek, mert az, iskolai elfog- laíiságuk mellett az iskolán kívüli munkájuk i« sok. Szomorú tapnszta-lat, hogy az Jfjúváj nagyresze n:m érdeklődik a művészet Iránt. Az esztétikai nevelés nem folyik küllő mértékben az iskolákban, kü lönöse-n a középiskolákban. Az a pedagógusok feladata, hogy „74 a mulasztást pótolják.-V szocialista ember scroti és megbecsüli « művészet alkotásait. Ind bennük gyönyörködni, tudja őker elvezni. • Űrre kell az Ifjúságot megtanítani — mondotta Vikár Sándor. Ezután a Zen-eis-koia uüvendókei mutatták be az iskola nevelő, ok- iatő t's művészi munkájának eredményeit. -Akik régebben is hallgattak növendékhangversenyt, nugáilapíthatták. hogy nagy 'fejlődésen mentek kereszt iil az Iskola növendékei, .Mocsári Sándor hegedíí- toviibbképzős kivált szép játékával. technikai felkészültségével, (liier „Roműnc'-át játszotta, melyet nagy tetszéssel fogadott a közön- sóír. Kubas! Tamás zong« «raszámá- val. Fábián Ferenc ének szám á v a 1 nyerte még a közönség tetszését. — Ka a hangvőrsv-ny azt bizonyítottá, hogy a Zeneiskola vezetői, tanárai jó és eredményes munkát végeznek. Ugyanezen a napon délután 5 órakor nagy. érdeklődő közönség töltötte- meg a József Attila kaj- túrhá/. n agy termét. Sokat panaszkodtunk, hogy a hangversenyeknek nincs elég közönsége. Ugylátszik, a jó hangversenynek mégis van! Most szép éc jó hangversenyben gyónyörköölretett a közönség. A műsor megválasztása és előadása dicséretet érdemel. Minden egyes szám neveli, szórakoztatott, élve- zetet nyújtott a dolgozóknak. Különösen ki kell emelni a kultúrotthon szimfonikus zenekarát VIkár Sándor vezényletével. Az a lelkes, magú valragadó muzsika, amely Wéber nyitányából, Buda"- •kin dallamaiból kicsendült, bosszú ideig iné gin-aradé) élménye lesz a hallgatóságnak. Művészi nívón mozgott a vonós- zenekar játéka, mind az, önálló számokban, mind a kíséretben. Ág-i jy Gézám', a Zeneiskola tanárai a tőle megszokoi: szép hanggal és magas óuekkultűr ával énekelt. Jé* volt az énekkar is. Kár. hogy >o kan hiányoztak a karból. Hl na, hogy egyesek fegyelmezetlenségükkel hátráltatják ír közös munkát. Az egyik szólóénekes sem jelent meg, s így a hosszú időn át tat»niß számnak el kellett maradnia. Jó volt a műsorszámok rövid és tartalmas konferálása, de miiékor a konferálót jobban fel kell készítőn!. Szépen, gördülékenyen olvas.-a a szövöget, ne akadozva. Másik hiba a rossz rendezés. Az utolsó percekben hallgattatták el a hangos bemondó:, előadás előtt fél órával még néni volt villany az öltözőben, a jegyeket későn kezdték adni, a közönséget nem volt, aki helyére kísérje. Ezek pétiig fontos, tényezői a jó előadás megszervezésének. Okuljon a József Attila kul- iúrház rendezősége ezekből a hibákból, s legközelebb legalább egy, héttel az. eloatkls előtt kezdje inegj a jegyek árusítását, készítsen elő minden szükséges kelléket. A József Attila kuKúrotthoutói! várjuk ;i következő szép hangver- senyéket! Akik felnek a szabadságtól Stevenson, az Amerikai Demokrata Párt vezetője — a londoni rádió beszámolója szerint — a napokban beszédet mondott Philadelphiában. A. Demokrata Párt vezetője a többi között ezeket mondta: „Az Egyesült Államokban ma már az a helyzet, hogy a félelmet a szabadság elé helyezik. Félünk a depressziótól, a kommunizmustól, félünk saját magunktól, sőt még a szabadságtól is félünk.” McCarthy szenátor tudomást szerezve Stevenson beismeréseket tartalmazó beszédéről. ren„.,.vül felháborodott, s nemcsak „lejárt gramofonlemeznek” nevezte a de- mokratapárti vezért, hanem n/o- matekul még ezt is kijelentette: „Stevenson hosszú időn át különös érdeklődést tanúsított a kommunista filozófia iránt.” Végük ezzel toldotta meg dörgedelmeit: „Meg kell mondanom, hogy Stevenson nem ismeri fel a kommunistát, ha találkozik vele.” „ŐRZÖK, VIGYÁZZATOK A STRÁZSÁN!" / ltd 2-ben levelet Gorkij a világ értelmiségéhez: „Ideje annak is. hogy eldöntsék az egyszerű kérdést: kivel tartanak önök, a kultúra mesterei? A kultúrának azzal a munkás, alkotó erejével-e, amely az élet új formáit teremti ■meg, avagy ez erő ellen azokkal, akik küzdenek a rablók felelőtlen kasztjának fenntartásáért, azért a kasztért. amely fejestől rothadt és amely már csak a tehetetlenség törvényénél fogra cselekszik?” A levél megírása óla több, mint két értized telt cl. Ez alatt az idő alatt az értelmiség sokat tanult, tapasztalt. Ezek a tanulságok és tapasztalatok arra késztették a leg. jobb elméket, hogy az élet új for- mdit Icirchoző alkotó erő oldalára álljanak! Nem volt könnyű az út. mert dollárban és fontban gondolkodó csalók álnokságai•, a koncentrációs táborok é* könijvmáfjigák félelmei, borzalmai között vezetett. Annál nagyszerűbb és szebb most « győzelem, amely a világ legjobbjait egyesíti a békemozgalom zászlaja alatt. .1 szovjet emberek, az Úja Erén. húr goi: lángoló példája■ arra késztette. a tudósokat, írókat, mérnöki}. Irt, a falusi tanítókat, hogy az élet vagy harcosainak útján haladjanak és Karcoljanak. Jól megértették ezek oe emberek„ hogy mit jeleni a kultúra számára a Szovjetunió. Bernal^ a nagy angol atomtudós mondotta: „A Szovjetunió áldozatai nélkül. melyek sokkal súlyosabbak, mint a mieink. nálunk minden becsületes tudós most koncentrációs táborban ülne, vagy már halott lenne.’’ Tttannak még emberik, a.kik ma' gukat tudósoknak nevezik, de közben eladták magukat a ma kannibáljainak, a hal dl gyárosok, nah. Ezek oz új malthusiánusok arról kiáltoznak, hogy „túl sűrű az emberiség, háború kell a boldoguláshoz — járványokat kell az emberiségre szabadítani, az megváltás lesz a szenvedésektől.” De mennyivel érthetőbben, eröteljesvb. ben, győzelmesebben csengenek az élet harcosainak szavai, „Mi, tudományos munkások, akik a béke minden hívével együtt küzdünk, tudjuk, hogy ha azokat az óriási összegeket, amelyeket a hadiköltségvetések nyelnél: cl, « tudományra és a technikára fordítanák, bot. doggá tehetnénk az emberiséget.” — mondotta Joliot-Curie, a világhírű francia fizikus, A'obel-díjas tudós. Thomas Mann, a XX. század legnagyobb regényíróinak egyike az első világháború alatt és után tl~ zárl-óiotf a politikai élettől és könyvet írt: „Egy nem politizáló ember elmélkedései” címmel, 75-ik születésnapján azonban aláír la a- stockholmi béke felhívást és így szólt: atomháború anyagi és erkölcsi vusziuUsba vinné Ameri. Icát magát is.” Xagy István, a kolozsvári. II őlyai-t ygetem rektora■ pedig így beszél: „Aem. akarom, hogy ni unkásanyük fegyvergyáruk- ba.n nyomorítsák el karjaikat, ahogi) megnyomorodott az én anyául a: első világháborúban .,. nem akn. rom. hogy ifjúságunk nyomorékká váljon, ahogy nyomorékká vált idő- s-'bfjik fiam, aki a músodik vilii tiké; borúban nyolc ujjút vesztette el." A mi megyénk értelmiségének ^ ís megvannak a nutga tapasztalatai ón semmiképpen nem kinin, jók vissza azt a világot, amikor az élet és halál urai azok voltat:, akiknél: „legfőbb ambíciójút:, hogy a legjobb agaruk és jó konyhájuk tegyen” — Krúdy tlyula szaraival élve. .1 nyíregyházi kultúráiét — írja, egy szabolcsi monográfia IHJ’J- ben — reprezéniábilis estélyek rendezésében merül ki. ezek a művészi estélyek pedig inkább divatbemutatókra és előkelő megyei itt. tálkozúkra illenek be . . . ugyanakkor colsz zabolvsnuk nincsen egyetlen zeneiskolája, egyetlen rendes, as igényeknek megfelelő előadóterme. vagy könyvtáraEzeket ti szavakat n Társadalom és Tér. mészettudomónyi Ismeretterjesztő Társulat megye,; alakuló gyűlése, alkalmából idézte Illyés Zsigmond, a megvet, kórház adjunktusa, a Társulat tinóké és felszólította a megye értelmiségi dolgozóit yogy szív Vel.l élek kel dolgozzanak a népiét. s ír népért dolgozni szlvvcl- lét< kf.rl, ,:p,n unit jelent, mim. a békéért: ülarro ni. í ’ ázilag és sokrétű ez a narr. ' TftktalOránthéizán. a: évtizc- tlcs órréísfákkal övcztlt iüdöszana. tórUmibh-n így kis orroskollekiica de ’ Aduk Oszkár vezetésével rétéin . röntgengép megépítésén dolgozik' ''ni)nácit külső segítség nélkül. Iánhc': a (lépnek, amelyből oly kevés, svait az országban, felmérhetet. lett: jelentősége van a tüdöopcrá- (íólfnál. .1 minap u TTIT törté- n.eUtíi szakosztálya ülésezett és deren vita bontakozott ki akörül: hogyan kelt helyi s iürténclemszem. lététre nevelni a dolgozókat. Tiszalökön, a nagyszerű Erőmű építésénél azon törik a fejüket a, mérnökök és technikusok, hogy mikén.? adhatnának előbb vizet a -zomjas paraszti földekre. Diószegi Balázs, nyíregyházi festőművész képeket festett tgit építkezésről. Molnár Lóránt rasmegyeri pedagógus, költő Így verselt: „Gyárak, bányák, dús mezők felett — .Vcm beszéd ez. biztos felelet - i jólétről dv- (lolgat a. szét.” Kevesen vauul:, akik nem isme. vT: Ady Endre szarait: ..őrzök, vigyázzatok a gtrázsthi! li- étet él és élni akar, Vont azért adott annyi szépet, Hogy átgázoljanak must rajta Véres, ostoba Jenes égek.” pzek a szava': láthatatlan jel. mondatként ott lebegnek a mérnökök tervezőül Irányai felett, az orvosi mütöszolníkban, az iskolákban, szobrászok, festői: műtermeiben, írók, költők dolgozószobáiban. Értelmiségiin!: nem feledkezik me,, felelősségéről, amellyel az élet, a béke ügye iráni tartozik. Bccrti. letes, leikig alkotómunkával örköd. nck az élet szépségei felett s még jobban kivirágoztalják a zokat n: egész nép javá ra..'
