Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-07 / 288. szám

N ÉPLA P 1903 DECEMBER S, KEDD ** Csou En-laj nyilatkozata az ENSZ törvénytelen határozatáról A továbbiakban Csou En-laj rá­Oaou En-laj, a Kínai Népköztár­saság Központi Népi Kormányának IdiUigjTninisztere az ENSZjközgyü- íéanek a koreai-kínai népi erőltet lágalmaző törvénytelen határozatá­ról nyilatkozatot tett. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlése 1951 február 1-én törvénytelen, sérelmes határozatot fogadott el, amely rágalmazó mo­tion „agresezomak” minősítette a Kínai Népköztársaságot — hangzik « többi között a nyilatkozat. Most jnég továbbment és 1953 december 3-án az Egyesült Államok és még mégy szolgálatába kényszerűéit csatlós ország által együttesen elő­terjesztett határozatot fogadott el. Ez a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság képviselőinek távollétében hozott határozat: — figyelmen kí­vül hagyva a világ valamennyi bé- Ikeszeretö néltének és a becsületes emberek közvéleményének tiltako- ssíusfit, „súlyos aggodalmat” fejez ki és „elítéli'’ az állítólagos „ke­gyetlenkedéseket”. Ennek a hatá­rozatnak az elfogadása — amely az Egyesült Államok kormánya által koholt jelentésen alapul nyil­vánvalóan törvényellenes, rágal­mazó és érvénytelen. Az Egyesült Államok kormányá­nak a koreai és kínai népi erőkkel Szemben előterjesztett rágalmai tel­jesen alaptalanok. A koreai és ki­hal népi erőket az arcvonalon és a mögöttes területeken egyaránt az emberiség magasztos szelleme hatotta át. A koreai és kínai népi erőknek a lakosság iránt tanúsí­tott védelmező gondoskodása és a hadifoglyokkal szemben elkövetett hlnéző politikája éles ellentétben áll az Egyesült ÁlLaimok agresszív erőinek a koreai nép válogatás nélküli legyilkolásában ég a koreai- kínai hadifoglyokkal szemben alkal- mázott rossz bánásmódban meg­nyilvánult poütikáj á v al. mutatott arra, hogy a nemzetközi jog és az emberiség alapelveit a koreai háború során senki más. mint maguk az amerikai agresszo- rok szegték meg. Az emberek soha­sem felejtik el, hogy az amerikai fegyveres erők dobták le a bombák tonnáinak millióit Korea békés vá­rosaira és falvaira, az amerikai fegyveres erők nem riadtak vissza tömegirtó napalm- és mérgesgáz- bomtoák használatától, az amerikai fegyveres erők folytatták emberte­len baktórlumhadviselést a Korea! Népi Demokratikus Köztársaság és Északkelet-Kína területén, az ame­rikai és a liszinmanigta fegyveres erők mészárolták le tízezrével a koreaiakat. Abban a pillanatban, amikor az égés« világ érdeklődéssel figyeli a koreai fegyverszünet megkötésében résztvett két fél között Panmind- zsonban folytatott tanácskozásokat az Egyesült Államok kormánya — kezén a koreai és a kínai nép vé­rével — szörnyű terv szolgálatá­ban terjesztette elő ezt az alatto­mos javaslatot. Az Egyesült Álla­mok kormánya azért akarja fel­használni az ENSZ közgyűlését arra, hogy légből kapott hazugsá­gával elterelje a világ figyelmét és fenntartsa a feszültséget a Távol- Keleten és Ázsiában, hogy ezzel megkönnyítse a koreai politikai ér­tekezlet összehívásának további ha­logatását és így teljesen aláak­názza a hadifoglyok körében vég­zendő felvilágosító tevékenységet, fokozza katonai agresszióját Dél- ketet-Ázsia ellen, meggyorsítsa Ja­pán újrafelfegyveraését, kiterjessze Ázsia katonai támaszpontjainak hálózatát, előmozdítsa ázsiai ag­resszív katonai tömb megszervezé­sét és ilymódon megvalósítsa a fegyverkezés fokozására és a há­borús előkészületekre irányuló po- litikáját. I Szovjetunióban befejeződön a legjobb tavaszi és nyári ruhák modelljeinek versenye Moszkvában befejeződött az 1954. év legjobb tavaszi és nyári ruha- modelljeinek versenye. A verse­nyen Moszkva és a szövetséges köz- társaságok model'tervezői vettek részt. A moszkvai központi divat­házban bemutatták a verseny részt­vevői által készített modelleket. Elegáns női ég férfikabátok, estélyi ruhák, könnyű nyári ruhák, sport, ruhák kerültek bemutatásra. A központi divatház az 1954-es tavaszi és nyárt Idényre másfél­ezer modellt készített. December 10-én mutálják be a magyar-angol labdarúoómérközésröl készüli híradóiilmet A londoni magyar-angol labda­rúgómérkőzésről készült, nagy ér­deklődéssel várt híradót „Az ér- század mérkőzése 6:3” címmel de­cember 10-én mutatja be 47 fővá­rosi filmszínház. A hiradót Szabó Árpád és Macskássy János felvé­teleiből és az angol-francia híradó­ból Varasdi Dezső, a Hiradó- és Dokumentum Filmgyár híradó szerkeszt őségének tagja állította össze. A DISZ. vezetőségválasztás hírei A BAKTALORANTHÁZI R í Z-szervezet vezetői meghívóval értesítették a DISZ-tagságot a Vezetőség újjáválasztásának tag­gyűléséről. A meghívókat az úttörők adták át a fiataloknak. Bár 90 tagja van a DISZ-szervezetnek, mégis több mint 120 fiatal vett részt e nevezetes gyűlésen. Úgy látszik, felébresztette a bak- talórántházi fiatalokat is a DISZ-vezetőségválasztás jelentősége, mert bizony egy féléve még nem folyt komoly szervezeti élet a fiatalok között. A vezetőségválasztó taggyűlést kultúrműsor előzte meg, a fiatalok népi táncot mutattak be. A DISZ-fiatalokat úttö­rők köszöntötték. Arra kérték őket, hogy a legjobb fiatalokat vá­lasszák meg vezetőjüknek. A fiatalok rámutattak azokra a hi­bákra, amelyeket a vezetőség követett el. Galambos Mihály elmon­dotta: „Sokszor, ha megkérdeztem a fiatalokat — mondják meg ki a DISZ-titkár, — nem tudták.” így persze nem is élhettek a fiatalok szervezeti életet. A vezetőség nem törődött velük, nem adott feladatokat a fiataloknak. Amikor a vezetőségválasztásra került sor, alaposabban megnézték kit választanak vezetőjüknek, örömmel választották meg Galambos Mihály elvtársat a DISZ- szervezet titkárának. Ez a taggyűlés mozgósította a fiatalokat a további feladatokra. Bizonyítja ezt az is, hogy 9 fiatal kérte fel­vételét, 4 fiatal pedig kifizette elmaradott, tagsági járulékát. A taggyűlés után a vezetőség összejött: elhatározták, hogy munka­tervet dolgoznak ki, s ennek alapján végzik feladatukat. t =!: * * AZ UJTELEKBOKORI DISZ-szervezetben december 2-án tar­tották meg a vezetőségválasztó taggyűlést. Nemcsak a DlSZ-szer- vezet tagjait, de a kívülálló fiatalokat is felkeresték a szervezet óezetői. Bár 16 tagja van a szervezetnek, mégis 25-en vettek részt a taggyűlésen. Miután végétért a taggyűlés a kívülálló 9 fiatal felvételét kérte a DISZ-szervezetbe. A fiatalok örömmel fo­gadták az eléjük tűzött feladatokat. Vállalták, hogy a városi ta­nácstól kapott helyiséget rendbehozzák, kimeszelik. Hozzálátnak a kultúrcsoport megszervezéséhez, kultúrműsorral készülnek a helyiség ünnepélyes felavatására. Az Adenauer-kormany Ribbentrop bizalmas munkatársa! akarja állandó megfigyelőként kiküldeni az ENSZ-be A „Frankfurter Rundschau” köz­li, hogy Ademauerók az amerikai kormány segítségével állandó meg­figyelőt akarnak kiküldeni az ENSZJbe. Erre a tisztségre az Adenauer-kormany Peter Pfciffert, a bonni, külügyminisztérium főosz­tályvezetőjét* szemelte ki. Pfeiffer a hitleri uralom idején Ribbentrop bizalmas munkatársa volt. A VITKAI iskola helyisége kicsinek bizonyult a taggyűlés számára. A fiatalok 6-án tartották meg a vezetőségválasztó tag­gyűlést. Ezen a gyűlésen is több mint 10 szervezeten kívüli fiatal vett részt. Valamennyien beléptek a DISZ-szervezetbe. Jelen volt a taggyűlésen a pártszervezet titkára, a tanács elnöke, titkára, valamint a MNDSZ. képviselője. A fiatalok arra tettek ígéretet, hogy a DISZ. politikai iskola tananyagát alaposan tanulmányoz­zák és rendszeresen résztvesznek a foglalkozásokon. A tanácsel­nök megígérte a fiataloknak, hogy helyiséget biztosít számukra. * * * A \ ENCSELLOI DISZ-szervezetben 5-én tartották meg a tag­gyűlést. Bár a DISZ-szervezetnek több mint 50 fiatal tagja van. mégis csak 38-an vettek részt ezen a nagyjelentőségű taggyűlé­tidhócxi és megyénk nemessége AniAkor Rákóczi a he. pitékből az Alföldre lé­pd, ügy határozott, hogy H'issabecsnéi fog átkelni 0. Tiszán, Ezalmár megye nemessége is erre számí­tott ós a, császár pártján álló nemesség itt táboro­zott. Rákóczi nem akart vérontást és először a meggyőzés fegyverével akarta, megnyerni a me. gye vezetőségét. Levelet iratolt Bercsényivel Kende Mihálynak, a szatmáriak kapitányának, melyben csatlakozásra szólítja fel őket. Kende Mihály a. harcot választotta. Át. kelt a Tiszán és onnan már nem i$ tért vissza: menekülés közben a Ti­száiba, fűlt. Ennek hírére a Tiszabecsi tábor felosz­lott és Rákóczi felderítve a vidéket, most már nem is Tiszabecsnél, hanem Tásárosnaménynál kelt át n Tiszán. A szabolcsi nemes urak sem siettek a csatlakozás­sal. Közgyűlésre a kisvár, dal, várba gyűllek össze, innen igyekeztek a csá. száriak segítségét kieszkö. zölni s írták leveleiket a szatmári német kommen- dánshoz, Nigrelli tábor, nokhoz ós a tokaji pa­ra ncsnokhoz. li ízt at á soka l kaplak ugyan, de segít, séget nem. De ők még híztak. Mikor Rákóczi na. menyi pátenset elküldte hozzájuk' követét he sem engedlek cs nagy hang gal. kijelentenék, hogy ők a, császárnak telt hűség, esküjüket meg akarják tartani. 4 szabolcsi ne­mesek másik része Tb­rangban gyülekezett. Eze­ket is mindenáron be akarták csalogatni a vár- dai várba, de az Ábrányi nemesek már nyakukba vették a két kulacsot. A császáriak felé leveleket menesztettek, hogy ők majd kívülről fogják se. giteni a várdaiakat. s nem mozdultak. Megírták a megye urainak is, hogy ük hűek maradnak a csá­szárhoz és innen talán nagyobb hasznára lehet­nek Kisváráénak, mintha bent lennének. Elgondolá­suk valóban az volt, hogy Kisvárdán lenni nyílt el­lenségeskedést jelent Rá­kóczival ami pedig, ha segítség nem jön, be ix következhetek és bentröl már nem tudnak Rákóczi­hoz csatlakozni. Ha tehát Rákóczi érkezik meg előbb, akkor hivatkozhat­nak arra, hogy ők nem mentek be Tárádba, mert nem osztják azoknak fel­fogását, ha pedig a csá­száriak érkeznének meg előbb, ott lesz a többféle elküldőit hűségnyilatko­zatuk NigrelUnél is, a to­kaji parancsnoknál is és a. zsebükben is azok rá. lasza. A tokaji parancs­nok válaszát ismerjük is. Ez lelkűkre köti., hogy hűségük kimutatására a legnagyobb erőfeszítéssel védekezzenek Ibrányban, ezen a természettől meg­erősített helyen. Kisvár da megnyeréséért Rákóczi előbb volt fogoly, társát, Vay Lászlót küldte Yárda alá, de a megye kitartott s most már nyu­godtan mondhatjuk, fé­lelmében. Már ők is hal. lőttük, hogy Rákóczi csa­patai feldúlták Károlyi, nak a „dolhai győzőnek” v it Icai udvarházát s nem annyira. Rákóczitól, mint saját jobbágyaiktól fél. tok. Vay eredménytelen útja után Rákóczi maga is a. vár alá megy, de ő sem tud eredményt elérni. A megye vezetői még bíz­nak a császáriakban és az elutasító válasz mellett minden felöl sürgetik a segítséget. Nem érzik, hogy ez a felkelés már túlnőtt azokon a paraszt- zendüléseken, melyeket ezelőtt könnyűszerrel nyomtak el. Nem látják, hogy Rákóczi nevét már szárnyára vette a hir és a jobbágyság úgy hisz benne, mint megszabadí­tó jóban. Csak mikor az ibrányiak i* csatlakoznak Rákóczihoz is u segítség nem jön. sőt azt hallják, kong már egész Tiszán­túlon Rákóczi az úr, ak­kor esnek gondolkodóba. Nem saját ereje, nem is a császári sereg szaba­dit ja meg a lcisvárdaiakat attól a sorsiul, amit meg­érdemeltek volna, hanem Rákóczi okossága. Ágyú ja nem volt, s nem akart puszta fegyverrel neki. menni unnak a várnak, amely már nem jelenten erőt a háta mögött, de nem js akarta hadiáraiét mindjárt olyan ténnyel kezdeni, ami az orszáy nemességét ellene han­golhatta volna. Ennek a felismerésében kell keres­nünk unnak az okát, hogy július 22-én otthagyja a kisvárdal várat és Gyu­lainál üt tábort. Bár hét múlva a sza­bolcsi nemesek mái• ma­guk keresik Rákóczit és | tesznek neki hűségfoga - j (lalmat. Hogy ez a hű- ségfogadalom mit jeleni, azt nagyon jól tudjuk. Ennek a, hűségfogaüalom- nak alapokmányai azok a császáriakhoz irt rimán, kódú és hűséget bizony­gató levelek, melyek a megyei jegyzőkönyvbe be vannak vezetve. Ezek ár­nyékában esküdtek fel Rákóczinak. Ezt a magatartást vizs­gálva, megállapíthatjuk, ez a nemesség nem volt olyan császáriul' ami­lyennek kiadta magút. A nemzeti függetlenség ,/on. doiata nem volt idegen tőle, de féli. Féli a esd. száriaktól, de még jobban saját jobbágyaitól, mert megérezte, hogy Rákóczi és hadi népe olyan fel- sza hadul t M agya rországoi akar, amelyben « job­bágyság is szabadon él­het. Ettől pedig irtózott és ezért csatlakozóit kény. szerből, mikor már más ül nem állóit elölte' Rá. kóczihoz: KI SE ERNŐ, a megyei levéli úr j vezetőié. sen. Vájjon hol a hiba? Ott, hogy nem értesítették az ifjúságot, •nem beszélgettek a fiatalokkal a vezetőségválasztás jelentőségéről. Megelégedtek azzal, hogy kidoboltaííák a faluban, hogy vezetőség- választás lesz. A vezetőség beszámolóját a fiatalok alaposan meg­bírálták. — „Nem csak ígéreteket, hanem cselekedeteket is vá­runk.’ — Remélik a fiatalok, hogy az újonnan megválasztott ve­zetőségi tagok megszívlelik ezt a bírálatot és eszerint cselekednek. liikompaferiuclők öröme : magasabb ár, nagyobb prémium A kormányprogram m célkitűzé­seinek megvalósítása érdekében n dolgozó parasztság a szerződéses termelés után is sokkal nagyobb kedvezményekben részesül. Aki 195Jp.ben cukorrépára, szerződik, un. nak a szerződött területe mentesül a. terménybeadás alól, továbbá e terület után csak 50 százalékos állat- és állatitennék beadást kelt teljesíteni. A cukorgyár ősszel és tavasszal kamatmentes kölcsönként ad mű­trágyát a termelőknek. .4 répama­got. növényvédőszereket, művelési eszközöket kedvezményes áron, kamatmentesen hitelest a gyúr. A gépállomás állal végzett munkát színién kamatmentesen hitelezi a gyár, a növényápolás biztosítására pedig kamatmentes keszpenzelőteget folt,‘ősit. ■Jelentősén emelkedett a cukorrépa átvételi ára is. JOőJ.ban I méter, mázsa cukorrépáért a termelő IS forint készpénzt, vagy 12 forintot és egg kiló cukrot, vagy O forintot és két kiló cukrot kapott. Ezzel szemben ltjöj-ben egy múzsa cu­korrépa ára 3JptiO fillér, vagy lö.GO forint és 1 kiló cukor, vagy fí forint és 3 kiló cukor. Ennél sok­kal jelentősebb a prcmiiimeniclkc. des: 1953-baii llő mázsától 135 múzsáig 2 forint prémium járt a többlettermés' után. 135—165 má­zsáig j forint, 165 mázsán felül 6 forint. Jelenleg 100 mázsától 135 mázsáig 7.50 forint, 125—150 má­zsáig 15 forint, 150 mázsán felül pedig minden múzsa többlettermény után 25 forint prémiumot kap a, termelő. Pásztor Benjámin, tiszaeszlári dol­gozó paraszt 1953-ban 1200 öl te­rületen termett, melyről 203. jO mázsa répát szállított, be. Prémium­ként Pásztor Benjámin kapóit (W/.20 forintot. Ha jövőre is ilyen termést ér el, akkor csal; prémium­ként 3210 forintot kap. Kiss István györteleki termelő 600 ölről 78.10 mázsa répát, szállítóit le. Pré­miumot kapott 'I96.S0 forintot. Ha, járőre is ilyen termest cr el, al:. kor 1015 forintot kap csak pré­miumként. Ennél azonban járni többel kapnak mind a kelten, meri Pásztor Benjámin egg holdra, Kiss István pedig 1000 ölre emelte a jöröéri szerződéses cukorrépa terű. kiét. KOCSIÉ JÁNOS, n szerencsi cukorgyár igazgalé,ja. HIRDESS A ISÉPL.41*1$AÍV1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents