Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)

1953-12-07 / 288. szám

1053 DECEMBER 8, KEDD KIPLÄP ;i A szocialista törvényességről A szocialista törvényességet a történelemben először a Szovjetunió szocialista állatna teremtette meg, amely a mi számunkra is az elme- letl és gyakorlati tapasztalatok gazdag tárháza. Népi demokratikus államrendszerünk a szocialista tör­vényesség és jogrend alapján SÍI. A szocialista törvényesség olyan törvények és jogszabályok betartá­sát követeli meg, amelyek dolgozó népünk akaratát fejezik ki. —Tör­vényeink dolgozó népünk javát szolgálják és egyszersmind meg. határozzák minden állampolgár jogi helyzetét, jogi viszonyát államunk­hoz. intézményeinkhez s egymás- lioz. A szocialista törvényesség meg­ingathatatlan alapja az Alkotmány. A szocialista törvényesség olyan társadalmi rendszer építését segíti elő, melynek alapelve, főcélja a dolgozó nép anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítése. Törvényeink védik és biztosítják az Alkotmányunkban lerögzített ál­lampolgári jogokat: a munkához, pihenéshez, üdüléshez, művelődés, hez való jogot. Á szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadságot, a vallás szabad gyakorlásának jogát, az egyesülési jogot, az állampolgárok személyes szabadságát és szemé­lyes tulajdonát. Alkotmányunk védi a házasság és a család intézmé­nyét. A jogok megvalósulásának szilárd alapj'.i,' hogy a termelési eszközök legnagyobb részével a dől. gőzök rendelkeznek. Jogrendsze­rünk elősegíti! iparunk és mező­gazdaságunk fejlődését, népgazda­sági terveink teljesítését. Törvé­nyeink védik a társadalmi tulaj­dont, amely a szocialista termelés alapja, s szigorúan büntetik a tár­sadalmi tulajdon fosztogatóit, lel­ketlen és hanyag kezelőit. A szo­cialista törvényesség védi dolgozó népünk hatalmát és államát a kár­tevők, kémek és diverzánsok ellen. A törvény teljes szigorával lesúj­tottunk és lesújtunk a nép belső ellenségeire és a külföldi imperia­listák ügynökeire, akik népi álla­munk ellen tőrnek. A törvényesség megsértése Népi demokratikus államunk jog­rendje szocialista jogrend. M i né! fejlettebb dolgozó népünk tudata, annál szilárdabb jogrendünk, an­nál teljesebben valósulnak meg tör­vényeink, Amiál pontosabban tart­ják 1 m> és tartatják be jogszabá­lyainkat. Dolgozó népünk jogtuda­ta természetesen csakis a régi ka­pitalista jogi nézetek maradványai elleni szívós és hosszantartó harc­ban alakulhat ki és erősödhet meg. Jogalkotásunkban és törvényeink alkalmazásában mindezt nem vet­tük eléggé figyelembe. Egyes állami és rendőri szerveink nem egyszer kisebb jelentőségű kihágások miatt is azonnal büntető eljárást indí­tottak. Bíróságaink gyakran maxi­mális büntetést szabtak ki egy-egy megtévedt dolgozóra, ugyanakkor nem egyszer liberálisan ítélték meg az osztályellenség súlyos törvény- sértéseit. A szocialista törvényesség megsértésének gyakori forrása az, hogy nem egy állami funkcionárius a proletárdiktatúrát úgy értelmezi, hogy az csakis erőszak és így az állami munka alapjává az erősza­kot teszi. Durván és figyelmetle­nül bánik az emberekkel. Durva, megengedhetetlen hibát követnek el azok, akik kiskirályoknak képzelik el magukat, megsértik a törvényes­séget. erőszakoskodnak. Durva hi­bát követnek el azok a vezetők is, akik opportunista megalkuvó álláspontra helyezkednek a törvé­nyek és rendeletek maradéktalan végrehajtása terén. Külön ki kel] emelni a törvé­nyesség betartásának fontosságát a falvakban, A munkások és parasz­tok szövetsége népi demokráciánk politikai alapja. Csak e szövetség szüntelen erősítésével lehet álla­munkat erősíteni, gyökereit a mun­kások és parasztok milliós tömegei között még mélyebbre ereszteni. Ezért a szocialista törvényesség megszilárdítása falun alapvető fon. tosságú és nemcsak a dolgozó pa­rasztság, hanem egész dolgozó né­pünk érdekét fejezi ki. A törvé­nyesség megsértésének gyakran okozója az államappará tusban meg­búvó ellenség, amely megpróbálja tudatosan megsérteni a törvénye­ket, rombolni az állami fegyelmet. A törvényesség megszilárdítása A szocialista törvényesség meg­szilárdítása szorosan összefügg a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyének érvényesülésével. A népi de­mokratikus állam törvényeinek be­tartása. a szocialista törvényesség elősegíti a népi demokrácia lakos­sága anyagi és kulturális szükség­leteinek mind fokozottabb kielégí­tését. A szocialista törvényesség meg. szilárdításának aíapvető feltétele, hogy állami és gazdasági szer­veink minden vezetője alaposan ta­nulmányozza pártunk politikáját, kormányunk Programm jót. levonja a szükséges tanulságokat saját munkájára vonatkozóan, s a maga nuinkatcriilptén szigorúin ügyeljen a törvényesség betartására. Az ál­lami vezetők magatartásának nagy* jelentősége van. Ha a vezető mun­kájában a törvényekre támaszko­dik. ebből indul ki, szerény és fi­gyelmes a dolgozók iránt, ez erő­síti a. szocialista törvényességet, közelebbhozza a lakosságot álla­munkhoz. Állami szerveink csak úgy erősíthetik a szocialista törvé­nyességet. ha a dolgozókra támasz­kodnak. Nálunk ennek minden elő­feltétele megvan. Csak akkor érhe­tünk cl gyors eredményt, ha állami szerveink élnek ezzel a demokra­tizmussal, bevonják a dolgozókat az állami munkába, a törvények végrehajtásába, nevelik, tanítják a ■ ’hogy azok f’’figyelje­nak a legkisebb törvénytelenségre és fel is lépjenek ellene. A szocia­lista törvényesség betartatásának biztosítéka az új ügyészi szervezet is. Nagy feladat hárul a törvényes­ség' megszilárdításában pártszer­vezeteinkre és minden kommunistá­ra. A kommunistáknak ismerniük kell a legfontosabb törvényeket, rendeleteket, hogy meg tudják ma­gyarázni azokat a munkásoknak, parasztoknak és minden , dolgozó­nak. Pártunk minden tagjának pél­damutatóan élen keli járiba tör­vények betartásában, az A, Ol­gáid fegyelemben. Alexa Miklós megyei ügyész h. A Vörös Uiság évfordulójára December 7-cn 35 esztendeje annak, hogy megjelent Magyor- országon a Vörös Újság, a Kommunisták Magyarországi Pártjá­nak, a kommunizmusért folytatott küzdelemnek első, következe­tes harci orgánuma. A Kommunisták Magyarországi Pártja nehéz körülmények kö­zött hozta létre marxista-leninista sajtóját. A Károlyi-kormány szo­ciáldemokrata kereskedelmi minisztere. Garami Ernő megtagadta a papír kiutalását, a burzsoá nyomdák nem vállalták a kinyomatást. Kis nyomdákban előállítva, illegálisan szerzett papíron jelent meg az első szám. Vezércikke — „Osztályharcot 1” címen — világgá harsogta, hogy Magyarországon is lejárt a reformista, munkás- áruló szociáldemokrácia ideje. S programmed adott a kapitalista társadalom megdöntésére, a proletárdiktatúra kivívására. A ma­gyar dolgozók pedig szeretettel, sűrű sorokban tömörültek lapjuk köré, amelyet maguk terjesztettek és testükkel védtek. A Vörös Újság megjelent az utcán, ott volt az üzemekben, eljutott a vidéki olvasókhoz is. A Vörös Újságnak oroszlánrésze volt a dolgozók megnyeréséért, felszabadításáért, a hatalom megragadásáért vívott 1919-es küzde­lemben. Magasra tartotta a forradalom zászlóját a dicső Tanács­köztársaság napjaiban is. A Vörös Újság munkásmozgalmunk legjobb hagyományait képviselte. Neve. amelytől rettegett az ellenség, a felszabadulás felé mutatott, előre! Megjelenésének 35. évfordulóján a magyar nép szeretettel emlékezik meg népünk igazáért küzdő sajtónk e harcos elődjéről! Mindenkit a maga helyére A baltiruorei (Mary, land állam) Mr. Bright egy automobilkereske- delmi cég tulajdono­sa. Mindenki „derék amerikainak’’ ismeri. Hosszú ideje pályázik már Maryland állam kormányzójának tiszt­jére. Mr. Bright nemrég újabb íanujelét adta „állanak őségének". Sa­ját költségén gránit emlékművet állíttatott irodája előtt. .. Mac- Carthy szenátornak. A nagy ..boszorkány­ra das//’ alakja pőrén ült talapzatán, ádázul küzd a testére teke­rőző kígyókkal, ame- Ivek természetesen a „vörös veszélyt” akar­ják jelképezni. A rendőrség azon- ban hamarosan kény­telen volt éjjel-nappal őriztetni az emlékmű­vei, mert ismeretlen személyek nap, mint nap sárral mocskolták be, „tiszteletlen’’ fel­iratokkal írtak, horog- kereszttel rajzolták te­le. De mindennek te­teje, a „superpatriot" (sznpethazafi) felira­tot átváltoztatták .vstuporpatriof’-ira, ami eszelős hazafit jelent. l.egvégül olyasva­lami történt, ami még magét McCarthy sze­nátort is felingerelte. Az őrizet ellenére egy szép napon az emlék­mű a ifire szenátorral és a kígyókkal nyom­talanul eltűnt helyé­ről. Mozgósították az egész baltimorei rend. őrséget. Hosszadalmas nyomozás ntán az em­lékművet, helyesebben maradványait mögt a - lálták... a városi sw*, mét telepen. Jól mondja az anno rikai közmondás: „Minidé akit a maga helyére”. ■Bőségesen termel az édesipar A budapesti csokoládégyár és a szerencsi csokoládégyár a közelgő fenyőfaünnepre ötvenezer darab kü­lönböző csokoládés függeléket és más csokoládé figurát gyártott. Az utolsó negyedévben meguövekedett a kek-zfogyasz’ás. Az édesipar még közel másfélmillió kekszet készít a negyedik negyedévben. Ebből közel négymillió védőkeksz lesz. Az édes­ségipar már november 30-án befe­jezte tervét és ezévben terven fe­lül még 3 millió különböző fajt* édességet gyári. ibiolndcszerü üälpdHIiei kérdésekre. Müven vissz hangot keltett Nvugatou »-it a Szovjetunió jegyzéke Az utóbbi napok legjelentősebb eseménye kétségkívül az a jegy­zék, amelyet november 26-án intézett a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányaihoz.. A jegyzék a béke előmozdítását kí­vánó Szovjetunió újabb lépése a nemzetközi feszültség megszünte­tése felé vezető úton. Azt mu­tatja: a szocializmus országának képviselői hajlandók tárgyalni a nyugati nagyhatalmak képviselői­vel, változatlanul elő kívánják se­gíteni, hogy a négy nagyhatalom k ül ügyminiszterei tanácskozásra üljenek össze. Az amerikai kor­mány által hangoztatott alaptalan szólamok teljes megcáfolása érde­kében a Sovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy a tanácskozás előze­tesen meg nem szabott feltételek alapján folyjon le. A jegyzék nyomán felharsanó visszhang arról tanúskodik, hogy a tőkés hatalmak között ismét felszínre kerültek és kimélyültek az ellentétek. Arról tanúskodik, hogy míg az Egyesült Államok uralkodó köreinek jövedelmező a a háborús politika, addig Anglia cs Franciaország már kezd kime­rülni a katonai előkészületek okozta terhek alatt, s ennek a néptömegek nyomására — hiva­talos személyiségek is kénytele­nek hangot adni. De lássuk ezt a nyugati hivatalos körök és a bur- zsoá sajtó saját szavaival. Jellemző, hogy bizonyos Suyúam, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője, a tengeren­túli első hivatalos véleménynyil­vánító így nyilatkozott: — „A jegyzék csalódást okozott." A washingtoni külügyminisztérium ezzel,mint minden esetben, azt akarta bizonygatni, hogy a jegy­zékben szereplő javaslatok elfo­gadhatatlanok. Am csalódás mégis történt Amerika vezetőinek körében, mégpedig a szovjet jegy­zék nyugat-európai fogadtatása miatt. Ugyanis az angol külügy­minisztérium szóvivője úgy véle­kedett, hogy a megbeszélések gondolatát et kell fogadni. Az angolok a közvélemény nyomása miatt előnyben részesítik a ta­nácskozásokat. És a franciák? Laniel miniszterelnök maga je­lentette ki, hogy Franciaország hajlandó tárgyalásokat folytatni. Vajmi kevéssé lehet tehát ál­lítani, hogy az amerikai, angol és francia álláspont közös nevezőn van. Szemléltetően mutatja ezt a Reuter angol hírügynökség kom­mentárja: „Az a körülmény, hogy az amerikai külügyminisztérium elítélően nyilatkozott a négyha­talmi tanácskozásokhoz való hoz­zájárulásról szóló moszkvai jegy­zékről, azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok e tekintetben nem halad egy vonalban Nagy-Britan- niával és Franciaországgal, ahol a szovjet lépést szemmelláthatóan örömmel fogadták.” Idézhetjük a londoni News Chronicle-t arról, hogy „Anglia és Franciaország nem fogja magáévá tenni az amerikai álláspontot”, vagy a pá­rizsi Le Mondc-ot,amely határo­zottan kijelenti: „A Kreml egyet­ért a négy külügyminiszter érte­kezletének összehívásával. Ez a fő. Ennélfogva a szovjet jegyzék nem kiábrándító, mint azt az amerikai külügyminisztérium síe­liogya ii íosjadtálv Ho Si Mi uh Kevés olyan népszerűtlen há­ború akad a történelemben, mint az, amelyet a francia imperialis­ták indítottak Vietnam szabad­ságszerető népe ellen. Hét éve folynak a har cok, s ezalatt 245.352 főre nőtt a franciák vesztesége. Kétszáznegyvenötezer halott. Egy nem is kis város lakosságának felel meg ez a szám. E szám, s a háborúval járó kiadások ada­tainak tükrében érthető, miért követelik Franciaországban egyre szélesebb körök a vietnami „szennyes háború" beszüntetését. Nem csoda tehát, ha széleskörű és pozitív visszhangot keltett Ho Si Minh-nek, a Vietnami De­tett megállapítani. Londonban és Párizsban inkább a derűlátás ke­rekedett felül." A népek békés tárgyalásokat követelnek, s ezért nem véletlen, hogy Laniel mellett még Edén angol külügyminiszter és Fella olasz miniszterelnök is kénytelen volt úgy nyilatkozni, hogy a kül­ügyminiszteri tanácskozást elő kell mozdítani. Amerikában most sűrűn hivatkoznak arra, hogy az ilyenfajta „egyezkedés” a nyugati „védelem" kárára lesz majd. Azonban egyre többen ismerik fel az igazságot: Az amerikai mintájú „védelem” nem egyéb az agresszió előkészítésénél. S az új háború terve mind kevesebb tá­mogatóra talál. Fra oc i a o rszá « ba n nyilatkozatát mokratikus Köztársaság elnöké­nek november utolsó napjaiban elhangzott nyilatkozata. A nyi­latkozat, — annak leszögezése mellett, hogy a francia kormány a francia nép akarata ellenére ragaszkodik a háború folytatásá­hoz, — megállapítja: a Vietnami Demokratikus Köztársaság az el­lenségeskedés beszüntetését kí­vánja. Alig láttak napvilágot a sajtó­ban Ho Si Minh szavai, Jacquet, a francia társállamok államtitká­ra kijelentette: „Nem utasítjuk el a tárgyalások megkezdését, ha er­re alkalom kínálkozik.” Ezek a szavak — ha akaratlanul is — a közvélemény követelését fejezték ki. Ámde néhány órával később a francia külügyminisztérium is közleményt hozott nyilvános­ságra, amely sietett hangsúlyozni, hogy „Jacquet véleménye nem a kormány álláspontját fejezi ki.” A kormány ugyanis ígéretet tett Washingtonban a harcok folyta­tására, „segélyt” is felvett erre a célra, s ezért bedugja a fülét, hogy ne hallja a tömegek köve­telő hangját. Az amerikai nyomásra folyta­tott politika azonban éles ellen­állásba ütközik. Még a polgári sajtóban is egyre több vélemény hangzik el a fegyverszünet mel­lett. A „Figaro” például így ír: „Ezeket a javaslatokat tudomásul kell venni és válaszolni kell rá­juk.” Ilyen egyöntetű visszhang mel­lett érthető, hogy mint a „Washington Post" írja, — a nyi­latkozat „nagy nyugtalanságot keltett Washingtonban”. Hiszen az Egyesült Államok a vietnami háborúba való beavatkozást esz­köznek tekinti ahhoz, hogy be­avatkozzon a Francia Unió ügyébe, hogy dollárjaiért nyomást gya­korolhasson a francia unió vala­mennyi ügyébe, hogy dollárjaiért nyomást gyakorolhasson a francia kormány politikájára. És az sem meglepő, hogy Bao Daj bábcsá­szár udvarában úgyszintén elke­seredett zűrzavar uralkodik. A „segélydollárok" nyújtói hallani sem akarnak fegyverszünetről, hiszen elviselhetetlennek tarta­nák, ha Korea után a háború má­sik tűzfészke is kialudna Ázsiá­ban. A döntő szó azonban nem az övék lesz..,.

Next

/
Thumbnails
Contents