Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 282-307. szám)
1953-12-30 / 306. szám
N e p u a p |U53 liECK.UBEK 3'J, SZt.lv. Hegedűs András elytárs beszéde a Magyar Dolgozók Szárija központi Vezetőségének ülésén (Folytatás az 1. oldalról) jómiDőségü apaállatokról való gondoskodásra. a műtrágyagyártás fokozására és kielégítő mennyiségben történő szabadforgalomba hozására ; a dolgozó parasztságnak gyűmölcsfacsemetéve 1, szőlőol t vú ny - nyal való ellátására. A népi demokratikus állam ilyen támogatása és segítsége nélkül azok a célok, amelyeket a mező- gazdaságban magunk elé tűztünk, nem érhetők el. A termelési kapcsolatok kiszélesítése és megerősítése a dolgozó parasztsággal, kedvezően hat nemcsak a mezőgazdasági termelés növelésére, hanem a munkásosztály s a dolgozó parasztság viszonyára, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségére is. A termelőszövetkezeteket a mezőgazdasági termelés felemelésére irányuló Programm hozzásegíti ahhoz, hogy kibontakoztathassák a szocialista nagyüzemű gazdálkodás fölényét és a tudomány, az élenjáró mezőgazdasági gyakorlat minden vívmányának elterjesztésével, jó vetésforgó bevezetésével és alkalmazásával olyan magas termést érjenek el, amilyent parcellás gazdaságban nem lehet elérni, olyan állatállományt alakítsanak ki, amely nagy hozamával lényegesen íe- lóimul ja az országos átlagot. Ez a Programm végre lehetővé teszi, hogy érvényre jusson, kibonta- kozhassék a nagyüzemi termelés fölénye. A termelőszövetkezetekkel és dolgozó parasztsággal való termelési kapcsolatok kiszélesítésében, a mezőgazdasági programm végrehajtásában fontos szerepe van az állami gazdaságoknak és gépállomásoknak. Az állam rajtuk keresztül adja a legnagyobb és legközvetlenebb termelési segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Az állami gazdaságok feladata, hogy árutermelésük fokozása, az önköltség csökkentése mellett minőségi vetőmaggal, tenyészállattal, a tudomány módszereinek gyakorlatban való meghonosításával az egész mezőgazdasági termelés motorjává Váljanak. A gépállomások pedig terjesszék ki tevékenységüket mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjeire és ezzel adjanak lehetőséget arra, hogy a földművelés egész mezőgazdaságunkban magasabb színvonalra emelkedjék. Ahhoz, hogy az állam a dolgozó parasztoknak és termelőszövetkezeteknek termelési színvonaluk növeléséhez nagyobb segítséget tudjon adni, át kell csoportosítani beruházásainkat. Az elmúlt három évben a mezőgazdaságba — beleértve ez évet is — öt milliárdot ruháztunk be. Ezt az elkövetkezendő három évben két és félszeresére kell emelni, és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére csak állami eszközökből mintegy tizenhárom- milliárd forintot kell fordítani. A mezőgazdasági beruházások növelésével, a beruházások átcsoportosításával elsősorban meg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését, énért a földművelés színvonalának emelése enélkül lehetetlen. A mezőgazdaság számára 18.000 új traktort kell adui és ezzel a mezőgazdaság trak- torparkját mintegy harmincezerre, azaz a jelenleginek több, mint kétszeresére kell emelni. Az iparon belül a beruházások alcsoport osításával műtrágyagyártásunkat úgy kell fejleszteni, hogy a mezőgazdaság az 1956. évben hatszázezer tonna műtrágyát használhasson fel, ami há- romszorannyit jelent, . mint amennyit az 1953. évben és nyolcszor annyit, mint amennyit a nagybirtokos Magyarországon 1939-ben felhasználtak. A következő három év alatt a mezőgazdasági beruházások növelésével az öntözött területeket újabb százhatvanezer kát. holddal kell növelni, ami kereken tízszerese annak, amennyit 1934- ben a nagybirtokos Magyarországon összesen öntöztek. Az egyénileg gazdálkodó dől- Sözo paiasztoknak és s termelő— szövetkezeteknek nagyarányú támogatást kell adni ahhoz, hogy gyenge minőségű földjeiket megjavítsák, továbbá segíteni kell gyümölcsösök és szőlők telepítését: erre a célra az elkövetkező f-?1? évben csak állami esz- kozbol 372 millió forintot kell fordítani. Nagy összegeket kell fordítani a rétek és legelők megjavítására, beleértve nemcsak azokat a réteket és legelőket, amelyek a termelőszövetkezetek kezében vannak, hanem a községi legelőket is. Segíteni leéli a termelőszövetkezeteket istállók és silók építésében, az állattenyésztéssel kapcsolatos munkák gépesítésében. Csak silók építésére az elkövetkező három év alatt állami eszközökből háromszázhat millió forintot kell fordítani. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is segíteni kell abban, hogy silót tudjanak építeni. Erre a célra hitelt kell biztosítani számukra. Jelentős állami támogatást kell nyújtani mindazoknak az .intézkedéseknek a végrehajtásához, amelyek a mezőgazdaság}, .termelés általános színvonalának emelését szolgálják. így állam.r támogatással kell végrehajtani a minőségi vetőmagvak cseréjének kiterjesztését, a heterozis; kukorica elterjesztését, a dolgp^. árasztok ,tés termelőszövetkezetek jó- mmőségű apaállatokkal.,, való ellátását. ' , A mezőgazdasági hjfri^házások £itcsoportosítása, a mezőgazdasági termelés fokozott állami, támoga- ! tása széleskörű termelési kapcsolatokat hoz létre a város és a falu között, kedvező feltételeket teremt mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok számára, termésátlaguk gyors emelésére, az állattenyésztés gyors fejlesztésére. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez adott termelési segítség mellett nagyon nagy jelentősége van a város és a falu közti áruforgalmi kapcsolatok egészséges alakulásának.' ^ mezőgazdasági termelés ériViáraclott- ságához hozzájárult hogy az elmúlt években kapcsolatok nemcsak nem eíös&dtek, hanem szőkébb térre' sSoftíítak.’ Emiatt mind a dolgozó 1 ^árasztok, mind a termelőszövetkezeti tagok érdekeltsége erősén‘’Csökkent a mezőgazdasági termelés tokozásában. Az áruforgalmi kapcsolatókat es a termelés fokozásában’’ Váló erdekeltséget csökkentette a begyűjtési rendszer túlfeszftettsege. Emellett begyűjtési szerveink gyakran megsértették a törvényességet és ’ sokszor előfordult, hogy olyanoktól vettek igénybe terményeket, akik beadási kötelezettségüket már teljesítették. Mindez, a szabadforgalmat korlátozó intézkedésekkel együtt, megakadályozta, hogy a dolgozó paiasztság jelentős mennyiségű terméket tudjon a szabadpiacra vinni. Ez csökkentette a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek érdekeltségét a termésátlagok fokozásában. Egyben növelte a központi készletből ellátottak számát, és odavezetett, hogy a szabadforgalom kifejlesztése helyett, még egészen kis falvakat is, központi készletekből láttuk cl zsírral, kenyérrel, hússal. Pártunk Központi Vezetősége és a kormány eddigi határozatai mar sokat javította!: ezen a helyzeten. A begyűjtést kötelezettség háromévi időtartamra |történt megállapítása, és mintegy átlagos 10—35 százalékos csökkentése megnövelte a dolgozó parasztság termelési biztonságát és termelési kedvét; már jelenleg is észrevehetően szélesedik a szabadforgalom, ennek következtében javul a dolgozók ellátottsága. Ezenfelül azonban párt- és tanácsszerveinknek segíteniük kell abban, hogy egészséges áruforgalmi kapcsolatok bontakozzanak ki a város és a falu között, és a beadási kötelezettség teljesítése után mindenki szabadon vihesse piacra termékeit. A város és falu közötti áruforgalmi kapcsolatok egészséges fejlesztésében nagy szerepe van a falu megfelelő árucikkekkel való ellátásának is. Az elmúlt években ezen a téren jelentkező hibák hátrányosan éreztették hatásukat a mezőgazdasági termelésben; részben azért, mert a dolgozó parasztok termelési kedve csökkent a falu iparcikkekkel való gyenge ellátottság? miatt, részben azért, mert sokszor hiányozlak a mezőgazdasági termeléshez szükséges legalaovetőbb cikkek, mint a kéziszerszám, növényvédőszerek, például a rézgá- lic. vagy a kocsikenőcs. A város és falu közti egészsé- ges áruforgalom kifejlesztése érdekében iparunknak és belkereskedelmi szerveinknek feltétlenül gondoskodniok kell arról, hogy a falut kielégítő mértékben lássák el megfelelő iparcikkekkel, mert ez növeli a termelési kedvet és ugyanakkor a termelés számára nélkülözhetetlen áruk biztosítását is jelenti. A kérdés fontosságának megfelelően a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló KV. határozattervezet konkrét előírásokat tartalmaz az ipar és a kereskedelem számára. A mezőgazdaság fejlesztésének e programmja lényegesen különbözik minden eddigi olyan határozattól, amit pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésére hozott, elsősorban a tekintetben. hogy a kitűzött célok elérésére mozgósítja népgazdaságunk összes igénybevehető erőforrásait, iparunkat, közlekedésünket. A mezőgazdasági termelés fejlesztését elsősorban nem új előírásokkal, új szabályokkal akarjuk megoldani, hanem az ipar és a mezőgazdaság, a város és falu közötti helyes kapcsolat kialakításával, szilárd, sokoldalú termelési és áruforgalmi kapcsolatok kiépítésével. A programm végrehajtásában az állami és pártszervek, a tanácsok feladata nem utasítások tömkelegének kiadása, hanem a falu és a város közti kapcsolat tényleges fejlesztése nem adminisztratív úton, hanem gazdasági szervezéssel és . politikai tömeg- munkával. Az állami, párti j és tanácsszervek elé bonvolulta >b feladatot ál- lit, mert mélyen r icg kell ismerkedniük a gazdái) :odás kérdéseivel, de úgyanal kor előnyösebb eszköze, sőt egyet! *n járható útja a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének, me 1 kedvező gazdasági helyzetet eremt a mező- gazdaság összes (olgozói számára ahhoz, hogy s? órgalmas mun- kával, szakértele: nmei. a mező- ! gazdasági termeiéi színvonalát és ezzel jövedelmük it messze az eddigi fölé emelje c. n. Á íermölalajók lcrmckciiTScg« nek növeléséről A mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapja a talaj termékenységének fokozása. A talaj termékenységének növelése alatt azt. értjük, hogy talajainkat olyan állapotba hozzuk, hogy a termőtalaj megfelelő morzs&lékos szerkezetű legyen a növények táplálkozásának egész szakasza folyamán, rendelkezzék jómlmfeégü, elegendő mennyiségű szerves anyaggal, humusszal, a termesztett növénykultúra termesztése által megkövetelt nedvességtartalommal és tápanyagmennyiséggel. A termékenység fokozása a fenti feltételek kialakításában, illetőleg fenntartásában áll. E kérdésnek nálunk is nagy a jelentősége, mert, mint közismert, nincs módunk a szántóföldi terme- lés kiterjesztésére, új területek feltörésére. Viszont annál nagyobb lehetőségünk van a termőföld termékenységének fokozására és ezzel a termésátlagok növelésére. Ezen a téren az elmúlt években itf-ott értünk el eredményeket. de korántsem tudtuk megállítani és pótolni azt a rombolást, amely a kapitalista gazdálkodás viszonyúi között országunk mezőgazdaságában folyt. A kapitalista viszonvok között, — különösen a bérleti gazdálkodásban — a föld termőerejének fokozása helyett, annak kizsarolása folyik. A kapitalista közgazdászok részben ennek a földet kizsaroló kapitalista gazdálkodási módszernek az igazolására állítottuk fel hírhedt elméletüket, „a csökkenő földliozadék törvényét”. Hazánkban is százezer holdjával találunk olyan területeket, ahol a talaj szerkezetében végbement rombolás kézzelfoghatóan mutatja a kapitalista talajromboló gazdálkodás hatását. Jórészt a talajt kizsaroló kapitalista gazdálkodási módnak volt a következménye az, hogy a kapitalista gazdálkodás utolsó hat évtizedében — jóllehet, közben megnőtt az állatállomány és í,T az istállótrágyázás lehetősége :s és jelentős fejlődés történt a mezőgazdaság gépesítést ben — mégis a búza termésátlaga ' nem nőtt, hanem csökkent. Mi a mezőgaz iasági termelést nem a talaj kizs jroklsa alapján akarjuk emelni, mipt ez a kapitalizmusban történt.! hanem ellenire- zßleg, a talaj ti rmókenységén-eTi növelése útján: nz r/, nem egy-h/St évig akarunk jq| termést elérni, hanem meg akarja! \ vetni az alap- ját az állandó m Igas termésnek, A szovjet tudós >k kimutatták, hogy a talaj termi kenységének fokozására és ezzel í i termelés álta- lános növelésére sa Inte korlátlanok a lehetőségei mk. A talaj/ termé) enységének növekedése nagyon sí koldalú intézkedéseket követel me;. Egy-kéf mód- szer, bármilyen j > legyen is az, nem vezet ered mái tyre. E célkitűzés megvalósítása megköveteli az egész földművelési j színvonalának felemelését trágyázással, a talajerő visszapótlását I i és növelését: helyes vetésforgót dl és agrotech- titkával, a talajszí ékezetének javítását és gyomine ’tessé tételét, a termőtalaj fokozott védelmét. A legfontosabb t lendő a talaj táperejének vissza] ptlása és növelése a trágyázással. mégpedig elsősorban tstállötrágyi Ivat. Az istállótrágyát ugyanis sí milyen mennyiségű műtrágyával I; nem lehet pótolni. mert a mű rágya nem növeli a talaj humus Startalmát, nem biztosítja a talajé iet fejlődéséhez megfelelő feltételek ;t. Megvan-e az elé feltétele annak, hogy meglévő i Hat állón lányunk mellett olyan méjtékű istállótrágyázást végezzünk, amely nemcsak pótolja, hanem ni íveli is a talajerőt ? Meg kell mondáin, ehhez állatállományunk korái tsem kielégítő, ezért is tovább kél növelnünk állatállományunkat Is emiatt is a mezőgazdasági te luelés fokozása egyik kulcskérdési bek kell tekinteni a trágya hel rés felhasználását. Ezt a kérdés eddig nagyon lebecsültük, Akárjl a szaksajtót nézzük, akár a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági szervek munkáját, szinte mindenféle más mezőgazdasági munka fontosabb feladatként szerepelt, mint az islúilótrúgyázás. Ezért fordulhat elő az, hogy még ma is sok egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és termelőszövetkezet udvarán. sőt állami gazdaságokban is több évi trágya bever felhasználatlanul. Ugyanakkor földjeik soványak és kevés uwi'mést adnak. Ezen a helyzeten gyorsan és gyökeresen kell változtatni, minden eszközt fel kell hiíítftváhn, hogy az istállótrágyát megfelelően kezeljük, s időben beszüntetik a földbe. , Az isíullólrágyázást, a talajerő növelése érdekében1 ki lehet és ki is kell egészíteni műtrágyával, amelyet mindezideig keveset használtunk : bár a mezőgazdaság ez- évben már háromszor-négyszer annyi műtrágyát kapott, mint 1930—1940 közti évek átlagában. Súlyos hiba azoifban az is, hogy a műtrágyát sok esetben nzm ott használják fel, ahol a legnagyobb hozamtöbbletet eredményezi. A műtrágyázást ' nem szabad sematikusan, sablonosai) végezni. Szinte minden táblára a talaj ösz- szetételétöl és a termelt kultúrától függően kiilün-'ktilön kell megállapítani, hogy milyen fajta és mennyiségű műtrágya szükséges. Ehhez természetesen az is kell, hogy termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztjaink, de még a helyi párt- és tanácsi szerveink is kitűnően ismerjék szántóföldjeik összetételét és az egyes növények műtrágyaigényét. A termőtalaj pontos és jó ismerete, éppen annyira nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés fokozásához. mint acélfajtáink ismerete a vasiparban. Az elkövetkező években a gépállomásokon, az állami gazdaságokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben ezért 1 alioratóriumokat kell felállítani, amelyek ingyen végezzék el minden termelőszövetkezeti és egyéni gazdálkodó dolgozó paraszt számúra a talajvizsgálatot és segítsenek megállapítani, hogy a termésátlag fokozása érdekében az egyes kultúráknak milyen, fajta és milyen mennyiségű műtrágyára van szükségük. A talaj termékenységének fokozásában a trágyázás mellett nagy jelentősége van a helyes vetésforgók alkalmazásának. A legjobb vetésforgónak: a mi viszonyaink között is a f'iives- herés keveréké« S—9—40 éves vetésforgók bizonyultak, ezért a ki-' alakult területű állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben haladéktalanul hozzá kell fogni az. ilyen vetésforgók bevezetéséhez. Egyéni gazdaságokban és olyan termelőszövetkezetekben, ahol a. táblák még nem véglegesek, ilyen hosszú időre szóló vetésforgót természetesen nem lehet alkalmazni, de itt is kívánatos a növényeknek olyan sorrendjét megállapítani, amely nem rontja, hanem fokozza a talaj termőerejét. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a többéves herefélék, különösen a lucerna veteti terű let növelésének, még a kukorica és egyéb takar- máuyfélék rovására is, mert ez a növény gazdagítja a föld nitrogén-1 tartalmát és ugyanakkor morzsalé- kossa teszi a talajt. A talaj termékenységét nagymértékben növelik az idejében, megfelelő talajművelő eszközökkel és jó minőségben végzett mezőgaz. dasági munkálatok. A helyes művelési mód megállapításánál ugyanúgy, mint ahogy a műtrágyázásnál. az eddiginél sokkal inkább figyelembe kell venni a helyi adottságokat, szinte minden táblára. minden egyes n&vényféleség- re kfllön-külön, az időjárás figyelembevételével kell meghatározni hogyan kell előkészíteni talajt á vetésre; mikor kell vbfiií:»' hogyant kell megmunkálni a már bevetett területet'! Jaiit Az agrotechnikai műveletek kö(Folytatás a S. Maion.)]
