Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-21 / 274. szám

2 NÉPLAP 1953 NOVEMBER 2Í, SZOMBAT A nyírmadaí DISZ politikai iskola hallgatóinak A dolgozók — az állami ellenőrzés versenyfelhívása A nyírmadai DISZ alapszervezet I. éves po­litikai iskolája 18 hallgatóval kezdte meg mun­káját. A kezdet nem volt zökkenőmentes. A ve­zetőségnek sokat kellett tevékenykedni azon, hogy a fiatalokat meggyőzze a tanulás jelentő­ségéről, fontosságáról. Fáradozása nem volt hiábavaló. Az aktívan dolgozó és jóltanuló DISZ-tagok, —mint Magos Julia, Kiss Erzsébet — bevonásával elértük azt, hogy ma már 25 hallgatója van a politikai iskolának. A hallga­tók rendszeresen és pontosan jelennek meg a foglalkozásokon, igen jó felkészülésről tesznek tanúságot. Különösen jó tanulmányi eredményt ért el Magos Julia, Farkas Valéria, Mónik Má­ria és Dóka Julia. A tanfolyam hallgatóinak kezdeményezésére a DISz-szervezet kultúrcso- portot szervezett, hogy a téli estéken kultúrelő- adásokkal szórakoztassák a dolgozókat. Nem maradnak le a termelésben sem. Valamennyien példamutatóan kiveszik részüket az őszi munka végzésében. Jó tanulmányi eredményüket tovább akarják növelni és az egész járásban továbbra is példamutatóak akarnak lenni. Ezért a bakta- lórántházi járás DISZ politikai iskolái vala­mennyi I. éves tanfolyamát versenyre hívják ki az alábbi pontok szerint: 1. A propagandista rendszeresen felkészül az előadásra és a vita levezetésére. 2. A hallgatók mindenkor jól felkészülnek és segítenek egymásnak a tanulásban. 3. A hallgatók minden foglalkozáson ponto­san megjelennek. 4. Minden hallgató példamutatóan kiveszi részét a termelésből. Az I. éves politikai iskola hallgatói. A párt- és tömegszervezetek fordítsanak nagyobb gondot a pártkiadványok teriesztésére és felhasználására A szooialiamus építésének állan­dóan növekvő feladatai megkövete­lik kádereink ideológiai és kultu­rális fejlődését. Pártunk többféle­képpen igyekszik elősegíteni ezt a fejlődést. Párt- és tömegszervezie. teirak részére különböző folyóira­tokat, agitációss es propaganda- anyagokat ad ki, hogy segítséget adjon párt és gazdasági munkájuk elvégzéséhez. Ezek a kiadványok rendszeresen közük a párt- és kor­mányhatározatokat, módszereket adnak azok végrehajtásához. A kormáuyprogranim elvi és gyakor­lati oldalait is számos kiadvány mutatja meg, mint például „A „NÉP” alkalmazásának kérdései pártunk gazdaság-po 1 itifcá j ábau ’ vagy a ,Begyűjtési rendelet” című. Mindezek után feltételezhető lenne, hogy párt- és tömegszerve- »etetak örömmel és megbecsülés­sel fogadják ezt a segítséget. Több szervezetünk visszaküldi a Propa- ganéaanyag Terjesztő által lekül­dött népnevelöfiizeteket, aigitációs és oktatási anyagokat. Sok helyen felbontatlanul hevernek az aszta­lok vagy szekrények fiókjaiban hosszú hónapokig. Meg sem pröbúl- jáik a®t terjeszteni, vágj’ átadni azoknak az elv-társaknak, akiknek szükségük van rá. Erre nagyon sok példát lehet felhozni. A nyír­egyházi Teherfuvar Vállalat párt- szervezete visszaküldte az I. éves politikai iskola anyagát azért, mert a címlapon a DISZ is fel volt tüntetve. A nyíregyházi Út­fenntartó Vállalat szervezete a II. éves politikai iskola anyagát küldte vissza, mert a szervezetükhöz tar­tozó hallgatók állítólag a kultúr­mérnöki hivatal pártszervezetétől szerzik meg az anyagot Mikor jobban megnéztük a dolgot, kide­rült. hogy nem kellett volna- vissza­küldeni azt, mert a kultúr­mérnöki hivatal pártszervezete csak- az ottani hallgatók részére rendelte meg az anyagot, A nyír­bátori Lenin tsz-ben a DISZ poli­tikai iskola hallgatói többször meg­jelentek már a foglalkozásokon, de azt nem tartották meg, mivel tan­anyag nem volt. Ellenőrzésem so­rán kiderült, hogy az anyagot a Propagand-aanyag Terjesztő rend- szeresen megküldte, csak az elhe­vert a szomszédos szobában az asz­talon. Ideje lenne, ha párt- ('s tö- megszervezetetok megszüntetnék ezt a lazaságot, a Propaga nda anyag Terjesztő által leküldött anyagok terjesztésében- Ehhez szorosan hoz­zátartozik a leküldött anyag árá­nak rendezése is. Nagyon sok szervezetünk van olyan, ahol évek. re visszamenő tartozás van. Szer­vezeteink válasszanak egy képzett elvtársait, aki felelős lesz a lekül­dött anyag terjesztéséért és árá­nak rendezéséért. Deli elán József, a Propagand-aanyag Terjesztő munkatársa. Fém, gyű ftfi-nisp lessí vasárnap A Megyei Fémgyüj töbi zot tság no­vember IS-án kibővített ülést tar­tott, melyen megvitattuk a Fém- gyűjtő Hónap eredményeit, hiá­nyosságait. Megállapítottuk, hogy az egyes vállalatok, üzemek, in­tézmények nem hajtották végre eddig az üzemtalkarítást. A mun­kában leginkább az ifjúság ért el szép eredményeket. Az MTH 110. s». iparltauuió intézet növendékei eddig már 130 mázsa vas- és fém­hulladékot gyűjtöttek össze. Ebből 95 mázsát a vasárnapi vaegyüjtö- nap folyamán, a többit üzemtaika- rítással. Jó eredményt értek el az MSZT-szervezeték is. Az ülésen Kccskovszki József, az M.SZT tit­kárságának tagja részletesen be­számolt az eredményekről. Az MS25T titkársága a vasgyűjtés te- rén versenyre hívta. DebreeeD és Szolnok városi MSZT-titkárságát. Vállalták, hogy a vasárnapi íém- gyüjtő-nap megszervezéséhez két röpgyfllés megtartásával járulnak hozzá. A megyei DlSZ-toizottsűg képvi­selője, Árvái István elvtárs elmon­dotta, hogy az iskolák DlSZ-szer- vezeteiiben, úttörőcsapataiban röp- gyüléseket rendeznek a vasárnapi fémgyüjtönap megszervezése érdé. kében. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának főmechanifcusa, Sarkad! János elmondta, hogy in­megyesserte téz-kedéseket tesznek a gépállomá­sokon elfekvő hulla deka n y® goik se- lejteztetése érdekében. . A jövőben nagyobb gondot fordítanak arra., hogy az egyes üzemek, vállalatok hulladék-anyagaikat átadják a MkH-nek. A Megyei Fémgyüjtóbizot tság lia. tárogatót hozott, hogy vasárnap megyeszer-te fémgyUjtő-napot szer­vez. A bizottság kéri az iskolákat, vállalatokat, intézményeiket, hogy az eddiginél jobban kapcsolódjanak be ez alkalommal a fémgyűjtésbe. Kukk Gábor, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. SZÜLÖK ISKOLÁJA Akik elrontják u gyermekeket... Az elmúlt napokban egyik ismerősömnél jár­tam. Van egy „eladó nagy lányuk”. 16 hó­napos és bizony kíván­csi voltam rá. Nagyon szeretem az ilyen csepp- ségeket, talán ilyen ko­rukban a legaranyosab­bak. Ebben a korban kezdenek önállóan enni, jobban figyelni, ez az a kor, amikor sok kedves­séget figyelhetünk meg a gyermeken. S ebben a korban tanulnak beszél­ni is. Előbb csak a han­got utánozzák, majd a szólás-mondásokat is el­sajátítják. Az okos szü­lő ebben a korban vi­gyáz minden szavára, amit a gyermek előtt mond, igyekszik a gyer­meknek megmagyarázni egy-egy szónak az értel­mét. Tehát a gyermek utá­noz. Sajnos, az én isme­rőseim ezt nem veszik figyelembe. Négyen vol­tunk a szobában: a szü­lők, a gyerek és én. — Egyszer csengetnek s még egy barátnő érke­zett. A vendégnek ör­vendő mama így kiáltott fel: „szervusz, drágám, csakhogy' eljöttél,- olyan régen nem láttalak”. Majd a gyerekhez for­dult: „Évikém, mondd a néninek, szervusz néni, csakhogy eljöttél hoz­zánk.” „Szejbusz, néni. cak hód eljöttél.“ „Hat nem édes ez a gyérén.?“ — kérdezte angyali mo­sollyal a mama, mire a gyerek ismét megszólalt : „Hát nem édesz ez a dejek? Ugy-e néni, édesz vadok?“ — erre vala­mennyien összenevettek s a „néni“ még gügyö­gött is hozzá valamit. A gyerek ezután kényes­kedve lejtett a szobában fel s alá, azon gondol­kozva, hogy mi „édes­sel” szórakoztassa még a felnőtteket. Egy percre ki kellett menni a szo­bából a papának — új­ra csengettek — s amint húzta maga után az aj­tót, megszólalt a mama: . Tudod, kedvesem, na­gyon jól élnénk, ha a papája olyan csibész nem lenne“. A gyerek­nek mindjárt megtet­szett a csibész szó és el­kezdte mondani: „csi­bész, cibész ... cibész a papa, cibész a papa.“ — Erre jött vissza a papa, s bosszús pillantást ve­tett a mama felé, nem akart ünneprontó lenni, — csak egy kézlegyin­téssel mondott ennyit: . A mama butákat mon­dott.” — „Butákat, bu­tákat ... ez is érdekes.” — Pár perc múlva ettől volt hangos a szoba: ,.A mama butákat mondott, a mama butákat mon­dott.” Ezek a szülők nem gondoltak ennek a ne­velésnek a következmé­nyeire.. Sz. M. önkéntes munkatársai Az Állatni Ellenőrző Központ Közérdekű Bejelentések Hivatalá­nak Budapest, Nádor-utca 30. szám alatti panaszirodájánál az új kor­mányprogramul megjelenése óta je- ’entösen megszaporodtak a szemé­lyes és levól'beli bejelentések. Ez nemeseik dolgozóink megnövekedőtt "gényeiről. hanem az állami ellen, őrzés iránt egyre fokozottabban megnyilvánuló bizalomról is tanús­kodik. A dolgozók, akik saját bő- rüköa érzik a hibákat, nagy segít, séget adhatnak bejelentéseikkel a hiányosságok feltárásához és a ba­jok orvoslásához. Miről Írnak a bejelentőkV — Sé­relmeikről, amelyek munkabelyü- köti vagy a hatóságok részéről érik őket Az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem hibáiról. Arról, hogy egyes termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban rosszul szerve­zik meg a munkát, lopják a kö­zösség vagyonát, aknamunkát vé­gez a befurakodott ellenség. Má­sok arról írnak, bogy elhanyagolják a , családvédelmet, munkavédelmi rendelkezések végrehajtását, a szó- ciális, kulturális gondoskodást. A dolgozók részéről sok panasz érkezett megyénkből a kereskede­lemre, ezért az AEK megvizsgálta, miért hiányoznak egyes cikkek az üzletekből, miért nem áll meg- felelő választék a vásárlók rendel­kezésére, különösen a ruházati boltotaäl. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a Szabolcs-ssatmúrmegyci Nép- bolt 'nein gondoskodott meg. felelően arról, hoftu a párt. és kormii n yprogra mm ért elmében megnövekedőit igényeket a hol­tok ki tudidk cli{jitenit nem kísérte figyelemmel a * egyes árudáknál, hogyan vannak ellátva iparcikke kikel, élelmiszerekkel, ami miatt a lakosságnak gyakran a megyeszékhelyt vagy más messze- fekvő helyeket kellett felkeresni, hogy megvásárolhassa, amire szük­sége volt, Ezért történhetett meg, hogy a nyírbogőányíokmk állan­dóan gondot ókozott az élesztő be- szersyso, Kí»várdán% TiszWökän, Kemeosén női ruhában, fehérnemű­ben, szandálban, varrótűben hiány volt ogás z nyáron, Bald alóránt hú. zárni felnőtt és gyermekcipőért, minőségi luosdöszsippanért, sőt még pipadohányért fs más vidékre kellett menni. Kok, mulasztás terheli az egyes boltvezetőket is, akik nem törődnek eléggé a meg­növekedőit igényekkel és nem gon­doskodnak időben feladott meg­rendeléseikkel megfelelő választék- rőt, nem őrködnek a dolgozók ér­dekei felett, — hanem átvesznek hibás, nem kifogástalan minőségű árukat. Az AEK vizsgálata hozzá­segítette a megyei tanács kereske­delmi osztályát. Is, hogy nagyobb gondossággal végezze munkáját és a felfedett hibák megszüntetésével a dolgozók Igényeit a megyei ke. rcs'kedelem jobban kielégítse. A dolgozóktól érkező jelzések figyelmeztet tők múlt éviben az ÁEIv-t, hogy hibák vannak a burgonya téli tárolása körül. A széleskörű megyei vizsgálat sok kifogá­solni, valót talált ti megyei ME7.0KV.il, tárolót elegein. Nem tettek eleget az előírásoknak, minőségileg meg nem felelő, sé­rült, féregrágott, nedves-rothadásos burgonyát is kevertek az előírt ép, egészséges,beérett, száraz burgonya közé, a, venc*ellűt, rakamdsi, nyír­bátori, űjjeliériöi és a kisvárdai te­lepeken. Dombrddon, ibrányban nedvesen sárosán került a burgo­nya a prizmákba, ahol hamarosan penészedül kezdd i. De nemcsak a kiválogatásnál, hanem az átvevő- helyeken. a szállításnál, a tárolás­hoz szükséges szalma, a megfelelő munkaeszközök biztosításánál, hő­mérőik beszerzésénél is súlyos hiá­nyosságokra mutatott rá a vizs­gálat, amelyek azt okozták, hogy megyénk nem olyan mértékben já­rult hozzá a dolgozók johh ellátá­sához, mint megtehette volna. A MEZöKER munkájába®, mint az AEK idei újabb vizsgálata meg­állapította. a telepek felszerelése, az áru átvétele, feladása, kezelése terén javulás tapasztalható. Minőségi prémium kifizetésére azonban ritkán kerül sor, mert a termelők az apróbb burgo­nyát is belekeverik az átadásra ke­rülőbe. A fii! cl mii vessző vetkező tek egyréstze azonban — íey a zajlói, nátyodi, mgyhodoki elkövette azt a hibát, hogy nem biztosították a burgonyaátvétel előfeltételeit, nem volt felvásárló, ami miatt a pa­rasztok kénytelenek voltak x bur­gonyát visszavinni. — másutt ké­sedelmesen fizették ki a gyorshe- gyűjtési prémiumot. Egyes helyeken a helyi tanácsok nem alkalmazzák az új begyűjtési módszereket és az állandó bizottságok aktív felvi­lágosító munka helyett ölhetett kéz­zel várják a begyűjtés sikerét. Sőt, egyes helyeken a tanácstagok maguk sem járnak elől jó ítél dé­vai és a kormány új prograromjá­ban a parasztságnak nyújtott ren­geteg kedvezményes — az ál. lant iránti kötelezettségük elha­nyagolásával felelnek. ahelyett, hogy elősegítenék, hogy dolgozóink asztalára elegendő jómiinőségü bur­gonya kerülhessen. Az állami ellenőrzés a gyümölcs - termés fejlesztése érdekében a nyá­ron ellenőrzést tartott megyénkben, amely feltárta, a gyiim.ölcste!e. pítés tervszerűtlenségét, a tanácsi szervek, termelőszövet­kezetek és csoportok hibáit, egy sor szakszerűtlenséget, gondatlanságot, aimiuek követtestőbea a facseme­ték. oltványok nagyrésze nem eredt meg. A tiszalöki ZJj Élet tsz. gyü­mölcsösében mindössze 30 százalé­ka eredt meg a csemetéknek, a. többit a juhok tönkretették. ,v guidesi Kossuth tsz. új telepítésé­ből 4 holdat ugyancsak állatrágá- sok miatt kotlett újratelepíteni, de a többi terület SO százalékát is kár érte. Gjjürén a ISékc tsz. gyű möl- csüso lis%thj»irmaf: fertőzést kapott, a na fyy varsányi Szabad sd# t*z. gryiimiöl esti ltot Tényét pedig a mel­let to lövő térülői; amerikai szövő­lepkével erősen fertőzőit alma fái fenyegették. Nem választották meg gondosa:!) a telepítések helyét, mint a gúlám Kossuth, iss-beu, vágy a nagyvár stányi Szabadság tsz-nél. Egyenetlen sorokba, a faiskolai mély­ségnél mélyebben ültették a fákat, mint a tiszalöki Uf Élőt és a gyá­réi Béke tsz. telepítéseinél.-t megyei tanács mezőgazdasági­osztályút, n, tanácsi szerveket és a, járási, kertészeti clöa-ció’-at sok mulasztás terheli, a megállapí­tott hibákért, azért, hogy megfe­lelő irányító, ellenőrző és tanács­adó munkával nem vették elejét a hibáknak és nem biztosítottak a gyümölcstelepítés gondos végrehaj­tását. De komoly hibákat állapí­tott inog az ÁEK a nyírteleki, ál­lami gazdaságnak a gyiirnölestele- pítéssel, oil vány termeléssel kapcso­latos munkájában is, amiért az állami ellenőrzés ugyancsak meg­állapította a felelős személyeket is. A. Közérdekű Bejelentések Hiva­talához érkező bejelentésekből ki­derül az is, hol bánik lélektelenü! a tanács a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, hol basáskod>nak a be­gyűjtő és felvásárló szervek. Ma már bátran, őszintén elmondják,a dolgozók sérelmeiket, írnak a bírá­lat elfojtásáról, a bírálók megfé­lemlítéséről és kérik az állami el­lenőrzés segítségét. Az állami ellenőrzés munkatár­sait az a törekvés hatja át, hogy úgy végezzék munkájukat, hogy minél nagyobb segítséget adjanak a hibák kijavításához. Nagy gondot fordítanak a bejelentések, panaszok kivizsgálására, mert tudják, hogy a dolgozók még nagyobb bizalom- mai fordulnak hozzájuk, ha látják és érzik, hogy ügyükkel lelkiisme­retesen foglalkoznak, kijavítják a hibákat és orvosolják a sérelmeket.

Next

/
Thumbnails
Contents