Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-29 / 281. szám

is eL. t” íw t". 1053 NOVEMllKU 20. YA.SAILWP PÁRT K I» £ T K « "4r GaxdnkHlendtirium Propagandisták vitája a Néplap-csütörtökön A legutóbbi Néplap-csütörtökön megyénk legjobb propagandistái jöttek össze, hogy megvitassák a Központi Vezetőség októberi ha­tározata nyomán propaganda- munkánk eredményeit és hiá­nyosságait. Markovits Miklós elvtárs, a me­gyei pártbizottság munkatársa rö­vid bevezetőjében hangoztatta a propagandisták felelősségét, majd megyénk propagandamunkájának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozott. A PROPAGANDISTÁK FELKÉSZÜLÉSE A vitában felszólalók többsége azzal foglalkozott, hogy színvona­las propagandamunkánk alapvető feltétele a propagandisták jó és gondos felkészülése. llertelendi Sándorné. nyíregy­házi propagandista hozzászólását azzal kezdte: „Helyes a K. V. ha­tározatának azon kitétele, hogy nem a mennyiség, hanem a minő­ség, a hallgatók kommunista ne­velése a döntő. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha mi, propagan­disták, minden foglalkozásra gon­dosan felkészülünk. Felkészülé­sére vonatkozólag elmondta, hogy a kötelező irodalmat rendszeresen tanulmányozza és kijegyzeteli. Minden foglalkozásra elkészíti vi­tavázlatát. Tanulásához íelhasz- hálja a Szabad Népet és a külön­böző folyóiratokat. Hallgatóinak tanulását gondosan figyeli. A sze­mináriumi vita összefoglalójában helyesli és megdicséri a jó hozzá­szólókat, rámutat a gyenge, vágy tévés hozzászólásokra. Ezzel ko­molyan segíti hallgatóinak fejlő­dését. Elmondta továbbá, hogy 17 hallgatója van. Komoly harcot kell vívnia azért, hogy hallgatói megjelenjenek. Ez annak tudható be, hogy a pártszervezetek nem tudatosítják a tanulás jelentősé­gét. A taggyűléseken éppen csak megemlítik. Sőt, ő, mint propa­gandista, a pártszervezet titkárá­val már többször el akart beszél­getni egyes problémáról. De a párttitkártól mindig azt a választ kapta: „nem érek rá most ezzel foglalkozni'1. A propagandamun­kának lebecsülése mutatkozik eb­ben. Kádár Sándor kemecsei, Fel­hős Ferenc vásárosnaményi pro­pagandisták hozzászólásukban ar­ról beszéltek, hogy ők a felké­szülést nem az utolsó napokra hagyják, hanem minden napra beosztják a megadott irodalom tanulmányozását és kijegyzetelé­sét. Naponta 2—2 órát tanulnak. Az ilyen felkészülés igen eredmé­nyes, mert mire elkészítik az elő­adást és a vitavázlatot, az anyag tisztán kikristályosodik előttük így eredményesebben tudnak ta- ni tani. A vita levezetésére vonat­kozólag Kádár elvtárs elmondta hogy ő a nvitókérdés módszerét | alkalmazza. Ez arra ösztönzi a hallgatókat, hogy alaposan felké­szüljenek, mert így nem tudják melyik fő kérdéshez kell majd hozzászólniuk. Kezdetben a fej­lettebb hallgatóknak adja a főkér- dést, hogy a gyengébb hallgatók tanuljanak egy-egy kérdés megvi­tatásából. Elmondta, hogy a politi­kai iskola hallgatói kér.hetenkint sajtócikket, vagy egy-egy hátáro- zatot ismertetnek a kívülálló dol­gozó parasztokkal. Legutóbb a K. V. október 31-i határozatát is­mertették. Ezt a segítséget nagy örömmel veszik a dolgozó parasz­tok. Legközelebb a Politikai Bi­zottság határozatát fogják ismer­tetni a dolgozó parasztokkal. A HALLGATÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS — Mivel a hallgatóknak elég gyengén megy a jegyzetelés, — mondta kádár elvtárs, — iskolai táblán mutatom meg, hogyan kell az anyag lényegét kijegyzetelni Vagy ha egy anyag nehezebben megy, egy-egy főkérdésről egy halígató kiselőadást tart, mint legutóbb a kapitalizmus általános válságáról. így jobban megértik a mai nemzetközi helyzet összefüg- géseit.Weisz Jenő mátészalkai pro­pagandista elmondta, hogyő mun­kahelyükön is felkeresi hallga­tóit, érdeklődik munkájuk és ta­nulásuk iránt. Megszervezte a csoportos tanulást, ahová ő is rendszeresen elmegy és segít hall­gatóinak egy-egy nehezebb kér­dés megoldásában. A foglalkozá­sok előtt minden hallgatónak megnézi a jegyzetét s érdeklődik hogy az anyag melyik részét tud­ta nehezen feldolgozni. A vitára vonatkozólag elmondta, hogy a hallgatók egyre aktívabban kap­csolódnak be. Az egyes kérdések megvitatását addig folytatják, míg minden hallgató meg nem értette. Arról is beszélt, hogy a oropagandisták túl vannak ter­helve más pártmunkával, ami akadályozza jó felkészülésüket. O oropagandista, falufelelős és még több funkciója van. ami akadá­lyozza jó felkészülését. A J. B.- oek már ezt többször elmondotta, de mind a mai napig csak ígére­tet kapott árra, hogy mentesítik más feladatok végzésétől. A PROPAGANDISTÁK SEGÍTÉSE Vajas Ferencné, nagy káliói pro­pagandista arról beszélt, hogy a pártszervezetektől, de elsősorban a járási bizottságoktól több segít­séget várnak. Ö, mint új propa­gandista, kezdetben nehezen dol­gozott. A segítséget a propagan­dista szemináriumok útján a jb- től várta. De a propagandista- szemináriumokat nem tartják meg, nem jelennek meg a hallga­tók. Ez azt mutatja, hogy a pro­pagandisták egyrészénél hiányzik a felelősségérzet. A következmé­nye: gyenge a politikai iskolák színvonala. De a helyi pártbizott­ságtól sem kap segítséget, nem el­lenőrzik munkáját. Az ellenőrzés csupán annyiból áll, hogy a titkár elvtárs a foglalkozás utáni nap felhívja telefonon s megkérdezi: „mennyien vettek részt, mennyien hiányoztak“. Munkájához több segítséget és több módszert vár pártszervezeteinktől. Sipos Ist­vánná, tiszadobi propagandista elmondotta, hogy a járási bizott­ságnak több segítséget kell adni s meg kell mutatni: hogyan kell végezni a propagandamunkát. Na­gyobb gondot kell fordítani az ellenőrzésre. A kijövő ellenőrök ne csak a létszámot állapítsák meg. hanem előzőleg már beszél- aessenek el velük, nézzék meg jegyzetüket, vita vázlatukat, a fog­lalkozás után pedig mondják meg véleményüket a vezetés módsze­réről. az egyes kérdések megvá­laszolásáról. Ők ilyen segítséget várnak a kijövő ellenőröktől. To­vábbá arról beszélt, hogy ő is túl van terhelve más pártmunká- val. Sokszor nem tudja, melyik a fontosabb, melyiket végezze. Ez pedig oda vezet, egviket sem tud- ia a követelményeknek megfele­ljen elvégezni. Ágoston Ferenc nyíregyházi propagandista arról beszélt, hogy a pártszervezetek a oártcsoportok útján jobban ellen­őrizzék a beosztott hallgatók ta­nulását. Minden hallgatóval meg kell értetni, hogy a tanulás meny­nyire elősegíti politikai műveltsé­gét, a nemzetközi helyzet éles meglátását, eszmei szilárdságát, a gyakorlati munkájában való helytállását. Elmondta, hogy hall­gatói mind jobban megállják he­lyüket a gyakorlati munkában, aktívabban kiveszik részüket a nártmunkából. Markovits elvtárs összefoglaló­jában rámutatott.arra, hogy párt- szervezeteink több segítséget ad­janak a propagandistáknak. Tart­sanak konzultációkat, használják ki a pártmunkás könyvtárakat. A jó ellenőrök beállításával segítsék a propagandistákat. Ne fordulja­nak elő olyan esetek, mint Vásá- rosnaményban, Nagykállóban. hogy olyan ellenőröket állítanak be. akik semmilyen oktatási for­mán nem tanulnak, nincsenek tisztában az anyaggal. Nyilván­való, az ilyen ellenőrök nem se­gítik a propagandistákat. Pártbi­zottságaink szüntessék meg a pro­pagandisták túlterheltségét s csak a propagandamunka feladataival bízzák meg őket. A járási bizott­ságok hívjanak be időnkint főbb propagandistát s beszélgessenek el velük. Segítsenek felkészülé­sükben. Javaslom, hogy minden propagandista gondosan tanulmá­nyozza a K. V. októberi határoza­tát, ami a „Propagandista“ című folyóiratban jelent meg. Ennek szellemében végezzék a jövőben propagandamunkájukat. — fejezte be összefoglalóját Markovits elv­társ. Teljesítse az éves tervet a 61/3. Építőipari Vállalat A mátészalkai 61/3. Építőipari Vállalat munkahelyein az elmúlt héten pártestéket tartottak. A dolgozók bírálták a vállalatveze­tést. Hiba azonban, hogy a hibá­kat nem követi orvoslás. A kálló- semjéni építkezésen például fel­vetették a dolgozók: a munkahely töbh héten át nincs ellátva ce­menttel. A november havi terv­ben lemaradás mutatkozik, mert a tervbe vett munkákat anyaghiány miatt nem tudják elvégezni. A harmadik negyedévben a vál­lalat felsőbb szervei olyan tervet hagytak jóvá a vállalat számára, amelyben időközben megszűnt, illetve más vállalatnak átadott építkezések szerepeltek. A vállalat mindezért az október 1-ig esedé­kes tervét csak 91.4 százalékra teljesítette. Farkas Lajos: KÉNY ATT A .Ív Országos Béketanács szépirodalmi kiadványai közt a ,jléke. bizottságok Kiskönyvtára” sorozatban megjelent Farkas Lajos írása az angol gyarmatosítók által kegyetlenül üldözött és elnyomott kenyai nép hős fiának és vezetőjének: Dzsomo Kenyait ónak küzdel­me« Setéről, népe szabadságáért vívott harcáról. Kenyattát az angol gyarmatosítók letartóztatták s koholt vádak alapján évek óta börtönben tartják. A vádak „alátámasztására” nem riadnak vissza a legszennyesebb eszközöktől, hamis tanuk igénybevéte. létöl sem. Farkas Lajos írása a többi közt izgalmas színekkel ecse. teli egy ilyen hamis tanú leleplezését. A kisregény hű képet fest az angol gyarmatosítók gyalázatos tevékenységéről és méltó emléket állít a népük szabadságáért min­den áldozatra, kész hős kenyai hazafiaknak. Kibővítik gyümölcsösüket a sóstéhegyiek A sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. 140 hold gyümölcsösének túlnyomó része. Jonathun-alma. Termésük G5 százaléka elsőosztályú exportalma. Gondos munkájuk eredményeként 5 kiló almát osztanak ki egy mun­kaegységre, nagy munkát követel a tagságtól a gyümölcsös gondo­zása, azonban az idén állami tá mogatásból mégis kibővítik né­hány holddal gyümölcsösüket. A jövőévi bú termés érdekében nincs most fontosabb feladata á termelőnek, mint az őszi mély­szántás elvégzése. A korán ránk- köszöntött fagyok több helyen akadályozzák már ezt a munkát különösen az állati erővel vonta­tott eke nehezen birkózik meg' az utóbbi napokban átfagyott talaj­jal. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a délutáni órákban, amikor enged a föld fagya, ne végezzék igaerővel is a mélyszántást. A de­cemberben végzett mélyszántás nincs olyan jó. mint a szeptem­beri, vagy az októberi, de a tava­szi szántásnál sokkal jobb. Az idén különösen törekedni kell arra, hogy minden talpalatnyi föl­det felszántsunk, mert a jelenlegi ősz a szokásosnál sekkel szára­zabb volt. A téli csapadéknak minden cseppjcre szükséo van ah­hoz, hogy a jövő esztendőben bő termést érjünk el. Az őszi mély­szántás annyi csapadékot tud ma­gában tartalékolni, mint amennyi eső májusban szokott esni. Már pedig minden termelő tudja, ha májusban nincs eső, akkor jó termést nehezen várhat. AZ őszi mélyszántás zöme a gépállomásokra vár. Ne legyen hát a napnak egyetlen órája sem amikor a fagytól a föld beveszi az ekét. hogy a traktorok ne szán­tanának. A hideg idő beálltával sokkal nagyobb gondot kell for­dítani a traktoristák meleg ruhá­val, meleg étellel való ellátására. Amikor a traktoros leszáll a gépé­ről, tiszta, meleg brigádszállás fo­gadja. Egy bőven ter­mő nyarat és a betakarításra igen tlkalmas őszi hó­napokat hagytunk magunk mögött. Mégsem mondhat­juk azt. hogy ta­karmányból minden egyéni gazda és minden termelőszövetkezet bő­ségesen biztosította a szükségle­téi. Állataink termelékenységét emelni pedig csak úgy tudjuk, ha bőséges takarmányalappal rendel­kezünk. A takarmánykészletét nö­velni most már csak egy módon lehet, ha az. értéktelenebb takar­mányokat répaszelettel, melássza' hesilózzuk. A silóban az érték te- lenebb takarmányok átalakulnak, leltárodnak, vagyis sokkal több tápanyagot tudnak az állatok be­lőle kivonni. A gépállomások a silózást eddig másodrendű mun­kaként kezelték. Különösen sok baj van a szártépogépek javításá­val. Hetekig áll egy-egy gép ja- vítatlanul. A túlságos hideg idő nem meg­felelő a silózásra, ezért felvetődik a kérdés: meddig lehet silózni? Az átfagyott takarmányban nem szaporodnak el az erjedést előidé­ző baktériumok. Több kísérlet igazol’'a. hogy mínusz 4 fokig bát­ran silózhatnnk, ha azonban négy fok alá szélit a hőmérsék'et, ak­kor fel kell hagyni a silózással. A korare-geli órák nem alkalma­sak a silózásra, de délelőtt 9—10 órától estig bátran lehet siléznl ős szükséges is a^hoz. hogv állat­állományunk fejlesztését biztosí­tani tudjuk. Orvoslást várunk ! Mennyivel nagyobb lenne munkakedvünk, ha vezetőink velünk is törődnének A 6. számú Mélyépítő Válla­latnál 18-an dömperen dolgo­zunk. Valamennyien becsülete­sen igyekszünk eleget tenni a ránkháruló kötelességünknek. Nem egy vezető már befejezte 1953-as évi tervét, s már 1954 szeptember, október havi tervén dolgozik. A november 7. munka­versenyből is lelkesen kivettük részünket, azonban nemhogy ju­talmat, de jó szót sem kaptunk munkánkért. Ez meglehetősen bánt bennünket, de azt már iga­zán nem tudjuk elnézni, hogy munkánkat is akadályozzák, el­vegyék munkakedvünket. A téli időszak mind gyorsabban köze­ledik, a nappalok és az esték mind hidegebbek. Vállalatunk vezetősége az.onban nem gondos­kodik arról, hogy a kormányke­reket ebben az időben is jól tud­juk kezelni, mert mind a mai napig egyetlen dömpervezetönek sem adtak kesztyűt. Lenne még egy másik kívánságunk is, ame­lyet szintén nagyon könnyen tel­jesíteni lehetne. Ez pedig az, hogy a dömperekre a vezetőfül­két szereljék fel. A vezetőfül­kéknek a felszerelését már má­jus 15-én megígérték. A minisz­térium és a rendőrhatóság is; beleegyezett. A vezetőfülkék el­készítése szépen haladt. A téli idő beálltával azonban meg­akadt. A vezetőfülkék keretei most ott állanak a Vasgyár­utcai telepen lefestve, sorbatéve. A kocsira felszerelni azonban mégsem lehet, mert hiányzik a borítólemez róluk. Nem vagyunk nagyigényüek, vaslemezborítá s helyett megfelelne a vászonborí­tás is. A vezetőfülkék elkészíté­se is nagyban hozzájárulna munkakedvünk emeléséhez. A 6. számú MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT 18 DÖMPER­VEZETÖJE. 34c sz. Knsker-bolt dolgozóinak jelszava: azonnal nyitunk ! 3 óra. . A nyíregyházi 34. számú Kisker-bolt előtt három átfázott vevő; várja a bolt nyitását. 3 óra 5 perc. •Megérkezik a bolt vezetője és egyik eladója. Félig felhúzzák a redőnyt és bemennek. „Azonnal nyitunk!“ — szólnak vissza az ajtóból. A bolt előtt már heten várjuk azt a szent percet, hogy egé­szen felnyíljanak a redőnyök. 3 óra 10 perc. Megérkezik a másik eladó is. Mivel résztvesz a 10 perces moz­galomban, így hát 3 óra után, — vagyis nyitási idő után — 10 perc­cel jelenik meg munkahelyén. Az ajtóból ő is visszaszól: „azonnal nyitunk“. Már többen táncolunk várakozás közben, — nem a jó­kedvtől, hanem a hidegtől. 3 óra 15 perc. Jön a zsemlésfiú, bemegy a boltba. Végre mi is bemehetünk. A boltban váltom a blokkot... „Nin­csen szikkadt zsemléjük?“ — kérdi a pék... „Elég lesz 150 da­rab.1* „Marika!1“... súgás-bugás az eladóval ___Végre én is kaptam blokkot vásárlásra... Az eladó benyúl a dohónyosfiókba és egy doboz cigarettát vesz onnan ki... „Ide egy kenyeret kérek kiadni“... „Itt a cigarettája, tegye el“ ... és a cigaretta, amilyen gyorsan és észrevétlenül jött elő a fiókból, olyan gyorsan tűnt el a zseb­ben. A Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a boltok nyitvatartására. Több és nagyobb körültekintést a boltban is, hogy a vevők előtt ilyen dolgok ne forduljanak elő, — de még a vevő mögött sem! DOROGI MIHÁLY, Nyíregyháza

Next

/
Thumbnails
Contents