Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-29 / 281. szám
1953 NOVEMBER 29. VASÁRNAP N £ P L A P A \ ép köztársaság Elnöki Tanácsainak í «r v é n je rej n cen delete a Munka Törvénykönyvének módosításáról A minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén törvény- erejű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvének módosításáról. A törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata és az azt követő kormányprogramul alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét. A módosító törvénykönyv megszigorítja a túlmunka elrendelésének lehetőségét és ezzel további lépést tesz a dolgozók pihenéshez való jogának gyakorlati érvényesítése útján. Intézkedik arról is, hogy a túlmunkát — a minisztertanács hi tat engedélyezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lehessen megváltani. Ezzel megszünteti a túlmunkának úgynevezett „csúsztatással“ történő megváltását. A Munka Törvénykönyve meg- erósiti a nők és a fiatalkorúak védelméről eddig hozott intézkedéseket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyák jogait. így megtiltja, hogy a dolgozó nőt terhessége idején egészségére ártalmas munkakörben foglalkoztassák, ez idő alatt munkaviszonyát nem lehet felmondással megszüntetni. A dolgozó nőt terhességének negyedik hónapjától a szoptatás hatodik hónapjáig nem szabad sem nehéz, vagy éjszakai munkára, sem túlmunkára beosztani és csak beleegyezésével szabad más helységbe kiküldeni. Ha pedig munkakörét ellátni nem tudja, kérelmére könnyebb munkára kell áthelyezni, de előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség hatodik hónapjától kezdve illették meg. Az egyedül álló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az eddigi évi harminc nap helyett hatvan napig jár táppénz. Ezek a rendelkezések újabb biztosítékai annak, hogy a dolgozó nő megbecsült tagja legyen szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelmétől hozott rendelkezésekkel számukra kedvezőbb munkafeltételek megállapításával és széleskörű tanulási lehetőség megvalósításával elősegíti a Munka Törvény- könyve, hogy a dolgozó fiatalok egészséges, művelt, öntudatos szocialista emberekké fejlődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgozók felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntethesse abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja a felmondás jogát annak a dolgozónak, akinek házast^rsát más helységbe helyezték .és o is követni akarja. Sok sérelmet szüntet meg a Munka Törvénykönyvének az a módosítása, amely szerint az áthelyezett dolgozóval előre közölni kell új munkakörét és munkabérét. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó megtagadhatja az új munkahely elfogadását. Ha az áthelyezést a dolgozó magára nézve valamilyen okból sérelmesnek tartja és panaszának a vállalati egyeztető bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bizottságon keresztül, hanem egyénileg is fellebbezhet ez ellen. Ha az áthelyezett dolgozó ,ha! hónap elteltével lakást nem Jjáp, joga van eredeti munkahelyére munkakörébe való visszahelyezését kérni, vagy a munkaviszonyt., felmondani. Ez a jog a már lyezetteket csak a törvényereje rendelet megjelenését követő hat hónap elteltével illeti meg. A más helységbe áthelyezett dolgozó a vállalat terhére négyhstenkint hazautazhat családjához. A Munka Törvénykönyve kiterjeszti a dolgozók jutalmazásának lehetőségét azzal, hogy bevezeti a jubileumi jutalom fizetését a közszolgálati dolgozók részére is. A Munka Törvénykönyve rendelkezik továbbá a munkaviszony jogfolylonosságáról, intézkedik a helyettesítés idejére járó bérekről, módosítja az önkényes kilépés következményeit stb. A szocialista munkafegyelem kialakítása és megszilárdítása érdekében a Munka Törvénykönyve a nevelő jellegű intézkedéseket helyezi előtérbe. Eltörli a pénz- büntetést és a rendbírságot. Biztosítja, hogy az áthelyezést, vagy elbocsátást kimondó fegyelmi határozat ellen a dolgozó a bírósághoz fordulhat panaszával, kimondja, hogy a fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe helyezett dolgozónak olyan munkakört kell biztosítani, ahol szaktudását fel tudja használni. Az ilyen áthelyezés sem terjedhet azonban egy évnél hosszabb időre. A Munka Törvénykönyve nagymértékben elősegíti a munkaviszonnyal és a munkabérrel kapcsolatos vitás kérdések gyors, és helyes elintézését. Többek közt kimondja, hogy a vitás kérdések elintézésére — a vasút és a posta területét kivéve — a közszolgálatban is meg kell alakítani az egyeztető bizottságokat. Biztosítja, hogy az egyeztetőbizottsági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fellebbezhet. Lényegesen hatékonyabbá teszi az egyeztető bizottságok eljárását azáltal, hogy az általuk hozett döntéseket, — há annak a vállalat nem tesz eleget, bírói úton végrehajtják. A törvényerejű rendelet részletesen foglalkozik a SzOT és a szakszervezetnek a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos jogaival. A SzOT és . a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében azok végrehajtásáról a minisztertől tájékoztatást kérhetnek, a vállalatoknál vizsgálatokat tarthatnak, . a. mulasztókat a , hiányosságok megszüntetésére felhívhatják és ha ennek nincs eredménye, a megfelelő hatósági eljárás megindítását kezdeményezhetik. A Munka Törvénykönyvében foglalt intézkedések végrehajtása érdekében a Törvénykönyv büntető rendelkezéseket tartalmaz azokkal a felelős vezetőkkel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbítják; így különösen azokkal szemben, akik jogtalanul bocsátanak el dolgozókat, megszegik a túlmunkára vonatkozó rendelkezéseket, indokolatlanul megtagadják a szabadság kiadását, nem tartják be az anyákkal j és fiatalkorúakkal kapcsolatos I rendelkezéseket, vagy megszegik | a munkavédelem szabályait. Ki- | mondja, hogy a Munka Törvény- j könyvében foglalt rendelkezések megszegői ellen akkor is fegyelmi eljárást kell indítani, ha a rendelkezés megszegése nem bűncselekmény jellegű. A Munka Törvénykönyve új formájában jelentős hozzájárulás a kormányprogrammban lefektetett elvek gyakorlati megvalósításához. A munkásosztály és az alkalmazottak jogainak kiterjesztésével, s e jogok védelmének törvényes- biztosításával a Magyar Dolgozók Pártja és Népköztársaságunk kormánya ismételten kinyilvánítja, hogy szocializmust építő hazánkban legfőbb érték a dolgozó ember. lastok időszerű külpolitikai kérdésekre. I Ml nil o Béhe-VHágtanács ülésének hözépponí iában ? A Béke-Világtanáes ülései min- I ii,í igen fontos mérföldkövet je- ! leniének a tartós békéért, a nem-i cetek közötti megértésért vívott i harcban. Most folyó ötödik ülésszaka új- ; bál feszült nemzetközi helyzetben j tanácskozik. Az ENSz-ben az amerikai uralkodó körök elkeseredett kísérleteket tesznek, hogy a Szovjetuniónak és a béketábor többi EN'Sz, tagállamának békés javaslatait elgáncsolják. Képmutatóan jegyzékeket intéznek a Szovjetunióhoz és a nemzetközi problémák békés megoldása he- iyett olyan „megegyezést“ szeretnének elérni a Szovjetunióval, amely szabad kezet adna nekik a német fasizmus újjászervezésében, a hitlerista hadigépezet helyreállításában. Koreában különféle mesterkedésekkel megakadályozni igyekeznek a nem közvetlenül hazatelepített koreai-kínai hadifoglyok körében folytatott felvilágosító tevékenységet, s a koreai béketárgyalásokat megelőző politikai értekezletből ki szeretnék rekeszte- ni a Szovjetuniót, mint semleges államot. azt a Szovjetuniót, amelynek képviselője elsőként tett javaslatot a fegyverszüneti tárgyalások megindítására. 2. Hit jelent a kínai A nagy kínai nép, amely együtt hullatta vérét Korea népével az agresszorok elleni háborúban, most az újjáépítés korszakában is. a Szovjetunióval együtt elsők között siet Korea megsegítésére. A napokban fejeződtek be Pe- kingben a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és kulturális együttműködési egyezmény megkötését eredményező kilenonapos tárgyalások. Az egyezmény újabb bizonyítéka a szocializmust építő nt'pek barátságának, testvéri együttérzésének. Az egyezmény értelmében a Kínai Népköz társaság ellenszolgáltatás nélkül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak ajándékozta azokat a. javakat és összegeket, amelyeket a háború elmúlt három esztendeje alatt a koreai nép megsegítésére fordított. Ugyanakkor árucikkekben és műszaki segítség formájában ajándék képen, nyolcbillió jüant ad Koreának. MenyA Béke-Világtanáes ötödik ülésszaka napirendjére az egész világra kiterjedő akciók kérdését tűzte, annak érdekében, hogy a konfliktusokat (német, koreai kérdés, hidrogénbomba és más tömegpusztító fegyverek eltiltása, a fegyverkezés korlátozása) általánosan elfogadható egyezmények útján rendezzék. Tárgyalni, társ gyalni, tárgyalni! Ez a követelés a visszatérő motívum a békeharcosok legkiválóbbjainak felszólalásában. „Találkozzanak hát az öt nagyhatalom képviselői!“ — követelte sokszázmlUiö békeharcos nevében Joliot-Curie, világhírű francia tudós, a Béke-Világtanáes ei- j nőké. Azoknak a határozatoknak, amelyeket az ülésszak elfogad, világossá kell tenniök a tárgyaié-* sok és megegyezések problémáját, — jelentette ki llja Erenburg. a nagy szovjet békeharcos író. — A népek várják szavunkat. Látják, j hogy most minden ország állam- j lerfiai kénytelenek számolni vér j lünk. Sokat közülük már kény- szerítettünk arra, hogy másként beszéljen. — beszéljen a békéről. Kényszerítjük őket arra is, hogy; : másként cselekedjenek. — hozzá- ! járuljanak a béke megteremtésé- ‘ hez. Koreai eguezménu? nyiyel más ez az önzetlen segítség, mint az úgynevezett „támogatás“, amelyet a politikailag, gazdaságilag erősebb imperialista országok a befolyásuk alá került országoknak, azok nemzeti függetlenségéért cserébe — dolláralamizsna formájában nyújtanak. Ez a nagylelkű segítség, miként Kim ír Szén elvtárs mondotta Pekingben, „anyagi biztosítékot nyújt ahhoz, hogy meggyorsuljon a helyreállítás és fejlődés minden téren, meggyorsuljon a gyárak, közlekedés és szállítás, mezőgazdaság és a nép életszínvonalának helyreállítása, illetve emelése. Mindez egyúttal olyan erő forrásává válik, amely új győzelmekre lelkesít bennünket a hazánk demokratikus alapjainak megszilár-. tiltásáért folytatott küzdelemben, ami az ország egyesítésének bázisául szolgál“. ügy gondolom. hogy aki a mai 'életéről, munkájúról, a hőkéről he. szél, megemlíti a felszabadulás előtti életét is. Én is így kezdem. Igaz, nem sok jót mondhatok akkori életemről. Akkor is gazdálkodtam. örültem, ha minden haj nélkül telt cl egy- egy hét, vagy hónap. Lófogatot tartottam. Egyéb munkám mellett fuvart is vállaltam. Kellett mindig a pénz, Hiszen én is úgy; mint töhhi paraszttársaim: nem igen tudtam soha tisztára jönni a- adó. val, meg az egyéb fizetnivalókkal. A családnak is élni kellett Csupa aggodalom, veszödség volt a parasztember élete. Ott volt szegény nagybátyám is. El kellett mennie sok ritkáival együtt az' első világháborúba, Kein jött vissza többet, özvegyen maradt a felesége, árván két kis gyermeke. Soha nem ismer, tél: meg édesapjukat, ö pedig azt sem tudta: miért kellett meghalnia. Szóval, elé» is lesz ennyi arról a másik világról. Hiszen arról akarok én most beszélni, ahogy nőst van, ahogy most élünk. Negyvennyolc éves vagyok. Egyé-, nileg gazdálkodók kilenc holdon, ötvenben, amikor a tanácsválasztás volt, enyémet is beválasztottak. Ekkor kapcsolódtam be a közös, tágért való életbe, munkába. Nem tagadhatom el azonban az igíSsá- got: előbb nem akartam semilyen munkát vállalni. Úgy gondoltam, vannak a. tanúcsliéizún fizetéses dolgozók, intézzék cl öl: az ügyeket, fia pedig nem jól ment, vagy hiba. következeit be a község életében, az meg bosszantani kezdett. Egy éreztem: felelős vagyok a szomszédok\ az utcabeliek, az egész község ügye iránt. Arra a meg. gyöződésre jutottam, bong e'.süsor. ban mindenben nekem kell elöl- járnom, .ió veidéit mutatnom. ,.l t- gezhctnel: a tandcshúzi dolgozók akármilyen jó műnkéit — gondoltam —, ha mi községbeliek, tanácstagok nem segítünk nekik, nem is követelhetjük, hogy minden jól menjen.” Az elmúlt télen a környékbeli tanyákban lc voltak maradva a tojás. és baromfibeadással. Beszél, tan erről szomszédommal, . idős Turza Istvánnal — aki hatvanegy éves most —, hogy menjünk ki ketten valamelyik tanyára. Beszélgessünk el az ottaniakkal. -Ve engedjük, hogy szégyenbe marad, junk más községekkel szemben. Turza szomszéd megértette szándékomat. Másnap reggel ki is menAI BÉKEHA lünk a Széosényi-tanyáia. Még most is pontosan emlékszem vissza: december utolsó napja volt, csúnya hidegesős, sáros. lucskos idő. De megérte. Meg lelt. az eredmény: Tó'h Istvánéi:. -loó Istvánéi:, meg a többiek is pár nap múlva eleget lettek (illáin iránti kötelességüknek. Most az elmúlt nyáron, aratás elölt pedig Elek Zoliéul hívott ki párosversenyre. B:6lt ez a mezei munkák mindegyikére, egész az őszi mélyszántás befejezéséig, meg a beadás teljesítésére is. ,.Kendben van — mondtam. — Nézzük hát, ki lesz a győztes:” -Jó ideig min. (lenben egymás mellett, haladtunk. Találkoztunk az aratásnál, hordásnál, a kenyérgabona beadásánál. Szinte egyszerre kezdjük cl a tarló- hántást, másodretést. is. .1 terményt. ahogy a betakar!- tusukkal végeztem, úgy adtam b: sorba az államnak járó részt: babot, krumplit, napraforgót, ten. (writ. .Ír adómat már hetekkel ezelőtt egész esztendőre kifizettem. Véigömarhabeaddsoinnak jó két hónappal ezelőtt eleget teliéin. .1 ser. tésbeadág teljesítésére is Idejében állítottam be ean hízót. Éppen tey. napcWtt mérnem meg: 102 kiló B COS volt. Nyolc kilót kell még híznia, hogy megüsse a kellő súlyt. S amilyen étvággyal eszik, pár nap alatt ezt is behozza. Az őszivetést október hetedikére fejeztem be. Már gyönyörű szép. erős, bokros. Nem feliem a téli fagyoktól. Kenyerünk most is bőségesen van. de jövőre még az idei. löt is gazdagabb aratást várok. Elel; Zöltéin, ha nem is nagyon, mégis csak lemaradt a versenyben. .1.: ősziek vetésénél. Most igynyugodt, megelégedett vágyói; családommal -együtt, öt- gyermekem vidám, egészséges. A halódik is meglesz rövidesen. Ha itthon vagyunk együtt mind és szétnézek szép családomon. csak úgy örül a szivem. Vár évvel ezelőtt édes. anyám súlyos héten volt. Márt nzl hitiül:, illhagy bennünket. Felgyó. gyvlt. Most egészséges. .1 ház körül mindén taléil valami könnyebb munkát, amivel elbabrúlgat. Megszerette ö is hetvennégy: vcs lédére ez életei.’ Engem- ’pár Ítéltei .ezelőtt ért életem egyik legnagyobb öröme, ami. kor „jó .bckcharcps”-nak említették neveméi községem dolgozói és engem is" megválasztó!laa járási béketalálkozóra menő küldöttség egyik tagjának. E hó 15-én, vasárnap 'reggel olyanféle érzés fogott el, ahogy öltözködtem_ mint amikor va. laki szén ajándékot kap Nekem is ajándék volt az, ahogy készülődtem a járási - békelalúlkozóra. Tlogy úgy mehetek oda, mint jó békeharcos.’ A lovakat, a szekereket is kidíszítettük, úgy indultunk el Vasárósn-aményba. ott min. deli község küldöttségének egg tagja elmondotta az otthoniak üzenetét, a mi községünk nevében Elek 7,oltón beszélt. Igen jól. Nagy tapsot kapóit, amikor ónról beszélt, hogy a mi községünk dolgozói még jobb munkával, becsületes helyi, állással harcolnak a békéért. És én most nem tudnám odaadni semmiért azt, nagy az én egyszerű nevem- után kiérdemellek azt a szép szót: búkeharcos. Én is úgy fogom- végezni továbbra- is munkámat, hogy erre. a szép kitüntetésre mindég, életem végéig becsülettel rászolgáljak. Elmondta: FóRIZS ISTVÁN h holdas ritkái dolgozó paraszt.
