Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)
1953-11-28 / 280. szám
mepiLÄP 1958 NOVEMBER 28, SZOMBAT Már a zárszámadás előtt 4 új belépő kérte felvételét a nyíregyházi Ságvári termelőszövetkezetbe SzaboIes-sziatmápiHegyei DISZ-isták, úttörők! Gyerünk, gyerünk, elvtársak! Mindjárt 9 óra és még el se kezdtük a munkát! Ez a felhívás Réti János brigádvezető ajkáról hangzott el, a szövetkezet új 100 férőhelyes istállójának végénél. A tegnap érkezett 230 mázsa répaszeletet silózzák be. A vermeknél burgonyát válogatnak. A kertészetben a földben hagyott zöldséget takarjált be istállótrágyával. így nem fagy meg a télen. Tavasszal korán vihetnek a piacra friss, zöldleveles zöldséget. Jobb pénzt kapnak érte, mint most kapnának. A központi majorban a főépületet alakítják át. A vetések már régen zöldéinek. A búza jól bokrosodva indul a télnek. Az őszi mélyszántás egy- része még hátra van a nyírteleki gépállomás késedelmeskedése folytán- Gyureeskó András elnök szégyenkezve vallja be, hogy még 4 hold „csutka” is vágatlan. — Bizony, a munkafegyelem nem a legpéldásabb nálunk -- mondja Fintor Ferenc párttikár, aki egyben az építési brigád vezetője. Főleg ez hátráltatja a munkát. Most aztán nagyon kell sietnünk, mert a napokban tartjuk meg a zárszámadási közgyűlést. Erre a napra pedig minden munkát be akarunk fejezni. Van néhány hanyag, hangoskodó tag sorainkban, akik arról beszélnek, hogy kevés lesz a részesedés. Azt azonban nem mondják, hogy azért, mert. keveset dolgoz.tak. hanyagok voltak. Béres Páltól. Varga Mihálytól munkaegységei is kellett levonni rossz munkájuk miatt. — Ez bizony eleg kár — veti közbe az elnök, — mert aki minden nap dolgozott, jócskán részesedne is. A leltározásnál derült ki, hogy milliomos lett a szövetkezetünk. Az volt a hiba, hogy nem vontuk be eléggé a tagságot a zárszámadás előkészítésébe. Ezért nem is ismerik pontosan eredményeinket. A zárszámadási beni: búza 1.25 kiló, rozs 1.78 j kiló, árpa 30 deka, kukorica, I burgonya, alma. 1—1 kiló. Kaptak I még babot, körtét, cigarettát és pálinkát is. Ezen kívül földjáradék címén a múlt évre is visszamenőleg aránykoronánkint 5 kiló búza ellenértékét fizeti ki a tsz. A kétszázas mozgalomba I bekapcsolódva a nők is jól meg- állták helyüket. A legtöbben 300 körüli munkaegységet szereztek. Havrilla Erzsébet 394, Particska Julia 338, Pógonyi Lajosáé és j Fülöp Jánosné mindketten 335 munkaegységgel tűnnek ki. A párttitkár elvtárs feljegyezte magának, hogy kik szereztek kevés j munkaegységet. A párttagokkal | együtt felvilágosítják ezeket, hogy érdemes többet dolgozni és jobban törődni szövetkezetük, jobb jövőjük kialakításával. — Okulnak az elkövetett hibákból is. Nem osztották fel a kapások területét a munkacsapaton belül egyénekre. Nem csoda aztán, hogy a kukoricát, burgonyát felverte a gaz, ezért kevesebbet termett. — Nemcsak azok károsodtak, akik a növényápolási munkák idején máshová mentek dolgozni, hanem a szorgalmas tagok is. A vezetőség mái elkészítette a jövőévi tervjavaslatát. A kerté-' szét, gyümölcsös hozta a legtöbb, hasznot, ezért jövőre még többet j törődnek velük. Az öntözéses j gazdálkodást 1 hold rizzsel nőve- : lik. A rizzsel egyelőre kísérletez- | nek csak. 2 hold földi mogyoróval is próbálkoznak. A szerződéses termelés hasznos volt, azt a jövőben is folytatják. Csupán a dohány területét csökkentik 7 holdra, de a termésátlagot és a minőséget emelni akarják. javaslatot elkészítette már a vezetőség. Igaz, hogy ez csak a közgyűlésen válik véglegessé, de már így is meg lehetünk elégedve. A továbbiakban elmondja az elnök, hogy a közös gazdaság nem nagy ugyan, de biztos megélhetést nyújt az 59 tagnak. 278 hold szántójuk többnyire jó minőségű fekete laza talaj. Van 10 hold gyümölcsösük, két kertészetük 30 holdon. Ezen kívül 3 hold szőlő és 15 hold legelő szolgálja a tagság javát. A leitarozás során 2 tagú brigád felmérte, számbavette a szövetkezet összes vagyonát. A tenyészállatok, gépek, épületekés befejezetlen beruházások értéke több, mint egymillió forint. A vetőmag, takarmány és egyéb forgóeszközök értéke 235 ezer forintra rúg. A tavaszra szükséges vetőmagot félretették. A takarmánykészlet fedezi a szükségletet. Az alomanyaggal takarékoskodni kell. A kertészet sok trá- üjyát kíván. A szántó egyreszén keserű csillagfürtöt kellene vetni zöldtrágyázás céljából. A fel nem osztható szövetkezeti alapba 150.255 forintot, üzemviteli alapra több, mint 17 ezer forintot java- sóit a vezetőség. Szociális alapra 2200 forintot szánnak. A kormányprogramra nyomán a különböző hitelek elengedése 91.847 forint megtakaiytást jelent Ez azt jelenti, hogy minden munkaegység értéke 5.11 forinttal nőtt meg. A 10 százalékos beadási kedvezmény 644 liter tejjel, 384 liter borral gazdagította a szövetkezetét. Ezenkívül 60 mázsa különböző termény, 277 kiló hús, 47 kiló tojás is a tagok részesedését növelte. Egy munkaegység értéke pénzre átszámítva 30 forint. Surányi János tehenész 621 munkaegységére 18.630 forint értékű részesedést kap. A 30 forintból 9.39 forint készpénz, a többi természetA Ságvári tsz. eredményei a [hibák ellenére sem rosszak. Bi- jzonyítja ezt az is, hegy a na- I pókban 4 új belépő kérte felvételiét. Úgy látják, hogy a közös úton •szebb, boldogabb élet vár rájuk... i Néplap elintézte Egy-két nap s véget ér az Országos Fémgyüjtő Hónap. A vases fémgyűjtés az ifjúság egyik leghazafiasabb munkája. Megyénkben eddig is több ezer fiatal szorgalmasan dolgozott azért, hogy kitartó, odaadó munkával megszerezze a „Kiváló fémgyüj- tő” jelvényt. A jelvényt korlátozás nélkül mindenki megkapja, aki eléri a „kiváló” szintet. Ez DISZ-tagoknál 15 mázsa, úttörőknél 10 mázsa fém gyűjtésével érhető el. DISZ-TAGOK! Alapszervezetenként szervezzetek fémgyüjtő brigádokat cs a még hátralévő napokat használjátok fel eddig elért eredményeitek növelésére, hogy jó munkátok eredményeként még több vasat és fémet kapjanak kohóink, hogy minél több mezőgazdasági gép és minél több közszükségleti cikk álljon a dolgozók rendelkezésére. ÚTTÖRŐK! Ti is szervezzetek rajonként brigádokat. Tanulási időn kívül, a DISZ-lagokkal közösen tegyetek meg mindent azért, hogy a lakóterületeken lévő fémhulladékok mielőbb a kohók gyomrába kerüljenek. DISZISTAK, ÚTTÖRŐK! Kapcsolódjatok be a 29-én rendezendő fémgyüjtő napba. Rohambrigádokba tömörülve, fiatalos lendülettel növeljétek megyénk eredményét. Munkátokhoz kérjétek a. vezetőség és nevelőitek segítségéi. Az eddig elért eredményekéi jelentsétek azonnal a járási DISZ bizottságokhoz. Ha valaki elérte böziilctek a „kiváló” szintet, azonnal jelentsétek ezt is, hogy a „Kiváló fémgyüjtő” jelvényen ki- vül jutalomban is tudjunk minden ilyen fiatalt részesíteni. Előre a ..Kivaló fémgyüjtő” jelvény megszerzéséért! Előre a november 29. fémgyüj- | tő nap sikeréért! DISZ Megyei Bizottság. VILLÁM UJFEHERTOl MEZÜKRE. KÖRZETI AGRONOMUSA: Az újfehértói Dózsa tsz. 120 mázsa káposztát kiszállított az állomásra. A Mezőker. körzeti agronómusa, Béda elvtárs Hildájából 80 mázsa káposzta eJjrothadt, a romlott káposztát aztán visszaszállíttatta a tsz-szel. Hanyag munkájával 80 mázsa káposztát vett el a dolgozók asztaláról s ugyanakkor a tsz-1 is megkárosította, elvette szerződési kedvüket, A pazarlás akadályozza az életszínvonal emelkedését! EGYÉNILEG 1K1LGOZO PARASZTOK! Követésre méltó P. Koncz József 2« holdas ritkái közép- paraszt példája. P. Koncz József már mindenből 100 százalékra teijesítette beadási kötelezettségét, s ugyanakkor adóját is teljes egészé- ben rendezte. P. Koncz József tettével bebizonyította, hogy lelkes harcosa a békének, felemelkedésünk programúijának. ujFEHERTOi Állami gazdaság: A. -Néplap november 14-i számúnak „orvoslást várunk” rovatában Takács elvtárs, a mlcskepusztai gazdaság dolgozója beszámolt arról, hogy a Villanyszerelési Vállalat nem bizitosítottn a gazdaság villamosításához szükséges anyagot, sőt a vállalat dolgozói már cl is hagyták a gazdaságot. A gazda- ság dolgozóiunk pedig nagy szüksége lenne a villanyra, mert az nagyban megkönnyítené a inunké- j akat. A Villany szerelési Vállalat a következőkben válaszolt': A cikkét köszönettel vettük és megígérjük, hogy 1953 november 30-án kigyullad a fény a ralcskepusztal gazdaságban, bár szerződésileg csak de- comber végére lennénk kötelesek elkészíteni • a írniuk át. Majd így folytatódik a válasz: Nem ártana, ha a cikk megírása előtt a jövőben a vállalathoz fordulnának, nem pádig a Néplap szerkesztőségéhez. Ugyanis egy ilyen cikk nagy helyet foglal el s fontosabb közleményektől foglalja * Helyeseljük a vállalat dolgozóinak elhatározását, hogy határidő előtt teljesítik a micslsepusztai dolgozók kórósét. Viszont azzal nem értünk egyet, hogy a dolgozók ne írják meg a lapnak a hibákat, hiá- nyoságokat. Szocialista épitőmun- kánkat segítik előre, amikor a dolgozók feltárják a jobb munka akadályait és sürgetik annak el- intézését. ISII inkább arra kérjük a dolgozókat, hogy minél többen kü í zö’h'k velünk problémáikat. A gazdaság már több mint négy hete, mintegy 200 dolgozó paraszttól megvásárolta a kukoricacsutkát. Az árát azonban még most sem fizették ki. Személyenkint ez 1000—1200 forintot jelentene egy-egy dclgozó parasztnak. Az áruért fizetni is szoktak! TRAKTORI8TAK! Kövessék a íyukodi Szí. tik Árpádot. November 15—20-ig 155 hold talajmunkatervét 459 holdra teljesítette Zetor traktorával, .Tó munkájával 2ÍH5.1 százalékos teljesítményt ért el. Szoták Árpád elvtárs becsületesen harcol a jövőévi magas terméseredményért. PAPP FERENC TÖRTÉNETE Sok keserves esztendő lelt el, amíg ] 4 gyermekemmel együtt sikerült 23 hold földet szereznünk. De ez sem elégítette ki a család szükséglétét, hiszen tizenhat embernek mindennap enni kellett, Ili embernek cipőt, ruhát kellett venni. — Úgy éltünk azután is, hogy a nagyobb gyerekek alkalmi munkát vállaltak a földbirtokosoknál, nagy gazdáknál. Nehéz, keserves idők voltaic ezek, bizonytalansággal teli esztendők. 1945 után már mi is bizakodva tekintettünk a jövőbe. Gyermekeimnek nem kellett többé a birtokosnál dolgozni, nem kellett rettegnünk attól, hogy nem lesz miből megélnünk. Az állami gazdaság, gépállomás, kísérleti gazdaság munkalehetőséget adott gyermekeimnek, s az én gazdálkodásomat is könnyebbé tették a traktorok. Nagyon megváltozott itt minden. A község nincstelenjei, a szegénypurasztok földet kaptak, a maguk gazdái lettek. Megváltozót!;, szebb lett az élet, boldogabbak lettek az emberek. Biztonságba éreztük magunkat, s előre tervezgettünk: ide búzát, oda kukoricát, amoda napraforgót vetünk. Káposztából ennyit, burgonyából többet, dohányból most elég lesz ennyi is. Másik évben újabb tervet csináltunk, mindig úgy, hogy jusson is. maradjon is. Adtunk a gépekért, traktorokért, ruhákért, s a családnak is maradt élelemre. Evről-évre jobban dolgoztunk, termeltünk, gazdagabbak lettünk. Szaporodott a jószágállományunk, gazdasági felszerelésünk, több jutott, ruhára ' is. Nem kellett már többé rettegnünk a földbirtokosok', a kulákok versengésétől sem. Azok a dolgozó parasztok, akik nehezebben boldogultak néhány hold földjükkel, közösen indultak harcba a jobb- létért. Termelőszövetkezetek alakultak, ahol új termelési módszereket alkalmaztak, megtanultunk jobban gazdálkodni. AZTAN mintha egy vihar borús felhőt sodort volna derült életünkre, az enyémre is. Egyik nap a községi tanács arról értesített, hogy felemelték beadási kötelezettségem. Mikor személyesen érdeklődtem ennek oka felől, rövid választ kaptam: „Kulák, tehát többet kell beadnia.” „Kulák!” — Ez a szó mintha fejbe vágott volna. Úgy éreztem, mintha egyik gyermekem ütött volna arcul, az. akit segítettem, támogattam fejlődésében, akinek mindig örömmel figyeltem növekedését, erősödését. Szinte nem is hittem, egy ideig csak rossz tréfának Véltem. Aztán meggyőződtem róla, hogy nem tréfa volt. Egyre többször és többen zaklattak adóval, beadással. l\ía egy hízott. sertést, holnap a másikat, aztán a harmadikat. A gyermekek szájától kellett elvennem, hogy elegei: tudjak tenni mindannak a kötelezettségnek, amit rám róttak. Azelőtt nem igen jöttek hozzám nven ügyben, hiszen mindig becsülettel eleget tettem kötelességemnek, boldogan vittem terményemet azoknak, akik könnyebbé tették életünket. Ezután már az utcán is szégyeltem járni, s gyermekeim is kerülték az embereket szégyenükben. Nem tudtunk belenyugodni abba, hogy olyanokkal vegyenek egy kalap alá, mint a Nánásiak, Csernyusok, Veres kulákok, akik nyúzták a szegényparasztokat, éhbárért dolgoztatták cselédeiket, akiknél a mi gyermekeink iS gürcöltek a betevő falatért. Aztán hallottam, hogy nem csak; belőlem csináltak kulákot. Kocsis Jánosi, Nagy Istvánt, s még néhány becsületes küzépparaszt kapta ezt a jelzőt. ELINDULTUNK, hogy megkeressük igazságunkat. Hosszú cs nehéz út volt az. Hiába mondtam el a község vezetőinek, a tanács elnökének, a párttitkár- nak, hogy mindig a munkám után éltem, sokat szenvedett egész családom a mindennapi kenyérért, éh nem vagyok kulák. Volt, amikor meg sem hallgattak, volt amikor ígéretet kaptam, hogy majd utána néznek, majd kivizsgálják. Az évek azonban teltek, s intézkedés nem történt, Már a szomszédaim is bizonytalanságban éltek. N. Tóth Mihály meg is jegyezte egyszer: ha téged kuláknak minősítettek, akkor holnap talán engem is annak fognak. A bizonytalanság, a sok kötelezettség, az aszályos esztendő nagyon megviselt. Felét sem termetté meg földem, mint amennyi a beadási kötelezettségem volt. Ez is szokatlan es nagy; szégyen volt nekem, hiszen soha nem) tartoztam én a beadással. Nem nyugodtam bele, s a járáci tanácshoz, majd a1 megyei tanácshoz fordultam, s mikor láttam, hogy ott sem járok sok eredménnyel, amikor már láttam, hogy a földemből nem hogy megélni, de még kötelességem sem tudom teljesíteni, 18 hold keserves verítékkel szerzett földemtől megváltam. Ezután érkezett meg az a bizottság, amelyik kivizsgálta a dolgomat és megállapította, hogy nem vagyok kulák. Ismét felemelt fővel járhattunk az emberek előtt, ismét tervezgettünk, s szépnek láttuk a jövőt. Megszépítették ezt a kormányintézkedések is. Ismét szánthat a traktor a földemen, műtrágyává!, pélisóval erősíthetem megmaradt földemet, s nem keli íettegnem attól, hogy jövőre ismét több lesz a beadásom, hiszen évekre előre tudom majd a kötelezettségem. Földem egyrészét is vissza szeretném kapni, hiszen a tarta- iékföideket .széjjelosztják. A rendelet elolvasása után el is mentem a községi tanácshoz, hogy földet igényeljek, azonban azt a választ kaptam, hogy már elkéstem. Remélem azónban, hogy a tanács vezetői gondoskodnak majd arról, hogy elsősorban azok kapjanak az állami tartalékföldekből, akik éppen a község vezetőinek hibájából voltak kénytelenek megválni földjüktől. Elmondta: Fapp Ferenc, újfehértói középparaszt. a
