Néplap, 1953. november (10. évfolyam, 258-281. szám)

1953-11-28 / 280. szám

1953 NOVEMBER 28. SZOMBAT Ä londoni magyar követség fogadása London, (MTI.) Katona János londoni magyar követ csütörtö­kön fogadást rendezett a magyar válogatott csapat tiszteletére. A fogadáson mintegy 500-an vettek részt. Megjelentek a fogadáson a baráti követségek vezetői, számos külföldi képviselet vezetője és ügyvivője és több angol mun­káspárti képviselő. Az angol labdarúgó szövetség küldöttsége is ott volt a fogadá­son, élén Stanley Rons elnökkel, az angol asztalitenisz szövetséget Ivor Montagu főtitkár képviselte. Teljes számban megjelentek, az angol labdarúgó válogatott tag­jai, az angol napi- és hetilapok sportrovat vezetői és sport-leve­lezői, számos angol labdarúgó klub csapatkapitánya és igen sok angol közéleti és szellemi kiváló­ság. A fogadáson résztvevők vala­mennyien szerencsekívánataikkal halmozták el a magyar labdarú­gó csapat tagjait és vezetőit. A „mérkőzés hőseidnek további si­kereket kívántak. ENGELS FRIGYES Továbbra is méltatja a világsajtó a magyar labdarúgók nagyszerű győzelmét A magyar labdarúgóknak az angol válogatott ellen aratott nagyszerű győzelmét továbbra is a .legnagyobb elismerés hangján ér­tékeli a különböző országok sportsajtója. Csütörtök, esti - és péntek reg- geli lapvélemények: Angol lapok: ..Daily Express”: A. magyar labdarúgó válogatott szerdán dél­után hibátlan íutballdrágakő volt, amely ragyogó tüzével ötven má­sodpercen belül el vakította Angliát. A továbbiak során a ma­gyar csapat már csak a statiszta szerepét juttatta Angliának. — Olyan játékosok mellett, mint Puskás „a vágtató őrnagy”, vagy a ravaszul cselező Kocsis és a parlamenti képviselő Bozsik, az angol játékosok csak másodren- dűeknek látszottak. En megadtam volna Hidegkúti gólját a 11. perc­ben — írja a cikkíró. „Daily Sketch”: Nincs ma a vi­lágon egyetlen csapat sem, amely helyt állhatott volna a magyarok mértani pontosságú játékával szemben. £*uskás a legnagyobb belső csa­jtar, akit valaha láttam. „Sporting Eile”: A nemzet, amely Matthewsnél sokkal jobb képességű öt csatárt küld a pá­lyára, a labdarúgás legmagasabb művészetének uralkodója. „Daily Worker”: — Uítbattu.. szerdán, mennyire szükségünk van a futball barátságra, mert sokat tanulhatunk a győztestől. A honvéd művészegyüttes vendégszerepeit Nyíregyházán Nagy .-ikerrel mutatta be a Ma­gyar Néphadsereg színházának együttese Beaumarchais: a Se­villai borbély című 3 íelvonásos vígoperáját. A darab a XVIII. szá­zadban történik Sevillában. — Amikor felgördül a függöny, egy sevillai ház erkélyét láthatjuk, — kora hajnalban muzsikusok gyü­lekeznek. A zenészeket gróf Al- maviva fogadta fel, hogy szere­nádot adjanak dr. Bartoló gyám­leányának, Rozinának. A szere­nád után a ház' elől elvonulnak, s megjelenik Figaró, a borbély, aki sokoldalú ember'. A gróf régen ismeri mar Figarót és örül a ta­lálkozásnak. Amikor Figaró meg­tudja, hogy a grófnak tisztessér ges szándékai vannak Rozinával, készséggel áll rendelkezésére. Fi­garó „szövetségese” lesz, újabb szerenádot adnak Rozinának, most már ketten. A gróf magát Undorának adja ki. A szerenádra válaszol a leány, akit Bartoló el­zár mindenkitől. Az öreg orvos azt forgatja fejében, hogy gyám­leányát feleségül veszi, s ezzel együtt megszerzi vagyonát is. — Almaviváék kihallgatják Bartoló kotyogását, s elhatározzák, hogy megelőzik a doktort. Almaviva pénzt ad Figarónak, hogy hozza össze Rozinával. Figaró azt taná­csolja a grófnak, hogy öltözzél: fel császári tisztnek, mutassa fel a beszáll ásolási jegyet és az or­vos nem tagadhatja meg a bebo­csátást. A második felvonás Bar- loló doktor szobájában játszódik. A mogorva öreg éberen őrzi gyámleányát, azonban Figaró mégis ki tudja játszani, bejut a házba, s átadja Rozinának a gróf üzenetét. — A gyámot Bazilió zenemester figyelmezteti arra, hogy Rozina titkos imádója a városba érkezett, aki már Mad­ridban is kereste a leányt. Cselt szőnek ellene; a titkos imádóról rágalmakat terjesztenek, azonban Figaróék idejében megakadályoz­zák. Bartoló hiába akarja hoznia jegyzőt, hogy összeadja titokban Rozinával. Sok bonyodalom után a szerelmesek mégis egymásé lesznek. A darab főszereplője Figaró. Alakja jellegzetes folytatása a Moliére-féle daraboknak. Gazdá­jának hűséges segítője, azonban a segítőjét csak a jó ügyben kell értenünk. A fiatalok megkötött­sége, zártsága és a zsarnokság ellen harcol. Don BaziXiónak az alakját azzal a fegyverrel tudja lehetetlenné tenni, hegy nevetsé­gessé teszi. Szatmári István, Fi­garó szerepében sikerre vitte ezt a törekvést. — A borotválás helyzetkomikumát, nemes jellem­komikummal tudta elmélyíteni. Igazán kedves játékában gyö­nyörködhetett a közönség. A többi szerepekben különösen Tamás Benőnek sikerült Bartoló szerepét megformálnia. Világossá vált játékából, hogy az öréget nem Rozina személye, hanem ki­zárólag gyámleányának remélt vagyona érdekli. Gyimesi Pálma kedvesen és le­leményesen játszotta a fiatal sze­relmes Rozina szerepét. Jellemé­ből az egyszerű, tisztalelkű, de felvilágosult szellemű leányt is­merhettük meg. Bátran szembe­száll zsarnokával, követeli magá­nak jogait. Leleményességével nagyon sokszor menti meg s helyzetet. Az énebmestci- Don Basilió alakját Tándor Sándor elmélyült művészettel játszotta. A rövid és ellenszenves szerepet realista mó­don formálta meg anélkül, hogy túljátszottá volna. A díszletek külön említést ér­demelnek. Akár az etkélyi jele­net díszleteit nézzük, akár a 2. és 3. felvonásban lévő szobának a berendezését, magunk elé tudjuk ^ képzelni a XVIII. század világát, i Mindez Bozó Gyula, a Néphad- j sereg díszlettervezőjének jó mun- | káját bizonyítja. A honvéd művészegyüttes tag­jai megérdemelten arattak sikert Nyíregyháza dolgozói körében. — Elmondhatjuk minden szereplő­ről, hogy szíwel-lélekkel játszot­tak. Sikerült clhitetniök a közön­séggel, s egyben megértetniük a XVIil. század társadalmának ne­vetséges felfogását. Sikerült be­mutatni a zsugori ember jellem- telenségét, aki pénze gyarapítása érdekében a iegocsmányabb fegy­verektől sem riad vissza. — Ezt a játékot méltán kísérte nagy ér­deklődéssel a zsúfolt színház kö­zönsége. 1820 november 28-án született a poroszországi Barmen városban Engels Frigyes, Marx Károly barátja és küzdő­társa. Engels élete a proletariátus ügyének, a dolgozók cs el­nyomottak ügyének fenntartásnélküli odaadó szolgálatára nyújtott példát, Engels egy textilgyáros fia volt, mégis már ifjú korában rendelkezett annyi bátorsággal, hogy szakított azzal a környezettel, amelyben született és minden erejét minden tudását, zseniális tehetségét annak az osztálynak a szolgálatába állította, amelyet a történelem magasztos szerepre rendelt. A munkásosztály magasztos szerepe, hogy magát felszabadítsa, felszabadítsa az egész emberiséget is mindennemű elnyomás alól. A proletariátus szolgálatának nemes ügyében Engels lángeszű küzdőtársat, eszmetársat ta­lált Marx Károlyban, aki a maga módján ugyanazokra a következtetésekre jutott, mint Engels. Marx és Engels fel­becsülhetetlen érdeme, hogy tudományosan bebizonyították a kapitalizmus bukásának elkerülhetetlenségét és a szo­cialista társadalom diadalát. Ezzel a szocializmus, a jobb jövőről való terméketlen ábrándozásból tudománnyá vált. Marx és Engels kijelölte az utat a szocialista társada­lom megvalósítására és rámutatott, hogy ez az út a pro- letárforradalorn és a proletariátus diktatúráján keresztül vezet. A marxizmus megalapozói azt tanították, hogy a pro­letariátus nem győzhet és nem építheti fel az osztálynélküli társadalmat, ha nem alakítja meg munkáspártjait, a kom­munista pártot. Marx és Engels életét annak szentelte, hogy küzdött ilyen párt létrehozásáért és a párt felfegyverzéséért forradalmi elmélettel, a tudományos szocializmussal. Mint tudós, Engels, tudásának rendkívüli sokoldalúsá­gával és gazdagságával tűnt ki. De nemcsak tudós volt, hanem harcos forradalmár is. Engels hatalmas együttérzéssel kísérte a cári önkény- uralom ellen küzdő orosz forradalmárok harcát. Rendkívül nagy érdeklődést tanúsított Oroszország, az orosz nép törté­nelme, irodalma, művészete iránt. Nem érhette meg az orosz forradalmat, de halálának évében alakult meg a fiatal óriás, Lenin kezdeményzésére Pétervárott a „Harci . Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására”, a forradalmi proletár-part előfutára! Három évvel később Sztálin elvtárs megkezdte forradalmi pályafutását a Dél-Kaukázusban. Annak a magasztos történelmi ügynek, amelyet Marx és Engels kezdett, Lenin és Sztálin lett. lángeszű folytatója. I .cnin és Sztálin nemcsak továbbfejlesztette Marx és Engels forradalmi hagyatékát, hanem a világ egyhatodán ültette át a valóságba is a szocialista állam létrehozásával! Ma már a kommunizmust építik a szovjet emberek s népi demokratikus rohambrigádok törnek előre a szocialista haza felépítése útján. Napról-napra erősödik a szocializmus, a demokrácia híveinek tábora. Bármennyire dühöngenek és mesterkednek is az imperialisták és munkásáruló lakájaik, nem tudják visszafordítani a történelem kerekét és nem tudják feltartóztatni a dolgozó tömegek győzelmes előreha­ladását a magasztos cél, a kommunizmus felé, amelyet Marx, Engels, Lenin és Sztálin jelölt meg. l/io/ ax ízletes péksüteményeit kéftsiilnets A LEVŐ ÉS AZ ELADÓ Mindenkit érhet meglepetés. .1 kellemes meglepetésnek általában 'örül,ni szoktak az emberek. De ugyan. ki örül annak, ha az üzlet * lőtt kintha-f/yott kerékpárjáról el­tűnik a kerékpár fuj tató. Nem kis bosszűsárjot okoz az ilyesmi. Azon. ban az illető hiába bosszankodik, azzal met? nem kerül meg a faj. lotii. Kölcsönkérni sem lehet örökké. 8 mert a becsületes em­bert nem viszi rá a lelkiismeret az ..afele” fújtató szerzésre, hát rlöbb-utöbb elmerni valamelyik haltba és vásárol egy újat. A mi 1totalem bérünk is elható,, rozla ® múlt héten, hogy elmegy \ as Állami Ámításba és vest; szép nik- belezett kcrckpárfujtatót jó tömlő. gumival. Mert bizony sokszor olyan tömlögnmil árulnak. hogy egy-két fujtatós lilán gzéj jelreped, .,1’jh, milyen igényesek lettek ázz emberek! Még hozzá az áruhoz udvarigX kiszolgálást várnak.” Ilire gondolhatott az áruház műszaki osztályán dolgozó elárusító nő is, aki a pult mögött akkorákat hóra. poll a jóízű, szép piros Jonathan almába, aki látta az is megkívánta. ..Váljék egészségére'.’'’ — gondolta a jialakihbcr, akit odasodort a vd- sárlótömcg a pult elé. Itt végre kényelmesebben lehetett mozogni, mert ezen az osztályon nem rol­ói k sokan. „Mások is akarnak vá. só rolni, s ú'JV látszik, az emberek, nek van miből, hát sokat vásárol. nak”, — ilyen gondolatok jártak a fiatalember fejében, amíg szerényen várta, hogy az elárusító ttö le­nyelje a falatot. Gondolataiból ns eladó hangja riasztotta fel: — Mit akar.’ — Kitűnt a kerékpár fújtál Out, — felelte szomorúan y vevő. — Szó. vélnék venni egy újat IJjabb almaharapás következett, aztán rövid válasz: „Kincsen!” ; — Ne tréfáljon kérem, mert ne. \ keni szükségem iáin rá. Gondolja ] el. kerékpáron járok munkába. — Ír elárusító nö türelmetlen lett, | Röviden akart végezni s mégismc- i lelte az előbbi kijelentést: — Kincs!! — Ifiért nincsJ — Mert nincs!!! — Kincs, nincs. Rövid kérdésre, j rövid válasz. Csakhogy a vevő nem éri be ennyivei, bogit nincs. ..Nincs­A Kenyérgyár nyíregyházi I-cs számú pékiize. •méhen. éjjeUmap. piti sütik az íz­letes, jómiiv&sé - gii péksütemé­nyeket Naponta több in in t S0 ezer zsemlye, kifli, briós és más péksüte­mény szolgálja a fogyasztók igé­nyeinek biztosi. Uisó t, A péteüsemben dolgozó húrom műszak közül Pi ntye Peren c üüteW'ényes bri­gádja* készíti a legjobb minősé- fin péksütemé­nyeket. A bri. ciki jól össze, szokott munká­val, nagy pom- dossúggal dolgo. zik. Pintye Ke­ren c női . mun- katármlvol máét man rakja sor­ba. a kiflikészl- tő-gépből kiké- Ki.lt nyers kif­lit, melyet ár­ián a ké‘- ke­mencém r el,Kir ropogósra sül. .1 brigád átlag 1*4 szó'Mék'i! teljesít. TERJESZD Ä MÉPLÜPOT1 a I ősei” még kerékpárt »eia tehet fuj. I tatai. — Mikor ha most nincsf — kérdezte a fiatalember. A z elárusító-nőt lcifoozlúio a tűre*, lemből ezek a 7cerdősek, s mmtűn az alma utolsó falatjára is sor ke­rült, széttárt karokkal válaszon a: — Ugyanezt kérdezhetném én in magától! M sem tudom, (i sent tudja, így aztán nincs, de még kilátásban sincs, hogy kerckpárfujtatól lehes­sen kenni az Állami Áruházban, — gondolta a vevő, aki kalapját félre, csapra bosszúsan távozott. — (Az elárusítóm") Magyar Hong. volt.) | Amit a re vő nem talált meg az 1 Állami Áruházban, talán meyta- \ látta ugyanazt máshol. De a niCff- I történt eset figyelmeztesse áruiul- | zetlnk vezetőit arra, hogy sokkal j jobban kell törődniök az árit biz- i losításával, a foavasztók hív ártsd. | pávai, a vevők igényéinek kiéiigí- i lésével. Nem utolsó sorban tűrd- i mcsebb ég udvariaixibb kiszolgálást i várnak a dolgozik n. kereskedelem . nt in dm cage* do7 flórájától.

Next

/
Thumbnails
Contents