Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-25 / 252. szám
10 hold repcet és a 10 Viola takarmánykeverékei ugyancsak a föld- betették. A legnagyobb elmaradás a betakarításnál mutatkozik. „Emiatt késlekedünk a vetéssel, — mutatott rá Kiss elvtárs. — A Vörös Hajnalnak még 18 hold napraforgója van kint a szabad ég alatt. Sietni kell a betakarítással, mert annyira megérett, hogyha egy esőt kap, kihullanak a magok. De még a 20 hold kukorica is töretlen. A takarmányrépából 6 hold, a burgonyából 1 hold vár betakarításra. Mindezekkel azért vagyunk elmaradva, mert a 9 hold kender levágása és kiverése igen vontatottan halad.“ — Ezt a kérsst alaposan megvitatták. Jakó elvtárs arról beszélt, hogy nemcsak itt a hiba. „Hiba az is. — mondotta —, hogy párttagjaink és a tagjelöltek sem mutatnak jó példát a pártonkívüliek előtt. Ez a hibák egyik legnagyobb oka. Andrási Endrét a multhavi taggyűlésen vettük fel sorainkba. — magyarázta. — A taggyűlés jóvá is hagyta felvételét. Hogyne szaOktóber hó 17-én a megyei értelmiség képviselői megtartották a Társadalmi- és Természettudományi Társulat megalakulásának előkészítő értekezletét, amelyen a megye orvosai is képviseltették magukat. Az értekezlet lelkes, meleg hangulatban zajlott le és beszédes tanúságot tett arról, hogyan viszonylatiak népi államunk orvosai a tömegek kultúrájához. Az egész értekezleten fonálként húzódott végig az a készség, hogy a falu népének elmaradt közegészségügyi műveltségét az orvosok vannak hivatva felemelni. Az orvosoknak a természettudományos felvilágosító előadásokba \ aló bekapcsolódása útján mód és azokn. . a párttá^,.*!, . ar nem járnak elől jó példával a parton- kívüliek előtt. Ennek szükségességét igazolja Tóth elvtárs esete is, — mondotta. — Tóth elvtárs rosz- szul bánt a gondjaira bízott 11 tehénnel. A teheneknél a fejési átlag csökkent: alig érte el a 4 litert. Ezért a szövetkezet vezetősége leváltotta és a növénytermelési brigádba osztotta be. A vezetőség nem hagyta magára Tóth elvtársat. Beszélgetett vele, melynek az lett az eredménye, hogy most a kendervágásban és csép- lésében igen jó munkát végez. A feleségét is bevonta a munkába, hogy minél előbb végezzen a betakarítással. Már eddig 2340 ölön vágta le és 700 ölön verte ki a kendert. A vezetőségi ülésre rögtön be is hivatták Andrási Endrét, a pártszervezet fiatal tagjelöltjét és megmagyarázták neki, hogy súlyos hibát követett el. Andrási elvtárs megfogadta, hogy minden alkalom adódik arra, hogy a tömegekkel való kapcsolatot még jobban elmélyítsék. Az elnöklő előadó beszédéhez többen szólották hozzá. Ezek a hozzászólások feltárták mindazokat a bűnös mulasztásokat, amelyek a letűnt rendszer urait terhelik azért, hogy a felszabadulás előtt Magyarorszá'g vezetett a csecsemőhalandóság, a gümökóros halandóság területén. Népi állalmiunkban soha nem látott créllycl vesszük fel a harcot az egészségügyi elmaradottság ellen. Nemcsak egészségügyi intézmények egész sorával biztosítjuk a közegészségügy fellendülését. Ez ma máé nem elég. Ma a népi demokrácia orvosának oda jóvátette, — szintéit beszélgetett a dolgozókkal. Apáti Irma és Pásztor Kató, akik azelőtt alig dolgoztak, a beszélgetés után vállalást tettek. Megfogadták, hogy< minden nap 110 öl burgonyát szednek fel. hogy meggyorsítsák a betakarítást. A beszélgetésnek lett az eredménye az is, hogy Lábas Gyula családjával együtt fogott a munkához. 2270 ölön vágták le a kendert, melyet el is csépeltek 3 és fél nap alatt. Vállalta azt is, hogy a rá kiszabott területen kívül még 1200 ölet levág és kicsépel. A túnyogmatolcsi Vörös Hajnal tsz. pártvezetőségi ülése igazolja, hogyha nem egyedül a titkár végez minden munkát, ha bevonja a vezetésbe a vezetőségi tagokat, pártaktívákat, eredményesebb a munka. Ha a vezetőségi ülések színvonalasak és ha a „több szem, többet lát‘‘ elve érvényesül, közösen meg tudják állapítani: hol vannak a hibák és azokat idejében tudják orvosolni. FARKAS KÄLMÄN kell állania az előadói asztal mellé és tanítani, felvilágosítani a népet a betegségek okáról, a betegségek társadalmi összefüggéséről. Fel kell venni a küzdelmet a babona, a kuruzslás ellen. Az orvosnak fel kell használnia a nép érdekében minden tudását, minden tekintélyét és segítségére tenni a kormányzatnak abban a nemes törekvésében, hogy a szocialista kultúrát a nép közkincsévé legye. Ez volt annak a határozati javaslatnak a lényege, amelyet az előkészítő értekezlet részvevői egyhangúlag elfogadtak. Dr FÖLDI EMIL, Nyíregyháza. egyes fejönők alkalmazzák az élenjáró módszereket, mások nem. Igaz, hogy a kolhoz nyolc hónap alatt a tejhozam terén átlagosan 108.6 százalékra teljesítette tervét, de ha nem lennének nálunk lemaradozó fejőnők, az eredmény még szebb lenne. — KALUGINA FEJÖNÖ: Elfogadom a bírálatot, a bírálat helyes. Meg fogom javítani a munkát és vállalom, hogy év végéig 4.500 kilogrammos fejési átlagot érek el. — BISEV AGITATOR: Sok sikert kívánunk! Elvtársak, törekedjünk arra, hogy növeljük a húshozamot is. Ahhoz, hogy kielégítsük a lakosság hús- és hústermék-szükségletét, minden 100 hektár szántóföldre, rétre és legelőre számítva, 27 mázsa húst kel] termelnünk. Ezzel kapcsolatban erősen fejleszteni kell a sertéstenyésztést és minden 100 hektár szántóföldre számítva, legalábbis 30 métermázsa sertéshúst kell előállítani. A mi kolhozunkban, 100 hektárra számítva, már eddig is sertéshúsból 35 mázsás, egyéb húsokból 32 mázsás hozamot értünk el. Jól dolgoztak nálunk a baromfitenyésztők is. Ezév nyolc hónapja alatt minden tojóstyük után 101 tojás volt a hozam és úgy gondoljuk, hogy az év végéig ez a szám legalább 110—115-re növekedik. Most az a feladatunk, hogy megtaláljuk a módját, hogyan tudunk még jobb eredményeket elérni. Minél nagyobb lesz nálunk a hús-, a tej- és a tojáshozam, annál nagyobb lesz a kolhoz jövedelme és ezáltal a kolhozparasztok jövedelme. Kolhozunkban az egyre fejlődő állattenyésztés eredményeként 36 rubel 50 kopek jut egy-egy teljesített munkaegységre. Ez azt bizonyítja, hogy az állattenyésztés, ha tudományos alapon folytatják, a kolhozgazdaság egyik jól jövea kormány, hogy a kolhozparasztokat anyagilag fokozottan érdekeltté kell tenni. Én úgy gondolom, hogy nálunk az állattenyésztési telepen anyagilag fokozottan érdekeltté kellene tenni a brigádvezetőket is. Jelenleg a brigádvezetők állandó összeget kapnak. Ha azonban keresetük a tejhozam nagyságától függene, még jobban dolgoznának. — BISEV AGITÁTOR: A javaslat fölött gondolkoznunk kell. Meg fogjuk beszélni, hogyan lehet megvalósítani. Most még arra szeretném felhívni az elvtársak figyelmét, hogy jól fel kell készülnünk az állatok teleltetésére, gondosan kell ügyelnünk arra, hogy télen ne csökkenjen a tej- hozam s a fiatal állatokat mind felneveljük. Ezért minél több takarmányt kell biztosítanunk. A jelenlegi állattenyésztési helyiségeink szűknek bizonyulnak. Új helyiségeket kell építenünk, de addig is, amíg az új épületek elkészülnek, meg kell szerveznünk az állatok megfelelő elhelyezését. Tovább kell szilárdítanunk a munkafegyelmet s őrködnünk kell a közös tulajdon fölött. Ami kolhozunk jól dolgozott ebben az évben, de munkánkat még tovább javíthatjuk. Indítsunk versenyt az állattenyésztés hozamának gyorsütemű növeléséért! — MARTINOVA FEJÖNÖ: Mindannyian jól akarunk dolgozni, hogy teljesítsük az előttünk álló feladatokat. A párt és a kormány gondoskodására én is- tettekkel akarok válaszolni. Vállalom, hogy kiemelkedő tejhozamot érek el és erre hívom fel az elvtársakat is. A beszélgetés részvevői örömmel csatlakoztak Martinova és az agitátor felhívásához. Lelkesen Kapcsolódnak be az orvosok az rti értelmiségi fömegszervezef munkáidba
