Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-18 / 246. szám
A mai izomban Fokozza a párttagság aktivitását a kislétai Rákóczi tsz. pártszervezete 2. old.) Elméleti tanácsadó: A volt középparasztokkal való bánásmód termelőszövetkezeteinkben (3. o.) Újabb 11 tag lépett a balsai Haladó tsz-be (4. old.) A begyűjtési minisztérium versenyjelentése (5. old.) A munka hősei a tiszavasvári hajózsilip építkezésnél (5. old.) A piros könyvecske (6—7, old.) AI MDP SIABOLCS-SIATMARMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1953 OKTÓBER 18., VASÁRNAP Az októberhavi taggyűlések elé A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1053. évi népgazdasági terv MII. negyedévének teljesítéséről A megyei, járási és községi pártválasztmányi ülések és az ezt kővető taggyűlések feltárták a párt vezetésében elkövetett hibákat és ennek nyomán a párttagság is sok helyen bírálta a párt alapszervi, járási és megyei vezetőit. Mindezek ellenére még tapasztalható, hogy egyes alapszervezetek vezetői, falusi párt- bizottságaink még mindig nem értik meg: a kollektív vezetés helyes módszerének egyik legfontosabb tényezője az alapszervi taggyűlések színvonalának a KV. irányelvei alapján való megjavítása. Igen sok helyen hanyagul és felelőtlenül készítik elő a taggyűlést. Még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a taggyűlés az alapszervezet felsőbb szerve, határozatai alapján köteles dolgozni az alapszervezet vezetősége és tagsága, tevékenységéért a taggyűlés előtt felelős a vezetőség és minden egyes kommunista. A jó taggyűlésnek igen nagy nevelő és mozgósító ereje van. Felébreszti a kommunistákban a felelősségérzetet a párt, a nép ügyéért, felszínre hozza a hibákat, gerinces bírálatra, önbírálatra neveli a párttagokat. A jó taggyűlés nagy esemény a párt- szervezet életében, harci tanácskozás, a pártdemokrácia eleven megtestesülése. A jó taggyűlésen érzik . ajtommunisták, hogy erős, céltudatos közösség tagjai, hogy külön-külön gazdái a pártnak, hogy joguk és kötelességük beleszólni a pártszervezet ügyeinek intézésébe. A jó taggyűlés felszítja a kommunisták harci kedvét, aktivizálja őket és ez a lendület tovább folytatódik a párt es a kormány határozatainak végrehajtására mozgósítja a pártonkí- vüli dolgozó tömegeket is. A taggyűlés előkészítésének legfontosabb tényezője a beszámoló helyes összeállítása. A vezetés kollektivitásának érvényesülnie kell a beszámoló és a határozati javaslat elkészítésében is, hiszen ez az egész vezetőség beszámolója és javaslata a feladatok megszabására. Ugyanakkor tükrözze a beszámoló a párttagság véleményét is. Élettelibb, elevenebb lesz a beszámoló, ha elkészítésekor a vezetőség tanácskozik a pártbizalmiakkal, propagandistákkal, népnevelőkkel és meghallgatja a pártonkívüli dolgozók véleményét is. Helyes, ha a párttagok kisebb csoportjai megvizsgálják a pártmunka egy- egy területét és beszámolnak tapasztalataikról a vezetőségnek, így lesz tartalmas, így ad helyes képet a beszámoló és az abból leszűrt határozati javaslat. Elkövetkezendő falusi taggyűléseink legfontosabb feladata, hogy mozgósítson az őszi betakarítás, szántás-vetés minél előbbi sikeres elvégzésére és tovább szilárdítsa szövetkezeteinket. Megértesse dolgozó parasztságunkkal, hogy a kormányprogramm végrehajtásának és ezen belül az életszínvonal emelésnek egyik legdöntőbb alapja az, hogy minél előbb végezzünk az őszi munkával. A párttaggyűléseknek kell mozgósítania a komunistákat a példamutatásra, harcos kiállásra az ellenség aknamunkája ellen, amely minden erejével igyekszik megakadályozni a kormányprogramm megvalósulását. A jelenlegi taggyűléseinknek kell utat mutatni ahhoz, hogy Szabolcs- Szatmár dolgozó parasztsága a kommunisták példamutatása nyomán minél előbb behozza azt a szégyenletes lemaradást a begyűjtés területén, amely a mai napig fennáll. A napirendi pont helyes megválasztásán kívül igen nagy gondot kell fordítanunk a taggyűlések megszervezésére. A helytelen szervezésből adódik elő az, hogy igen sok helyen mint Kállósem- jénben, Nagykállóban és Bal- kányban a taggyűlést a kitűzött időponttól eltérően csalj két-há- romszori összehívásra tudják megtartani. Ez annak tudható be, hogy a pártvezetőség nem foglalkozik kellőképpen a bizalmiakkal, nem beszéli meg velük a taggyűlés napirendi pontjait. így a párttagság nincs megfelelően értesítve sem a taggyűlés napirendi pontjairól, sem a taggyűlés időpontjáról. Balkányban még legutóbb is előfordult, hogy az alapszervezet papírmeghívókkal és küldöncökkel próbálta a taggyűlést összehívni, ami természetesen nem járt sikerrel. Az ilyen előkészítés nyomán természetes, hogy a taggyűlés nem segíti elő a feltárt hibák kijavítását és nem mozgósít a feladatok végrehajtására sem. A járási pártbizottság feladata, hogy tanácsaival segítse a taggyűlések előkészítését anélkül, hogy ez az alapszervezet vezetőségének önállóságát a legcsekélyebb mértékben is megsértené. Nem engedhető meg az, ami előfordul még jelenleg is, hogy egyes JB. tagok úgy próbálnak segíteni, hogy ők maguk készítik el a beszámolót és határozati javaslatot az alapszervezeti vezetőségi tagok helyett. Ez a pártdemokrácia súlyos megsértése, s eleve sikertelenségre kárhoztatja, általános elvont szónoklatokká változtatja a vezetőség beszámolóját. A jelenlegi taggyűléseinknek azon kívül, hogy az előttünk álló feladatok, — az őszi szántás-vetés, betakarítás — minél előbbi és sikeresebb megoldását kell elősegíte- niök, egyik legfontosabb feladatuk, hogy tovább erősítsék párt- szervezeteinket, különösen termelőszövetkezeti és falusi párt- szervezeteinket. Vegyék fel soraik közé a termelésben, az állam iránti kötelezettségek teljesítésében kitűnt tszcs, és egyénileg dolgozó parasztokat, valamint az, hogy újabb lendületet adjanak az oktatási év munkájához párttagságunk ideológiai színvonalának növeléséhez. Az elkövetkezendő taggyűléseink ösztönözzék arra a kommunistákat, hogy fárdhatatlanul magyarázzák a párt és kormány programmját a dolgozó tömegeknek, hogy elmélyítsék barátságunkat a dolgozókkal, ezzel emeljék a párt tekintélyét és szélesítsék tömegbefolyását. A kommunistáknak az eddiginél is inkább a dolgozó tömegek között, a tömegek élén a helyük. Nem kétséges, hogy a mostani taggyűlések fokozottabban erre az útra segítik alapszervezeteink és pártunk harcos odaadó tagságát. Száraz János, a nagykállói aártbizottság titkára. A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának alakulását 1953 III. negyedévében a következő adatok jellemzik: IPAR A gyáripar — helyiiparral együtt — 1933 III. negyedévi módosított termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 III. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1953 III. negyedévi tervteljesítés százaléka kohó- és gépipari minisztérium 99.5 nehézipari minisztérium 102.7 könnyűipari minisztérium 101.2 élelmiszeripari minisztérium 107.6 építésügyi minisztérium iparvállalatai 103.4 A szocialista ipar 1953 III. negyedében 12.0 százalékkal termelt többet, mint a multév azonos időszakában. A gyáriparon belül a bányászat termelése 6.5 százalékkal, a kohászaté 8.3 százalékkal, az építőanyagiparé 14.4 százalékkal, a vegyiparé 19.7 százalékkal, az élelmiszeriparé 18.1 százalék- kai, a bőriparé 9.1 százalékkal emelkedett. A gyáripar 1953 III. negyedében terven felül jelentős mennyiségű penicillint, autóbuszt, fúrógépet, kartont, étkezési olajat, finomított szeszt, cukrot és kolbászfélét gyártott. Egyes minisztériumok — így a kohó- és gépipari minisztérium — több fontos termék, köztük exportcikkek termelési tervét nem teljesítette. A gyáripar 1953 III. negyedévi önköltségcsökkentési tervét nem teljesítette. A gyáriparban a munkások létszáma egy év alatt 6.8 százalékkal, az egy főre eső termelés 2.8 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG A III. negyedévben befejeződött a gabonanemüek betakarítása. A gabonaféléknél a holdankinti termésátlag, a zab kivételével, kedvezőbb, mint a felszabadulás előtti évek bármelyikében; az őszibúza és az árpa holdankinti átlagos termése a kimagaslóan jó 1951. évit is meghaladja. Az őszi betakarítású növények hozama a legtöbb növénynél magasabb, mint a megelőző legjobb években. Különösen kedvező a burgonya. a kukorica és a cukorrépa holdankénti átlagtermése. Az állami gazdaságok a gabona- neműeknél általában mintegy 10 —25 százalékkal magasabb termésátlagot értek el, mint az egyéni gazdaságok. A nyári betakarítási munkák minősége azonban számos állami gazdaságban nem volt megfelelő. Az év III. negyedében az állami gazdaságok 19 százalékkal több tejet, 74 százalékkal több tojást és 39 százalékkal több hízósertést adtak át az államnak, mint a multév hasonló időszakában. A párt és kormány nagyarányú támogatása, valamint a kedvező termés nyomán emelkedett a termelőszövetkezeti tagság jövedelme. Egyedül kenyérgabonából egy termelőszövetkezeti családra át- 1 leg több, mint két és félszer anynyi jut, mint az elmúlt évben. A gépállomások traktorállománya egy év alatt 18 százalékkal, a kombájnok száma 200 százalékkal. az aratógépeké 42 százalékkal nőtt. Az elvégzett traktormunkák mennyisége 40 százalékkal volt több. mint a multév III, negyedében. Az őszi talajművelési és vetési munkák üteme nem kielégítő. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1953 III. negyedévi teherszállítási tervüket 96.1 szá- zalékra teljesítették, 12.2 százalékkal több árut szállítottak, mint a multév harmadik negyedében. A negyedév folyamán hajón 14.8 százalékkal, tehergépkocsin 35.8 százalékkal több árut, városi autóbuszon 24.1 százalékkal, távolsági autóbuszon 32.0 százalékkal több utast szállítottak, mint a multév harmadik negyedében. ÁRUFORGALOM Az év harmadik negyedében erősen emelkedett az áruforgalom, amiben nagy szerepet játszott az élelmiszerek és iparcik- kék árának leszállítása, valamint a zöldség-, főzelék- és gyümölcs- félék a multévinél jóval alacsonyabb ára. A lakosság — az állami és szövetkezeti kereskedelemnél történt vásárlásoknál szeptemberben, az alacsonyabb árak következtében — mintegy 160 millió forintot takarított meg. Az állami és szövetkezeti kereskedelem 1953 III. negyedében 8 százalékkal, szeptemberében 16 százalékkal több élelmiszert és iparcikket adott el a lakosságnak, mint a multév hasonló időszakában. A piacokon is több mezőgazdasági terméket adtak el, mint tavaly. A fontosabb élelmiszercikkek eladása a multév III. negyedéhez képest a következő mértékben emelkedett: kenyér és péksütemény 26.3, liszt 4 százalékkal, zsír 31.2 százalékkal, hús 20.8 százalékkal, hentesáru 2.1 százalékkal, cukor 31.6 százalékkal, édesipari készítmények 20.7 százalékkal, likőrök 35.9 százalékkal. A főbb iparcikkek közül férfiöltönyből 14 százalékkal, gyermekruhából 26.1 százalékkal, férfiingből 6.4 százalékkal, férficipőből 32.7 százalékkal, női cipőből 11.1 százalékkal, gyermekcipőből 27.5 százalékkal, tűzhelyből 5.7 százalékkal, varrógépből 3 százalékkal, mosószappanból 21.6 százalékkal, pipereszappanból 27.1 százalékkal adtak el többet, mint a multév azonos időszakában. Egyes ruházati cikkekből, főleg méterárukból a III. negyedévben kevesebbet adtak el, mint tavaly. A negyedév folyamán bővült az áruk választéka, azonban a lakosság fokozódó igényeit és egyes fontosabb cikkek iránti keresletét a kereskedelem számos esetben még nem tudja kielégíteni. BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTKEZÉSEK Az év III. negyedében az építőipar termelése, mintegy 10 százalékkal volt több, mint 1952. év hasonló időszakában. A beruházásokra folyósított összeg a multév III. negyedéhez viszonyítva, 9.1 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán több új vállalat és üzemrész kezdte meg működését. Átadták rendeltetésének többek között a Wilhelm Pieck va- góngyár présműhelyét, a Rákosi Mátyás Művek csőgyárának új csőnyomóberendezését, az oroszlányi kenyérgyárat és a győri hűtőházat. A mezőgazdaság a III. negyedévben is többezer erő- és munkagépet kapott, köztük traktorokat, arató- és cséplőgépeket, kévekötőaratógépeket stb. 23 falut, 2 állami gazdaságot, hét gépállomást és 19 termelőszövetkezetet villamo- sítottak. Elkészült a Népstadion, ü?embehelyezték„a pincehelyi 80 ágyas kórházat. Ezenkívül Budapesten. Sztálinvárosban, Gödöllőn, Orosházán, Nagybátonyban és az ország sok más helyén új óvodákat, általános és középiskolákat adtak át rendeltetésüknek. A lakásépítkezések üteme a HL negyedév folyamán a kormány- programmnak megfelelően meggyorsult. A negyedév folyamán az ország számos helyén adtak át új lakásokat a dolgozóknak, többek között Budapesten és Sztálinvárosban 400, Tatabányán több, mint 100, Székesfehérvárott közel száz, Pécsett 80, Dorogon 70, Szigetszentmiklóson 60 lakást, ezenkívül Miskolcon, Komlón, Győrött, Szolnokon, Kecskeméten stb. is számos lakás készült el. A negyedév folyamán számos helyen kezdték meg új lakóházak építését. így például Budapesten. Zalaegerszegen, Martfűn, Rudabá- nyán. A lakásépítkezéseket számos helyen késve kezdték meg, a lakások átadására vonatkozó tervet több építőipari vállalat nem teljesítette. A kormányprogrammnak megfelelően az építőipari vállalatok a negyedév folyamán megkezdték a százmillió forintos tatarozási Programm megvalósítását. A tatarozási munkálatok üteme még nem kielégítő. A munkavédelmi beruházások tervének teljesítése nem folyik megfelelően. Több minisztérium nem fordít gondot sem az eredetileg jóváhagyott, sem a kormány által pótlólag engedélyezett százmillió forintos munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházási terv teljesítésére. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A kormányprogrammnak megfelelően tovább fejlődött az egészségügyi hálózat. A negyedév végén 740-nel volt több a kórházi ágyak száma, mint egy évvel ezelőtt. A szakorvosi munkaórák száma negyven százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 15 százalékkal nőtt. Az év III. negyedében anya- és csecsemővédelemre mintegy 40 százalékkal nagyobb összeget fordítottak, mint 1952 azonos időszakában. A bölcsődei férőhelyek száma 23 százalékkal emelkedett. Bővült a városi vízvezeték- és csatornahálózat. Az elmúlt negyedévben többek között Budapesten 12.000 méter vízvezetéket és 3.100 méter csatornát, Sztálin(Folytaiét a 2. oldalon) ‘Világ, proletariat eggcsülietek!
