Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-18 / 246. szám

A mai izomban Fokozza a párttagság aktivitását a kislétai Rákóczi tsz. pártszer­vezete 2. old.) Elméleti tanácsadó: A volt kö­zépparasztokkal való bánásmód termelőszövetkezeteinkben (3. o.) Újabb 11 tag lépett a balsai Ha­ladó tsz-be (4. old.) A begyűjtési minisztérium ver­senyjelentése (5. old.) A munka hősei a tiszavasvári hajózsilip építkezésnél (5. old.) A piros könyvecske (6—7, old.) AI MDP SIABOLCS-SIATMARMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1953 OKTÓBER 18., VASÁRNAP Az októberhavi taggyűlések elé A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1053. évi népgazdasági terv MII. negyedévének teljesítéséről A megyei, járási és községi pártválasztmányi ülések és az ezt kővető taggyűlések feltárták a párt vezetésében elkövetett hi­bákat és ennek nyomán a párt­tagság is sok helyen bírálta a párt alapszervi, járási és megyei vezetőit. Mindezek ellenére még tapasztalható, hogy egyes alap­szervezetek vezetői, falusi párt- bizottságaink még mindig nem értik meg: a kollektív vezetés helyes módszerének egyik leg­fontosabb tényezője az alapszervi taggyűlések színvonalának a KV. irányelvei alapján való megjaví­tása. Igen sok helyen hanyagul és felelőtlenül készítik elő a tag­gyűlést. Még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a taggyűlés az alapszervezet felsőbb szerve, határozatai alapján köteles dol­gozni az alapszervezet vezetősége és tagsága, tevékenységéért a taggyűlés előtt felelős a vezető­ség és minden egyes kommu­nista. A jó taggyűlésnek igen nagy nevelő és mozgósító ereje van. Felébreszti a kommunistákban a felelősségérzetet a párt, a nép ügyéért, felszínre hozza a hibá­kat, gerinces bírálatra, önbírálat­ra neveli a párttagokat. A jó taggyűlés nagy esemény a párt- szervezet életében, harci tanács­kozás, a pártdemokrácia eleven megtestesülése. A jó taggyűlésen érzik . ajtommunisták, hogy erős, céltudatos közösség tagjai, hogy külön-külön gazdái a pártnak, hogy joguk és kötelességük bele­szólni a pártszervezet ügyeinek intézésébe. A jó taggyűlés felszít­ja a kommunisták harci kedvét, aktivizálja őket és ez a lendület tovább folytatódik a párt es a kormány határozatainak végre­hajtására mozgósítja a pártonkí- vüli dolgozó tömegeket is. A taggyűlés előkészítésének leg­fontosabb tényezője a beszámoló helyes összeállítása. A vezetés kollektivitásának érvényesülnie kell a beszámoló és a határozati javaslat elkészítésében is, hiszen ez az egész vezetőség beszámo­lója és javaslata a feladatok megszabására. Ugyanakkor tük­rözze a beszámoló a párttagság véleményét is. Élettelibb, eleve­nebb lesz a beszámoló, ha elké­szítésekor a vezetőség tanácsko­zik a pártbizalmiakkal, propa­gandistákkal, népnevelőkkel és meghallgatja a pártonkívüli dol­gozók véleményét is. Helyes, ha a párttagok kisebb csoportjai megvizsgálják a pártmunka egy- egy területét és beszámolnak ta­pasztalataikról a vezetőségnek, így lesz tartalmas, így ad helyes képet a beszámoló és az abból leszűrt határozati javaslat. Elkövetkezendő falusi taggyű­léseink legfontosabb feladata, hogy mozgósítson az őszi beta­karítás, szántás-vetés minél előb­bi sikeres elvégzésére és tovább szilárdítsa szövetkezeteinket. Meg­értesse dolgozó parasztságunkkal, hogy a kormányprogramm vég­rehajtásának és ezen belül az életszínvonal emelésnek egyik legdöntőbb alapja az, hogy minél előbb végezzünk az őszi munká­val. A párttaggyűléseknek kell mozgósítania a komunistákat a példamutatásra, harcos kiállásra az ellenség aknamunkája ellen, amely minden erejével igyekszik megakadályozni a kormánypro­gramm megvalósulását. A jelen­legi taggyűléseinknek kell utat mutatni ahhoz, hogy Szabolcs- Szatmár dolgozó parasztsága a kommunisták példamutatása nyo­mán minél előbb behozza azt a szégyenletes lemaradást a be­gyűjtés területén, amely a mai napig fennáll. A napirendi pont helyes meg­választásán kívül igen nagy gon­dot kell fordítanunk a taggyűlé­sek megszervezésére. A helytelen szervezésből adódik elő az, hogy igen sok helyen mint Kállósem- jénben, Nagykállóban és Bal- kányban a taggyűlést a kitűzött időponttól eltérően csalj két-há- romszori összehívásra tudják megtartani. Ez annak tudható be, hogy a pártvezetőség nem foglal­kozik kellőképpen a bizalmiak­kal, nem beszéli meg velük a taggyűlés napirendi pontjait. így a párttagság nincs megfelelően értesítve sem a taggyűlés napi­rendi pontjairól, sem a taggyű­lés időpontjáról. Balkányban még legutóbb is előfordult, hogy az alapszervezet papírmeghívókkal és küldöncökkel próbálta a tag­gyűlést összehívni, ami természe­tesen nem járt sikerrel. Az ilyen előkészítés nyomán természetes, hogy a taggyűlés nem segíti elő a feltárt hibák kijavítását és nem mozgósít a feladatok végrehajtá­sára sem. A járási pártbizottság feladata, hogy tanácsaival segítse a tag­gyűlések előkészítését anélkül, hogy ez az alapszervezet vezető­ségének önállóságát a legcseké­lyebb mértékben is megsértené. Nem engedhető meg az, ami elő­fordul még jelenleg is, hogy egyes JB. tagok úgy próbálnak segí­teni, hogy ők maguk készítik el a beszámolót és határozati javas­latot az alapszervezeti vezetőségi tagok helyett. Ez a pártdemokrá­cia súlyos megsértése, s eleve sikertelenségre kárhoztatja, álta­lános elvont szónoklatokká vál­toztatja a vezetőség beszámoló­ját. A jelenlegi taggyűléseinknek azon kívül, hogy az előttünk álló feladatok, — az őszi szántás-vetés, betakarítás — minél előbbi és sike­resebb megoldását kell elősegíte- niök, egyik legfontosabb felada­tuk, hogy tovább erősítsék párt- szervezeteinket, különösen ter­melőszövetkezeti és falusi párt- szervezeteinket. Vegyék fel so­raik közé a termelésben, az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­ben kitűnt tszcs, és egyénileg dolgozó parasztokat, valamint az, hogy újabb lendületet adjanak az oktatási év munkájához párt­tagságunk ideológiai színvonalá­nak növeléséhez. Az elkövetkezendő taggyűlé­seink ösztönözzék arra a kommu­nistákat, hogy fárdhatatlanul ma­gyarázzák a párt és kormány programmját a dolgozó tömegek­nek, hogy elmélyítsék barátsá­gunkat a dolgozókkal, ezzel emel­jék a párt tekintélyét és szélesít­sék tömegbefolyását. A kommu­nistáknak az eddiginél is inkább a dolgozó tömegek között, a tö­megek élén a helyük. Nem két­séges, hogy a mostani taggyűlé­sek fokozottabban erre az útra segítik alapszervezeteink és pár­tunk harcos odaadó tagságát. Száraz János, a nagykállói aártbizottság titkára. A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának alakulását 1953 III. negyedévében a követ­kező adatok jellemzik: IPAR A gyáripar — helyiiparral együtt — 1933 III. negyedévi módosított termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 III. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1953 III. negyedévi tervtelje­sítés százaléka kohó- és gépipari minisz­térium 99.5 nehézipari minisztérium 102.7 könnyűipari minisztérium 101.2 élelmiszeripari minisztérium 107.6 építésügyi minisztérium iparvállalatai 103.4 A szocialista ipar 1953 III. ne­gyedében 12.0 százalékkal termelt többet, mint a multév azonos idő­szakában. A gyáriparon belül a bányászat termelése 6.5 százalék­kal, a kohászaté 8.3 százalékkal, az építőanyagiparé 14.4 százalék­kal, a vegyiparé 19.7 százalékkal, az élelmiszeriparé 18.1 százalék- kai, a bőriparé 9.1 százalékkal emelkedett. A gyáripar 1953 III. negyedé­ben terven felül jelentős mennyi­ségű penicillint, autóbuszt, fúró­gépet, kartont, étkezési olajat, fi­nomított szeszt, cukrot és kolbász­félét gyártott. Egyes minisztériu­mok — így a kohó- és gépipari minisztérium — több fontos ter­mék, köztük exportcikkek terme­lési tervét nem teljesítette. A gyáripar 1953 III. negyedévi önköltségcsökkentési tervét nem teljesítette. A gyáriparban a munkások lét­száma egy év alatt 6.8 százalék­kal, az egy főre eső termelés 2.8 százalékkal emelkedett. MEZŐGAZDASÁG A III. negyedévben befejeződött a gabonanemüek betakarítása. A gabonaféléknél a holdankinti ter­mésátlag, a zab kivételével, ked­vezőbb, mint a felszabadulás előt­ti évek bármelyikében; az őszi­búza és az árpa holdankinti átla­gos termése a kimagaslóan jó 1951. évit is meghaladja. Az őszi betakarítású növények hozama a legtöbb növénynél magasabb, mint a megelőző legjobb évek­ben. Különösen kedvező a burgo­nya. a kukorica és a cukorrépa holdankénti átlagtermése. Az állami gazdaságok a gabona- neműeknél általában mintegy 10 —25 százalékkal magasabb ter­mésátlagot értek el, mint az egyé­ni gazdaságok. A nyári betakarí­tási munkák minősége azonban számos állami gazdaságban nem volt megfelelő. Az év III. negyedében az álla­mi gazdaságok 19 százalékkal több tejet, 74 százalékkal több to­jást és 39 százalékkal több hízó­sertést adtak át az államnak, mint a multév hasonló időszakában. A párt és kormány nagyarányú támogatása, valamint a kedvező termés nyomán emelkedett a ter­melőszövetkezeti tagság jövedel­me. Egyedül kenyérgabonából egy termelőszövetkezeti családra át- 1 leg több, mint két és félszer any­nyi jut, mint az elmúlt évben. A gépállomások traktorállomá­nya egy év alatt 18 százalékkal, a kombájnok száma 200 százalék­kal. az aratógépeké 42 százalék­kal nőtt. Az elvégzett traktor­munkák mennyisége 40 százalék­kal volt több. mint a multév III, negyedében. Az őszi talajművelési és vetési munkák üteme nem kielégítő. KÖZLEKEDÉS A vasutak 1953 III. negyedévi teherszállítási tervüket 96.1 szá- zalékra teljesítették, 12.2 száza­lékkal több árut szállítottak, mint a multév harmadik negyedében. A negyedév folyamán hajón 14.8 százalékkal, tehergépkocsin 35.8 százalékkal több árut, városi autóbuszon 24.1 százalékkal, tá­volsági autóbuszon 32.0 százalék­kal több utast szállítottak, mint a multév harmadik negyedében. ÁRUFORGALOM Az év harmadik negyedében erősen emelkedett az áruforga­lom, amiben nagy szerepet ját­szott az élelmiszerek és iparcik- kék árának leszállítása, valamint a zöldség-, főzelék- és gyümölcs- félék a multévinél jóval alacso­nyabb ára. A lakosság — az álla­mi és szövetkezeti kereskedelem­nél történt vásárlásoknál szep­temberben, az alacsonyabb árak következtében — mintegy 160 millió forintot takarított meg. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem 1953 III. negyedében 8 százalékkal, szeptemberében 16 százalékkal több élelmiszert és iparcikket adott el a lakosságnak, mint a multév hasonló időszaká­ban. A piacokon is több mezőgaz­dasági terméket adtak el, mint tavaly. A fontosabb élelmiszercikkek eladása a multév III. negyedéhez képest a következő mértékben emelkedett: kenyér és péksüte­mény 26.3, liszt 4 százalékkal, zsír 31.2 százalékkal, hús 20.8 száza­lékkal, hentesáru 2.1 százalékkal, cukor 31.6 százalékkal, édesipari készítmények 20.7 százalékkal, li­kőrök 35.9 százalékkal. A főbb iparcikkek közül férfiöltönyből 14 százalékkal, gyermekruhából 26.1 százalékkal, férfiingből 6.4 százalékkal, férficipőből 32.7 szá­zalékkal, női cipőből 11.1 száza­lékkal, gyermekcipőből 27.5 száza­lékkal, tűzhelyből 5.7 százalékkal, varrógépből 3 százalékkal, mosó­szappanból 21.6 százalékkal, pipe­reszappanból 27.1 százalékkal ad­tak el többet, mint a multév azo­nos időszakában. Egyes ruházati cikkekből, főleg méterárukból a III. negyedévben kevesebbet adtak el, mint tavaly. A negyedév folyamán bővült az áruk választéka, azonban a lakosság fokozódó igényeit és egyes fontosabb cikkek iránti ke­resletét a kereskedelem számos esetben még nem tudja kielégí­teni. BERUHÁZÁSOK, ÉPÍTKEZÉSEK Az év III. negyedében az építő­ipar termelése, mintegy 10 száza­lékkal volt több, mint 1952. év hasonló időszakában. A beruhá­zásokra folyósított összeg a mult­év III. negyedéhez viszonyítva, 9.1 százalékkal emelkedett. A ne­gyedév folyamán több új vállalat és üzemrész kezdte meg működé­sét. Átadták rendeltetésének töb­bek között a Wilhelm Pieck va- góngyár présműhelyét, a Rákosi Mátyás Művek csőgyárának új csőnyomóberendezését, az orosz­lányi kenyérgyárat és a győri hű­tőházat. A mezőgazdaság a III. negyed­évben is többezer erő- és munka­gépet kapott, köztük traktorokat, arató- és cséplőgépeket, kévekötő­aratógépeket stb. 23 falut, 2 álla­mi gazdaságot, hét gépállomást és 19 termelőszövetkezetet villamo- sítottak. Elkészült a Népstadion, ü?embehelyezték„a pincehelyi 80 ágyas kórházat. Ezenkívül Buda­pesten. Sztálinvárosban, Gödöllőn, Orosházán, Nagybátonyban és az ország sok más helyén új óvodá­kat, általános és középiskolákat adtak át rendeltetésüknek. A lakásépítkezések üteme a HL negyedév folyamán a kormány- programmnak megfelelően meg­gyorsult. A negyedév folyamán az ország számos helyén adtak át új lakásokat a dolgozóknak, többek között Budapesten és Sztálinvá­rosban 400, Tatabányán több, mint 100, Székesfehérvárott kö­zel száz, Pécsett 80, Dorogon 70, Szigetszentmiklóson 60 lakást, ezenkívül Miskolcon, Komlón, Győrött, Szolnokon, Kecskeméten stb. is számos lakás készült el. A negyedév folyamán számos helyen kezdték meg új lakóházak építé­sét. így például Budapesten. Za­laegerszegen, Martfűn, Rudabá- nyán. A lakásépítkezéseket számos helyen késve kezdték meg, a la­kások átadására vonatkozó tervet több építőipari vállalat nem tel­jesítette. A kormányprogrammnak meg­felelően az építőipari vállalatok a negyedév folyamán megkezdték a százmillió forintos tatarozási Pro­gramm megvalósítását. A tataro­zási munkálatok üteme még nem kielégítő. A munkavédelmi beruházások tervének teljesítése nem folyik megfelelően. Több minisztérium nem fordít gondot sem az erede­tileg jóváhagyott, sem a kormány által pótlólag engedélyezett száz­millió forintos munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházási terv teljesítésére. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK A kormányprogrammnak meg­felelően tovább fejlődött az egész­ségügyi hálózat. A negyedév vé­gén 740-nel volt több a kórházi ágyak száma, mint egy évvel ez­előtt. A szakorvosi munkaórák száma negyven százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 15 százalékkal nőtt. Az év III. ne­gyedében anya- és csecsemővéde­lemre mintegy 40 százalékkal na­gyobb összeget fordítottak, mint 1952 azonos időszakában. A böl­csődei férőhelyek száma 23 száza­lékkal emelkedett. Bővült a városi vízvezeték- és csatornahálózat. Az elmúlt ne­gyedévben többek között Buda­pesten 12.000 méter vízvezetéket és 3.100 méter csatornát, Sztálin­(Folytaiét a 2. oldalon) ‘Világ, proletariat eggcsülietek!

Next

/
Thumbnails
Contents