Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-18 / 246. szám

NÉPLAP 1953 OKTÓBER 18., VASÁRNAP PÁRTÉPÍTÉS _________ j­Fokozza a párttagság aktivitását a kislétai Rákóczi tsz. pártszervezete Megalakulása óta szépen gyarapodott a kislétai „Rákóczi“ termelőszövetkezet. Ügy mondva, a semmiből ma már 32 darab lovat, 94 darab szarvasmarhát, 470 da­rab sertést, több, mint 370 darab szép baromfiállományt mondhat­nak magukénak a tsz. tagjai a «ok kincset érő gazdasági épüle­tek és felszerelések mellett. Az 1760 holdas birtok is gazdag ter­méssel fizetett a szorgalmas mun­káért. Munkaegységenkint 3 kiló két deka kenyérgabonát, 33 deka árpát (prémiumként még ugyan­ebből 11 dekát), aztán három de­ka hagymát, 10 deka almát osz­tottak. Még fog jutni munkaegy­ségenkint 3 és fél kiló krumpli, egy kiló tengeri, másfél—két deci bor és még sok egyéb természet­beni a készpénzjárandóságon kí­vül. Készpénz is több, mint 6 fo­rint jut egy munkaegységre. A közelmúltban megjelent különbö­ző kormányrendeletek folytán 621.000 forinttal lettek gazdagab­bak a Rákóczi tsz. tagjai. Van tehát miben bízni, van mire épí­teni a Rákóczi termelőszövetke­zetben. A tsz. pártszervezetére vár mindenekelőtt az a harci feladat, hogy karöltve a becsületes pár- tonkívüli dolgozókkal, éberen őr­ködjön a tsz. egysége íelett. A pártszervezet, a kommunisták fe- lelősek elsősorban a termelőszö­vetkezet gazdasági és politikai ál­lapotáért. oi -• A pártszervezet felelős elsősor­ban azért, hogy > tsz. minden becsületes tagja aktívan, tevéke­nyen harcoljon a szövetkezet megerősítéséért, az ősai munkák gyors elvégzéséért, A dolgozók aktivitását fo­kozni csak úgy lehet, ha elsősor­ban magát a pártot, a kommunis- fákat aktivizáljuk, enélkül beszélni sem lehet a dolgozók ak­tivitásáról. A Rákóczi tsz. párt- szervezete ért el eredményeket ezen a téren. Nagy Imre elvtárs bészédét félremagyarázva, itt is arra gondoltak a falu becsületes dolgozóinak elvetemült ellenségei, hogy ismét uralmuk alá gyűrhetik és szabadon zsákmányolhatják ki a falu népét. Felosztást kérő jegy­zőkönyvet írattak alá a Rákóczi tsz. dolgozóinak egyrészével, amit Pál János, Kulcsár Sándor kulá- kok is „aláírtak". Pál János még csokornyakkendőt is kötött és így hangoskodott: „Vége a kolhoz­világnak !“ De nem úgy lett, ahogy a kislétaiak gyűlölt ellenségei sze­rették volna. Ma már folyik, ha­lad a munka a „Rákóczi" tanyá­ján. Törik a tengerit, csépelik a napraforgót, ássák a burgonyát a dolgos kezek. A múlt héten fejez­ték be a gazdag szüretelést is. Több, mint 20.000 liter borra szá­mítanak! Földjeiken dübörög a traktor s a friss szántásba nagy reményekkel vetik a jövőévi, még bőségesebb kenyér-igéretét. Már több, mint 400 hold őszi vetést fejeztek be ... Mindez pedig azt bizonyítja, hogy él, dolgozik a pártszervezet, napról napra szebb eredményeket érnek el a kom­munisták legjobbjai, s példamuta­tásukkal, helytállásukkal, felvilá­gosító, nevelő szavaikkal maguk­kal ragadják a tsz. pártonkívüli dolgozóinak egyre nagyobb töme­gét. Az ellenjegyzőkönyvet har­minc s egynéhány aláírással vit­ték fel Budapestre, de pár napon belül mégegyszer ennyien írták alá azt a nyilatkozatot, hogy to­vábbra is hűséges tagjai kívánnak maradni a tsz-nek. Amikor az el­lenség uszítására már-már űgy- látszott, hogy elakad a munka s csak egy néhányan jöttek-mentek a tanyaiidvarban, akkor Kádár Béla elvtárs, a tsz. kerékgyártója odaállt a kocsisok közé és azt mondta: „Emberek, ebek harmin­cad jára engedjük ezt a mi sok gazdagságunkat?! Ne engedjük csak úgy szétszórni több, mint há­roméves munkánk eredményét!“ „De ha mindenki ki akar lépni?" — kérdezte Merő János. — „De­hogy lép ki mindenki! Nem osz­lik fel a szövetkezet, ha helyt- állunk mellette!" — felelte Ká­dár Béla elvtárs. Merő János munkához kezdett s utána Bö­szörményi Albert, Barkaszi Péter kocsisok is dolog után láttak. Mi­ké János párttag Bihari Bélával beszélt lucernakaszálás közben, Bessenyei Ferenc párttitkár elv­társ édesanyját és két lány testvé­rét győzte meg először is a mun­ka folytatásáról, a tsz. gazdagsá­gának megtartásáról, majdpedig Varga Jánost és másokat. Ugyan­így mutattak példát a pártszerve­zet más tagjai is, mint Pankotai István, Nyíri Sándor, Nagy La- josné, Konyán Andrásné. Mind­ezek ellenére azonban nem lehet elmondani, hogy most már jól van minden, nincs semmi hiba, hiányosság, kijavításra váró fel­adatok a pártszervezet munkájá­ban. Nem mondható el a pártszer­vezet minden egyes tagjáról, hogy kellően állja meg a helyét s be­csülettel veszi ki részét a párt­munkából. A párttagság aktivitásá­nak növelésében, — s így vala­mennyi dolgozó mozgósításában elsőrendű szerepük van a párt­csoportoknak. Nagy és körülte­kintő munka a tsz-ben lévő egyes ingadozó tagok meggyőzése. Ter­mészetesen ezt a sokoldalú fei- adatot a pártszervezet vezetősége egyedül nem képes megoldani. De a pártcsoport olyan kis kollektí­va, melynek tagjai egymás mel- lett dolgoznak, állandó kapcsolat­ban állanak egymással, könnyen meg tudják tárgyalni a munka tapasztalatait. Ugyanakkor együtt dolgoznak pártonkívüliekkel is s jó munkájukkal, kommunista magatartásukkal, a dolgozók iránti figyelmességükkel erősítik a párt és a tömegek kapcsolatát. Gondoskodni kell arról, hogy min­den párttagnak legyen megbízatá­sa, pártmunkája. A pártcsoportok munkájáról azonban Bessenyei párttitkár elvtárs csak ezt mond­hatja: „A pártcsoportok gyengén működnek szervezetünkben.“ Egyes pártcsoportbizalmiak ha­nyagul látják el feladatukat. Ifjú Bihari Sándor, Bihari Gusztáv elvtársak hónapok óta egyetlen pártcsoportértekezletet sem tar­tottak meg. Ennek egyik követ­kezménye, hogy a pártcsoport- jaikhoz tartozó elvtársak még a taggyűlésekre sem járnak el rend­szeresen. A termelőszövetkezet pártszervezetének vezetősége, de különösen Bessenyei Ferenc párt­titkár elvtárs maga igyekszik el­végezni minden munkát, ahelyett, hogy munkamegosztással, a kol­lektív vezetés érvényesítése mel­lett a pártcsoportokra támaszkod­na. Bessenyei elvtárs nem tart rendszeresen értekezleteket a pártcsoportbizalmiakkal, nem szá­moltatja be őket munkájukról, tapasztalataikról, pedig javasla­taikkal hozzá tudnának járulni a pártszervezet és a tsz. életében még meglévő hibák és hiányossá­gok megszüntetéséhez. De maga a pártszervezet vezetősége sem hív meg a vezetőségi ülésekre egy-egy pártbizalmit, hogy beszá­moltassa a párttagok és párton- kívüliek között végzett munkájá­ról. A párttagok nevelésének helyes módszere, ha a pártcsoportbizal­miak rendszeres megbízatásokat adnak a tagoknak. Például he­lyes, ha a pártbizalmiak megbíz­zák a pártcsoport fejlettebb tag­jait azzal, hogy a munkák szü­netében újságfelolvasásokat tart­sanak, ismertessék az újság fon­tosabb cikkeit. A csoportos sajtó­olvasást azonban eddig még csak Nyíri Sándor elvtárs valósította meg a gyümölcstermelő brigád­nál. S meg is lett ennek a kívánt eredménye: ez a brigád végezte egész esztendőben a legjobb mun­kát, itt legjobb a munkaszerve­zés, a munkafegyelem. Ennél a brigádnál mutatkozik meg legin­kább a dolgozók munkakedve, helytállása. A legfontosabb pártmun- ka a szövetkezeti tagok nevelése nem mondható kielégítőnek. Elha­nyagolják á pártszervezet erősíté­sét, a tag- és tagjelölt­felvétel munkáját is. A pártbizal­miak nem bízzák meg pártcso­portjaik legjobbjait azzal a fon­tos feladattal, hogy rendszeresen foglalkozzanak a termelésben, hű­séges helytállásban kitűnt párton­kívüliekkel és neveljék őket tag­jelöltekké. A pártcsoportok több­sége úgy gondolja, hogy azzal már mindent megtettek, ha csak a párttagok és tagjelöltek nevelé­sével foglalkoznak. De a pártszer­vezet vezetősége sem kéri ezt szá­mon tőlük. Ügy hiszik, minden rendben van, ha már a termelő- szövetkezet megszilárdult s ha ki- sebb zökkenőkkel is, de folyama­tosan halad a munka. Pedig, ha nagyobb gondot fordítanának a pártonkívüli dolgozók politikai öntudatának növelésére, akkor nemcsupán egyetlen tagjelöltet vehettek volna fel a párt sorai közé ebben az esztendőben! Hi­szen a fiatal, pártonkívüli Len­gyel András már 340 munkaegy­séget szerzett, Madácsi Sándor sem kevesebbet, aztán ott van Varga János 517 munkaegységé­vel, Bihari Béla, Merő János, akik az első perctől kezdve hűséges tagjai a tsz-nek, minden munká­ból lelkiismeretesen veszik ki ré­szüket és pillanatra sem vonják kétségbe a párt önfeláldozó, fá­radhatatlan harcát dolgozó né­pünk felemeléséért. Hűséges, lel­kiismeretes, jó munkájuk érdeme­képpen bizonyára nagy megtisz­teltetésnek tartanák, ha a párt- szervezet tagjai nagyobb szeretet­tel és figyelemmel segítenék őket, hogy átléphessék a párt kapuját. A pártszervezet vezetőinek, min­den egyes kommunistájának tud­nia kell, hogy elsősorban őket nézi a falu, rájuk figyelnek a pártonkívüli dolgozók. A párt és a kormány célkitűzéseinek sike­res megvalósítása a kislétai „Rá- kóczi“-ban is nagyrészben rajtuk múlik. Ügy kell példát mutatniok a vetés időben való elvégzésében, a még kintlevő gazdag termés betakarításában, a meglévő hibák felszámolásában — és úgy kell foglalkozniok a pártonkívüliekkel, hogy ne szemrehányást, hanem köszönetét arassanak a jövő esz­tendőben : kommunisták vagytok, messzebb láttatok, jól vezettetek bennünket. ASZTALOS BÁLINT (Folytatás ar í. oldatról) városban 3.000 méter vízvezetéket és 2.000 méter csatornát építet­tek. A középiskolákban 9 százalék­kal több tanuló iratkozott be, mint a múlt évben. Nagymértékben emelkedett a mozilátogatók száma, amihez hoz­zájárult a filmszínházak helyárai­nak leszállítása. 1953 szeptembe­rében 35 százalékkal többen láto­gatták a filmszínházakat, mint a multév azonos időszakában. A ne­gyedév folyamán 82 új mozi lé­tesült. 1953 III. negyedében 80 száza­lékkal több művet adtak ki, mint a multév III. negyedében. A rá- dióelőfízetők száma egy év llatt 25 százalékkal, ezen belül a ve­zetékes rádióelőfizetőké 156 szá­zalékkal emelkedett. BESZÉDES TÉNYEK A minisztertanács határozata nyomán október elsejétől a ter­melőszövetkezetekben anyasági segélyt kell fizetni. Az anyasági se­gély az első gyermek után 500 forint, minden további gyermek után 400 forint. Anyasági segélyre jogosult az az anya, aki az előző évben 120 — kisgyermekes anyák pedig 80 — munkaegységet tel­jesítettek. Az újonnan belépők ezt a segélyt és a családi pótlékot azonnal megkapják, amikor teljesítik a kötelező munkaegységet. A timári Petőfi termelőszövetkezet tagja, Szász Józsefné az október elseje után született gyermeke után néhány napon belül megkapja a 400 forint anyasági segélyt. Azért kap négyszáz forin­tot. mert már a negyedik gyermeke. Szász Józsefnénck mind a négy gyermeke 10 éven aluli. így az eddigi 144 forint családi pót« lék helyett most már havonta 208 forintot kap. A sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai is nagy1 örömmel fogadták a minisztertanácsnak szeptember 19-én megje­lent határozatát. Hogy is ne örültek volna, amikor ennek a hatá­rozatnak egyetlen pontja mintegy 70.000 forint többletjövedelmet jelent a szövetkezeti tagok számára. Ez a határozat előírja, hogy a szövetkezeti tagok 1953 október elseje után a háztáji tehén tejbe­adása alól mentesek. A sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjainak háztáji gazdaságában 45 darab tehén van. A negyvenöt darab tehén után, darabonkint 520 liter tejbeadást számolva, éven­te 23.300 liter tejet kellene beadni a szövetkezet tagságának. Ezt a tejmennyiséget most szabadpiacra vihetik. Ha három forintot szá-, mólunk literenkint, akkor a szövetkezet tagjai 69.900 forinttal lesz­nek gazdagabbak. Ez az összeg 100 öltöny közepes minőségű férfi szövetruhát, vagy 200 pár cipőt jelent a tagoknak. Miért nem kopjék meg idejében a tejpénzt a kisnaményi dolgozó parasztok Október elsejétől az a termeld, aki a kötelező tejbeadáson fe« lül szabadon ad be tejet, az 2.40 forintos literenkinti árat kap a tejért. Erre a pénzre nem is kell egész hónapban várakozni, mert az átvevő szövetkezet, vagy tejbegyüjtő vállalat 10 naponkint köte­les kifizetni a tej árát. Ezt a rendeletet megismerték a kisnaményi dolgozó parasztok is. Számos dolgozó paraszt 40—50 liter tejet adott át szabadon a földművesszövetkezetnek. Várták is a dolgozó parasztok, hogy a szövetkezet, melynek központja Jánkmajtison van, 11-én, vagy 12-én kifizeti a tejet. Eljött 13-a, sőt 15-e, még­sem kaptak pénzt. Nem bizony, mert a jánkmajtisi szövetkezet vezetősége megfeledkezett a pénz igényléséről, — csak 13-án nyúj­tották be az igénylést a fehérgyarmati Nemzeti Bank-fiókhoz. A bank pedig 15-én adta fel a pénzt. A járási, de a megyei szövetség la túlságosan türelmes az olyan hanyag ügyvezetőkkel szemben, akik akadályozzák a kormánypro- gramm következetes végrehajtását. Ha a dolgozó parasztok tud­ják, hogy mi a kötelességük, akkor a szövetkezet alkalmazottai­nak százszorosán tudni kell. Az eddiginél sokkal jobban ügyeljen a Mészöv arra. hogy a szövetkezetek a dolgozók érdekeit szolgálják és a kormányprogramm szellemében dolgozzanak a szövetkezeti vezetők is. Propagandisták figyelmébe S A „Propagandista11 című folyó­irat előfizetése körül számos he- lyen félreértések vannak. Többen a szeptember—októberi szám­hoz küldött befizetési lapon egy példány árát fizették be. Közöljük, hogy az egyes példá­nyok árát a pártszervezetekhez kell befizetni. A befizetési lap a negyed-, vagy félévi előfizetési díjak beküldésére szolgál. Felhívjuk a propagandisták fi­gyelmét, hogy az előfizetéseket mielőbb küldjék be, hogy a lap következő számát már zavartala­nul, névreszólóan küldhessük meg. A „Propagandista" kiadóhivatala, Budapest, VI. kér., Révai-u. 16,

Next

/
Thumbnails
Contents