Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-16 / 244. szám

•» lüEPkAr 1953 OKTÓBER 16., PÉNTEK * Az őszi in unka híi*ei \ nyirlugosi Ráhosi termelőszövetkezetben mégis közösen vetnek A nyirlugosi Rákosi termelő­szövetkezetről az ellenség azt a hírt terjesztette, hogy a szövetke­zet már fel is oszlott, nincs egyet­len tagja sem, aki közösen akar­na gazdálkodni. Különféle okok miatt a szövetkezetünkben valójá­ban rossz volt a hangulat. A tag­ság többsége egészen az utóbbi hetekig amellett volt, hogy el­hagyja a szövetkezetei. Amikor az ellenség megtudta, hogy néhá- nyan mégis a szövetkezeti gazdál­kodás mellett vagyunk és arról beszélgetünk, hogy megkezdjük a vetést, olyan rémhírt terjesztett, hogy aki fel mer ülni a traktor­ra, azt kapával fogják leverni a gépről. Az ellenség megfélemlítése azonban a hű tagokat nem riasz­totta vissza, Lucza Gyula párt­titkár kezdeményezésére október 3-án megkezdtük a vetést. A ve­tést Lucza Gyula, Papp János, Bakk András, Nyúl József és én kezdtük cl. Traktorvontatású gép­pel néhány nap alatt negyven holdat vetettünk el. Azóta egyre többen jelentkeznek mezei mun­kára a tagok közül. Megmutattuk az ellenségnek, hogy a Rákosi termelőszövetkezetben mégis lesz közös vetés, a szövetkezet nem bomlik fel. Nemcsak a vetésben mutatunk példát a többi termelőszövetkeze­teknek, hanem az építkezésben is. Folytatjuk a félbemaradt is- tállóépítkezésiinkct, télire meleg, korszerű istállót biztosítunk az állatainknak. LAKOS IMRE, Nyírlugos, Rákósi tsz. A birii Táncsics tsz. október végére teljesíti mélyszántási tervét Mi, a birii Táncsics termelőszö­vetkezet tagjai, csatlakozunk a nagyvarsányi Szabadság tsz. dol­gozóinak versenyfelhívásához s elhatároztuk, hogy időben végzett minőségi munkával alapozzuk meg a jövöévi bő termésünket. Az őszi kalászosok alá október elsején befejeztük a vetöszántást. Kalászosaink 60 százalékát ke- resztsorosan vetettük cl. Szeptem­ber 8-ra elvetettük ősziárpa ma­gunkat, ugyancsak keresztsoro­sán. 12 centiméter mélyen végez­tük cl a tarlóliántást. Pétisót, szu­perfoszfátot és kálisót használ­tunk a vetöszántás után, ezzel akarjuk emelni terméshozamun­kat. Szeptember 10-érc az őszi ta- . karmánykeveréket is elvetettük, a rozsvetésünket szeptember 30-án fejeztük be. Öszibúzát október 5-ére elvetettük 30 centiméteres vctőszántásb'a. Kercsztsorosán és műtrágyával vetettük az őszibú­zánkat is. Vállaljuk, hogy őszi mélyszán­tási tervünket október 30-ára tel­jesítjük, a mélyszántást 30 centi­méter mélyen végezzük. Vállal­juk, hogy a betakarítási munká­kat is teljesen befejezzük ebben a hónapban. Munkacsapatonkint vé­gezzük a részünkre kiosztott terü­leten a betakarítást. Minden csa­ládtagot bevontunk a munka meggyorsítása érdekében. Felhív­juk a nagykállói járás termelő­szövetkezeteit, hogy ne késleked­jenek egy percet sem a munkával. Végezzék cl becsületesen és ide­jében az őszi munkát. KÉVÉS JÓZSEF, tsz. elnök, Biri. Minél hamarabb elvégezzük az őszi munkát Szövetkezetünk több tagja az­zal a gondolattal foglalkozott, hogy kilép a szövetkezetből s ez bizony azzal járt, hogy elhanya­goltuk a mezőgazdasági munkán­kat. Döntő fordulat állott be ok­tóber 4-én este a szövetkezet gyűlésén. Ezen az értekezleten 26 tag elhatározta, hogy bent­maradnak a szövetkezetben. A boldog életet 1949-ben már meg­alapoztuk. 783 hold földünk van, 2 darab ló, tehén, borjú, 100 ser­tés 255 juh és sok gazdasági fel­szerelésünk. Határozatot hoztunk a munkák azonnali megindításá­ra. a munka megszervezéséhez nagy segítséget adott a pártszer­vezet, Kovács János titkár elv­társ. A szövetkezet kommunistái megingathatatlanul helytállnak a munkában. Azon leszünk, hogy minél hamarabb elvégezzük az őszi mezőgazdasági munkákat. Kovács György, Pócspetri, Uj Barázda tsz. Sürgősen be kell fejezni a minőségi vetőmagcserét Kormányzatunk felszabadulás óta nagy segítséget nyújtott a dolgozó, parasztságnak, termelő- szövetkezeteknek minőségi vető­magcserével. Ilyen kedvező felté­telek mellett azonban még, soha nem cserélhettek vetőmagot . a termelők, mint az idén. Ez is a kormányprogramm egyik kedvez­ménye. Szokványminőségű vető­magért 100 kilóért száz kiló azo­nos fajú minőségi vetőmagot kap­nak a termelők. Megyénkben is számos járásban és községben fo­lyik ez az akció. Azokban a járásokban, ahol megmagyarázták a dolgozó pa­rasztoknak, hogy a minőségi ve­tőmag 2—3 mázsával többet te­rem holdankint és a minőségi ve­tőmagért semmiféle felárat nem kell fizetni — ezt a költséget az állam magára vállalta —, jól ha­lad a csere, illetve már be is fe­jezték. Ebben a munkában élen­jár a fehérgyarmati járás, ahol már be is fejezték ezt a munkát. Dicséretet érdemel Berki Zoltán, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Szalóki János járási főagronómus, akik mindent elkövettek, hogy a vetőmagcsere gyors lebonyolítása elősegitse a korai vetést. A fehérgyarmati já­rásban megris hozza a minőségi mag a hozzáfűzött reményeket. A csengeri és vásárosnaményi járásokban példát Vehetnének a fehérgyarmati járástól, mert mindkét járásban elmaradtak a cserével. Egyik helyen sem isme­rik a dolgozó parasztok a minő­ségi vetőmagcserével való ked­vezményeket, amiért elsősorban a járási tanácsok a felelősek. Októ­ber közepén vagyunk,1 egy percet sem szabad tovább késlekedni a minőségi vetömagcserével és az elvetésével. Az őszi betakarítási és szántás-vetési versenyben továbbra is a nagykállói járás halad az élen Az őszi munkák versenyében legjobb eredményt a nagykállói járás érte el: búzavetésben 71 százalékot, rozsvetésben 89, be­takarításban pedig 88 százalékot ért el október 10-ig. Jó ered­ményt ért még cl a kisvárdai és fehérgyarmati járás. Igen lema­radtak minden téren a mátészal­kai. tiszalöki és nyírbátori járá­sok. Az egész megye lemaradá­sát mi sem mutatja jobban, hogy október 10-ig a búzavetési tervet még csak 39 száza­lékra teljesítettük. A múlt évben ilyenkorra már a gyenge termés és a kedvezőtlen időjárás ellenére is 45 százalékban tel jesí­tettük húzavetési tervünket. A lemaradás egyik oka, hogy a ku- koricatörésscl és a napraforgó- szedéssel nem halad cgyidőben a szárbetakarítás. A baktalóránthá- zi járásban például 5560 holdon végezték el a kukoricatörést és a szárat csak 240 holdról takarítot­ták le. Még az élenjáró nagykál­lói járásban is több ezer holdon van kint olyan kukoricaszár, amelyről a csövet már régen le­szedték. Ez többszörös kár: a .vágatlan kukoricaszár minden ap felbecsülhetetlen értéket vé­szit mint takarmány, ezenkívül pedig hátráltatja az őszi vetést. Egyik legsürgősebb feladat a napraforgó- és kukoricaszár be­takarítása. A községek versenyében első helyre került Bököny község: is- tállótrágyázási tervét 88 száza­lékra, ősziárpa vetési tervét 189, rozsvetési tervét 100, húzavetési tervét pedig 60 százalékra teljesí­tette. A betakarítást minden nö­vényféleségnél több mint 90 szá­zalékra teljesítette. A második helyre Ör község került, ahol a vetőszántást és az árpavetést be­fejeztek. A rozsvetést 91, a bú­zavetést 51 százalékra teljesítet­ték. A betakarítási munkát álfa- iában 72 százalékra végezték el. Jó eredményt értek még el töb­bek között Za.ita, Méhtelek. Sza­koly, Érpatak és Ajak községek. Az őszi munkával igen elma­radtak Levelek község dolgozó parasztjai, ahol a vetési tervet még rozsból is csak 16 száza­lékra teljesítették, búzavetést pe­dig a tervezett területnek mind­össze 2 százalékán végezték el. A termelőszövetkezetek verse­nyében első a császárszállási Uj Alkotmány tsz., amely ősziárpa vetési tervét 107 százalékra tel­jesítette, a rozs vetését pedig be­fejezte. A búzavetési tervét 87 százalékra teljesítette. A burgo­nya felszedését 90, a kukoricatö­rést 80, a napraforgószedést 85 százalékra teljesítették. A ver­senyben második a csengeri Le­nin termelőszövetkezet. Kiváló eredményt értek el az új agro­technikai módszerek alkalmazá­sa terén. Az őszi árpájukat 100 százalékosan keresztsorosan ve­tették, a búzájuknak pedig 90 százalékát vetették keresztsoro­san. Jól halad még a vetés a nyír- madai Dózsa, a dombrádi Vörös Csillag, a nyírtassi Szabad Nép és a zsurki Petőfi termelőszövet- ke" etekben. A járási, de hasonlóan a köz­ségi tanácsok többsége teljesen megfeledkezett a területi ver­senyről, megfeledkeztek a párt­nak adott szavuk teljesítéséről. A legutóbbi értékelésnél is csak 4 járás küldött versenyjelentést a megyei tanácshoz a kisvárdai, nagykállói, csengeri és baktaló- rántházi járások. Ez egyben azt !s mutatja, hogy ahol serkentik, nyilvántartják a versenyt, ott a munka is jobban halad, mert ezek a járások általában az élen­járók. A kommunisták politikai önképzése A politikai önképzés, amint ar­ra a Szovjetunió Kommunista Pártja módosított Szervezeti Sza­bályzatának tervezete rámutat, elengedhetetlen feladat: „A párt­tag kötelessége, hogy emelje ön­tudatát, sajátítsa el a marxizmus- leninizmus alapjait.“ (A Szovjet­unió Kommunista Pártja módosí­tott Szervezeti Szabályzatának tervezetéből.) A marxizmus-leninizmus tanul­mányozásának legfejlettebb mód­szere az önálló tanulás, amelynek során a kommunisták megtanul­ják a társadalom fejlődésének tör­vényeit és azok felhasználásának módját a gyakorlati munkában. Az egyéni tanulás legfőbb tárgya a „SzK(b)P története, rövid tan­folyam“, a marxizmus-leninizmus alapvető ismereteinek enciklopé­diája, amely általánosítja a Bolse­vik Párt óriási tapasztalati kin­csét. A Párttörténet tanulmányo­zását egészíti ki és segíti elő a klasszikusok: Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveinek tanulmányo­zása. A forradalmi elmélet önálló ta­nulási módszerét a bolsevikok idősebb nemzedéke kísérletezte ki. Ez a módszer a gyakorlatban jól bevált, úgy, hogy a pártszerve­zetek mindenütt hasznosíthatják a tapasztalatokat és megszervezik a kommunisták politikai önképzé­sét. Évről évre nő azoknak a párt­tagoknak és tagjelölteknek a szá­ma, akik önállóan tanulmányoz­zák a markizmus-leninizmust. A pártszervezetek gondoskod­nak róla, hogy az egyéni tanulás­ban részvevők megkapjanak min­den segítséget. Á Párttörténetről, a marxizmus-leninizmus klasszi­kusainak egyes müveiről, a politi­kai gazdaságtanról, a dialektikus és történelmi materializmusról rendszeresen tartanak részükre felolvasásokat cs konzultációkat. Akiknek nincs meg a kellő gya­korlatuk a politikai irodalom ön­álló tanulmányozásához, azok minden támogatást megkapnak ehhez a munkához a pártszerve­zetek képzett, tapasztalt propa­gandistáitól. Mutatkoznak az oktatás meg­szervezése körül még hibák is. —■ Hiba az, hogy egyes pártfunkcio­náriusok évről évre ugyanazon fokon álló tankörökre osztják De a kommunistákat. Ezzel akadá­lyozzák, lassítják fejlődésüket. Helytelen az is, ha a tanulókörök összeállítása alkalmával nincsenek, tekintettel az egyes tanulók álta­lános műveltségére és politikai előképzettségére. Előfordult pél­dául a múlt évben, hogy a mér­nökök és technikusok igen fejlett párttörténeti tanulókörébe vi­szonylag fejletlen tagjelölteket is beosztottak. A hibákat mindjárt a kezdet kezdetén sikerült kijaví­tani. A pártszervezetek akkor járnak el a módosított Szervezeti Sza­bályzat szellemében, ha igénye­sek az önállóan tanuló káderek­kel szemben, s rendszeresen el­lenőrzik tanulásukat. A kommunisták és az összes káderek politikai önképzésének segítése minden pártszervezet fel­adata, hiszen a tanulás nem sze­mélyes ügy, hanem közügy. A marxi-lenini elmélet propagandá­ja minden pártszervezetnek lét- fontosságú ügye. A feladat az. hogy állandóan foglalkozzanak a kommunisták politikai önképzé­sének kérdésével, szervezzék meg az önképzés menetének állandó ellenőrzését, nyújtsanak rendsze­res segítséget az önálló tanulás­ban, mert, így biztosíthatják csak a káderek további egészséges fej­lődését Lenin-Sztálin pártja nagy eszméinek szellemében. (A „Pravda“ cikke) ♦ # Ünnepélyesen nyitották meg a pártoktatási évet Vaján Ünnepélyes keretek között in­dult meg kedden Vaja községben az idei pártoktatási évad. Sztra- tyi Károly elvtárs, a községi pártbizottság oktatási felelőse megnyitó beszédében hangsúlyoz­ta, hogy az elmúlt oktatási évad­ban kapott kitüntető vándor­zászló megbecsülése és megtar­tására való törekvés Pártunk iránti törhetetlen ragaszkodás és szeretet jele. A tavalyi hibákon okulva, idén még jobb munkát akarnak végezni. A községben most meginduló 5 szeminárium nemes versengésre kél a vándor­zászlóért. Az egyes szemináriu­mokat és tanulóköröket most job­ban szervezték meg, mint ta­valy, mert betartották a párt útmutatásait és előzetesen elbe­szélgettek a tanulásra bevont hallgatókkal. Mindenkit a meg­felelő oktatási formába osztottak be. A járási pártbizottság segít­ségét is felhasználták és a ta­nulócsoportok élére a legjobban megfelelő propagandistákat osz­tották be. A DISZ politikai kör 16, 2 alapfokú politikai iskola 17 és 13 fővel, 1 középfokú politikai iskola 23 fővel és I. éves káder­képző iskola 19 fővel indul be. Az egyes tanulócsoportok vezetői külön értekezleten fogják meg­tárgyalni a kialakuló jó módsze­reket, az egyes csoportok megvá­lasztandó szerveit, tanulási és agitációs módszereit, közös mozi- látogatásokat, beszerzendő és ta­nulmányozandó irodalmat, stb. Már az oktatás megindulása al­kalmával nagy súlyt helyeznek arra, hogy az elméletet a gyakor­lattal összekössék és a községben adódó feladatok: a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása, a be­gyűjtés előmozdítása, a betakarí­tás, őszi szántás-vetés, stb. mun­kájához is hathatós segítséget nyújtanak. A minőség! vetőmagcscre dolgozó parasztságunk ionfos érdehe Kormányzatunk a nemesített vetőmagellátáson keresztül dol­gozó parasztságunk részére 31.5 millió forint támogatást nyújt. A magas belső értékű nemesített őszi kalászos vetőmagot államunk azonos mennyiségű szokvány ga­bonával cseréli ki. A, nemesített vetőmagvak szét­osztása a megyei és járási tat á- csok mezőgazdasági és begyűjtési osztályainak, a forgalomba hoza­tal pedig a rozs-, híivelj es- és magforgalmi vállalatnak, illetve a megyei terményforgalmi vállala­toknak a feladata. A minőségi magcserét több megye — Baranya, Győr, Zala és Komárommegye — már befejez­te, illetve egy-két rapon belül befejezik. Több megye azonban — főleg Szolnok, Bács, Békés, Szabolcs, Tolna és Csongrád — elhanya­golja a minőségi vefőmagcserét. A megyei és járási mezőgazda- sági, valamint begyűjtési osztály­vezetők és a községi tanácselnö­kök, mezőgazdasági előadók nem érzik át ennek a nagyjelentőségű akciónak a fontosságát. Ez az oka annak, hogy a leszállított minőségi vetőmag sok helyen a raktárban fekszik, a dolgozó pa­rasztok pedig nem tudva a esete lehetőségéről, elvetik saját gyen­gébb minőségű vetőmagjukat. A vetőmagcsere eredményes végrehajtása érdekében a me­gyei és járási mezőgazdasági osz­tályoknak felül kel! vizsgálniok a községi tanácsok vetömagcserével kapcsolatos munkáját. Gondos­kodjanak arról, hogy a dolgozó parasztok ismerjék meg a vető­magcserével nyújtott kedvezmé­nyeket és éljenek is ezekkel a kedvezményekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents