Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-16 / 244. szám

1953 OKTÓBER 16., PÉNTEK

a

A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 14-i délelőtti ülése

Becs (TASzSz): A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 14-i, délelőtti ülésén az elnöklő Dange (India) Elias Habának, a libanoni munkásosztály küldöttének adta meg a szót.

Hába ismertette a libanoni munkásosztály nehéz életkörülményeit. A dolgozók nehéz helyzetének fő oka, — mondotta •—> hogy Libanon gazdasági élete külföldi monopóliumok uralma alatt van.

Ezután Delannoue, a Pedagógusok Nemzetközi Szövetségének (az SzVSz. szakmai tagozata) titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a kapitalista, gyarmati és félgyarmati országokban a gyermekek még a legalsóbbfokú oktatásban sem részesülnek. Igen sok országban rendkívül nehéz a tanítók anyagi helyzete. A gyarmati és függő országokban megfojtják a nemzeti kultúrát, a gyermekek nem tanulhatnak saját anyanyelvűkén.

Delannoue felhívta a kongresz- szus részvevőit, nyújtsanak segítséget a pedagógusoknak abban a harcban, amelyet az ifjúságnak az oktatáshoz való jogáért, a demokrácia, a béke és a népek közötti barátság szellemében való oktatásért vívnak.

Antonio Gonzales, a mexikói Vera Cruz kikötő dokkmunkásai autonóm szakszervezetének képviselője biztosította a kongresz- szust, hogy a tanácskozásokon szerzett tapasztalatokat Vera Cruz dokkmunkásai felhasználják majd az emberi életkörülményekért folytatott harcukban.

A kongresszus küldöttei nagy érdeklődéssel hallgatták Micuo Nakamura japán küldött beszédét. A japán dolgozók képviselője közölte, hogy a japán szakszervezetek 17 küldötte vesz részt a kongresszuson. A küldöttek többsége a Szakszervezeti Világszövetség kötelékébe tartozó szakszervezeteket képviseli.

— A japán munkásosztály — állapította meg Nakamura — az utóbbi időben aktívan harcolt a munkabérek emeléséért, a koreai

háború és az amerikai megszállás ellen, az ország szabadságáért és függetlenségéért.

— A múlt év — mondotta Nakamura — a nagy osztályösszeütközések jegyében telt el. Több, mint 310.000 bányász, 120.000 elektromosipari dolgozó támogatásával hatvan napon át sztrájkolt, tiltakozásképpen az úgynevezett „iparracionalizálás“ ellen, ami gyakorlatilag a kizsákmányolás fokozását, a reálbérek csökkenését jelenti. Nagy sztrájkok voltak a vasúti közlekedésben, a vegyiparban, az acél- és papíriparban és más iparágakban is.

— Ezév augusztusában először sztrájkoltak a katonai táborok és raktárak polgári alkalmazottai. A sztrájkolok száma meghaladta a 150.000-et.

Nakamura hangoztatta, hogy az utóbbi időben rendkívül megerősödött az a nemzeti mozgalom is, amely a Szovjetunióval és a Ki- nai Népköztársasággal való kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztéséért küzd.

Ezután Manül Rivas, a spanyol dolgozók országos szövetségének volt főtitkára, — aki megfigyelőként vesz részt a kongresszuson, — emelkedett szólásra.

Rivas megbélyegezte a fasiszta Franco-uralmat, amely a dolgozók vadállati elnyomásának és kizsákmányolásának rendszere. Megállapította, hogy a Franco és az Egyesült Államok között nemrégen megkötött katonai szerződés az éhség és erőszak e rendszerének megerősödését mozdítja elő.

Komor Imre a Nemzetközi Uj- ságírószövetság nevében üdvözölte a III. Szakszervezeti Világ- kongresszus küldötteit. Hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Ujság- írószövetség következetesen harcol a jobb életkörülményekért, a békéért és a haladásért. A Nemzetközi Ujságírószövetség — jelentette ki Komor Imre — szoros kapcsolatokra törekszik a Szak- szervezeti Vi lágszövetséggel . Szükségesnek tartja az állandó kölcsönös tájékoztatást, s gyakorlati segítséget szeretne kapni a Sz.

V. Sz.-től a népek életét, igényeit és szükségleteit híven és tárgyilagosan tükröző hírek terjesztéséhez.

A délelőtti ülés végén Louis Saillant, az SzVSz. főtitkára válaszolt a beszámolója feletti vitában elhangzott hozzászólásokra.

Kijelentette, hogy a küldöttség hozzászólásai a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom erejéről és érettségéről tanúskodtak. Közölte, hogy a Szakszervezeti Világszövetség támogatja a vietnami néppel való szolidaritás és a világon jelenleg folyó gyarmati háborúk megszüntetéséért vívott harc nemzetközi napjának megtartására beterjesztett javaslatokat.

— Szükség van rá, — hangoztatta Louis Saillant —, hogy meghallják a vietnami háborúk megszüntetését követelő népek harsány szavát. Viharos taps fogadta az SzVSz. főtitkárának e szavalt.

Louis Saillant ezután azzal a kéréssel fordult a nyugatnémet szakszervezetek képviselőihez, hogy adják tudtára a német munkásságnak és az egész német népnek: a Szakszervezeti Világszövetség erélyesen ellenzi a bonni és párizsi katonai szerződéseket. Louis Saillant felhívta az angol szakszervezeteket, hogy közösen szálljanak szembe a német fasizmus felélesztésével, Nyugat-Né- metország háborús tűzfészekké változtatásával.

— A III. Szakszervezeti Világ- kongresszusnak — jelentette ki a SzVSz. főtitkára — az akcióegység megteremtésére nyílt levélben fel kell hívni a kötelékébe nem tartozó szakszervezeteket.

Louis Saillant beszédének jelentős részét a kapitalista, gyarmati és félgyarmati országokbart az egységért folyó harcnak szentelte. Élesen bírálta a „szabad szakszervezetek nemzetközi szövetsége“ és az amerikai szakszervezeti központok, az AFL és a CIO reakciós vezetőinek szaka- dár cselekményeit.

A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának többsége

öthatalini tárgyalásokat sürget

Párizs (MTI): Georges Bidault külügyminiszter szerdán beszámolót tartott a nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt. Beszámolója során Bidault hangoztatta, hogy ellenzi az öthatalmi konferencia gondolatát.

A külügyi bizottság tagjai számos kérdést intéztek a külügyminiszterhez, s a kérdésekben visz- szatükröződött a bizottság nagy többségének az az óhaja, hogy a nagyhatalmak kezdjenek tárgyalásokat a nemzetközi feszültség onvhítésére. Sokan kifejezték

nyugtalanságukat a bonni és párizsi egyezmények ratifikálásával kapcsolatban.

így Jules Moch szocialista képviselő, a bonni és párizsi egyezmények ratifikálásának nemzetgyűlési előadója ezeket mondotta Bidaultnak: „Ne keltse tárgyaló partnereiben (t. i. Dulles és Eden külügyminiszterekben, akikkel Bidault pénteken Londonban találkozni fog) azt a reményt, hogy az európai védelmi közösségről szóló egyezményt gyorsan ratifikálni fordák. Szeretném emlékeztetni önt arra, hogy a bizottság még meg sem kezdte az egyezmény vizsgálatát.“

Jules Moch végül felhívta Bidault figyelmét, hogy londoni tárgyalásai során győzze meg külügyminisztertársait az öthatalmi konferencia (vagyis a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország közötti értekezlet) szükségességéről. Kijelentette, hogy a bizottság tagjainak többsége osztja véleményét.

|

Az ENSZ közgyűlésének nyolcadik ülésszaka

New-York, (TASZSZ.) Az ENSZ közgyűlés különleges politikai bizottságának október 13-i délelőtti ülésén Guatemala és Libéria képviselőinek felszólalásával befejeződött az általános vita az új tagok felvételének kérdésében.

Az elnök bejelentette, hogy lezárja az általános vitát. Javasolta, hogy a küldöttek érdemben nyilatkozzanak a szovjet és perui küldöttség határozati javaslatait illetően. Hozzátette: mivel a Szovjetunió küldöttsége nem ragaszkodik ahhoz, hogy szavazásra bocsássák a tizennégy állam egyidejű felvételét javasló határozattervezetét, két határozattervezet maradt: a Szovjetunió öt állam egyidejű felvételét javasló határozattervezet és a perui küldöttség határozattervezete.

Cshatari, Pakisztán képviselője kijelentette, hogy a pakisztáni küldöttség véleménye szerint a szovjet és a perui határozattervezet nem mond ellent egymásnak, s ezért mind a kettőt megszavazza.

Byrnesnek, az Egyesült Államok képviselőjének azzal a rágalmazó kijelentésével kapcsolatban: miszerint Albánia és Bulgária nem békeszerető országok s agresszív politikát folytatnak Görögországgal szemben, Pakisztán képviselőj'e megállapította, hogy neki, bár tagja volt az ENSZ balkáni bizottságának, Albánia és Bulgária Görögország elleni „agresszív cselekményeire“ vonatkozólag semmiféle adat sincs birtokában.

Byrnes, az Egyesült Államok képviselője, majd utána Anglia, a Délafrikai Unió és Görögország képviselői a népi demokratikus országok felvétele ellen foglalt állást és tovább folytatták a tagfelvétel kérdésében egyes országok előnyben részesítésének, más országok hátrányos megkülönböztetésének politikáját. Ellenezték a Szovjetunió új határozati javaslatét.

Katz-Suchy, Lengyelország képviselője beszédében hangoztatta: a különleges politikai bizottság általános vitája az új tagok felvételének kérdésében, némi reményt nyújtott arra, hogy ezt a kérdést megoldhatják már a közgyűlés 8. ülésszakán.

Utána J. A. Malik elvtárs, a

Szovjetunió képviselője emelkedett szólásra.

Malik elvtárs bebizonyította, hogy nem helytállók az Egyesült Államok, valamint Anglia és a Délafrikai Unió küldöttének állításai, amelyek szerint a Szovjetunió határozattervezetében felvételre javasolt öt állam béke- szerződését aláírt országok kötelezettségei állítólag nem kötelező érvényűek.

Ilyet csak azok állíthatnak, akik már régen a békeszerződés durva megszegésének útjára léptek.

Malik elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy az Egyesült Államok küldöttsége által felhozott indokok közül egy sem bírja el a kritikát.

Nem bírja el a kritikát az a régebbi érv sem, hogy Magyar- ország, Bulgária és Románia nem békeszerető országok. Egyébként az amerikai küldött ma már nem vádolta ezeket az országokat a békeszeretet hiányával — jelentette ki Malik elvtárs. Hallgatott erről. Azt hiszem hatással volt rá a pakisztáni küldött kijelentése.

Malik elvtárs megemlítette az öt ország egyidejű felvételét javasló új szovjet határozattervezetet és kijelentette: felhívjuk azokat, akik aláírták az öt ország

— Bulgária, Magyarország, Románia, Finnország és Olaszország

— békeszerződését, hogy tegyenek eleget kötelezettségüknek és támogassák ezeknek az országoknak felvételi kérelmét.

Malik elvtárs a perui határozattervezettel kapcsolatban rámutatott, hogy a Szovjetunió küldöttsége, mint ismeretes, a Biztonsági Tanácsban, a közgyűlésen és az ENSZ más szerveiben sohasem ellenezte a tanácskozást, a tárgyalásokat, az egyes megoldhatatlan kérdések rendezéséhez utat kereső kísérleteket.

A Szovjetunió küldöttségének, amely ehhez az állásponthoz tartotta magát, nincs ellenvetése a perui határozattervezet ellen és mellette szavaz majd.

A Szovjetunió küldöttsége amellett van, hogy a perui határozattervezetben említett „jogszolgálati“ bizottság a közgyűlés nyolcadik ülésszakán működjék, munkájáról a nyolcadik ülésszaknak terjesszen be jelentést.

Gyorsbeadósi prémium a lucernamag után

A lucernamag nagy érték hazai használatra is, mint a legelterjedtebb és egyik legértékesebb takarmánynövényünk magja, de nagyjelentőségű mint export áru is, melyért drága gépeket és nálunk nem lelhető nyersanyagot kapunk. Az a termelő, aki október hónapban átadja a lucernamagját, a 600 forintos átvételi áron felül mázsánként 100 forint gyorsbeadási prémiumot is

kap. Aki novemberben adja át a lucernamagot, az már az átvételi áron felül csak 50 forint prémiumot kap. A lucernamagot a terményforgalmi vállalat telepei és a földművesszövetkezétek veszik át.

Érdeke minden termelőnek, hogy minél előbb elcsépelje maglucernáját és beszállítsa az eladásra szánt mennyiséget, mert ha késlekedik az átadással, tetemes prémiumtól esik el.

SOK KICSI SOKKA MEGY

Irta: V. FILirPOVICS,

a moszkvai „Dzerzsinszkij“ cséve- és orsókészítő gyár főmérnöke.

Nemrég történt, hogy odajött hozzám Szása Dórin, a komszo- moltitkár.

— Plecsev és Alekszandrov szeretne a főmérnök elvtárssal beszélni. Valami javaslatot forgatnak a fejükben. Szerintem nem is

rosszat.

A gyárban mindenki ismeri Vlagyimir Alekszandrovot és Nyi- koláj Plecsevet, az orsókészítő műhely két brigádvezetőjét. Buzgó, lelkes fiúk, régóta dolgoznak a gyárban és nevükhöz egész cso- "ó újítási javaslat fűződik már. A brigádjuk is jó munkát végez. A velük dolgozó munkásnők sikeresen elvégezték a sztahanovista iskolát, most pedig technikai tanfolyamokra járnak.

Hamarosan mind a ketten bejöttek hozzám. Plecsev nyomban a tárgyra tért:

— Megbeszéltük a dolgokat Vo- logyával, meg a lányokkal és az a véleményük: .jobban is lehetne dolgozni, mint most. Gondolja csak meg, milyen gyakran áll a gép valami apró átállítás miatt. A munkásnő meg ölhetett kézzel várhatja, míg a brigádvezető odajön. Na már most: tegyük fel, hogy cn éppen el vagyok foglalva egy másik géppel. Akkor mi történik? Áll, áll a gép ... Hát ezért elhatároztuk, megtanítjuk a lányokat, hogy n.aguk állítsák be a gépüket. Minden műszakban, minden gépnél húsz percet takarítunk meg így. (Egy perc alatt 25—27 orsó készül. Ejha! — gondoltam magamban.) Azt is elhatároztuk, hogy előre elkészítjük a tartalékalkatrészeket, hogy minden kéznél legyen.

— De kérésünk van a vezetőséghez is, — vette át a szót Alekszandrov. — Minden gépre önkikapcsolót kell felszerelni. (így hívják nálunk azt a szerkezetet, amely önműködően leállítja a gépet, ha a papír nem jól kerül a gépbe. A szerkezetet egyik újítónk, Kolesznyikov lakatos találta ki.)

— Aztán jó lenne fogantyúkat felszerelni a görgőkre, így feleannyi idő alatt megtölthetjük a gépet papirossal. Harmadszor pedig azt kérjük, hogy a műhelyfőnök néhány órával előbb szóljon nekünk, ha újabb rendelésre térünk át, hogy mindent jóelőre kikészíthessünk.

Eleget tettünk Plecsev és Alekszandrov kérésének és segítettünk nekik, amiben lehetett. A két brigád felajánlotta, hogy 0.6 százalékkal csökkenti az önköltséget,

az év vegéig kereken 4.500 rubeit takarít meg, több mint 1.400 kilogramm orsót készít megtakarított nyersanyagból, selejtet pedig nem csinál.

Az új ötletek szerinti munka kitűnő eredményeket nyújtott. A két brigád átlagban öt százalékkal emelte a munka termelékenységét, a gépkihasználás mutatószáma 2—3 százalékkal emelkedett. Egy-egy brigád máris csaknem 430 kilogramm papírt takarított meg. A minőség is javult.

Suva Ahtyanova. Rája Makla- kova, Rája Siskina és Anya Je- meljanova brigádtagok elhatározták, hogy jobban, megismerkednek a technikával és ezért Alekszandrov brigádvezetővel együtt beiratkoznak idén az esti iskolára.

Első pillantásra Plecsev és Alekszandrov kezdeményezése talán nem is látszik olyan jelentősnek. Itt egy pár percet, ott néhány kilogramm papirost takarítanak meg. A számítások azonban azt mutatják, hogy újításaik

segítségével a gyár évi 260,000 rubelt takaríthat meg!

Plecsev és Alekszandrov javaslatainak alkalmazása szükségessé tette, hogy a brigádmunka egész szervezését felülvizsgáljuk. Be kellett vezetni a gépvizsgálat óragrafikonját és nagyobb figyelmet fordítani a munkahelyek tisztaságára. A brigádvezető újabban résztvesz a gép főjavítás utáni átvételében. Megnőtt a brigádvezetők szerepe: egyszerű gépbeállí- tóból a művezető igazi segítőtársai, a brigádok vezetői lettek.

A vállalatvezetőség, a szakszervezeti bizottság és a komszomol- bizottság széles körben elterjeszti Plecsev éá Alekszandrov kezdeményezését. Már sok más brigád is átvette módszereiket. Szeptern* berben sztahanovista iskolát léte* sítünk, amelyen Plecsev és Alekszandrov fogja ismertetni " szerét.

NIPL1P