Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-14 / 242. szám
NÉPLAP 1953 OKTÓBER 14., SZERDA A falusi pártszervezet megerősíti kapcsolatait a tömegekkel A Román Munkáspárt Központi Bizottságának augusztus 19—20-i teljes ülése felhívta a pártszervezeteket, hogy erősítsék tovább kapcsolataikat a dolgozók széles tömegeivel, hogy állítsák tevékenységük középpontjába a munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség további megszilárdítását. A sajóudvarhelyi (Bethlen rajon, Kolozsvár tartomány) párt- szervezet szoros kapcsolatokat teremtett a dolgozó parasztok tömegeivel és eredményesen mozgósította őket, hogy tevékenyen résztvegyenek minden olyan akcióban, amelyet a párt kezdeményezett. SZÉLESKÖRŰ, HARCOS AGITÁCIÓ A pártszervezet a tömegekkel való kapcsolatok megerősítése érdekében széleskörű, harcos politikai agitációt folytatott. loan Mican, Traian Muresan, loan Cornea és a többi agitátor körültekintő munkát végzett a különböző mezőgazdasági munkálatok idején, felvilágosította a dolgozó parasztokat az agrotechnikai szabályok betartásának jelentőségéről és mozgósította őket a gazdag termésért indított harcra. Azok a dolgozó parasztok, akik idejében vetettek és alkalmazták az agrotechnikai előírásokat, mint pl. Gheorghe Zapartan, gabonából 20 mázsán felüli átlagtermést értek el hektáronkint. Az agitátorok jó munkája megmutatkozott a beadási kötelezettségek teljesítésében is, hiszen a falu az egész rajonban az első volt a gabonabegyüjtésben. A falu dolgozó parasztjai azóta már maradéktalanul teljesítettek gyapjú- és juhtejbeadási kötelezettségeiket is. Amint a sajtó hasábjain megjelentek a Román Munkáspárt augusztus 19—20-i teljes ülésének határozatai, a sajóudvarhelyi párt- szervezet titkára összehívta az agitátorokat és részletes útmuta- 1 ásókat adott nekik a határozatok ismertetésére. A következő napokban az agitátorok már csoportos beszélgetéseket rendeztek a kultúrotlhonban, a földeken, vagy még inkább egyéni agitáció keretében magyarázták meg a dolgozó parasztoknak a párt és a kormány legújabb intézkedéseit, mint a tavalyi beadási hátralékok elengedését, a különböző mező- gazdasági adók csökkentését, illetve törlését, stb. Az agitátorok munkájukban a párt és a kormány intézkedéseit szervesen ösz- szekapcsolták a dolgozó parasztok őszi feladataival. Megmagyarázták, hogy a párt és a kormány új programmját nem lehet anélkül sikeresen megvalósítani, hogy a falu dolgozói ne végeznének még jobb munkát a terméseredmények emelése érdekében. Az alapos agitációnak hamarosan meg is mutatkozott az eredménye, mert a sajóudvarhelyi dolgozó parasztok nagy többsége határidő előtt felkészült az őszi munkálatokra. GONDOSKODÁS A FALU NÉPÉRŐL A sajóudvarhelyi pártszervezet vezetősége arra neveli a párttagokat, hogy tartsanak fenn állandó kapcsolatokat a falu dolgozóival, hogy fordítsanak figyelmet mindennapi problémáikra és harcoljanak azok megoldásáért. Ebben a tekintetben maga Vasile Beudean, az alapszerv titkára és a vezetőség többi tagja mutat példát. Nemrég a pártszervezet vezetősége Gál Gyula és Pop Vasile dolgozó parasztoktól megtudta, hogy a falusi népi tanács végrehajtó bizottsága hibákat követett el termelést tervük összeállításában. A pártszervezet azonnal felhívta a végrehajtó bizottság figyelmét az észlelt hiányosságokra. Berki Sándor, a sajóudvarhelyi népi tanács végrehajtó bizottságénak elnöke párttag. Az alapszerv vezetőségének útmutatásaival és segítségével Berki Sándor értékes nevelőmunkát végez a népi tanács dolgozói körében, hogy mennél figyelmesebben és gyorsabban oldják meg a dolgozó parasztok kéréseit. Ugyancsak a dolgozó parasztok hívták fel a pártszervezet figyelmét a falu fogyasztási és értékesítési szövetkezetének tevékenységében mutatkozó hiányosságokra. A pártszervezet felszólította Váradi Jánost, a szövetkezet elnökét, aki párttag, hogy a taggyűlésen számoljon be munkájáról. Súlyos hibák és kötelességszegések, visszaélések kerültek napvilágra és a pártszervezet azonnal fegyelmit indított a vétkes szövetkezeti elnök ellen. Ugyanakkor a pártszervezet vezetősége felhívta a fogyasztási és értékesítési szövetkezet vezetőségét a tapasztalt hiányosságokra, ajánlva egyúttal a szövetkezeti taggyűlés összehívását. A BÍRÁLAT fejlesztése A sajóudvarhelyi pártszervezet tevékenységében hosszú ideig komoly hiányosság volt, hogy az alapszerv vezetősége nem tulajdonított kellő fontosságot az alulról jövő bírálatnak, az egészséges kritikának és önkritikának. A párt- szervezet titkára, a népi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, ha a tömegek előtt beszélt, gyakran mindent rózsaszínben tüntetett fel és megkerülte a nehézségeket, a problémákat. A dolgozó parasztok gyakran felemelték bíráló szavukat, többízben rámutattak a népi tanács munkájában mutatkozó hiányosságokra, de az alapszerv vezetősége nem fordított kellő figyelmet erre az alulról jövő bírálatra. Nemrég Vasile Beudean párttitkár falugyűlésen ismertette és méltatta a párt és a kormány új programmját, azokat a tervezett gazdasági intézkedéseket, amelyek biztosítják a dolgozó tömegek életszínvonalának gyors emelkedését. A dolgozó parasztok lelkesedéssel és bizalommal fogadták a párt és a kormány új programmját és ugyanakkor kifejezésre juttatták, hogy készek maradéktalanul felhasználni az állam minden támogatósát a terméshozam emelése érdekében. A falugyűlésen több dolgozó paraszt, az egészséges bírálat szellemében mutatott rá a faluban tapasztalható hibákra és hiányosságokra. Számos értékes javaslat hangzott el. amelyek lehetővé teszik a helyi erőforrások maradéktalan fel- használását, a falu dolgozói jólétének emelését. A sajóudvarhelyi pártszervezet komoly eredményeket ért el a tömegekkel való kapcsolatok megerősítése terén. Kétségtelenül eredményeik még nagyobbak lennének, ha nagyobb figyelmet, fordítottunk volna a bírálat és önbírálat fejlesztésére. A faluban számos pártonkívüli dolgozó paraszt van, aki minden esetben lelkesen válaszol a párt hívó szavára, aki minden áldozatra kész a dolgozó nép érdekében. A pártszervezetnek elsőrendű kötelessége, hegy ezeket a pártonkívüli dolgozókat bevonja minden akcióba és a közügyek kollektív vezetésébe. Az utóbbi hetek eredményei már azt bizonyítják, hogy a sajóudvarhelyi pártszervezet vezetősége belátta hibáit és azokat kijavítva, igyekszik még jobban megszilárdítani kapcsolatait a falu dolgozó tömegeivel. A faluban megindultak az őszi munkálatok, a dolgozó parasztok nagy többsége kellő időben látott hozzá a szántáshoz és a vetéshez. Ezek az első eredmények azt mutatják, hogy a sajóudvarhelyi pártszervezet kellő felkészültséggel indította meg harcát a párt és a kormány új programmjának megvalósításáért. ÚTTÖRŐINK ÉLETÉRŐL ökrös Gyula, — tiszalüki pajtás arról ír levelében, hogy jótanulássial védik a békét. — „Ehhez én *» hozzájárulok. As el- múlt törtévben közepes, vagyis hármon tanuló voltam,de most elhatároztam, hogy kijavítom négyesre a bizonyítványomat. Látom, nem nehéz tanulni, csak oda kell figyelni az órán a magyarázatra. Én ezt teszem és már szereztem ötöst is.” Ráduly Katalin tiszadobi csapat- tanács elnök arról számol be, hogy az V. raj „Néphadseregünk a Béke őre” címmel tartott rajgyű- lést. ,,.4 rajgyülésen a megjelent tiszt elvtársakhoz kérdést intéztek pajtásaink. Megkérdezték például, milyen volt kapcsolatuk a miskolci és nyíregyházi úttörőkkelf Feleletül elmondották. hogy ezideig nem foglalkoztak úttörőkkel, do a mai. nap sokat tanultak. ígéretet tettek arra, hogy kiépítik a kapcsolatot a miskolci és nyíregyházi úttörőkkel is. A táborozáson résztvevő úttörök minden rajban elmondották a tábor cyy napjának életét. Kérték a tiszt elvtársikat, Ok is mondják el, hogyan telik náluk a tálior egy napja? — .4 rajgyűlés végeztével a tiszt elvtársak közös játékra tanították at úttörőket, majd boldog megelégedéssel és szeretettel búcsúztak a tiszt elvldrsaktót, akik megígérték, hogy kapom lat uk (it tovább fogják erősíteni más úttörőkkel is. A tiszado- biakat pedig soha el nem felejtik.” Révész Mária, a nyíregyházi V. sz. általános iskola pajtása riport formájában számolt be tiszadobi kirándulásukról. „A pajtások nagyobb izgalommal jöttek a kirándulás napján iskolába, mint máskor. Egy-egy pajtás hátizsákkal, bőrönddel lép be az iskola kapuján. Ezek. a pajtások mind Tisza- dobra készülnek a Gyermekvárost megtekinteni. Fél tízkor elindult a vonat Tiszadobra. A táj mindenfelé szép. Egymásután hagyjuk el a falvakat, Görögszálláson szépen egyesével átszálltunk a másik vonatba. — Nemsokára megláttuk az Erőmüvet, az ott dolgozó hatalmas, korszerű gépeket. Tiszátok után a pusztában kiemelkedett a tokaji hegyvonulat. Még egy fél óra, mondja a kalauz és olt lesznek Tiszadobon. Úgy is volt. Reggel óta vártak már a pajtások. A csomagokat felraktuk kocsira, mi pedig énekszóval indultunk be a faluba. Mikor odaértünk, megnéztük a Gyermekvárost és területét. Este bál volt. Nagyon jól éreztük ma. gunkat, kilenc órakor feküdtünk te. Szalmán aludtunk, — és nagyon jó kedvünk volt. Másnap reggel 7 órakor ébredtünk. Reggeli után számháborúztunk, s „szomorúságunkra” elvesztettük a „háborút”. — t Tiszapartján hazafelé indultunk. Ebédre halászlé volt. Ebéd- után elköszöntünk az iskolától és elmentünk a Táncsics tszcs-be. A tsz-böl autón mentünk az állomásra. Háromszoros hurrával és előre köszönéssel elbúcsúztunk, A kirándulás után megfogadtuk, hogy egymást segítve versengünk a tiszadobi csapattal, hogy elnyerhessük a Rá kosi-zászlót.'” Tormjospálca vegyen példái Hérkvállaltál a begyűjtésben Tornyospálcán >1 az a hír járja i országszerte, hof y a burgonya hazája. Termett sz idén is szépen burgonya. Átlag >san felül van a termés a 60 má;;sán, de sok termelő van, akinek 80—100 mázsája termett egy holdon. A beadási eredmények az inban nem ezt mulatják. A szedést 95 százalékban befejezték és még mindig több, mint négy ?en vagon burgonyával adósok s község dolgozói. Az, hogy van burgonya bőven Tornyospálcán, az egész országban tudják, csal; a tanácselnök nem akarja tudomásul venni. Pedig az ő apja a közvetítő a községben, aki naponta 10—12 vagon burgonyái is .,el javasol”. A taI nácselnuk megfeledkezik a törvény betartásáról. — A burgonya beadását a törvény úgy szabályozza, hogy a felszedéstől számított 24 órán belül eleget kell tenni minden termelőnek. Vegyenek példát a tornyospál- caiak a mérkvállajiaklól, ahol a dolgozó parasztok versenyben végzik nemcsak a betakarítást, hanem a beadást is. Október 15-re azt vállalták, hogy teljesítik a burgonyabeadási kötelezettségüket és 12-én már 98 százaléknál tartottak. Számos olyan dolgozó paraszt van Mérkvállajon, mint Szilágyi Pál, Vállaji János, akik már mindenből eleget tettek be-* adási kötelezettségüknek. Ltljon 1ÖJ)I> scjfílséjjcl a iiny vdobosi gépállomás a It rnielőszövclkczelcknek A vásárosnalnényi járási tanácson, ha Olpsva, Olcsvaapáti és Vitka vetési lemaradása iránt érdeklődünk, ikonnal a nagydobos! gépállomás rossz munkájára hivatkoznék. Nem alaptalanul. Az olcsvai Vörös Csillag termelőszövetkezetben Bcnde József, a szövetkezet tagja mondja: „Ha belekezdünk a vetésbe, rögtön a sarkában vagyunk a traktornak.” Be is lehet érni könnyen a traktort, ahogy Olcsván dolgozik: két-három napot szánt, 5 napot áll. A szövetkezet tagjai pedig nagy igyekezettel végzik i betakarítást. — Szűcs Józsefnél 68 éves tag kétszer akkora teiületen végezte el a betakarítást, mint ami ki volt. a számára jelölve. Az idén 5 kiló kenyérga bonát osztottak munkaegységei ikint a Vörös Csillag térin előszövetkezetben és jövőre még többet terveznek. A szép terv azonban veszélyben van, mert a tervezett 250 holdból még csak ÍO hold van elvetve. Azt pedig . íz olcsvai dolgozó parasztok is jól tudják, hogy bő termést csak korai vetésből várhatnak. Aggód k az elnök és az egész tagság a vetés miatt. A szövetkezetnek szántó Filep Gusztáv traktoros azonban nem aggódik enny re. Ügy beszél: lesz olyan tíz [nap is, amikor 100 holdat jelent le. ígéretnek ez szép, csak az a baj, hogy nem szeptember közepén, hanem október 1 özepén vagyunk, amikor a vetőszántás helyett már őszi mé yszántást kellene végezni a traktoroknak! A gépállomáson még kevésbbé érzik a felelős léget azért, hogy jövőre miként lesz nagyobb darab kenyér az asztalon.' A gépállomás igazgatója azt nézi, hogy annakid !jén csak ötveri holdra kötött szerződést a szövetkezet és ők azt másfél hónap alatt már „te jesítették" is. — Ezek szerint ő cet már nem köt- bérezheti a szövetkezet. Bürokrata gondolkodás az ilyen. A szövetkezet kéri, hogy 150 holdat szántsanak le neki, — van traktor, van sJántanivaló, a szövetkezet megszorult a vetéssel. Ilyen körülmények között hogyan beszélhet így a gépállomást igazgató, vezető agronómus: ..a tervünket teljesítettük”. — Amikor egy siövetkezet még 25 százalékra áll a vetéssel, mező- gazdasági szakemberek ilyen kijelentést tesznek. Óvónők Az elmúlt értekhez hasonlóan. . az idén is megrendezik az óvónők napját. Október hónap egyik napján a megyei tanácsok maguk jelölik ki — a niegye székhelyén, vagy más közpenti fekvésű helységben —, összejönnek az óvónők Vitkán a Kossuth termelőszövetkezetben még rosszabb a helyzet. Másfél hónap alatt Turza Mihály traktoros a gépével alig szántott többet 30 holdnál. Egy-egy táblába belefogott, félnap múlva otthagyta. „Egyebet se csináltam, csak az üzemanyagot hordtam egyik földről a másikra” — mondja Sebestyén József, a termelőszövetkezet kocsisa. Egyszer Sebestyén József megsokallotta az üzemanyag- hordást és elmondotta a vezetőségnek, hogy neki nincs szíve kocsival, lóval ilyen nagy dologidőben a napot lopni. — Túr- za Mihály traktorát sok panasz után a gépállomás bevitte a Kossuth termelőszövetkezetből és a napokban kiküldött két olyan traktoristát szántani, akikről maga az igazgató is tudja, hogy nem szeretnek dolgozni, őszi tervüket még mindössze 11 százalékra teljesítették. Az első napon el is romlott a gép. „Mostohaanyánk nekünk a gépállomás, pedig édesnek kellene lenni“ — mondja Sebestyén József. A nagydobosi gépállomásról ezt mondják az olcsvaapáti termelőszövetkezet tagjai is. A hozzájuk küldött traktor az utolsó tíz nap alatt 11 holdat szántott. Vannak nehézségek az alkatrészutánpótlás terén, az igaz, de nem ez a fő ok. A legfőbb hiba ott van, hogy a nagydobosi gépállomási vezetőség nem érzi felelősségét a termelőszövetkezetek ügye, a jövőévi kenyér ügye iránt. A traktoristák még kevésbbé érzik ezt a felelősséget, még a közös vagyont sem becsülik. Éjjelre otthagyják gépeiket a határban őrizet nélkül. Ezt a gépállomás vezetősége minden felháborodás nélkül csak tudomásul veszi. Elsősorban a traktoristák nevelésével kell sokkal többet foglalkozni. Akkor nem lesz alkatrészhiány, nem törnek a gépek, nem lesz a minőségre se annyi panasza a termelőszövetkezeteknek, mint eddig volt. Erre jó alkalom a most induló politikai oktatás, de még nem elegendő. A helyszínen, kint a termelőszövetkezetekben is sokkal több segítséget kell adni a traktoristának, szakmailag, politikailag egyaránt. Ha ezen az úton próbálja kijavítani a hiányosságokat — de sürgősen — a dobosi gépállomás, akkor várhatunk bő termést, nagyobb darab kenyeret a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetektől. napja tapasztalatcserére. A rendezvényeken résztvesznek a tanácsok oktatási osztályainak képviselői, üzemek, társadalmi szervek küldöttei. Az óvónők napján szakmai előadásokat is hallgatnak a részvevők a gyermekek neveléséről.
