Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-14 / 242. szám

NÉPLAP 1953 OKTÓBER 14., SZERDA A falusi pártszervezet megerősíti kapcsolatait a tömegekkel A Román Munkáspárt Központi Bizottságának augusztus 19—20-i teljes ülése felhívta a pártszerve­zeteket, hogy erősítsék tovább kapcsolataikat a dolgozók széles tömegeivel, hogy állítsák tevé­kenységük középpontjába a mun­kásosztály és a dolgozó paraszt­ság közötti szövetség további meg­szilárdítását. A sajóudvarhelyi (Bethlen ra­jon, Kolozsvár tartomány) párt- szervezet szoros kapcsolatokat te­remtett a dolgozó parasztok tö­megeivel és eredményesen moz­gósította őket, hogy tevékenyen résztvegyenek minden olyan ak­cióban, amelyet a párt kezdemé­nyezett. SZÉLESKÖRŰ, HARCOS AGITÁCIÓ A pártszervezet a tömegekkel való kapcsolatok megerősítése ér­dekében széleskörű, harcos poli­tikai agitációt folytatott. loan Mican, Traian Muresan, loan Cornea és a többi agitátor körültekintő munkát végzett a különböző mezőgazdasági munká­latok idején, felvilágosította a dolgozó parasztokat az agrotech­nikai szabályok betartásának je­lentőségéről és mozgósította őket a gazdag termésért indított harc­ra. Azok a dolgozó parasztok, akik idejében vetettek és alkalmazták az agrotechnikai előírásokat, mint pl. Gheorghe Zapartan, gaboná­ból 20 mázsán felüli átlagtermést értek el hektáronkint. Az agitátorok jó munkája meg­mutatkozott a beadási kötelezett­ségek teljesítésében is, hiszen a falu az egész rajonban az első volt a gabonabegyüjtésben. A fa­lu dolgozó parasztjai azóta már maradéktalanul teljesítettek gyapjú- és juhtejbeadási kötele­zettségeiket is. Amint a sajtó hasábjain meg­jelentek a Román Munkáspárt augusztus 19—20-i teljes ülésének határozatai, a sajóudvarhelyi párt- szervezet titkára összehívta az agitátorokat és részletes útmuta- 1 ásókat adott nekik a határoza­tok ismertetésére. A következő napokban az agitátorok már cso­portos beszélgetéseket rendeztek a kultúrotlhonban, a földeken, vagy még inkább egyéni agitáció keretében magyarázták meg a dolgozó parasztoknak a párt és a kormány legújabb intézkedéseit, mint a tavalyi beadási hátralékok elengedését, a különböző mező- gazdasági adók csökkentését, il­letve törlését, stb. Az agitátorok munkájukban a párt és a kor­mány intézkedéseit szervesen ösz- szekapcsolták a dolgozó parasztok őszi feladataival. Megmagyaráz­ták, hogy a párt és a kormány új programmját nem lehet anélkül sikeresen megvalósítani, hogy a falu dolgozói ne végeznének még jobb munkát a terméseredmények emelése érdekében. Az alapos agitációnak hamarosan meg is mutatkozott az eredménye, mert a sajóudvarhelyi dolgozó parasz­tok nagy többsége határidő előtt felkészült az őszi munkálatokra. GONDOSKODÁS A FALU NÉPÉRŐL A sajóudvarhelyi pártszervezet vezetősége arra neveli a pártta­gokat, hogy tartsanak fenn állan­dó kapcsolatokat a falu dolgozói­val, hogy fordítsanak figyelmet mindennapi problémáikra és har­coljanak azok megoldásáért. Eb­ben a tekintetben maga Vasile Beudean, az alapszerv titkára és a vezetőség többi tagja mutat pél­dát. Nemrég a pártszervezet veze­tősége Gál Gyula és Pop Vasile dolgozó parasztoktól megtudta, hogy a falusi népi tanács végre­hajtó bizottsága hibákat követett el termelést tervük összeállításá­ban. A pártszervezet azonnal fel­hívta a végrehajtó bizottság fi­gyelmét az észlelt hiányossá­gokra. Berki Sándor, a sajóudvarhelyi népi tanács végrehajtó bizottsá­génak elnöke párttag. Az alap­szerv vezetőségének útmutatásai­val és segítségével Berki Sándor értékes nevelőmunkát végez a népi tanács dolgozói körében, hogy mennél figyelmesebben és gyorsabban oldják meg a dolgozó parasztok kéréseit. Ugyancsak a dolgozó parasztok hívták fel a pártszervezet figyel­mét a falu fogyasztási és értéke­sítési szövetkezetének tevékeny­ségében mutatkozó hiányosságok­ra. A pártszervezet felszólította Váradi Jánost, a szövetkezet el­nökét, aki párttag, hogy a tag­gyűlésen számoljon be munkájá­ról. Súlyos hibák és kötelességsze­gések, visszaélések kerültek nap­világra és a pártszervezet azon­nal fegyelmit indított a vétkes szövetkezeti elnök ellen. Ugyan­akkor a pártszervezet vezetősége felhívta a fogyasztási és értéke­sítési szövetkezet vezetőségét a tapasztalt hiányosságokra, ajánl­va egyúttal a szövetkezeti tag­gyűlés összehívását. A BÍRÁLAT fejlesztése A sajóudvarhelyi pártszervezet tevékenységében hosszú ideig ko­moly hiányosság volt, hogy az alapszerv vezetősége nem tulajdo­nított kellő fontosságot az alulról jövő bírálatnak, az egészséges kri­tikának és önkritikának. A párt- szervezet titkára, a népi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, ha a tömegek előtt beszélt, gyak­ran mindent rózsaszínben tünte­tett fel és megkerülte a nehézsé­geket, a problémákat. A dolgozó parasztok gyakran felemelték bí­ráló szavukat, többízben rámutat­tak a népi tanács munkájában mutatkozó hiányosságokra, de az alapszerv vezetősége nem fordí­tott kellő figyelmet erre az alul­ról jövő bírálatra. Nemrég Vasile Beudean párt­titkár falugyűlésen ismertette és méltatta a párt és a kormány új programmját, azokat a tervezett gazdasági intézkedéseket, ame­lyek biztosítják a dolgozó töme­gek életszínvonalának gyors emel­kedését. A dolgozó parasztok lel­kesedéssel és bizalommal fogad­ták a párt és a kormány új pro­grammját és ugyanakkor kifeje­zésre juttatták, hogy készek ma­radéktalanul felhasználni az ál­lam minden támogatósát a ter­méshozam emelése érdekében. A falugyűlésen több dolgozó paraszt, az egészséges bírálat szellemében mutatott rá a faluban tapasztal­ható hibákra és hiányosságokra. Számos értékes javaslat hangzott el. amelyek lehetővé teszik a he­lyi erőforrások maradéktalan fel- használását, a falu dolgozói jólé­tének emelését. A sajóudvarhelyi pártszervezet komoly eredményeket ért el a tö­megekkel való kapcsolatok meg­erősítése terén. Kétségtelenül eredményeik még nagyobbak len­nének, ha nagyobb figyelmet, for­dítottunk volna a bírálat és önbírá­lat fejlesztésére. A faluban számos pártonkívüli dolgozó paraszt van, aki minden esetben lelkesen vála­szol a párt hívó szavára, aki min­den áldozatra kész a dolgozó nép érdekében. A pártszervezetnek elsőrendű kötelessége, hegy eze­ket a pártonkívüli dolgozókat be­vonja minden akcióba és a köz­ügyek kollektív vezetésébe. Az utóbbi hetek eredményei már azt bizonyítják, hogy a sajóudvarhe­lyi pártszervezet vezetősége be­látta hibáit és azokat kijavítva, igyekszik még jobban megszilár­dítani kapcsolatait a falu dolgozó tömegeivel. A faluban megindul­tak az őszi munkálatok, a dolgo­zó parasztok nagy többsége kellő időben látott hozzá a szántáshoz és a vetéshez. Ezek az első ered­mények azt mutatják, hogy a sa­jóudvarhelyi pártszervezet kellő felkészültséggel indította meg harcát a párt és a kormány új programmjának megvalósításáért. ÚTTÖRŐINK ÉLETÉRŐL ökrös Gyula, — tiszalüki pajtás arról ír levelében, hogy jóta­nulássial védik a békét. — „Ehhez én *» hozzájárulok. As el- múlt törtévben közepes, vagyis hár­mon tanuló voltam,de most elhatá­roztam, hogy kijavítom négyesre a bizonyítványomat. Látom, nem ne­héz tanulni, csak oda kell figyel­ni az órán a magyarázatra. Én ezt teszem és már szereztem ötöst is.” Ráduly Katalin tiszadobi csapat- tanács elnök arról számol be, hogy az V. raj „Néphadseregünk a Béke őre” címmel tartott rajgyű- lést. ,,.4 rajgyülésen a megjelent tiszt elvtársakhoz kérdést intéztek pajtásaink. Megkérdezték például, milyen volt kapcsolatuk a miskolci és nyíregyházi úttörőkkelf Felele­tül elmondották. hogy ezideig nem foglalkoztak úttörőkkel, do a mai. nap sokat tanultak. ígéretet tettek arra, hogy kiépítik a kap­csolatot a miskolci és nyíregyházi úttörőkkel is. A táborozáson részt­vevő úttörök minden rajban el­mondották a tábor cyy napjának életét. Kérték a tiszt elvtársikat, Ok is mondják el, hogyan telik ná­luk a tálior egy napja? — .4 raj­gyűlés végeztével a tiszt elvtársak közös játékra tanították at úttörő­ket, majd boldog megelégedéssel és szeretettel búcsúztak a tiszt elvldrsaktót, akik megígérték, hogy kapom lat uk (it tovább fogják erősí­teni más úttörőkkel is. A tiszado- biakat pedig soha el nem felejtik.” Révész Mária, a nyíregyházi V. sz. általános iskola pajtása riport formájában számolt be tiszadobi kirándulásukról. „A pajtások na­gyobb izgalommal jöttek a kirán­dulás napján iskolába, mint más­kor. Egy-egy pajtás hátizsákkal, bőrönddel lép be az iskola kapu­ján. Ezek. a pajtások mind Tisza- dobra készülnek a Gyermekvárost megtekinteni. Fél tízkor elindult a vonat Tiszadobra. A táj minden­felé szép. Egymásután hagyjuk el a falvakat, Görögszálláson szépen egyesével átszálltunk a másik vo­natba. — Nemsokára megláttuk az Erőmüvet, az ott dolgozó hatalmas, korszerű gépeket. Tiszátok után a pusztában kiemelkedett a tokaji hegyvonulat. Még egy fél óra, mondja a kalauz és olt lesznek Tiszadobon. Úgy is volt. Reggel óta vártak már a pajtások. A csoma­gokat felraktuk kocsira, mi pedig énekszóval indultunk be a faluba. Mikor odaértünk, megnéztük a Gyermekvárost és területét. Este bál volt. Nagyon jól éreztük ma. gunkat, kilenc órakor feküdtünk te. Szalmán aludtunk, — és nagyon jó kedvünk volt. Másnap reggel 7 órakor ébredtünk. Reggeli után számháborúztunk, s „szomorúsá­gunkra” elvesztettük a „háborút”. — t Tiszapartján hazafelé indul­tunk. Ebédre halászlé volt. Ebéd- után elköszöntünk az iskolától és elmentünk a Táncsics tszcs-be. A tsz-böl autón mentünk az állomás­ra. Háromszoros hurrával és előre köszönéssel elbúcsúztunk, A ki­rándulás után megfogadtuk, hogy egymást segítve versengünk a tisza­dobi csapattal, hogy elnyerhessük a Rá kosi-zászlót.'” Tormjospálca vegyen példái Hérkvállaltál a begyűjtésben Tornyospálcán >1 az a hír járja i országszerte, hof y a burgonya ha­zája. Termett sz idén is szépen burgonya. Átlag >san felül van a termés a 60 má;;sán, de sok ter­melő van, akinek 80—100 mázsá­ja termett egy holdon. A beadási eredmények az inban nem ezt mulatják. A szedést 95 százalék­ban befejezték és még mindig több, mint négy ?en vagon burgo­nyával adósok s község dolgozói. Az, hogy van burgonya bőven Tornyospálcán, az egész ország­ban tudják, csal; a tanácselnök nem akarja tudomásul venni. Pe­dig az ő apja a közvetítő a köz­ségben, aki naponta 10—12 vagon burgonyái is .,el javasol”. A ta­I nácselnuk megfeledkezik a tör­vény betartásáról. — A burgo­nya beadását a törvény úgy sza­bályozza, hogy a felszedéstől szá­mított 24 órán belül eleget kell tenni minden termelőnek. Vegyenek példát a tornyospál- caiak a mérkvállajiaklól, ahol a dolgozó parasztok versenyben vég­zik nemcsak a betakarítást, ha­nem a beadást is. Október 15-re azt vállalták, hogy teljesítik a burgonyabeadási kötelezettségüket és 12-én már 98 százaléknál tar­tottak. Számos olyan dolgozó pa­raszt van Mérkvállajon, mint Szilágyi Pál, Vállaji János, akik már mindenből eleget tettek be-* adási kötelezettségüknek. Ltljon 1ÖJ)I> scjfílséjjcl a iiny vdobosi gépállomás a It rnielőszövclkczelcknek A vásárosnalnényi járási ta­nácson, ha Olpsva, Olcsvaapáti és Vitka vetési lemaradása iránt érdeklődünk, ikonnal a nagy­dobos! gépállomás rossz munká­jára hivatkoznék. Nem alapta­lanul. Az olcsvai Vörös Csillag ter­melőszövetkezetben Bcnde Jó­zsef, a szövetkezet tagja mond­ja: „Ha belekezdünk a vetésbe, rögtön a sarkában vagyunk a traktornak.” Be is lehet érni könnyen a traktort, ahogy Olcsván dolgozik: két-három na­pot szánt, 5 napot áll. A szövet­kezet tagjai pedig nagy igyeke­zettel végzik i betakarítást. — Szűcs Józsefnél 68 éves tag két­szer akkora teiületen végezte el a betakarítást, mint ami ki volt. a számára jelölve. Az idén 5 kiló kenyérga bonát osztottak munkaegységei ikint a Vörös Csillag térin előszövetkezetben és jövőre még többet terveznek. A szép terv azonban veszélyben van, mert a tervezett 250 hold­ból még csak ÍO hold van elvet­ve. Azt pedig . íz olcsvai dolgozó parasztok is jól tudják, hogy bő termést csak korai vetésből vár­hatnak. Aggód k az elnök és az egész tagság a vetés miatt. A szövetkezetnek szántó Filep Gusztáv traktoros azonban nem aggódik enny re. Ügy beszél: lesz olyan tíz [nap is, amikor 100 holdat jelent le. ígéretnek ez szép, csak az a baj, hogy nem szeptember közepén, ha­nem október 1 özepén vagyunk, amikor a vetőszántás helyett már őszi mé yszántást kellene végezni a traktoroknak! A gépállomáson még kevésbbé érzik a felelős léget azért, hogy jövőre miként lesz nagyobb da­rab kenyér az asztalon.' A gép­állomás igazgatója azt nézi, hogy annakid !jén csak ötveri holdra kötött szerződést a szö­vetkezet és ők azt másfél hónap alatt már „te jesítették" is. — Ezek szerint ő cet már nem köt- bérezheti a szövetkezet. Büro­krata gondolkodás az ilyen. A szövetkezet kéri, hogy 150 hol­dat szántsanak le neki, — van traktor, van sJántanivaló, a szö­vetkezet megszorult a vetéssel. Ilyen körülmények között ho­gyan beszélhet így a gépállomá­st igazgató, vezető agronómus: ..a tervünket teljesítettük”. — Amikor egy siövetkezet még 25 százalékra áll a vetéssel, mező- gazdasági szakemberek ilyen kijelentést tesznek. Óvónők Az elmúlt értekhez hasonlóan. . az idén is megrendezik az óvónők napját. Október hónap egyik nap­ján a megyei tanácsok maguk je­lölik ki — a niegye székhelyén, vagy más közpenti fekvésű hely­ségben —, összejönnek az óvónők Vitkán a Kossuth termelőszö­vetkezetben még rosszabb a helyzet. Másfél hónap alatt Turza Mihály traktoros a gépé­vel alig szántott többet 30 hold­nál. Egy-egy táblába belefogott, félnap múlva otthagyta. „Egye­bet se csináltam, csak az üzem­anyagot hordtam egyik földről a másikra” — mondja Sebestyén József, a termelőszövetkezet ko­csisa. Egyszer Sebestyén József megsokallotta az üzemanyag- hordást és elmondotta a vezető­ségnek, hogy neki nincs szíve kocsival, lóval ilyen nagy do­logidőben a napot lopni. — Túr- za Mihály traktorát sok panasz után a gépállomás bevitte a Kossuth termelőszövetkezetből és a napokban kiküldött két olyan traktoristát szántani, akikről maga az igazgató is tudja, hogy nem szeretnek dol­gozni, őszi tervüket még mind­össze 11 százalékra teljesítették. Az első napon el is romlott a gép. „Mostohaanyánk nekünk a gépállomás, pedig édesnek kel­lene lenni“ — mondja Sebestyén József. A nagydobosi gépállomás­ról ezt mondják az olcsvaapáti termelőszövetkezet tagjai is. A hozzájuk küldött traktor az utolsó tíz nap alatt 11 holdat szántott. Vannak nehézségek az alkat­részutánpótlás terén, az igaz, de nem ez a fő ok. A legfőbb hiba ott van, hogy a nagydobo­si gépállomási vezetőség nem érzi felelősségét a termelőszö­vetkezetek ügye, a jövőévi ke­nyér ügye iránt. A traktoristák még kevésbbé érzik ezt a fele­lősséget, még a közös vagyont sem becsülik. Éjjelre otthagyják gépeiket a határban őrizet nél­kül. Ezt a gépállomás vezetősé­ge minden felháborodás nélkül csak tudomásul veszi. Elsősor­ban a traktoristák nevelésével kell sokkal többet foglalkozni. Akkor nem lesz alkatrészhiány, nem törnek a gépek, nem lesz a minőségre se annyi panasza a termelőszövetkezeteknek, mint eddig volt. Erre jó alkalom a most induló politikai oktatás, de még nem elegendő. A hely­színen, kint a termelőszövetke­zetekben is sokkal több segít­séget kell adni a traktoristá­nak, szakmailag, politikailag egyaránt. Ha ezen az úton pró­bálja kijavítani a hiányosságo­kat — de sürgősen — a dobosi gépállomás, akkor várhatunk bő termést, nagyobb darab ke­nyeret a körzetéhez tartozó ter­melőszövetkezetektől. napja tapasztalatcserére. A rendezvé­nyeken résztvesznek a tanácsok oktatási osztályainak képviselői, üzemek, társadalmi szervek kül­döttei. Az óvónők napján szakmai előadásokat is hallgatnak a rész­vevők a gyermekek neveléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents