Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-11 / 240. szám

■ 2 . NÍPL.AP 1953 OKTOBER 11, VASÁRNAP Harc a minőségért a Kisvárdai Vulkán vasöntödében üzemeinkben egyre nagyobb méreteket ölt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. év­fordulója tiszteletére indult mun- kaverseny. A munkások lelkese­déssel harcolnak a nagy emlék­ünnep tiszteletére tett felajánlá­sok teljesítéséért. Mindannyian ismerik a kormányprogram, .ban lefektetett feladatok nagyszerűsé­gét, melyeknek megvalósulásáért jó munkájukkal és a terv teljesí­tésével harcolnak. Megyénk dolgozói mindig ér­deklődéssel tekintettek a kisvár­dai Vulkán vasöntöde félé,- ahon­nan gép- és motoralkatrészek, háztartási eszközök és építőipari fémkellékek öntvényei kerülnek ki. A gyár valamennyi munkása tudja, hogy a vasöntöde tervtelje- sitése jelentős mértékben járul- hozzá a kormányprogramra meg­valósulásához. Mégis megtörtént, hogy elmaradtak a harmadik ne­gyedévi terv teljesítésével. A le­maradásban az mutatkozik meg, hogy a vezetők és munkások be­lenyugodtak a nap-nap után mu­tatkozó hiányosságokba és nem hárcoltak kellően a hibák azon­nali megszüntetéséért, ezen ke­resztül az elmaradás behozásáért. A hóvégi és negyedévi hajrák­kal nem lehet hetek lemaradá­sát pótolni. Ezt most is tapasz­talhatták a gyár vezetői, akik­nek az elmaradás miatt érezniük kell a felelősség súlyát. A hibák­kal szembeni türelmetlenség hi­ánya szégyenletes elmaradáshoz vezetett. A gyár pártvezetősége a kommunistákat nem mozgósította megfelelően a munkafegyelem megjavítására és a seléjt" elleni harcra. Elmulasztották a terme­lés partellenőrzését, a' gazdasági és szakszervezeti vezetők beszá­moltatását. Nem vontak, felelős­ségre például Somogyi Gcza füg­getlenített üb. elnököt, aki bár öt éve szakszervezeti vezető, mégis hónapokon át csak nnmel- ámmal töltette be tisztségét.. A versenyszervezés és a verseny- .nyövánosság hiányossága, a mun­kásokkal váló törődés elmulasz­tása rányomta bélyegét a tervtel- jesítésfe. A pártszervezet titkára, de a vállalatvezető is, felelős azért, hogy. heteken át eltűrték a verseny nyilvánosságának elha­nyagolását. A gyár bejáratánál lévő versenytáblára még október 6- án. is a szeptember ■ 16-i ered­mények voltak írva. A berozsdá­sodott , „lemaradók“ feliratú ver­senytábla is a versenybizottság rossz munkájára mutat. Pedig sok olyan élenjáró dolgozó van a gyárban, akik megérdemlik, hogy nagyszerű eredményüket kiírják a „dicsőség“ versenytáblájár'a, az olyanokat pedig, akik lemaradtak és rossz minőséget gyártanak, a lemaradók versenytáblájára. ,;Az ü. b. alszik” — joggal ír­ták ezt a gyár előtti üres ver- senytáblára az utcai járókelők. A pártszervezet még mindig bírálat •nélkül tűri a nemtörődömséget, a ; felelőtlenséget. Szégyenletes állapot az, hogy az ország öntödéi között a kisvárdai Vulkánban a legmagasabb a se­lejtszázalék! Míg másutt csak 7— 3 százalékos, addig a" Vulkán­ban még ‘ mindig 13—14 százalék között van a .selejt. Igaz“.ugyan, hogy augusztusról szeptemberre 17.38-ról 13,48 százalékra csök­kentették a selejtet, — - ami 12.964 forinttal csökkentette a kárt, — de ez a magas százalék még min­dig több, mint 140 ezer forint kárt. jelent. (55 tonna öntvényt kellett újraolvasztani!) — Ebből az összegből két szép családi há- zat lehetne építeni. Az öntödei selejt és a visszaér-^ kező selejtes termék 2.77-ről 1.28 százalékra csökkent ugyan, — ami 10.692 forint selejtkár-csök- kenést jelent, — azonban ezzel az eredménnyel még nem lehet­nek megelégedve a gyár vezetői és dolgozói. A selejttel növelték az önköltséget, gátolták a tervtel­jesítést, megkárosították oz álla­mot. A megmunkáló üzemrészleg dolgozói szeptemberben a füst- csőnél 795-ről 476 forintra csök­kentették a selejtkárt, ami szép eredmény. De még szebb a for- gácsoló Il-es üzemrészlegének eredménye, ahol a munkások a múlt hónapban selejtmentesen dolgoztak. Törődtek a gépek jó működésével és figyelmesek vol­tak a termelésben. A műszakiak és a meósok már menetközben ellenőrizték a termelvény minő­ségét. Példát meríthetnek ebből a Il-es számú öntöde dolgozói, akik sok seléjtet csinálnak. A 120 ki­lós motorházak nem voltak meg­felelőek, mivel a bányákban csak olyan motorházakat tudnak használni, amelyek robbanásbí- róak. Semmiféle öntvény javítás nem lehet a motorházon, mert A Mcó-csoport me Szeptemberben a minőségi el­lenőrzés elmulasztásából keletke­zett hibák miatt hét neós kapott kártérítési kötelezettséget. Csiz­madia Béla meós például a for­gácsolóban elfúrt csapágyakat vett át, ami által a továbbfel- dolgozáshál tervlemaradás adó­dott. A leértékelést kötelezettség jobb munkára vezette a meóso- kat. Gyártás közben jobban el­lenőrzik a munkadarabok minő­ségét. Kimutatást készítettek, melynek alapján a dolgozók a „megtűrt“ alatti selejt után pré­miumot kapnak, a megtűrt feletti selejt után pedig kártérítést fi­zetnek. Szeptemberben például 188 dolgozó okozott selejtkárt és 91 dolgozót összesen 1991 forint kártérítésre köteleztek. Cifra Mi­hály az öntöde II-ben 1G41 fo­rint értékű, Kulcsár István pe- dik 1125 forint értékű selejtkárt okozott. Azonban nem egyedül­álló az olyan példa sem, mint Varga András és Bárdi Pál ön­tők példája, akik az öntöde II-ben kiváló minőségi munkát végeznek. Varga András például naponta 4—5 motorház helyettit darabot ■ készít, 250 százalékot teljesít. Bárdi Pál is eléri az át­lag 220 százalékot. A jóminőségű munkához aka­raterő kell, ami bizony sok mun­kásból hiányzik. „En például ver­senyben vagyok Tordai Sándor­ral és az is lelkesít, hogyha jó minőséget gyártok, meg is van érte a jutalom. A műit hónapban például kétezer forinton felül ke­restem. Bárdi is és én is 500— 500 forint minőségi céljutalmat kaptunk“ — mondja vidáman Varga Pál, miközben szaporán „stomfolja“ (döngöli) a forrnaho­borsnagyságú salakosság is se- lejttermelést jelent. A tanszergyárnak készült önt­vényeknél például sok selejt adó­dott a formahibából. Az öntvény eldeformálódott. A minőségi el­lenőrök dicséretére válik, hogy hamar észrevették a selejt (.kait. Rájöttek, hogy a technológiai előírás hiányosságának következ­tében nem volt megfelelő az önt­vény szilárdsága. Hasondó minő­ségi hiba adódott abból is, hogy a budapesti Feroglóbusz vállalat műhelybizonylat nélkül küldte a nyersanyagot (gömbacélt) és a nyersanyagképismeret hiányában körülbelül 230 darab párhuzamos satuorsó selejtre készült el. — A gyár technikusai — amit koráb­ban kellett volna —, később tet­ték meg, hogy menetközben sza­kítópróbát végeztek. Még mindig sok selejt adódik a minőségileg megfelelő késztermékek gondat- lan raktározásából és abból, hogy a szállítómunkások durván dobálják az öntvényeket. Tubaj János, az üzem kohó- mérnöke és Polla László kohó- technikus is okultak a sok hibá­ból. Most már gyakrabban tartóz­kodnak ott az olvasztásnál. Ellen­őrzik az adagolást és a minősé­get. A tapasztalt szilárdsági hiá­nyosságokat új elegy összeállítá­sával korrigálják. (Ha például a vegyi vizsgálat kimutatta, hogy az öntvény nem eléggé szilárd, több kovácsvasat kevernek az öntvénybe.) X,javítja munkáját mokot a formába, hogy jó legyen majd az öntvény minősége. A többtermeléshez és a jó mi­nőségi munkához vezető egyik út, a versenynyilvánosság állan­dó biztosítása. Versenyközben vi­dámabbak a munkások, nagyobb munkakedvvel dolgoznak. Meg­mutatkozik ez az 1-es öntödé­ben, ahol a Salgótarjánból átjött 42 munkás úgy dolgozik, hogy az is felvidul tőle, aki látja munká­jukat. Bálint Ferenc olvasztár kettős nyílású csapolással négy órás csapolási idővel 180 mázsa vasat olvaszt. Az öntők, mint Nádasi János és R imula Mihály, fürgén mozognak az izzó vassal tele tégellyel. Egy salgótarjáni egy kisvárdai munkással dolgozik együtt. A salgótarjániak átadják jó munkamódszerüket. Balogh Lajos és ifj. Fodor Géza a kom- bájn-kaszaujjöntésnél 125 száza­lékot teljesít. A formamag-készí- tök is nagyszerűen dolgoznak. — Molnár Ilona 222 darab ívcső­mag helyett 400 darabot készít. Mindez Egner József, a Salgótar­jánból jött művezető jó munkáját dicséri, akit méltóan neveznek az I-es öntöde első emberének. Az új pártvezetőség után új igazgatót is kaptak a Vulkán­gyár dolgozói. A soronlévő ü. b - választás is változást fog hozni a szakszervezet életében, a munka­versenyben és a dolgozókkal való törődés terén is. A 42 salgótarjá­ni munkás jó munkája is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Vul­kán-gyár dolgozói tovább csök­kentsék a selejtet és teljesítsék a negyedik negyedéves tervet. o. A. Mátészalkán új mezőgazdasági technikum épült Szeptember 1-én új iskolában • kezdték meg a tanulást a máté­szalkai mezőgazdasági technikum1 tanulói. Az új iskola az újjáépí­tett sportpálya mellett épült. I Eddig két kisebb épületben vol­tak a tanulók, most 8 tantermes épületbe költözött át az iskola, s a két kisebb épületbe diákotthont rendéztek be. Egyik a lányoké, másik a fiúké. 216 növendék jár az iskolába és az igazgatón kívül 12 nevelő végzi az oktató-nevelő ■ munkát. A technikum közéi 3 miliő fo­rint beruházással készült. Nö-i vénytermelést ■ és állattenyésztési i tagozata működik. Itt tanulják meg a mezőgazdasági tudomány minden lényeges mozzanatát. Gyakorlati munkában is részt- i vesznek. Mire elvégzik a harmad­évet, kellő szakismerettel rendel­keznek. Az első évesek gyakor­lati munkában még nem vesznek részt, a másodévesek részben, a harmadévesek nagyobbára a te­rületen dolgoznak. Megtanulják a technikai munkafogásokat, szak- j 1 irányítást és még jobban megbe­csülni a fizikai munkát. Ha fi- I zikai munkát végeznek, akkor, 1 teljesítmény szerint fizetik őket.' 811 hold föld tartozik a tan­gazdasághoz. A tanulás mellett szórakozásra is jut idejük a tanulóknak. Munka után sportolnak, olvas­nak. A technikumnak közel 5000 kötetes könyvtára működik, ahol a legfrissebb szak- és szépiro­dalmi könyveket találják a fiata­lok. Ezenkívül mintegy 40 külön­böző lap és folyóirat jár az isko­lába. Jő munkafeltételek mellett, a legjobb szaktanárok vezetésé­vel sajátítják el a munkájukhoz szükséges szakismereteket. A tiszovasvári Munka tsz. kommunistáinak helytállása TÖBB, MINT 3 EZEK HOLD földet mondanak magukénak a tiszavasvári Munka termelőszö­vetkezet tagjai. Az idei bő termé­sen kívül más is dicséri a tagok szorgalmát. Megalakulásuk óta tehénistállók, sertéskecces, juh- hodály, siló építésével is gyarapí­tották vagyonukat. A kormány- programm még több lehetőséget biztosít szövetkezetük gazdaságá­nak fejlesztésére, s a tagok élnek is ezzel a lehetőséggel. Már ter­vezgetnek: 60 holdon halastavat létesítenek, amiben az ott húzódó Keleti Főcsatorna segítségükre lesz Szőlőterületüket 15 holddal akarják növelni, másik 15 holdat gyümölcsössel telepítenek majd be. Mindez szép jövedelmet hoz majd a szövetkezet tagjainak. — Ennek az egyre szépülő jövőnek, napról napra szebb életnek mi­előbbi megvalósításáért dolgoz­nak, harcolnak most a szövetke­zet tagjai. Valamennyi becsületes szövetkezeti tag tudja, hogy jö­vőre csak úgy kerül még nagyobb darab kenyér az asztalára, ha ide­jében földbe kerül a mag. Ezért nem is késlekednek a szántással, vetéssel, hanem szorgos munká­val naponta gyarapítják a fel­szántott, bevetett földterületet. E mellett a betakarítási munkálatok is folynak. Nem volt könnyű fel­adat ennek megvalósítása. Az el­lenséges elemek, a lógósok itt is megpróbálták a szövetkezetét bomlasztani, a szövetkezeti tago­kat megtéveszteni., A pártszerve­zet azonban pillanatnyi megtor­panás után munkához látott, harc­ba vitte a legjobbakat: — a kom­munistákat és a becsületes, szor­galmas pártonkívüli dolgozókat. Losonczi Balázs, Bencs Mihály, s még néhányan —, akik alig vették ki részüket a közös mun­kából, — azt hazudták, hogy a kormány ezután már nem a szö­vetkezeteket, hanem csak az egyénileg dolgozókat fogja támo­gatni. Aláírásokat gyűjtöttek a szövetkezet feloszlatására. Olyan szövetkezeti tagokat is sikerült megtéveszteniök, mint Bodor Ká­roly, aki szorgalmas munkájával több, mint 400 munkaegységet szerzett. Az ellenség hangjára a tagok egyrésze megingott. A pártszervezet vezetősége el­határozta, hogy mindenkivel be­szélni fognak. Először azokat ke­resték fel, akik hallgattak a lógó- sok hangjára. Így beszélgettek el Sz. Róka Gáborral is. Róka elv­társ régi tagja pártunknak, az el­lenség szavára azonban ő is meg­ingott. D. Pethe László elvtárs, a pártszervezet titkára keményen ráolvasta hibáit: — Te, aki 1917- ben, mint vörös katona, bátrán harcoltál a kizsákmányolok ellen, a dolgozók szép életért, most ennyi eredményes munka után akarsz meghátrálni? Neked itt a helyed mellettünk, ismét harcolni azok ellen, akik boldog életünkre törnek. — Róka elvtárs mélyen elgondolkozott a beszélgetés után. A SZILARD PARTTAGOK és pártonkívüli dolgozók a párt­vezetőséggel együtt harcoltak a becsületes szövetkezeti tagok megnyeréséért. Úgy, mint Kőtörő József népnevelő, aki Bodor Ká­rolyt kereste fel. Beszélt vele a szövetkezet eddigi eredményeiről, terveiről. — Te sem panaszkodhatsz, amióta szövetkezeti tag lettél, — mondotta Kőtörő elvtárs. — Csak előlegképpen közel 12 mázsa bú­zát vittél haza, s zárszámadáskor még több, mint 6 mázsát kapsz munkaegységedre. Soha nem ma­radt neked 18 mázsa búzád, míg egyedül dolgoztál, — emlékez­tette. Így beszéltek a kommunisták, a népnevelők, s egyre több inga­dozó tag gondolkodott egy-egy beszélgetés után: — „majd meg­láttuk“. Az idő egyre jobban sürgette az őszi szántás-vetés megkezdé­sét. D. Pethe elvtárs nem bírta tétlenül nézni az eke után vágyó földet, — felült a traktorra, s megkezdte a munkát. Másnap L. Nagy Lászlóné, — a szövetkezet egyik legszorgalmasabb traktoris­tája — kereste fel a traktornál. — Én is akarok szántani, -— mon­dotta, s már ketten szántottak. Aztán hárman, majd négyen, s egyre többen lettek. Egyik nap azonban nem érkezett meg a vál­táshoz Pethe elvtárs társa. Férj­hez ment, szabadságot kapott. Munkaidejének letelte után Pethe elvtárs nem szállt le a gépről. Sürgetett az idő, nem lehetett ab­bahagyni a munkát. Három rtap és három éjjel egyfolytában ve­tett. 74 és fél holdba került ezidő alatt mag, s ezenkívül elvégezte ezen a területen a magtakaró bo- ronálást, s 108 holdon a hengere­lést. Ezután a szövetkezet egyre több tagja szégyenkezett, hogy ő addig otthon pihent, s naponta nőtt azoknak a száma, akik mun­kába álltak. Egyik nap Mezei Fe­renc kereste fel a pártszervezet vezetőségét. — Látom, sok munkátok és sok nehézségetek van, — kezdte. — Engedjétek meg, hogy én is se­gítsék ebben a nagy munkában, mint a pártszervezet tagjelöltje, harcolhassak veletek. EGYIK ESTERE csoportgyű­lést hívtak össze. Az elnök beszá­molt az eddig végzett munkákról, s harcra szólította a szövetkezet minden tagját az őszi munkák gyors elvégzéséért. Losonczi Mi­hály, az egyik legnagyobbhangú lógós, a helyéről felugorva, hango­san ordítva emelt vádat a vezető­ség ellen: — Engem meg sem kérdezte­tek. amikor a teherautót vásárol­tátok! D. Pethe elvtárs a gyűlésen vonta felelősségre Losonczit: — Hányszor voltál gyűlésen? Persze, egyszer sem! Hány mun­kaegységed van ebben az évben? Kiderült, hogy mindössze 8. — Akkor téged meg sem kér­dezünk ilyen esetben, nem szük­séges a te hozzájárulásod! S te, aki egész évben nem dolgoztál, csak lázítottál, nem is vagy kö­zénk való! Még ezen az értekezleten kizár­ták Losonczit, . Gulyás Lajost, Benes Mihályt, s a többi nagy­hangú lógóst a szövetkezetből. A lógósok kizárása, a népneve­lők fáradhatatlan felvilágosító munkája nyomán Bodor Károly, Köblös János és még sokan hatá­roztak: a szövetkezetben marad­nak, s ők is harcolnak a még in­gadozók megnyeréséért. A harc­ban megedződtek a párttagok, szilárdabb, erősebb lett a párt- szervezet. Azok a pártonkívüli dolgozók, akik élenjártak a ter­melésben, akik segítették a párt- szervezet harcát, felvételüket kér­ték a pártszervezetbe. Köblös János, Bodor Károly, L. Nagy Lászlóné, — aki az elmúlt hónap­ban 103 munkaegységet szerzett, — ma már mint a pártszervezet tagjelöltjei harcolnak tovább a még ingadozó tagok megnyeré­séért, a szövetkezet megszilárdítá­sáért. Ma már a szövetkezet minden becsületes tn11 in szánt, vet, dolgo­zik. A Munka termelőszövetkezet erősebb, mint valaha. Örömmel, boldogan dolgoznak, mert azok is, akik az ellenség hangjára el­vesztették fejüket, ma még bizto­sabban látják: igaz, amit a párt mond — a boldogulás útja a szö­vetkezeti út! * — LÉVAINÉ —

Next

/
Thumbnails
Contents