Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-11 / 240. szám

‘*55 OSTÓBEK 11, VASARNAI* NCPLAP 3 Csou En-laj fogadta Ikuo Ojama japán professzort Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság népi közigazgatási taná­rának elnöke 1933 szeptember 28-án fogadta Ikuo Ojama professzort, a japán békebizottság elnökét. A fo­gadás során a többi között a kö­vetkezőket mondották : 1 Ikuo Ojama: A japán militaris­ták a múltban bosszú időn át agressziót folytattak Kína ellen. A japán nép képtelen volt ezt idejé­ben megakadályozni és a japán militaristák agressziója hatalmas károkat okozott a kínai népnek. A japán nép nevében bocsánatot sze­retnék kérni a kínai néptől. Ugyan­akkor tolmácsolni kívánom a japán nép háláját azért a következetes baráti magatartásért, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép a japán nép irányá­ban tanúsít. Csou Kn-laj: A japán militaris­táknak más országok ellen elköve­tett agressziója példátlanul álló csapást jelentett a japán népre is. Biztos vagyok benne, hogy Japán békeszerető népe nem felejti el ezt a, történelmi leckét és nem engedi meg Japán remilitarizálását. Ikuo Ojama: Történelmi és föld­rajzi okokból szoros kapcsolatokat kell fenntartani a különféle távol­keleti országokkal, különösen Kína és Japán között. Csou En-laj: Amellett vagyunk, hogy a világ minden országával helyre kell állítani a rendes kap­csolatokat, különösen Japánnal. Ha azonban a japán kormány tovább­ra is az Egyesült Államok eszköze­ként jár el a Kína és más távol­keleti országok elleni agresszióban, akkor Japán egyre inkább a nyug­talanság tényezőjévé válik a Csen­des-Óceán térségében és ezzel aka­dályokat gördít annak lehetősége elé hogy békeszerződést kössön és rendes diplomáciai kapcsolatokat létesítsen az új Kínával. Ikuo Ojama: Az a tény, hogy még nem létesültek diplomáciai kapcsolatok Kína és Japán között, véleményem szerint nem kell, hogy lehetetlenné tegye a két nép kul­turális és gazdasági érintkezését. Csou, En-laj: Úgy van. ürömmel üdvözöljük a Kínába látogató ja­pán népi küldöttségeket és népünk ugyancsak küldöttségeket akar út­nak indítani Japánba. Csou En-laj a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Kína és Japán között az egyenlő­ség és a kölcsönös előnyök alap­ján kereskedelmi, kapcsolatokat kell kiépíteni. Amint Kína fokról- fokra iparosodik, termelése és szükségletei mind jobban és job­ban kiterjednek és egyre inkább szüksége lesz a nemzetközi keres­kedelmi kapcsolatok kifejlesztésére. Japán közeli szomszédja Kínának. A békés egymásmellettélés alapján jó kilátásai vannak a kínai-japán kereskedelmi és gazdasági kapcso­latok 'fejlődésének. Ikuo Ojama: X japán nép mind- jobabn megérti és támogatja az 1952 októberében Pekingben meg­tartott ázsiai és csendesóceáni bé- keértekezleinek a japán kérdésről hozott határozatát. Csou En-laj: E határozat lé­nyege a következő: a c-sendesúeeáni térség békéjének és biztonságának védelmében meg kell akadályozni, hogy növekedjék az újabb háborúk veszélye azáltal, hogy Japánt ame­rikai katonai támaszponttá alakít­ják és remiiiiarizálják. Véleményem szerint egy függet­len, demokratikus, békeszerető és szabad Japánnak saját védelmi erővel kell rendelkeznie. Igen saj­nálatos azonban, hogy Japánt most amerikai erők tartják meg­szállva, az Egyesült Államok uralkodik Japán fölött és az ame­rikai agresszorok célkitűzéseinek megfelelően hozzálát Japán tijra- felfegyverzéséhez. Két különböző lelte;őség áll most a japán nép előtt: az egyik a mi­litarista Japán, mint az Egyesült Államok csatlósa, amire a japán reakciósok törekedtek, a másik a független, békeszerető, demokrati­kus és szabad Japán, amiért a japán nép harcol. A beszélgetés baráti légkörben ért véget. Folytasson kíméletlen harcot a Mákok ellen a nagykállói községi tanács A minisztertanács határozata az állami gazdaságok és gépállomások téli gépjavításának előkészítéséről A minisztertanács megvizsgálta az állami gazdaságok és gépállo­mások erő- és munkagépeinek ja­vítási munkálatait és megállapí­totta, hogy a gépek határidőre történő kijavításában évről évre lemaradás mutatkozott, a javítá­sok minősége nem volt kielégítő. Mindez akadályozta a mezőgaz­dasági munkák jó, időben történő elvégzését, s így a terméshozam emelését. A minisztertanács most határo­zatot hozott a gépjavítások szer­vezett, tervszerű és jó minőségben való végrehajtására. A határozat elsősorban a gépjavítások határ­időit állapította meg: a traktorok, ekék, vetőgépek, tárcsák, boro­nák, hengerek és kultivátorok ja­vítását 1953 november 1-ig keli megkezdeni és 1954 február 25-ig kell befejezni. A gépjavítások sikeres elvégzé­se érdekében az állami gazdasá­gokban és gépállomásokon gon­doskodni kell a javítások céljára megfelelő, fedett, fűthető és ki­tatarozott helyiségekről. Ahol ilyenek nem állnak rendelkezés­re, kisipari termelőszövetkezetek és házi építkezés útján a gépszint kell ideiglenes javítóműhellyé át­alakítani. Kötelezte a minisztertanács a kohó- és gépipari minisztert, hogy ezév végéig a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak ter­ven felül adjon át mintegy har­minckétmillió forint értékű új, il­letve használt, de kijavított szer­számgépet. mérőműszert és kézi- szerszámot, továbbá 1953 decem­ber 31-ig gyártasson le az állami gazdaságok és gépállomások ré­szére 2.500 darab műhelyberende­zési tárgyat (munkapad, állvány ítb.). A minisztertanács utasítot­ta a kohó- és gépipari minisztert hogy ezév végéig a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek javí­tásához szükséges pótalkatrésze­ket, a szerződésekben megszabott választéki részletezésnek megfe­lelően szállítsa le. Ugyanakkor kötelezte a földmű­velésügyi minisztert is, hogy a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok szabad forgácsoló ka­pacitásának telies kihasználásá­val ezév december 31-ig megfe­lelő mennyiségű traktor-pótalkat- ,-észt gyártasson le, valamint gon­doskodjék a Dt. 413 Diesel-trak­torok javításáról. A jav-tásokho" szükséges gyakorlott szakemberek átadásával a kohó- és gépipari minisztériumnak kell segítséget nyújtania a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasági gépek meg­óvása érdekében gondoskodni kell a gépek tárolási szabályainak megtartásáról. A színekben el nem helyezhető cséplőgépek meg­óvására kátránypapírral, illetve cseréppel fedett védőtetőt kell biztosítani. A szabadban elhelye­zett gépek megfelelő őrzéséről és megóvásáról szintén gondoskodni kell. A gépjavítási munkálatokat gépcsoportok javítására speciali­zált brigád-rendszerben kell vég­rehajtani. Csak így biztosítható a felelősségteljes, jó munka és ez­zel a két főjavítás közti gépki­használás idejének meghosszab­bodása. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat meg kell erősíteni megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező, gyakorlott műszaki káderekkel. Ennek érdekében a kohó- és gépipari miniszter a felügyelete alá tartozó üzemekbő! a mezőgazdaság javítóüzemeihez, illetve műhelyeihez legalább 50 mérnököt, 80 technikust és mint­egy 900 szakmunkást (esztergá­lyos, motorszerelő és géplakatos) ad át. Ugyanakkor a földműve­lésügyi miniszternek felül : kell vizsgálnia a gépállomások műsza­ki dolgozóinak bérezését és olyan új bérezésre kell javaslatot ten­nie, amelyben kifejezésre jut, hogy a mezőgazdaságban a mű­szaki dolgozók munkájukat nehe­zebb körülmények között végzik, mint az iparban. A javítási mun­ka termelékenységének növelése és jó minőségben való elvégzése érdekében ki kell terjeszteni az egyes munkák teljesítménybére­zésének alapjait és a teljesít­ménybérezést további gépállomá­sokon és állami gazdaságokban kell bevezetni. A gépjavítási munkákat a tervteljesítéstől és a munka minőségétől függően, pre­mizálni kell. A javítások műszaki ellenőrzé­se érdekében a földművelésügyi miniszter a javítások Időtartamá­ra függetlenített minőségi ellen­őröket jelöl ki. A minőségi ellen­őröket feladatuk ellátására két­hetes elméleti és gyakorlati okta­tás keretében képezik ki. Ezen­felül a kohó- és gépipari minisz­ter a gépjavítások minőségi ellen­őrzésére harminc kiváló szerelőt bocsát a földművelésügyi minisz­ter rendelkezésére. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyes tanácsok vezetői közömbösek voltak az állami gaz­daságok és gépállomások javítási tervének teljesítése iránt. Ennek megszüntetése érdekében a mi­nisztertanács felelőssé teszi a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökét a megyei gépállo­mások gépjavítási tervének határ­időre, jó minőségben való végre­hajtásáért. A megyei tanács elnö­ke köteles a javítási terv végre­hajtásának megkezdését és mene­tét ellenőriztetni, a' téli gépjaví­tást a végrehajtó bizottság ülésé­nek napirendjére tűzni és a gép­javítással kapcsolatos feladatokat a termelési terv végrehajtásával összeegyeztetni. A járási és községi (városi) ta­nácsok a javítási terv teljesítésé­hez nyújtsanak messzemenő se­gítséget és a helyiség, munkaerő, fűtőanyag, szállás, ellátás, vala­mint az ezzel kapcsolatos egyéb kérdésekben soronkívül intézked­jenek. A járási tanácsok végrehajtó bizottságainak a gépállomások és az állami gazdaságok gépjavítá­sai ellenőrzésére háromtagú bi­zottságot kell szervezniök. A bi­zottság összetételét, feladatát és működését a föklművelésügyi mi­niszter szabályozza. A minisztertanács e határozata a gépek jobb kihasználásának, ezen keresztül a terméshozam növelésének újabb fontos eszköze I Mintha félreértették volna a kormányprogrammot a nagykállói községi tanácson! A kormánypro­gramul a dolgozó nép életkörülmé­nyeinek megjavítását tűzte ki célul. Ez pedig megvalósíthatatlan a falusi volt kizsákmányolok, a ku- lákok elleni harc nélkül, akik nap mint nap arra törekednek, hogy megakadályozzák a fejlődést, a kormányprogramra megvalósítását. A nagykáliói községi tanács úgy gondolhatta : „új kormányprogramra van, most már nincs is szükség a kulákok elleni harcra.-’ Ezt Bizo­nyítja az, hogy 56 kulák közül még egy sem tett eleget a beadási kötelezettségének. 40 kulák van burgonyabeadási kötelezettsége, közülük még 29 hátralékos 1 A kukorica beadásánál is hasonló a helyzet. A mezőgazdasági csoport vezetője arról számol be, hogy a község már felszedte a burgonyát és letörte a kukoricát. A begyüj tési csoport vezetője Rinyu Mihály ellenben hiába lapozgat a begyűj­tési nyilvántartólapok és más ira­tok között. Nem tudja megmon­dani, melyik kulák mikor szedte fel a burgonyát és törte le a ku­koricáját. Egyedül csak az tudja, hogy „nem akarják a kulákok tel­jesíteni a beadást”. — Hány kulákot számoltattak már el? — Egyet sem ! — Hány kuláknak emelték fel 10 százalékkal a beadást, mert nem tett eleget határidőre a beadási kötelezettségének ?! — Egynek sem! — így hangzik a rövid, őszinte válasz. A községi tanács elnöke, Fucskó Béla a „sok munkára” hivatko­zik. Valóban sok munkája van egy községi tanács vezetőjének, külö­nösen pedig akkor, lia nem vonja be az aktívákat, az állandó bi­zottságok tagjait a feladatok vég­rehajtásába. Ez pedig így van Nagykálió. községben. A begyűjtési állandó bizottság például már 5 hónapja qem tartott ülést. A ta­nácstagok sem kapnak megbízatá­sokat a községi tanács végrehajtó bizottságától. Ezekután nem is csoda, ha az elnök elvtársnak annyi a dolga, hogy ki se látszik belőle. Ez azonban nem menti a felelősség alól a tanácselnök elv­társat. A falusi osztályharcot győ­zedelmesen folytatni csak az ellen­ség elleni kíméletlen harcban lehet. Errőt feledkezik meg a tanácsel­nökhelyettes, Dán Mihály elvtárs is, aki maga mondja el, hogy Nagy ímre elvtárs beszéde után, amikor az ellenség unt félremagyarázta, Somogyi Sándor kulák és néhány kulúktársa felment a községi ta­nácshoz, ő hozzá : — Most már visszaveszem a föl­dem, kikarózom a tszcs, földjéből. A tszcs, menjen oda, ahová akar gazdálkodni, — mondta Somogyi. Dán elvtárs akkor keményen lá­péit fel a termelőszövetkezet vé­delmében. Most azonban mintha minden esemény feledésbemerüit volna. Dán Mihály elvtárs is több héten keresztül letette a fegyvert, s nézte az egész községi tanács­osai, hogy a kulákok elszabotálják a beadást Somogyi Sándor, a volt 82 holdas kulák, aki még ma is 24 hold földet bitorol, 29 mázsa 32 kilő burgonyával tartozik a nép államának. Kévésházi József kulák még egy fia burgonyát, egy szem kukoricát sem adott be. A kulá- koknak pedig van terményük.. K. Vass Istvánnak az udvarán körül* belül 30 mázsa szép, kiválogatott burgonya van letakarva mir egy hete. 15 mázsa 36 kilóval tartozik még a dolgozók államának. Ger- licki János Butyka-lanyai kulák még 5 mázsa kenyérgabonával is tartozik. Látták ezt és tudták ezt a köz* ségi tanács vezetői, a begyűjtési csoport vezetője, s mégis hagyták, hogy a kulákok szabotálják a be­adást. Elítéli a tanács megalkuvó magatartását a kulákokkal szembeni Takács József 6 holdas dolgozó paraszt is, aki már a burgonya-, kukoricabeadásnak régen eleget tett, és még sokan mások » falu­ban. A nép bizalmával élt vissza * nagykállói községi tanács, amikor nem követelte meg a kulákoktól * beadás pontos teljesítését és neu* alkalmazta eddig a törvényes esz*1 közöket a szabotáló kulákokkal szemben. A községi tanács veze tői a napok­ban Ígéretet tettek, hogy sürgősen felszámolják munkájuk fogyatékos­ságait, felszámolják az opportuniz­must, megkövetelik a kulákoklól a törvény betartását, a beadás telje* sítését. A községi tanács legfontosabb feladata, ha a dolgozó népet szol­gálja. hogy Ígéretét minél előbb valóraváitsa, törje le a kulákoic szarvát, alkalmazza a törvényes szankciókat vigye győzelemre a ka­pásnövények begyűjtését is! K. Dj Miért nem jó Vaja és Ör begyűjtési eredménye ? Nem egyszer foglalkozott Vaja községgel a Szabad Nép és a Nép­lap. Mindig a járás első községei közzé tartozott. Jelenleg azonban utolsói Ha megnézzük az „ered menyeit”, meglepetten tapasztal­juk, hogy burgonyából 3 százalék­ra, tojásból 41. baromfiból 25, tej­ből 32. vágómarhából 10, hízott- sertésből 2 százalékra, napraforgó­ból és kukoricából pedig egyáltalán nem teljesítettek beadást. Ezekért az „eredményekért” nem elsősor­ban a falu lakói a felelősek, ök ugyanazok, akik voltak, akiket az elmúlt, negyedévben oly sokszor megdicsértünk jó munkájukért, ívlamunk iránti hűségükért. A ta­nács vezetősége is ugyanaz. De nem áll a feladatok megoldásához olyan lelkesedéssel, mint valami­kor. Elhanyagolják a begyűjtéssel kapcsolatos felvilágosító munkát. Maga a vb. titkár. SztráDyi Ká­roly ig 47 kiló kukoricával és 2.3 kiló tojással és baromfival adósa a nép államának! Ezekután nem csoda, ha nem törődik a begyűj­téssel. Nem beszélgettek el a dol­gozókkal a kapásnövények beadáséi nak csökkentéséről, magának a titfeár elvtársnak mi mondtuk ezt el először. Jó lenne, ha a községi 'amu» okulna a hibákból, a igye­kezne minél előbb kijavítani hibáit,1 hogy újra örvendhessenek a dől* gozók a Szabad Nép és a Néplap1 dicséretének. Hasonló a helyzet ör községben is. Beadásukat burgonyából 5 szá­zalékra, kukoricából, napraforgó­ból és hízottsertésből egyáltalán nem, tejből 55, baromfiból 29, to­jásból 61, marhából 8 százalékra1; teljesítették. A községben egyetlen egy hátralékost sem szólított fel a községi tanács, hogy rendezze be­adási kötelezettségét. A községi ta­nács elnöke pártiskolát végzett, a; titkár elvlárs a járási tanácstól- került oda. Vájjon nem lenne he­lyes, ha a tanács felébredne, S‘ megmutatná a kulákoknak, hogy F kulák lista nélkül Is kulák?! MinCÍ ahogy ezt megmutatják most ők a- község vezetőinek, amikor mé<l mindig nem teljesítik beadási kö­telezettségüket. A község vezetői igyekeznének t dolgozók között kiszélesíteni a ver­senyszellemet, hogy a begyűjtési tervek teljesítésében ne az utoU sók, hanem az elsők közört legyen., Füleki László járási meghatalmazott. Fekete Andiit begyűjtési osztályv?c«túl,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents