Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-10 / 239. szám
NÉPLAP 1953 OKTOBER 10, SZOMBAT *> A közgyűlés óta megjavult a munka a tis^adadai Béke tsz-ben A kollektív vezetés ereje írta: I. SC5EGLOV, a sztarodubi kerületi komszomolbizottság titkár» A tiszadadai Béke termelőszövetkezet tagjai és vezetői közgyűlésen vitatták meg az őszi betakarítás és a szántás-vetés megyorsításá- nak feltételeit. Értékelték kormányunk által nyújtott kedvezmények jelentőségét és értékelték az eddig végzett munkát. A hozzászólók is számos javaslatot tettek a hibák kijavítására. Például Pap János elmondotta: „Fogjunk össze mindannyian és gyorsan fejezzük be a betakarítást. Mi a termelőszövetkezetben akarjuk megteremteni a jobb életet. A mi jövedelmünk a betakarítástól is függ, hiszen csak ■úgy tudjuk meggyorsítani' a vetést is.” Megbírálta a vezetőség tagjait is, mert nem segítenek és az elnök sokszor maga végez mindent. Rátért a brigádvezetők munkájára is, akik nem igyekeznek jő példát mutatni tagságnak: „A brigádvezetőket fel kilencig a faluba lehet látni. Mi nem ezt várjuk a bri- gádvézetőktül.” Munkácsi József közibeszólt: „Én már két napja nem láttam a brigádvezetőt.” A brigádvezetők munkáját többen ‘s kifogásolták. Bírálták az ellenőrző bizottság munkáját is. Eddig az ellenőrző bizottság sem fordított kellő gondot a szövetkezeti vagyon megőrzésére. A felszólalók elmondták, hogy laza a munkafegyelem és ennek Sokkal több segítséget adjon a nyírtéti gépállomás a termelőszövetkezeteknek A nyírtéti gépállomás homokos, rozstermelő körzetben dolgozik, ennek ellenére vetöszántási tervét mindössze 32.4 százalékra teljesítette, vetéstervét pedig 19.6 százalékra. A leggyengébben teljesítők közé tartozik a megyében. A nyírtéti Uj Élet termelőszövetkezetben egy 20 holdas rozstáblát kc- resztsorosan akartak vetni: egy irányban fél maggal be is vetette a gépállomás, de már keresztbe nem, mert elromlott a gép. A szövetkezetnek gépet azóta sem biztosítottak. A szövetkezet tagjai — szégyen még beszélni is róla — a gépállomás hanyagsága miatt kézzel vetnek. A hibák legfőbb oka, hogy a gépállomáson elhanyagolják a politikai munkát. Gábor István elvtárs, a gépállomás politikai helyettese, a napokban önkényesen elment szabadságra, anélkül, hogy ezt feletteseinek bejelentette volna. A gépállomás párttitkára is most van szabadságon. A gépállomáson senki nem tudja, hogy a körzetükben hol és mikor vannak szövetkezeti közgyűlések. Még Gábor elvtárs sem járt pártgyű- lcsekrc a szövetkezetekbe. Versenyértékelés sincs a gépállomáson. Pedig a traktoristák nagy érdeklődéssel várják a versenyhíradót. (A politikai helyettesnek ötnaponkint kellene eljuttatni minden traktoristához a híradót.) Mizsura Mihály traktorista elmondta, hogy még soha nem kapott versenyhíradót. így aztán a verseny is kihalóban van a gépállomáson. Ilyen politikai munka mellett nem csoda, ha 7-én, éjjel is a 23 gép közül 3 szántott néhány órát, de azok is leálltak. A traktoristáknak szeptember elsején ki kellett volna adni a köpenyeket, de jneg mindig a raktárban van. A politikai munka elhanyagolása, a dolgozók szükségleteinek elhanyagolása az oka, hogy a gépállomás -v-m segíti megfelelően a körzeté- ’ on lévő termelőszövetkezeteket. ">:ért a súlyos mulasztásért az il- ' Tőkésekét a legsürgősebben fe- ' öősségre kell vonni és rendet kell teremteni a gépállomáson, hogy a vezetők hanyag munkája miatt ne szenvedjenek kárt a i e-meiöszövetkezetek. MIIIALOVICS BERTALAN, a megyei ÄMG pol. oszt. munkatársa. többek között az az oka, bogy a vezetőség sok hibát követ el, nem hallgatja meg a bírálatot. Hiba volt az Is, hogy nem osztották fel a területet egyénekre. A közgyűlésen a tagság kérte a vezetőséget, hogy minél előbb ossza fel a területet munkacsapatokra, egyénekre, mint azt a cukorrépánál tették. Az elmúlt nyár tapasztalatai azt mutatják, hogy épp a cukorrépaföldeken haladt legjobban és legszebben a növényápolás és most a betakarítás munkái is. A termés is nagyon szép a cukorrépából. Sok értékes javaslat, bírálat hangzott el még azon a közgyűlésen. A termelőszövetkezeti tagok talán sohasem érezték úgy magu- kénrk a termelőszövetkezetet, mint azon az estén, amikor megbírálták alaposan a vezetőség munkáját. Ez az érzés növelte a tagok munka- kedvét. A közgyűlés után a vezetőség hozzá Atott a hibák kijavításihoz s ez még nagyobb lendületet adott a munkához. Tevékenyebbek a vezetőség tagjai is és a brigs' dvezetők is megjavították munkájukat. Szakács JózstJ brigádve- zetó például azok közé tartozót*", akik későn jártak dolgozni. A brigádjában ez szülte a kedvetlea- ségef, a huza-vonát a munkában. A közgyűlés óta korán reggel együtt jár dolgozni a brigáddal. Azóta minden brigádtag nagy odaadással, lelkesedéssel végzi a betakarítás munkáját. Meggyorsították a cukorrépa szedését. A héten végeznek is a cukorrépa szállítással Patvaros Sándor brigádjában is lassan haladtak a vetéssel. A brigádból sokan hiányoztak. Akik dolgozni jártak, azok is kedvetlenül végezték a. munkát. A gyfljés óta gyorsabban haladnak a vetéssel, egyre több holdat vetnek be naponta. A közgyűlés arra is felhívta a vezetőség figyelmét, hogy meg kell jutalmazni a szorgalmasan dolgozó termelőszövetkezet! tagokat, nagyobb gondot kell fordítani a jó terméseredmények premizálására. A jutalmazottak között van Szigeti Lajos a növénytermelési brigád legszorgalmasabb tagja, özv. Gyetvai Iíárolyné, aki kivétel nélkül minden nap a kertészetben látható szorgos munkában. Ezek mind azt mutatják, hogy a termelőszövetkezet életében fordulópont állt be a közgyűlés óta. A közgyűlésekre éppen ezért a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani, A termelőszövetkezet tagjai a jövőben is bírálják meg a vezetőség munkáját, egymás munkáját s adjanak értékes javaslatokat a hibák kijavításához, a termelőszövetkezet megerősítéséhez és a tagok jövedelmének növeléséhez. Egy alkalommal Nyiko- laj Mincsenko, a Molotov-kolhoz komszomolbizottságának titkára panaszkodott a kerületi bizottságban: — Van nálunk a kolhozban egy lusta komszomollsta, Mihail K., aki még a tagdíjat se fizeti. Behívtuk a bizottsági ülésre. Indítványoztam, hogy zárjuk ki a Komszomolból, de a bizottság tagjai nem támogattak. Mit csináljak? — Beszéljék meg ezt a kérdést a taggyűlésen, — tanácsolták neki. Mincsenko a taggyűlésen is ragaszkodott álláspontjához. De Mihail Boriszenko és Trcfim Sza- hozsko bizottsági tagok ellenezték az indítványt. — Mihail K., — mondták — az utóbbi időben valóban rosszul végzi munkáját a kolhozban, elmaradt a tagdíjfizetéssel és nem hajlandó megbízatásokat vállalni. De elismerte hibáit, ezért segítségére kell lenni a hibák kijavításában és nem szabad kizárni. A taggyűlésen a bizottsági tagok és sok komszomolista szóvátette, hogy Mincsenko nem hallgatja meg elvtársai véleményét, azt hiszi, hogy mindig neki van igaza. Ez az oka annak is, hogy olyan mereven ragaszkodott helytelen javaslatához. Nvikolaj Mincsenko ezen a taggyűlésen sokat tanult. Megértette, hogy nem szabad egyedül dolgozni, hogy csak kollektiven lehet helyes határozatokat hozni és idejében kijavítani a hibákat. Mincsenko ma már gyakrabban beszéli meg a dolgokat a bizottsági tagokkal és figyelembe veszi véleményüket. A bizottság tagjaiban is megnőtt az önbizalom. Sokkal több kérdésben hoznak határozott döntést. Ezelőtt a komszo- molisták kizárólag Mincsenkohoz fordultak segítségért, ma a bizottság összes tagjának tanácsát igénybe veszik. A bizottság munkája a kollektív vezetés, a szervezetük sorsáért érzett fokozott felelősség eredményeként érdekesebb, tartalmasabb lett. A kolhozban a csoportok jól dolgoznak. Valamennyi komszomolista szívesen végzi a rábízott munkát. Az utóbbi hónapokban 18 fiatal kolhozparaszt lépett be a Komszomolba. A Molotov-kolhozban a kom- szomolbizottságnak egyre nő a tekintélye, a kolhoz vezetősége is mind gyakrabban veszi igénybe segítségét. A bizottsági üléseken ma már a kolhoz termelőmunkáját érintő komoly kérdésekben döntenek. A kerületben sok hasonló, harcos, tevékeny kollektíva működik. A bizottság pontos, ösz- szehangolt, kollektív munkája nélkül nem lehet az alapszerveket vezetni. A kolhozok évről évre erősödnek. A szántóföldeken bonyolult modern gépek dolgoznak. A fiatalok közt számos főiskolai és középiskolai képzettségű mezőgazdasági szakembert taJ ugoszláviában nagy hangon propagálják és magyarázzák Malthus reakciós túlnépesedési elméletét. A jugoszláv sajtó különösen sokat foglalkozik az utóbbi években a mezőgazdasági vidékek túlnépesedésével, ezzel indokolva a jugoszláv falvak lakosságának nyomorát. A malthu- sianizmus jugoszláv „teoretikusai11 közül sokan megkísérlik „tudományosan“ is alátámasztani magyarázataikat. A jugoszláv vezetők így akarják a nyomorúság okát önmagukról a, természetre és a parasztokra hárítani. lálunk. Ezért kívánatos, hogy a vezetők elmélyültebben tanulmányozzák a kérdéseket, helyesen tudják felhasználni minden egyes komszomolista erejét és tudását. Nem szabad megfeledkezni a bölcs közmondásról: „Több szem többet lát‘‘. Sajnos, mi sokáig nem érdeklődtünk komolyan a kolhozszervezetek bizottságai iránt. Februárban minden kolhozban meg választották a bizottságokat. Az értekezletek jegyzőkönyvei, a bizottságok tervei pontosan beérkeztek a kerületi bizottságba és úgy hittük, hogy minden rendben van. De illúzióink hamarosan szerte foszlottak. Az „Üt a kommunizmushoz1'- kolhoz komszomolszervezete a lemaradók közé számított: a politikai foglalkozások lassankint megszűntek, a politikai körök és a kultúrcsoportok széthullottak. Sok komszomoltag különféle kifogással elhanyagolta a munkát. Amint később kiderült, ennek az volt az oka, hogy a bizottság nem dolgozott. A komszomoltagok még a bizottsági tagok nevét sem ismerték. A kerületi bizottság ezután még több bizottság munkáját vizsgálta felül. Megállapítottuk, hogy a kolhozokban a bizottságok igen ritkán tartanak értekezleteket. A titkárok, mivel nem bíznak a bizottsági tagok erejében, igyekeznek mindent maguk csinálni. — Jevszej Golevko, a „Vörös Föld- műves“-kolhoz komszomolbizottságának titkára például kijelentette, hogy a bizottság csak zavarja őt munkájában: azelőtt, amikor még nem volt bizottság, mindenért maga felelt és mindent maga csinált. így sok kom- szomolistában az a vélemény alakult ki, hogy a bizottsági tagság nem egyéb tiszteletbeli, semmire sem kötelező címnél. M jután megismerkedtünk több kolhoz komszomolbizottságának tevékenységével, funkcionáriusaink ellátogattak a leggyöngébb szervezetekhez. Nem sajnálták az időt arra, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a bizottságoknak, instruálják az aktivistákat. Most a kerületi bizottság vezetőségi ülésein gyakrabban vitatjuk meg a bizottságok beszámolóit. Ezelőtt a vezetőségi ülésekre csak a titkárokat hívtuk meg, most a beszámolókon a bizottság tagjai mind résztvesznek, bírálataikkal és javaslataikkal járulnak hozzá a kollektív munkához. A kolhozok komszomolbizottságai- nak megerősödését azok a szemináriumok is előmozdították, amelyeket mostanában nemcsak a titkárok, hanem a bizottsági tagok részére is tartunk. A jövőben még jobban megerősítjük a komszomolbizottságokat, a kollektív vezetés e fontos szerveit és tovább szakosítjuk az aktívát. (Komszomolszkaja Pravda) 1951-ből származó hivatalos adatok szerint a jugoszláv parasztgazdaságok 69 százaléka szegényparaszti gazdaság, amelyek a szántóföldek harmincnégy százalékával rendelkeznek, míg a kulák gazdaságok, amelyek a parasztgazdaságok 9.4 százalékát teszik ki, a szántóföldek 32.4 százalékát tartják birtokukban. Jugoszlávia mezőgazdasága két- szerannyi lakost tudna élelemmel ellátni, hogyha a jelenlegi vezetők nem folytatnának rablópolitikát és többet törődnének a mezőgazdaság fellendítésével. A tyukodi Előre termelőszövetkezet DISZ-fiataljai lelkes, jó munkájukkal harcolnak a jobb termésátlagok eléréséért Jól dolgoznak a tyukodi Előre tsz. fiataljai. Ifjú Harsányi Gyula növénytermelő például 603,24 munkaegységet szerzett eddig ebben az esztendőben. Még tovább gyarapítja egységei számát a betakarításnál végzett munkájával. Ezzel segíti elő, hogy a tsz. minél előbb pótolja lemaradását és idejében elvégezhessék az őszi szántás-vetést. Harsányi Gyulát és a tsz. DISz-szervezetének még 21 fiatalját adott szava is kötelezi a magas munkaegység elérésére, a jobb munkára. A tavasszal ugyanis versenyt kezdeményeztek a megyében a 250 munkaegység elérésére és Harsányi Gyula már ekkor 350 munkaegység elérését vállalta. Ebben az időben a tsz. párt- és gazdasági vezetősége támogatta az ifjúság versenyvállalá- sának teljesítését. Lehetőséget adott nekik a munkára, öt hold kísérleti parcellán dolgoztak az elmúlt gazdasági évben a tsz. legjobban dolgozó fiataljai. Az itt dolgozó hat fiatal között egy sincs, akinek 250 munkaegységnél kevesebb lenne beírva. Az ifjúsági munkacsapat tagja Báthori Sándor is, akinek 438 munkaegysége van, húgának. Báthcri Gizellának pedig 288. Bár ő annakidején nem merte vállalni még a 250 munkaegységet sem. Tudják a fiatalok, hogy érdemes jól dolgozni. Jobb munka után magasabb a részesedés is. Tavaly például a zárszámadáskor egy munkaegységre búzából mindössze 1 kiló 80 deka jutott, az idei jó munkájukkal sokkal szebb eredményeket értek el. Ezek a szép munkasikerek bizonyítják, hogy sokra képesek a tyukodi Előre tsz. di- szistái, de még többre lennének képesek, ha jobb lenne a szervezeti élet. Tavasz óta, mikor a 250 munkaegység elérését vállalták a fiatalok, nem nagyon emlékeznek vissza DISz-taggyülésre,' talán nem is volt azóta egyáltalán. Mi ennek az oka? Egyszerűen az, hogy ígérgetésekből a DISz-szervezet sem élhet meg. Tavaly ugyanis a községi alapszervezet helyiségét lebontották, hogy helyébe új kultúrházat építsenek. Ezzel a díszesek helyiség nélkül maradtak. Nincs számukra hely. Az MNDSz. helyisége sokszor üresen áll, de azt még kölcsön sem adják nekik. Ilyenformán azután nem is csoda, ha a termelőszövetkezetek DISz-szervezetei csak papíron vannak meg és a valóságban pedig nem működnek. Ennek következménye aztán, hogy kulturális munka a tavasz óta egyáltalán nem folyik Tyúkodon. Nincs hol összejönniök a fiataloknak, nincs hol szórakozniok, pihenniök, ta- nulniok. Felelős ezért a DISz. jelenlegi vezetősége is, amely nem harcol eléggé az ifjúság érdekeiért, elhanyagolja a fiatalok nevelését, a versenyt, az oktatást. Dj nem utolsó sorban felelős a megyei és járási DISz-bizottság, akik szintén csak könnyelmű ígéreteikkel támogatják a DISz. szervezeti élet megszilárdulását. Termelőszövetkezet elleni izgágát ítélt el a kisvárdai járásbíróság A kisvárfiai járásbíróság szeptember 30-án ítéletet hozott Szabó Bertalan és Szabó Áron tisza- szentmártoni lakosok ellen termelőszövetkezet elleni izgatásért. Szabó Bertalan és Szabó /trón a tiszaszentmártoni Uj Élet tsz. tagjai voltak. Augusztus végén a tagság csoportért;’kéziét re jött össze, ahol Szabó Bertalan kijelentette, hogy kilép a szövetkezetből. Ugyanakkor felszólította a szövetkezet könyvelőjét, hogy vegyen fel jegyzőkönyvet, hogy ki kíván kilépni a szövetkezetből és ki akar továbbra is szövetkezeti tag maradni. A könyvelő a jegyzőkönyv felvételét megtagadta és eltávozott a gyűlésről. Másnap Szabó Bertalan a szövetkezet irodájából négy ív papirost irodához vett és elment Szabó Áronhoz, akivel együtt megfogalmazták a kilépési nyilatkozatot. Az így elkészített kilépési nyilatkozatot azután 64 taggal aláíratták. Szabó Bertalan és Szabó Áron súlyos zavarokat okoztak a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Az őszi vetésből mindössze 9 holdat vetett el a szövetkezet. A kisvárdai járásbíróság termelőszövetkezeti csoport intézménye elleni izgatás büntette miatt Szabó Bertalant 3 évi börtönbüntetésre, 1.000 forint vagyonelkobzásra, a közügycktől három évre való eltiltásra, Szabó Áront két és fél évi börtönbüntetésre, 2.000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől bárom évre való elíütÓ.Cf’,9 ft Ólt C, A jugoszláv vezetők a „túlnépesedéssel“ indokolják a jelenlegi helyzet minden nehézségét
