Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-31 / 257. szám

2 NÉPLAP 1953 OKTÓBER 31, SZOMBAT A begyűjtési miniszter a minisztertanács megvonta a szabadpiaci kedvezményt a Mintahogy az egész ország, a nagykállói járás dolgozó paraszt­sága is számtalan létesítményt kapott az ötéves terv során. Töb­bek között az ötéves terv máso­dik évében 250.000 forintos beru­házással épült Balkányban a ré­gi kastély helyén a járás egyik büszkesége, a balkányi gyermek­otthon. Ebben az évben másfél- millió forintos költséggel bővítet­ték a nagykállói gépállomást és így a megye egyik legszeDD és legmodernebb gépállomása Jett. A nagykállói diákotthon bővíté­sére szintén jelentős összeget for­dítót államunk. Több mint har­minc személlyel bővítették és így még inkább meg van a lehetőség arra, hogy a járásból minél több munkás és parasztfiatal tanuljon. Mindez csak egyrésze azoknak a juttatásoknak, amelyekben a já­rás részesült. Kormányunk új programmja közvetlenül is fokozta a járás dolgozó parasztságának jövedel­mét a beadási kötelezettség csök­kentésével, a hátralék elengedé­sével. Kormányunk a dolgozó pa­rasztság életszínvonalának eme- lését segítette elő azzal az új rendelkezésével, amely úgy szól, hogy a beadás teljesítésével egy­idejűleg viheti szabadpiacra fe­leslegét. Mindezekben az intézke­désekben kormányunknak a be­csületes dolgozó parasztság iránti bizalma nyilvánult meg. Megyénk dolgozó parasztjainak zöme a beadási kötelezettség 100 száza­lékos teljesítésével válaszolt ezek­re az intézkedésekre. A fehér- gyarmati járás dolgozó paraszt­jai már teljesítették őszi kapás­növényekből a beadási kötelezett­ségüket. Községeit egész sorát le­hetne említeni, akik szintén ele­get tettek beadásuknak. Csatla­koztak a mérkvállajiak kezdemé­nyezéséhez és a dolgozó parasz­tok egymással versenyezve igye­keztek elősegíteni községük foga­dalmát: „november 7-re teljesít­sük beadásunkat.” Így tették ezt a hermánszegi dolgozó parasztok is, akik már mindenből eleget tettek beadási kötelezettségüknek és örömmel jelentették, hogy nincs a községükben egyetlen hátralékos sem, azonban nem le­het ezt elmondani a nagykállói járásról, ahol a jó termés ellené- re a csökkentett beadás mellett burgonyából 23.3 százalékra, ku­koricából 27.2 százalékra teljesí­tették tervüket. Hasonló a hely­zet a tej-, tojás- és baromfibe- gyűjtés vonalán is. A járás terü­letén burgonyából 3616, kukori­cából 2700 a hátralékos dolgozó parasztok száma. Vannak azonban ebben a já­rásban is becsületesen teljesítő határozata alapján nagykállói járástól dolgozó parasztok, azonban, mint az előbb említett két szám mu­tatja, sokan az ellenség szavára hallgatva, visszaéltek a kormá­nyunk által adott lehetőégekkel és ez odavezetett, hogy a begyűj­tési tervben mutatkozó lemara­dásért a begyűjtési miniszter a minisztertanács határozata alap­ján a mai nappal a burgonya és kukorica szabadforgalmát zárol­ta az egész járás területén. — Mindaddig nem fogja felszabadí­tani, amíg a járás a Deadási ter­vét ezekből a cikkféleségekből nem teljesíti. Nagy szégyen ez a járásnak, de a megyének is. Ne engedjék a járás becsületes dolgozó paraszt­jai, hogy a hanyagok miatt so­káig ilyen hátrányban részesül- jenek. A községi tanácsok a poli­tikai munka megjavításával, a törvényes rendeleteknek érvényt szerezve támaszkodjanak a be- adásban élenjáró dolgozó pa­rasztok segítségére. Induljanak harcba a terv teljesítéséért, hogy visszanyerjék ezekből a termé­nyekből minél előbb a szabad- forgalmat. II nyírteleki községi tanács vegyen példát Belegrad községtől A Dagy őszi munkák idején, a betakarítás, szántás-vetés gyors befejezése mellett, Belegráű köz­ség dolgozó parasztjai a beadás pontos teljesítéséről sem feledkez­tek meg. Lelkesen fogadták Mérk- vállaj község dolgozó parasztjai­nak felhívását, mely a beadás fontos és idejében való teljesíté­séről szólt. Belegrád községben, a határban szétszórt tanyákkal együtt 320 család lakik. Sok család igen távol van a terménybegyüjtő hely­től s a beadást mégsem halasztót- ták el. Nem hivatkoztak a betaka. látásra, szántásra, vetésre, amellett a beadás teljesítésére is jutott idő. Belegrád község dolgozói példát mutatnak sok község dolgozó jmí- rásztajinak. A termelők között már csak ■! dolgozó paraszt van hátra­lékban a kapásnövények beadásá­val. A begyűjtés sikeréhez nagy segítséget: adott a felvilágosító munka. B. Tóth János, a Termény­forgalmi Vállalat telepvezetője be­szélgetett a dolgozó parasztokkal a beadás pontos teljesítésének jelen­tőségéről. A beadásra vitt termé­nyeket igazságosan értékelte, minő­sítette. Barátságosan beszélt a dol­gozó parasztokkal s ezért nagyon szeretik. A beadás teljesítésében példát mutatott lfj. Tálas János 10 holdas középparaszt. Már min. denből 100 százalékosan eleget tett beadásának. Földjét jól gondozza, idejében végzi el a vetéseket és alkalmazza a fejlett agrotechni­kai módszereket is. 1 hold földről az idén is 56 mázsa kukoricát tört le. 40 mázsa kukoricát értékesített szabadpiacon. 6 mázsa napraforgót is értékesíthetett. Durván számolva 6 ezer forint volt a jövedelme. Az őszi vásáron ruhát és tűzhelyet vásárolt a családnak. A beadás tel­jesítésedben az elsők között van Szrorda János 6 holdas dolgozó paraszt, Fekete István 5 holdas dolgoz/) paraszt, Szolonics András dolgozó paraszt és még sokan Belegrád községben. Nem mondható el Nyírietek köz- ségről. Ott még sok a hátralékos. Belegrád község a nyírteleki köz­ségi tanácshoz tartozik. A községi tanács azonban nem tanult Bele­grád község példájából. Nem foly­tat felvilágosító munkát. A községi tanács arról is megfeledkezett, hogy a kulákokkal egy percre sem szabad békét kötni. Barcanyfalusi Egon, volt horthysta tábornok pél. dául nem teljesítette a burgonya- és napraforgóbeadást és a községi tanács azt behúnyt szemmel nézte. Nem követelte meg a kulákoktól a beadás pontos és idejében való tel­jesítését. Ezekután nem is csoda, ha a dózsaszöllősi parasztok is fél- vállról vették a beadás teljesítését. Október 28-án a községi tanács felismerve a hibákat, elszámol ta­tot néhány notórius nem teljesí­tőt. l'elemelték 10 százalékkal a beadásukat és elszámoltatták Kon­dás Mihály, Púlőczi József. Tassi András termelőket, mert nem tet­tek eleget beadási kötelezettségük­nek. Ugyanakkor elhatározták, hogy a begyűjtés meggyorsítása ér­dekében megjavítják a felvilágo- sító munkát. & só kelp A rp á d, a Terményforgalmi Vállalat propa ga n d i st á j a. Megyénk járásainak begyüjlé§i versenye Az őszi kapásnövények begyűj­tése megyénk csaknem minden járásában igen lassan halad. A kukorica-, napraforgó-, de külö­nösen a burgonyabe gyűjtés üte­mét fokozni kell. Országos vi­szonylatban megyénk a burgonya- begyűjtésben már hosszabb ideje az utolsó. Pedig megyénkben az idén is bőséges volt a burgo­nyatermés, de a tanácsok gyenge munkája miatt mégis megenged­hetetlenül lassan halad a beadás. A begyűjtést a legsürgősebben meg kell gyorsítani! A legutóbbi értékelés szerint megyénk járásainak sorrendje a következő: KUKORICABEGYÜJTESBEN ELSŐK: Az „őszirózsás forradalom“ harmincötödik évfordulójára 1918 október. Egy esztendeje már, hogy Fétervár kikötőjében az Aurora ágyúi meghirdették a világtörténelem új korszakának kezdetét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napról-napra erősebben éreztette hatását Európaszerte, a proletáriátus a front mindkét oldalán egyre nagyobb mértékben vállalt szolidaritást az orosz munkásosztállyal s mind hangosabban kezdte követelni jo­gait — érlelőddött Európa országainak többségében a forrada­lom. Felriadtak a hatalmon lévők is: az abszolút uralkodók még erősebbre szervezték önkényuralmukat, a kapitalisták — fronton innen és túl — intervencióra készültek a fiatal szovjet ország ellen. 1918 októberében már a legburkoltabb hadijelentések sem takarhatták el, hogy a központi hatalmak — Németország, Török­ország, Bulgária és Ausztria-Magyarország — vereséget szenved­tek a frontokon. Október elsején a polgári Pesti Napló már így ír az első világháború egyik főbűnöléről, gróf Tisza Istvánról: „Nyilatkozik gróf Tisza István is. Még mindig ott tart, ahol 4 év előtt és nem a helyzetnek egy tisztességes megmentésére gon­dol, hanem valami belső, vad, usztxó politikai háborúra, amely­ben a vele nem egy véleményen lévőket leteperhetné és meg­büntethetné.” De a magyar nép már nem tart ott, ahol négy év előtt tar­tott. A hosszú háború ,a tengernyi szenvedés felnyitotta a nép- milliók szemét, s a forradalmi Oroszországból hazatérő hadifog­lyok Leninről, a munkások parasztok és katonák tanácsairól, a proletárforradalomról és a proletárdiktatúráról, a iöldesurak és kapitalisták hatalmának megdöntéséről beszélnek. Napról-napra „Rohanunk a forradalomba” — mint a század legnagyobb ma­gyar költője, Ady Endre irta. Október utolsó napjaiban már az újságok rendkívüli kiadásai sem tudják követni az események tempóját. 24-én Fiúméban fel- lázad egy horvát ezred, ugyanaznap lemond Wekerle Sándor mi­niszterelnök. Dicsőséges napja ez a magyar sajtónak is: 1848 óta először ismét, tüntetés zajlik le a sajtószabadságért, s másnap már cenzúra nélkül jelennek meg a magyar lapok. Habsburg Károly és a körülötte csoportosuló uralkodó klikk még mindig nem lát­ja az eseményeket. A király Debrecenbe utazik, ahol botrányos jelenetek között a minden magyar hazafiútól gyűlölt Gotterhalte császári himnusz hangjaival köszönti az osztrák katonaság. A ma­gyar országggyűlés urai sem tudják többé bekötni a szemüket! határozatilag tiltakoznak a Gotterhalte ellen. Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában és a recsegő- ropogó ízeire széthulló monarchia más részein is megalakultak már a nemzeti tanácsok. A magyar polgári pártok a szociáldemokraták bevonásával október 25-én ugyancsak megalakítják ezt. A magyar nemzeti tanács felhívásában békét, nemzeti függetlenséget és a nemzetiségeknek önrendelkezési jogot követel. Másnap: a császár és király kihallgatáson fogadja a magyar szociáldemokrata vezé­reket. Természetesen a kihallgatásról semmi hír nem szivárgott ki, de annyi bizonyos, hogy a szociáldemokrata párt még mindig nem áll a tömegek harcának élére a békéért, a nemzeti függet­lenségért és a demokratikus köztársaságért. Október 29-én törté­nik az első nyílt összecsapás a monarchia rendőrei és a forra­dalmi nép között. A nemzeti tanács követelései mellett tüntető tömegbe a Lánchíd pesti hídfőjénél belelőtt a rendőrség. Tanácskozásra ülnek össze a magyar főurak vezetőjük a ki­rály személyes megbízottja, József főherceg. Hadik gróf másnap 30-án — miniszterelnöki kinevezést kap, de a következő nap ki­veti őt a bársonyszékből, s vele a gyűlölt, csaknem 400 éves Habs- burg-uralom utolsó miniszterelnöke távozik. Kitört az „őszirózsás-forradalom”. Október 31-én a nemzeti ta­nács átveszi a legfőbb hatalmat. Magyarország a forradalom lázában ég. A nép első követelése a béke. S a munkások követelik a gyárak elvételét a tőkésektől, a parasztok földet akarnak. Az egész nép forrong, s a forradalmi lendület viszi magával Károlyi Mihályt és az „őszirózsás forra­dalom" többi vezetőit. Az első napok diadalmámora után azon­ban csakhamar meglátja a magyar nép, hogy a polgári forrada­lom az ő követeléseinek csak igen csekély részét 1ud.ja és akarja teljesíteni. A polgári forradalom kormánya, — amelyben helyet foglalnak a szociáldemokrata párt vezetői is — képtelen megbir­kózni a feladatokkal, amelyeket a nagy idők állítottak elé. Káro­lyiék már nem az átkos múlt felszámolására, hanem a nép forra­Járás neve Százalék Begyűjtési oszt. v. Miniszteri biztos Nyíregyháza város 11.9 Kosztin Sándor Fehérgyarmati j. 65.0 Szabó Endre Novak István Utolsók: Nyíregyházi j. 46.1 Gulyás Emil Bényei Bálint Nyírbátori j. 37.9 Varga Sándor Soviczki János Nagykállói j. 32.3 László János Király Endre NAPRAFORGŐBEGYÜJTESBEN ELSŐK: Baklalórántházi j. 95.2 Fekete András Fiilcki András Nyíregyháza város 79.2 Kosztin Sándor Utolsók: Nyíregyházi j. 61.9 Gulyás Emil Bcnyei Bálint Nagykállói j. 55.7 László János Király Endre Mátészalkai j. 50.4 Sályi Sándor Palkó Sándor BUKGONYABEGYÜJTESBEN ELSŐK: Fehérgyarmati j. S3.8 Tiszalöki j. 61.7 Utolsók: Cscngeri j. 35.8 Nagykállói j. 29.1 Nyírbátori j. 21.7 A hizottsertésbeadásban elsők a csengeri és fehérgyarmati, utolsók a nag-kállói és baktalórántházi Szabó Endre Egri Lajos Lóránt István László János Varga Sándor jársok. Szarvasmarhabeadásban a ti­szalöki és csengeri járások vezet­Novak István Répánszki Sándor Balázsi Szeréna h. Király Endre Soviczki János nek, utolsók a baktalórántházi és kemecsei járások. dalmi lendületének elfojtására törekednek és szembefordulnak a dolgozó tömegekkel. Három héttel az „őszirózsás forradalom” kitörése után egy pesti bérház kis szobájában megalakult a forradalmi nép igazi pártja: a Kommunisták Magyarországi Pártja. A Károlyi-kormány miden üldözése ellenére napról-napra, sőt óráról-órára erősödik ez a párt. Egy félesztendő sem telik el, amikor a polgári kormány ország-világ előtt belátja tehetetlenségét, átadja az ország vezeté­sét az arra hivatottaknak: Magyarország proletariátusának. A fi­atal, de erős Kommunista Párt vezetésével alakítja meg a dol­gozó nép első valóban népi államát, a Magyar Tanács közt ársasá got. Harmincöt esztendeje zajlottak le 1918 októberének történelmi napjai. A polgári forradalom vezetőinek minden korlátja és hi­bája, sőt ellenforradalmi mesterkedése ellenére is dicsőséges nap­jai maradnak ezek örökké a magyar történelemnek, mert mozga­tója a dolgozó nép sre.ie volt, azé a népé, amely elindult 1917 no­vember 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tapasztalatai alapján, annak nagyszerű követeléseivel, hogy az „őszirózsás for­radalom” megalkuvó kormányát is elsöpörve, tovább folytassa harcát és kivívja a győzelmet a Magyar Tanácsköztársaságban, 1848 örökségében és szocializmust építő népi demokráciánk dicsőr séges elődiében.

Next

/
Thumbnails
Contents