Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-31 / 257. szám
1953 OKTÓBER 81, SZOMBAT 31 sa A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról11 Moszkva, (TASzSz.) A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapította, iiogy az utóbbi években az élelmiszerek termelése jelentékenyen emelkedett. A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának adatai szerint a főbb élelmiszerek termelése az 1940. évi termelést száz százaléknak véve, az idén a következőképen alakult: hús 162%, halfogás 172%, töltelék és húskészítmények 158%, állati zsiradék — közel kétszeres, sajt — kétszeres, növényi zsír 153%, margarin — Közel háromszoros, cukor 163%, konzervek Két és félszeres, édesipari készítmények 172%, száraztészták 2.2- jzeres, dara 124%, sör 152%, szőlőbor 184%. 1953-ban az élelmiszerek termelése az 1950 évhez képest több mint 41 százalékkal emelkedik. 1953 első felében az állami ipar 9.7 százalékkal több élelmiszert állított elő, mint 1952 első felében. Számos fontosabb élelmiszer: hús, állati zsiradék, tejtermékek, édesipari készítmények termelése azonban 1953 első félévében 1952 első negyedévéhez viszonyítva csak jelentéktelen mértékben növekedett. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelés növekedésének mérete és jelenlegi üteme nem biztosítja a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának gyorsabb emelésével kapcsolatos feladatok teljesítését. A nehézipar fejlesztésében éléit sikerek a mezőgazdaság fejlődése és a mezőgazdaság további fellendítését szolgáló intézkedések biztosítják a szilárd nyersanyagbázist ahhoz, hogy rohamosan növeljék az élelmiszertermelést és az élelmiszerek forgalom- bahozatalát. A legsürgősebb feladat, hogy a legközelebbi 2—3 esztendőben gyorsan fokozzák a lakosságnak hússal, hústermékekkel, hallal, haltermékekkel, zsiradékkal, cukorral, édesipari készítményekkel, konzervekkel és egyéb termékekkel való ellátását. A határozat ezután rámutat az élelmiszeripar munkájának néhány fogyatékosságára, hangsúlyozva, hogy több élelmiszer gyártása tekintetében a mező- gazdasági nyersanyfeldolgozó kapacitás nem kielégítő, különösen elégtelen az állati eldől gozás kapacitása, az Bszak-Kaukázus, a Donyec-medence és az Ural-tér- ségében, továbbá a tejfeldolgozás kapacitása az Ukrán SzSzK és az ÓSzSzSzK több központi területén ,a cukorrépafeldolgozás kapacitása a Moldva SzSzK-ban és az Ukrán SzSzK nyugati területein, a gyapotmagvak feldolgozásának kapacitása a Közéoázsia kerületeiben és a szójabab feldolgozásának kapacitása a Távol- Keleten. Az élelmiszeripar munkájában az az egyik komoly hiányosság, — hangzik a továbbiakban, — hogy nem harcolnak eléggé a nyersanyag és a készáru veszteség, valaipint az önköltség csökkentéséért, ami pedig a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi ára további csökkentésének fő forrása. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az élelmiszergyártás gyors fellendítése, valamint az élelmiszerek minőségének és választékának gyors megjavítása érdekében elhatározta: I. Az élelmiszerek gyártásának fokozásáról és minőségének megjavításáról Az 1954—1956. években többek között erősen fokozni kell az •lelmiszerek gyártását, javítani heil az élelmiszerei; minőségét, választékát, előre csomagolását, valamint csomagolását és jóval határidő előtt teljesíteni kell az ötéves tervben az élelmiszertermeléssel kapcsolatban 1955-reki- tűzött feladatokat. Ezért a fő élelmiszerfajták gyártásának fokozását többi között a következő mértékben kell megszabni. Hús- és hústermékek Jelentős mértékben növelni kell a hús-, a konzervek, vagdalthús, töltelékes áruk és más húsipari termékek gyártását és e cikkek termelését. Többi között a következő méretekre kell emelni: Hús 1954-ben 2,180.000 tonna, 1955-ben 2,550.000 tonna, A húsfélék közül a baromfihús 1954-ben 75.000 tonna, 1955-ben 105.000 tonna. A hústermelés volumene 1954- ben az 1950 évit 100 százaléknak véve 174 százalék, 1955-ben az 1950 évinek kétszerese. Az állami ipar 1956-ban emelje a hústermelést körülbelül 3,000.000 tonnára, vagyis az 1950 évinek 2.4-szeresére, a töltelék készítmények gyártását egymillió tonnára, vagyis az 1950 évinek 2.2-szeresére, a baromfihús termelését pedig 4.7-szeresére. 1954—1956-ban 144 húsfeldolgozó vállalatot kell üzembehelyezni. 1956 végére az 1950 évihez képest a következő arányban kell növelni a termelési kapacitást: A hústermelésben másfélszeresére, baromfihústermclésben 2.7- szeresére, töltelék- és húskészítmények gyártásában 1.7-szeresé- re, húskonzervek gyártásában 1.6-szeresére, vagdalthúskészítés- ben 7-szeresére, húsosderelye előállításban 5-szörösére, zsírolvasztásnál pedig 1.7-szeresére. Hal és halkészítmények Erősen növelni kell a halak és tengeri vadak fogását, mégpedig a többi között a következő arányban: Hal és tengeri vad — 1954-ben 27.15 millió mázsára, 1955-ben pedig 31.9 millió mázsára, az 1950 évivel szemben 1954-ben 56 százalékkal, 1955-ben pedig 83 százalékkal több halat és tengeri vadat kell fogni. A Szovjetunió élelmiszeripari cikkeinek minisztériuma 1955-ben emelje a forgalombahozatalra gyártott halkészítmények meny- nyiségét 2.010.000 tonnára. A nyílt tengeri halfogás növelése, valamint a halnak közvetlenül a halászat helvszínén történt mielőbbi átvétele és feldolgozása céliából 1954—56-ban jelentősen ki kell egészíteni a halászflottát, az átvevő-szállító, a hűtőberendezéssel ellátott és a kiszolgáló hamk állományát. Javítani kell a konzervgyárak, hűtőházak, halfeldolgozó, hordó- készítő, hajógyártó és hajójavító vállalatok kapacitásának kihasználását. Vaj, sajt, sűrített tej és egyéb tejtermék A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma az 1954—55. években emelje a vaj. a sajt. a tejkonzervek és tejtermékek gyártását, a többi között a következő mértékben: a vajgyártást 1954-ben 476.000 tonnára. 1955-ben 560.000 tonnára, a sajtgyártást a fenti években megfelelően 97.000 tonnára. illetve 135.000 tonnára. 1956 végéig az 1950. évihez képest — új vállalatok építésével, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának kezelésében működő vállaltok újjászervezésével és technikai felszereltségének fokozásával — a vajgyártás kapacitását emeljék másfélszeresére, a. sajtgyártás kapacitását pedig két és félszeresére. Építsenek és helyezzenek üzembe az 1954—56. években 720 vajgyára:. sajtgyárat és elsődleges tejfel- dolgozó üzemet. 100 város! tejüzemet, 16 tej konzervgyárat, valamint vaj, sajt és egyéb tejtermékek befogadására, illetve tárolására alkalmas hűtőberendezésekkel ellátott 80 telepet. Növényi olajok és szappanok A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma emelje az 1954—1955. években a növényi olaj és a szappan gyártását a többi között a következő arányban: a növényi olajgyártást 1954-ben 1,300.000 tonnára, 1955-ben pedig 1,500.000 tonnára; a szappan gyártását (40 százalék zsírsav tartalmú szappanban számítva) a fennti éveknek megfelelően 1 millió tonnára, illetve 1.200.000 tonnára, a növényi olajgyártás volumenét 1954-ben az 1950. évihez képest 167 százalékra, 1955-ben 192 százalékra. Fokozzák a finomított növényi olaj gyártását, a többi között együttesen napi 510 tonna olaj tel- jesítőképeségü 20 olajfinomítőüzem építésével. Az olajosmagvak jobb tárolása és romlástól való megóvása érdekében az 1954—55. évben építsenek együttesen 300.000 tonna befogadóképességű, gépesített nyersanyag, tároló raktárakat az olajgyárakban, A margarintermelés Az 1954—1955. években a mar- garingyártást növeljék a többi következő arányokban: A margaringyáríást . 1954-ben 390.000 tonnára, 1955-ben 450.000 tonnára. Jelentős mértékben növelni kell a majonéz gyártását, amely nagy keresletnek örvend a- fogyasztóközönség körében. 1954—1956-ban Sztálingrádban. Tulában, Ufúban, Karagandában, Krasznojarszkban, Alma-Atában. Jakutszkban, Omszkban, Kemerovó- han. Kazányban, Barnaulban és Vologdában 142.000 tonna évi együttes teljesítőképességű 12 új margaringyárat kell építeni. A cukor A kristálycukor és a cukorfino- mítvány gyártását és csomagolását a többi között a következő színvonalra kell emelni: Kristálycukor 1954-ben 4,300.000 tonna. 1955-ben 4,800.000 tonna, cukorfinomítvány 1,350.000 tonna, illetve 1,530.000 tonna. A k r i s tá I ycu korgy á rtás volu men ét emeljék 1954-ben 170 százalékra. 1955-ben pedig 190 százalékra. 1950-liez viszonyítva. A cukorrépa idejében való feldolgozására és hosszas szállításának csökkentésére 1934 és 1950 között fel kel! építeni és üzembe kell helyezni : 25 kristálycukor-gyárat, elsősorban Ukrajna és a Moldva SZSZK nyuagti területein. ahol kicsi a eukorrépafeldolgozó kapacitás. 9 cukorfinomítvány-gyárat és cukorvaktúrakat összesen egy millió 100.00 tonna befogadó képességgel, ezenbelül 1954-ben több, összesen 300.000 tonna befogadóképességű raktárai. Édesipari készítmények és tea Az édesipari készítmények gyár- tását 1954-ben 1.579.000 tonnára, 1953-ben pedig 1 823.000 tonnára kell növelni az 1950. évi 994.000 tonnával. Illetve 1953. évi 1,387.000 tonnával szemben. Jelentősen növelni kell a nép- é’.elmezési cikké vált fagylalt for- gnlnmbnhozn'ahit. A tea minőségének, aromájának, választékának és csomagolásának! megjavítása céljából: Párás, (MTI.) A Párizsban megjelenő „l’Observateur” című polgári lap csütörtöki számában közli Maurice Thorez elvtársnak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának válaszait a lap munkatársa által feltett kérdésekre. ELSŐ KÉRDÉS: Miben különbözik Franciaország mai politikai helyzete az 1936 év it öl f VÁLASZ: Az 1953. évi politikai helyzetet alapvetően az a tény különbözteti meg az 1934 és 1938 között kialakult politikai helyzettől, hogy ma teljes erővel a nemzeti függetlenség kérdése van előtérben és a francia politikai élet központi kérdésévé lett. Hogy orvosolni lehessen mindazokat a bajokat, melyek ma Franciaországot sújtják, elsősorban az ország külpolitikai vonalvezetésének gyökeres megváltoztatására van szükség. Franciaországban megmozdultban vannak a nemzetnek azok a mé- lyenrejlő erői, amelyek harci egységbe fogják össze a munkásosztályon túl az összes dolgozókat, másszóval azokat a népi tömegeket, amelyek vissza akarják szerezni Franciaország függetlenségét és szuverenitását — mondotta többek között Maurice Thorez. — Minden nemzeti és valóban demokratikus jellegű erő akcióegysége a mai francia politika alapvető kérdése és a népi erők ezen tömörülésének alapvető feltétele a munkásosztály egységének megvalósulása. MÁSODIK KÉRDÉS: Uajlan. dó-e a Francia Kommunista Párt, Togliatti és Kenni javaslatainak példáját követve, hasonló ülláspon. tot elfogadni egy olyan francia kormány irányában, amely céljául tűzi ki az indokínai háborúnak tárgyalások útján való befejezését, az ,,európai védelmi közösség” tervének viszautasitását és olyan gazdaságpolitika folytatását, amely a bérek és fizetések színvonalának a létfeltételeknek megfelelő kiigazi, tusára törekszik? VÁLASZ: A Francia Kommunista Párt Központ! Bizottságának október 23-i ülésén hozott határozat pontosan megállapítja, hogy pártunk, országos viszonylatban éppen úgy, mint a parlament fórumán, minden lehető erőfeszítést meg kíván tenni az „európai védelmi közösség’’ létrehozásáról szóló törvényjavaslat ratifikálásának meghiúsítására. A francia kommunisták készek e célból összefogni mindazokkal, akik meg akarják buktatni ezt a végzetes egyezményt. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a francia nép igazi érdekeinek megfelelő politika azt is megköveteli, hogy IIo Si Minh-hel való tárgyaPeliing, (Uj Kína). Pekingben október 29-én új kínai-japán kereskedelmi egyezményt írtak alá. Az egyezmény további mérföldkő a két nép közötti kereskedelmi kapcsolat terén. Az 1952 június elsején aláírt kereskedelmi egyezményhez hasonló Növelni keli a többi között a 25 grammos csomagolású fekete tea előállítását az 1953. évihez viszo. nyitva. 1954-ben 1,3-szeresére, 1953- ben pedig kétszeresére. Az 1953. évihez viszonyítva a bádog- és üvegtartályokban forga- lombahozott fekete tea gyártását 1934-ben 2,5-szeresére és 1955-ben 5 szőrösére kell emelni. Kenyér, péksütemény, tészta- készítmények, élesztő Növelni kell az alacsonyabb kiőrlésű fokú rozs- és búzalisztből, valamint a minőségi lisztből elő- á'lított cipók készítését, különösen i feljavított cipófélék készítését, X, többi között a következő aránylások útján véget kell vetni a vér- ontásnak Indokínában. Ami pedig a létfontosságú gazdasági követeléseket illeti — mondotta Maurice Thorez a második kérdésre adott válasza során — meg kell állapítani, hogy ma már minden francia munkás és dolgozó teljes mértékben megérti azt a kölcsönhatást, amely létfeltételeinek nehézségei és a háborús atlanti politika között fennáll. A francia kommunisták éppen ezért el vaunak szánva minden olyan politika támogatására, amely számba veszi ezeket a reális tényezőket. HARMADIK KÉRDÉS: Milyen fejlemények következtek be azóta, hogy a Francia Kommunista Párt nemzetgyűlési csoportja akcióegyseg megvalósítására irányuló javasla. lókat tett a Francia Szocialista Párt nemzetgyűlési csoportjánakT VÁLASZ: A Francia Szocialista Párt és a nemzetgyűlési csoportja visszautasította az akcióegyseg megvalósítására irányuló legutóbbi javaslatainkat. Azonban mi jól emlékszünk arra, hogy mielőtt 1934- ben a kenyér, a szabadság és a béke jelszava alapján létrejött az az akcióegység, amely alapja volt a később kialakult népfrontnak, 27 ízben kellett hasonló javaslatokat tennünk a Francia Szocialista Pártnak és ezeket vagy visszautasították, vagy pedig válasz nélkül hagyták. A francia kommunisták tudatában vannak, hogy nekik szigorúan meg kell őrizniük egységes harci szervezetüket a szocialista dolgozók érdekében is, hogy ez az egység mindkettőjük érdekeit szolgálja, és éppen ezért mindent el fognak követni, hogy országos vi. szonylatban is megnyerjék a szocialista dolgozókat a harci egységfront eszméjének és hogy ez az eszme azután cselekvéssé is válhasson. NEGYEDIK KÉRDÉS: Mit kivan tenni a Francia Kommunista Párt a bonni és párizsi szerződések, megbuktatása érdekében? VÁLASZ: Mint ahogy Jacques Dudos is kijelentette a Francia Kommunista Párt Központi BL zotsága legutóbbi ülésén jóváhagyott előadói beszédében: szilárd elhatározásunk összefogni mindéit franciával — korábbi álláspontjától függetlenül — a bonni és párizsi szerződések ratifikálása elleni harcban a béfeeszerető és hazafias erők legszélesebb körű egységének megvalósítása alapján. Elhatáro- 7.ott szándékunk, hogy országos viszonylatban éppúgy, mint a parlament fórumán, minden lehető módon meghiúsítsuk a szerződések ratifikálását, mint ahogy ezek a háború és a rabszolgaság eszközei. egyezmény az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján az, 1952 június elsejei egyezményben foglalt; árukkal azonos kategóriájú áruk kölcsönös kicserélését írja elő. A vásárlások és eladások értéke mindkét irányban 30 millió fontsterling. Alacsony kiőrlési fokú rozs- és búzalisztből előállított pékkészít« mények összmennyiségén belül 1954-ben 20; 1953-ben 30 százalék- ra: a növekedés 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva 5,9-szeres. A tésztafélék gyártását 1954—• 1953-ben a többi között a kövét, kező arányban kell emelni: Tésztakészítmények (1000 tonnában) 1954-ben 872; 1953-ben 1030; az emelkedés 1954-ben az 1950. évihez viszonyítva kétszeres, 1955- ben pedig az 1950. évihez viszonyítva 2,3-szeres. Nagy arányokban keil építeni kenyérgyárakat és a már meglévőké pedig át kell alakítani, fel keit szerelni új gépekkel. Uj japán-kínai kereskedelmi egyezményt írtak alá Pekingben NtPLAP Maurice Thorez elvtárs nyilatkozata a „r Observateur“-ban
