Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-03 / 206. szám

«ÉPLfiP 1853 SZEPTEMBER 3. CSÜTÖRTÖK 22 A Szovjetunió ópolja a kulturális kapcsolatokat minden országgal Népnevelők a kormányprogramul megvalósításáért A termeiftszövethczefi népnevelő« a szövetkezeteit megszilárdításáért folyó harc első soraiban A népnevelőkre azt a kitüntető 'feladatot bízta a párt, hogy is­mertessék a termelőszövetkezetek tagjaival, az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal kormányunk új pro- 'grammját, a megjelent kormány­rendeleteket. Azokról az intézke­désekről beszélnek népnevelőink, amelyek nagymértékben elősegí­tik a termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó paraszt­ság életszínvonalának emelését. A rendeletek megmagyarázásával hozzájárulnak ahhoz, hogy ter- imelőszövetkezeteink megerősöd­nek, felvilágosító szavukkal meg­erősítik az ingadozó termelőszö­vetkezeti tagokat, meggyőzik őket a termelőszövetkezeti gazdálko­dás előnyéről, A kormány programmjának megmagyarázása, a kormányren­deletek ismertetése és megérteté­se igen nagy feladat elé állítja elsősorban pártszervezeteinket. — Pártszervezeteink vezetőinek meg­különböztetett gondossággal kell ■foglalkozniok a népnevelőkkel, a népnevelőhálózat megszilárdításá­val. Frissítsék fel és szilárdítsák meg a népnevelő-kollektívákat azokkal a szilárd meggyőződésű, becsületes termelőszövetkezeti ta­gokkal, akik nem ültek fel az el­lenség híreszteléseinek, akik szi­lárdan kitartottak és kitartanak termelőszövetkezetük mellett. Ezt a fontos feladatot igen helyesen hajtotta végre a Tyúkod községi ipártalapszervezet, ahol új erők­kel erősítették a népnevelőháló­zatot. Olyan dolgozók kaptak népnevelőmunkát, mint Harcsó [Margit, Bállá Lászlóné, akik fá- Q-adhatatlanul ismertetik a dolgo­zókkal a megjelent kormányren­deleteket, rendszeresen felkeresik a hozzájuk beosztott dolgozókat, i Ahol a pártszervezet vezetői rendszeresen megtartják a nép­nevelőértekezleteket és újabb és újabb agitációs érvekkel vértezik fel a népnevelőket, ott a népne­velők jól végzik munkájukat. — Ezt bizonyítja Hidasi György, a császárszállási Uj Alkotmány ter­melőszövetkezet népnevelőjének jó munkája is, aki helyesen ma­gyarázta meg a 10 százalékos be­adási kedvezmény jelentőségét Lukács István termelőszövetke­zeti tagnak. Lukács István ki akart lépni a szövetkezetből. Hi­dasi elvtárs megmagyarázta Lu­kács Istvánnak, hogy a 10 száza­lékos beadási kedvezmény követ­keztében körülbelül 3 forint 36 fillérrel jut több munkaegysé­genként, ami azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet tagsága között összesen, előreláthatólag 239.897 forinttal több kerül kiosztásra. Hasonlóan cselekedett a fényes- litkei Fürst Sándor termelőszö­vetkezet pártszervezete is. Míg a kormbányprogramm megjelenése előtt 8 népnevelő dolgozott a szö­vetkezetben, most 13 főre emel­ték a népnevelők számát. Olyan becsületes dolgozókkal erősítet­ték meg a népnevelőhálózatot, mint például Molnár Zoltán és Lakatos András, akik becsülete­sen dolgoztak egész évben. Ezt bizonyítja az, hogy mindkettő­jüknek több, mint 400 munka­egysége van eddig. A népnevelő­értekezleteket itt is rendszeresen megtartják, ahol közösen feldol­gozzák a kormányrendeleteket. Kiszámítják, hogy előrelátható­lag mennyi gyümölcsöt osztanak munkaegységenként. Saját ered­ményével agitál P. Márta Sándor, akinek családjával együtt 980 munkaegysége van és előrelátha­tólag több mint 40 mázsa alma­jövedelemre számít. Nem beszélve arról, hogy még a többi termény­ből is szépen fog jutni számára. A fényeslitkei Fürst Sándor ter­melőszövetkezet tagjainak jó munkáját dicséri az az 50.000 fo­rint termelési előleg is, amely­ből új teherautót vásárolnak, hogy meg könnyebbé tegyék a szállítási munkát. De nem foglalkoztak így a kor­mányprogramra ismertetésével, a kormányrendeletek megmagyará­zásával a rakamazi pártszervezet vezetői. Itt nem tartják meg rendszeresen a népnevelőértekez­letet, nem adnak agitációs érve­ket a népnevelőknek. Hasonlóan elmulasztja a kormányrendeletek ismertetését, a termelőszövetke­zetekben végzendő felvilágosító munkát a nyírmadai gépállomás pártszervezete, ahol a vezetők alusznak, a népnevelőket nem állítják csatasorba. Maga a gép­állomás politikai helyettese sem foglalkozik népnevelő munkával, elhanyagolja a termelőszövetkeze­tekben végzendő politikai felvi­lágosító munkát is. Pártszervezeteink számolják fel ezt a nemtörődömséget. Állítsák sürgősen harcba a népnevelőket, Gondoljanak arra: ahol nem a párt népnevelői magyarázzák a kormány programmját, ott az el­lenség „agitál“. Mindenütt ett van, ahol a mi népnevelőink nin­csenek és a maga szájaíze sze­rint „magyarázza“ a programmed, félrevezeti a felvilágosulatlan dolgozókat, igyekszik megzavarni termelőszövetkezeteinkben a mun­kát. Pártszervezeteink vezetői hívják egybe a népnevelőket, be­széljék meg közösen i tennivaló­kat, lássák el őket agitációs ér­vekkel, erősítsék a népnevelőhá­lózatot azokkal a dolgozókkal, akik szilárd meggyőződésükkel és jó munkájukkal megérdemlik, hogy népnevelő munkával bízzák meg őkét. Az országok közötti kulturális kapcsolatok jelentősége igen nagy. Előmozdítják a népek közötti ba­rátságot, gazdagítják a különböző országok kultúráját. A Szovjetunió és a külföldi or­szágok közötti kapcsolatok egyik formája az, hogy különböző kül­döttségek és személyek látogatnak el a Szovjetunióba. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a VOKSz, a Szovjetunió Szakszer vezetőinek Központi Tanácsa, a szovjet béke- bizottság és a Szovjetunió más társadalmi szervezetei küldöttsége­ket, ismert külföldi személyisége­ket hívnak meg. 1952-bén csupán a VOKSz meghívására több mint 700 külföldi vendég járt a Szovjet­unióban. A népi demokratikus országok­ból érkező küldöttségek azért jön­nek a Szovjetunióba, hogy tanul­janak a szovjet emberek gazdag tapasztalataiból és felhasználják azokat országuk építésében. A kapitalista országokból érkező küldöttségek azért látogatnak el a Szovjetunióba, hogy saját szemük, kel lássák azokat az óriási válto­zásokat, amelyek a győzedelmes szocial'zmus országában végbemen- nek. A szovjet tudományos intézetek, a gyárak és üzemek szélesre tár* jók 'kapuikat a külföldi vendegek előtt, lehetőségeket nyújtanak a vendégeknek, hogy választ kapja­nak az őket érdeklő összes kérdé­sekre. A munkások és kolhozpa- rasztok saját otthonukban is öröm­mel látják vendégül a külföldie­ket. A Szovjetunióban hagyomány lett a külföföi művészek vendég­szereplése, Az utóbbi években kü­lönböző kínai, koreai, bolgár, cseh­szlovák, román, magyar és albán együttesek és más országbeli művé­szek szerepeltek a Szovjetunióban. A Szovjetunió azáltal is szilár­dítja és fejleszti a nemzetközi kul­turális kapcsolatokat, hogy számos szovjet közéleti személyiség, tu­dós, író, zeneszerző, képzőművész, újító, sztahanovista, élenjáró kol- hozparaszt látogatott el külföldre. Tavaly csak a VOKSz részéről több mint 23 szovjet küldöttség vett részt különböző országokban tarott barátsági hónapokon. A szovjet emberek nagyrabecsü- lik más népok kultúráját, s ezért a Szovjetunióban rendszeresen meg- ünneplik az egyes népek és orszá­gok kiemelkedő kulturális esemé­nyeit. A szovjet emberek tisztele­te és érdeklődése más népek kul­túrája iránt megnyilvánul abban is, hogy a szovjethatalom éveiben a Szovjetunióban 1500 külföldi író műveit több mint 200 millió példányszámban adták ki. A szov- jót könyvtárak állandó kapcsolatot tartanak más országok könyvtárai- val. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi könyv­tára 1951-ben 126.210 tudományos’ könyvet és folyóiratot küldött 59 külföldi ország 1200 könyvtárának, s cserébe több mint 50 ezer köny­vet és folyóiratot kapott. A szovjet színpadokon sikerrel mutatják be a világirodalom klasz- szikusainak müveit és a mai kül­földi színdarabírók darabjait. Gyakran rendeznek filmfesztiválo­kat is. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy a kulturális kapcsolatok ki- mélyítésével is szolgálja a béke és haladás ügyét. JBg’j míívessető élenjáró példája Gajdos Mihály a 61/2. Építőipari Vállalat szabadságboknri munkahelyén építésvezető. Jő szer­vezéssel, helyes vezetéssel bizto­sítja a terv pontos teljesítését. Munkaidejének nagyobbik részét kint az építkezésen, a brigádok kö­zött tölti. így ismeri az építkezés minden részletét és figyelemmel kiséri a brigádok munkáját. Ide­jében meglátja, hol, milyen intéz­kedésre van szükség, hogyan haj­tották végre a kiadott feladato­kat Az építkezés dolgozói „Gajdos szakidnak szólítják, szeretik, meg­becsülik. Bátran Tetik fel neki a munkában tapasztalt hiányosságo­kat, mert tudják, hogy a felvetett problémákat az építésvezető meg fogja oldani. Nincs kevés dolga „Gajdos szakinak”. Hiszen a jó eredményekhez alapos munka kell. De Gajdos elvtárs nem riad vissza 'a nehézségektől! * Nemrég történt, hogy ami­kor Drotúr András kubikosbrigád­jához ment, hogy megnézze, ho­gyan haladnak a munkával, a bri- gádvezető így fogadta: — Jó, hogy jön, Gajdos szaki!... Legalább el­mondom az észrevételemet a kivi­telezési tervről! — Mondjad csak Andris. Ki vele. Mi a panaszotok? — Bíztatta az építésvezető. — Nem éppen panaszkodni aka­rok. Inkább javasolni. Tudja, Gajdos szaki, az a véleményem, hogy nem úgy kéne csinálni a munkát, ahogy azt tervezték, mert szerintem gazdaságosabban is le­hetne a 37-es épületnél dolgozni a földdel! Az építésvezető érdeklődve hall­gatta a sztahanovista kubikosbri- gád vezetőjét. — Aztán ti, hogy gondoltátok el ott a munkát? — Hogy-e, szaki bátyám?... Úgy gondoltuk, hogy ha úgyis sor kerül a trafó és a vízszivattyú földmunkálataira, miért végeznénk lvét munkát? Ha most a 2600 köb­méter földet egyenesen odahorda­I nánk, gazdaságosabb lenne. Elvi­hetnék a transzportőrt is fonto­sabb munkahelyre, mi pedig kor. dákkal dolgoznánk. — sorolta el elgondolását a brigádvezető, aztán folytatta a munkát. Gajdos építésvezető pedig gon­dolkozott az ötleten. — Nem rossz ötlet, Andris! — vetette oda a választ Drotárnak. S azzal elsietett az iroda felé. Nemsokára a tervrajzzal tért visz- sza. Alaposan tanulmányozta a raj­zot és a terepet. Magához hívta Drotárt is. — Igazad volt! Ha itt kétoldalt eltávolítjuk a földet, azt újra széj­jel kell kubikolni. A szivattyúház és a trafó körül pedig szükségünk lesz ennyi földre. A terv szerint 1700 méterről kellene odahordani a földet. Ha most kordákat állí­tunk munkába, 6 ezer forinttal megdrágul ugyan a 2600 köbméter föld eltávolítása, da megtakarítunk vele a másik munkánál 20 ezer forintot! ügy ig lett. Még akkornap kidol­gozta a kivitelezési tervet és asze­rint végezték a munkát. A tervek gondosabb ellenőrzésekor a 11/4-es épületnél is 15 ezer forinttal tették olcsóbbá az építkezést! * Más alkalommal, mikor a brigádok előre megkapták a kö­vetkező havi brigádtervet, Szabó László kőműves brigádja nyugta­lankodott, hogy gyorsan haladnak a munkával és mm's elég kőpor a raktárban. Az építésvezető is tudta ezt. de bízott az anyagellátó bri­gádban, hogy idejében megjön majd az anyag. Szabóék azonban napjá­ban többször is sarkallták a fő­építésvezetőt : — Mi lesz a kőporral?... Előre vagyunk a tervvel. Holnap elfogy az utolsó rész anyagunk Is. Aztán nézze csak, Gajdos szaki, kevés ne­künk ez a munka, amit kiírtak. 1000 négyzetméter homlokzatvako­lás, 100 négyzetméter járdabetono­I zás, 30 köbméter felmenőfal, 50 köbméter pillérfal, 400 köbméter féltéglásfal és 200 köbméter keri- tésfal. Összesen 1520 munkaóra. Úgy számoltuk, 25-éig megcsinál­juk. — A múlt hónapban 120 száza­lékot értetek el. Erre terveztünk most nektek. — magyarázta az építésvezető. , — Tervszerlnti keresetünk 5451 forint. Heten vagyunk a brigád­ban. Miért ne keressünk mi 7 ezer forintot, ha egyszer képesek va­gyunk rá? Vállalnánk még vagy 600 négyzetméter külsőfal-vako- lást.,. ! — Hajtatok múlik, fiúk! — je­lentette ki Gajdos szaki mosolyog­va, s hangjában bíztatással. — Én biztosítom, hogy meglesz hozzá a műszaki segítség! Ami pedig a kőport Illeti, reggelre Itt lesz t szükséges mennyiség. i — Gajdos szaki!... Mi lesz a zsaluzódeszkával?,.. Holnap a síkfödém betonozásához akarunk kezdeni! — hangzott a kiáltás az építésvezető felé. Serényi Ferenc úcsbrigádjától. Gajdos bosszankodva ment oda. — Már megint a deszkaproblé­mával jösztök? Honnan adjak, ha nincsen? Mit tegyek róla, ha nem érkezik meg, amikorra megtervez­tem? ... — Szerezzen valahogy. Egyébként is azért műszaki vezető, hogy biz­tosítsa nekünk az anyagot a mun­kához, — válaszolta Serényi. Gaj­dos igazat adott Serényiéknek. Be­látta, hogy nem várhat tovább a központ ígéreteire. A Serényi-bd- gád tervének teljesítéséhez kell a deszka! Elindult hát, hogy intéz­kedjen. Az áUványozóbrigád mel­lett sem tudott elmenni szó nélkül Hibát látott a brigád munkájúban, hát odaszólt a brigád vezetőnek: — Antal swaktárs!.. Baj lehet, ha így marad az állvány!... Baleset adódhat a hibából. Miért nem kötözik ki jobban? ... — Kikötnénk azt mi jobban is. csak lenne hozzá elég kötelünk! Utalványozzon Gajdos szaki, vagy 10 csomót! — kiáltotta a brigád- vezető a tetőről. Az építésvezető a raktár felé folytatta hát útját. Közben Zágo- nyi László 'brigádvezető azzal áhí­totta meg, hogy ha nem biztosíta­nak a brigádnak egy betonkeverő- gépet, nem lesz teljesítve a terv. Meg kellett neki magyarázni, hogy egy gép is elég a tervbevett mun­kák elvégzéséhez, s ruire szükség lesz rá, Zágonyiéknak fog termelni a gép. — Ha Szabóék befejezik a jár­dabetonozást,utána ti kapjátok meg a betonkeverőt, Zágonyi szaktárs, Addig csináljátok meg a belső fa­lazás* munkálatokat •— tanácsolta. Az iroda előtt Danes Lajos vár. ta, s arról panaszkodott, hogy a brigád két tagja munkaidő alatt a központba akar menni bérrekla­mációjuk van. Gajdos elvtárs meg­magyarázta, hogy nem lehet mun­kaidőben elmenni, mert minden perc sokat jelent. Elvállalta, hogy elintézi a két brigádtag ügyét a központtal. Sok ide-oda telefonálás után megjött a kőpor, a Szabó-brigád részére. Antalék is megkapták a biztosító köteleket. Gajdos építés­vezető a Jókai-utcai építkezésnél talált 10 köbméter parlagon heverő deszkát. Helyette állvánnyal és pallódeszkával segítette a testvér- építkezést. Elintézte a bérrekla­mációkat is. Törődött azzal, hogy a termelés zavartalanul folyhassék tovább. így pergett le Gajdos elv­társ egy munkanapja, olyan, ami­lyen sok-sok követi egymást az építkezésen. Ahol Gajdos elvtárs műszaki vezető példaadóan végzi munkáját. * Sok apró-cseprő problé­ma merül fel egy építkezésnél. Előfordul, hogy fegyelmezotlenke.' dokkéi kell „bíbelődni” az építés-' vezetőnek. Nemrég Dános Lajos kőműves brigádjában történt a baj. A brigád nem akart Sípos’ ifjú kőművessel dolgozni, mert az rosszul dolgozott. Gajdos építés- vezető beszélt a brigáddal, hogy, nem helyes az a nézet, hogy ha valaki rosszul dolgozik, hát azt élj kell küldeni a munkahelyről. Sí­posnak is megmagyarázta, hogy helytelen, ha könnyelmű, rossz; munkát végez, mert ezzel saját magát, társait, de az építkezést is' megkárosítja. Sípos akkor foga­dalmat tett a jobb munkára. S azóta megváltozott az egész bri­gád munkája. * Az építkezés udvarán lévő nagy versenytábla előtt gyakran megállnak a munkások és megné­zik, hogy előző nap ki, mennyit; teljesített, hány százalékot ért el.; Augusztusban a legjobb eredményt Drotár -András kubikosbrigádja' érte el. A brigád átlag 212 száza­lékot teljesített. Szabó László kő” művesbrigádja 158 százalékot tel­jesített. A dolgozók átlagteljesít­ménye pedig 144 százalék volt az építkezésen. Több épületet adtak át határidő előtt. A dolgozók ki-: váló teljesítményeket érnek el, nem' egy munkahőstettük híre bejárja a megyét. S ezek mögött ott van Gajdos építésvezető is példás mun­kájával, amely elősegíti, hogy az' építkezésen ilyen sikerek szülesse­nek ... Gajdos Mihály elvtárs a szabadsúgbokori építkezésnél lett építésvezető. Nemrég Hajdúszobosz­lón üdült jó munkája jutalmául, ahol elolvasta Azsájev: „Távol Moszkvától” című könyvét. A könyvből merítette azt a tanulsá­got, hogy erős akarattal, a dolgo­zókkal szorosan együttműködve, sok nehézséget le lehet küzdeni. Most a „Művezetők továbbképzése" harmadik kötetét tanulmányozza, hogy tudásút fejlesztve, meg jobb munkát végezhessen. O. A.

Next

/
Thumbnails
Contents