Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-03 / 206. szám
«ÉPLfiP 1853 SZEPTEMBER 3. CSÜTÖRTÖK 22 A Szovjetunió ópolja a kulturális kapcsolatokat minden országgal Népnevelők a kormányprogramul megvalósításáért A termeiftszövethczefi népnevelő« a szövetkezeteit megszilárdításáért folyó harc első soraiban A népnevelőkre azt a kitüntető 'feladatot bízta a párt, hogy ismertessék a termelőszövetkezetek tagjaival, az egyénileg dolgozó parasztokkal kormányunk új pro- 'grammját, a megjelent kormányrendeleteket. Azokról az intézkedésekről beszélnek népnevelőink, amelyek nagymértékben elősegítik a termelőszövetkezeti tagság és az egyénileg dolgozó parasztság életszínvonalának emelését. A rendeletek megmagyarázásával hozzájárulnak ahhoz, hogy ter- imelőszövetkezeteink megerősödnek, felvilágosító szavukkal megerősítik az ingadozó termelőszövetkezeti tagokat, meggyőzik őket a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről, A kormány programmjának megmagyarázása, a kormányrendeletek ismertetése és megértetése igen nagy feladat elé állítja elsősorban pártszervezeteinket. — Pártszervezeteink vezetőinek megkülönböztetett gondossággal kell ■foglalkozniok a népnevelőkkel, a népnevelőhálózat megszilárdításával. Frissítsék fel és szilárdítsák meg a népnevelő-kollektívákat azokkal a szilárd meggyőződésű, becsületes termelőszövetkezeti tagokkal, akik nem ültek fel az ellenség híreszteléseinek, akik szilárdan kitartottak és kitartanak termelőszövetkezetük mellett. Ezt a fontos feladatot igen helyesen hajtotta végre a Tyúkod községi ipártalapszervezet, ahol új erőkkel erősítették a népnevelőhálózatot. Olyan dolgozók kaptak népnevelőmunkát, mint Harcsó [Margit, Bállá Lászlóné, akik fá- Q-adhatatlanul ismertetik a dolgozókkal a megjelent kormányrendeleteket, rendszeresen felkeresik a hozzájuk beosztott dolgozókat, i Ahol a pártszervezet vezetői rendszeresen megtartják a népnevelőértekezleteket és újabb és újabb agitációs érvekkel vértezik fel a népnevelőket, ott a népnevelők jól végzik munkájukat. — Ezt bizonyítja Hidasi György, a császárszállási Uj Alkotmány termelőszövetkezet népnevelőjének jó munkája is, aki helyesen magyarázta meg a 10 százalékos beadási kedvezmény jelentőségét Lukács István termelőszövetkezeti tagnak. Lukács István ki akart lépni a szövetkezetből. Hidasi elvtárs megmagyarázta Lukács Istvánnak, hogy a 10 százalékos beadási kedvezmény következtében körülbelül 3 forint 36 fillérrel jut több munkaegységenként, ami azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet tagsága között összesen, előreláthatólag 239.897 forinttal több kerül kiosztásra. Hasonlóan cselekedett a fényes- litkei Fürst Sándor termelőszövetkezet pártszervezete is. Míg a kormbányprogramm megjelenése előtt 8 népnevelő dolgozott a szövetkezetben, most 13 főre emelték a népnevelők számát. Olyan becsületes dolgozókkal erősítették meg a népnevelőhálózatot, mint például Molnár Zoltán és Lakatos András, akik becsületesen dolgoztak egész évben. Ezt bizonyítja az, hogy mindkettőjüknek több, mint 400 munkaegysége van eddig. A népnevelőértekezleteket itt is rendszeresen megtartják, ahol közösen feldolgozzák a kormányrendeleteket. Kiszámítják, hogy előreláthatólag mennyi gyümölcsöt osztanak munkaegységenként. Saját eredményével agitál P. Márta Sándor, akinek családjával együtt 980 munkaegysége van és előreláthatólag több mint 40 mázsa almajövedelemre számít. Nem beszélve arról, hogy még a többi terményből is szépen fog jutni számára. A fényeslitkei Fürst Sándor termelőszövetkezet tagjainak jó munkáját dicséri az az 50.000 forint termelési előleg is, amelyből új teherautót vásárolnak, hogy meg könnyebbé tegyék a szállítási munkát. De nem foglalkoztak így a kormányprogramra ismertetésével, a kormányrendeletek megmagyarázásával a rakamazi pártszervezet vezetői. Itt nem tartják meg rendszeresen a népnevelőértekezletet, nem adnak agitációs érveket a népnevelőknek. Hasonlóan elmulasztja a kormányrendeletek ismertetését, a termelőszövetkezetekben végzendő felvilágosító munkát a nyírmadai gépállomás pártszervezete, ahol a vezetők alusznak, a népnevelőket nem állítják csatasorba. Maga a gépállomás politikai helyettese sem foglalkozik népnevelő munkával, elhanyagolja a termelőszövetkezetekben végzendő politikai felvilágosító munkát is. Pártszervezeteink számolják fel ezt a nemtörődömséget. Állítsák sürgősen harcba a népnevelőket, Gondoljanak arra: ahol nem a párt népnevelői magyarázzák a kormány programmját, ott az ellenség „agitál“. Mindenütt ett van, ahol a mi népnevelőink nincsenek és a maga szájaíze szerint „magyarázza“ a programmed, félrevezeti a felvilágosulatlan dolgozókat, igyekszik megzavarni termelőszövetkezeteinkben a munkát. Pártszervezeteink vezetői hívják egybe a népnevelőket, beszéljék meg közösen i tennivalókat, lássák el őket agitációs érvekkel, erősítsék a népnevelőhálózatot azokkal a dolgozókkal, akik szilárd meggyőződésükkel és jó munkájukkal megérdemlik, hogy népnevelő munkával bízzák meg őkét. Az országok közötti kulturális kapcsolatok jelentősége igen nagy. Előmozdítják a népek közötti barátságot, gazdagítják a különböző országok kultúráját. A Szovjetunió és a külföldi országok közötti kapcsolatok egyik formája az, hogy különböző küldöttségek és személyek látogatnak el a Szovjetunióba. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a VOKSz, a Szovjetunió Szakszer vezetőinek Központi Tanácsa, a szovjet béke- bizottság és a Szovjetunió más társadalmi szervezetei küldöttségeket, ismert külföldi személyiségeket hívnak meg. 1952-bén csupán a VOKSz meghívására több mint 700 külföldi vendég járt a Szovjetunióban. A népi demokratikus országokból érkező küldöttségek azért jönnek a Szovjetunióba, hogy tanuljanak a szovjet emberek gazdag tapasztalataiból és felhasználják azokat országuk építésében. A kapitalista országokból érkező küldöttségek azért látogatnak el a Szovjetunióba, hogy saját szemük, kel lássák azokat az óriási változásokat, amelyek a győzedelmes szocial'zmus országában végbemen- nek. A szovjet tudományos intézetek, a gyárak és üzemek szélesre tár* jók 'kapuikat a külföldi vendegek előtt, lehetőségeket nyújtanak a vendégeknek, hogy választ kapjanak az őket érdeklő összes kérdésekre. A munkások és kolhozpa- rasztok saját otthonukban is örömmel látják vendégül a külföldieket. A Szovjetunióban hagyomány lett a külföföi művészek vendégszereplése, Az utóbbi években különböző kínai, koreai, bolgár, csehszlovák, román, magyar és albán együttesek és más országbeli művészek szerepeltek a Szovjetunióban. A Szovjetunió azáltal is szilárdítja és fejleszti a nemzetközi kulturális kapcsolatokat, hogy számos szovjet közéleti személyiség, tudós, író, zeneszerző, képzőművész, újító, sztahanovista, élenjáró kol- hozparaszt látogatott el külföldre. Tavaly csak a VOKSz részéről több mint 23 szovjet küldöttség vett részt különböző országokban tarott barátsági hónapokon. A szovjet emberek nagyrabecsü- lik más népok kultúráját, s ezért a Szovjetunióban rendszeresen meg- ünneplik az egyes népek és országok kiemelkedő kulturális eseményeit. A szovjet emberek tisztelete és érdeklődése más népek kultúrája iránt megnyilvánul abban is, hogy a szovjethatalom éveiben a Szovjetunióban 1500 külföldi író műveit több mint 200 millió példányszámban adták ki. A szov- jót könyvtárak állandó kapcsolatot tartanak más országok könyvtárai- val. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi könyvtára 1951-ben 126.210 tudományos’ könyvet és folyóiratot küldött 59 külföldi ország 1200 könyvtárának, s cserébe több mint 50 ezer könyvet és folyóiratot kapott. A szovjet színpadokon sikerrel mutatják be a világirodalom klasz- szikusainak müveit és a mai külföldi színdarabírók darabjait. Gyakran rendeznek filmfesztiválokat is. A Szovjetunió mindent megtesz, hogy a kulturális kapcsolatok ki- mélyítésével is szolgálja a béke és haladás ügyét. JBg’j míívessető élenjáró példája Gajdos Mihály a 61/2. Építőipari Vállalat szabadságboknri munkahelyén építésvezető. Jő szervezéssel, helyes vezetéssel biztosítja a terv pontos teljesítését. Munkaidejének nagyobbik részét kint az építkezésen, a brigádok között tölti. így ismeri az építkezés minden részletét és figyelemmel kiséri a brigádok munkáját. Idejében meglátja, hol, milyen intézkedésre van szükség, hogyan hajtották végre a kiadott feladatokat Az építkezés dolgozói „Gajdos szakidnak szólítják, szeretik, megbecsülik. Bátran Tetik fel neki a munkában tapasztalt hiányosságokat, mert tudják, hogy a felvetett problémákat az építésvezető meg fogja oldani. Nincs kevés dolga „Gajdos szakinak”. Hiszen a jó eredményekhez alapos munka kell. De Gajdos elvtárs nem riad vissza 'a nehézségektől! * Nemrég történt, hogy amikor Drotúr András kubikosbrigádjához ment, hogy megnézze, hogyan haladnak a munkával, a bri- gádvezető így fogadta: — Jó, hogy jön, Gajdos szaki!... Legalább elmondom az észrevételemet a kivitelezési tervről! — Mondjad csak Andris. Ki vele. Mi a panaszotok? — Bíztatta az építésvezető. — Nem éppen panaszkodni akarok. Inkább javasolni. Tudja, Gajdos szaki, az a véleményem, hogy nem úgy kéne csinálni a munkát, ahogy azt tervezték, mert szerintem gazdaságosabban is lehetne a 37-es épületnél dolgozni a földdel! Az építésvezető érdeklődve hallgatta a sztahanovista kubikosbri- gád vezetőjét. — Aztán ti, hogy gondoltátok el ott a munkát? — Hogy-e, szaki bátyám?... Úgy gondoltuk, hogy ha úgyis sor kerül a trafó és a vízszivattyú földmunkálataira, miért végeznénk lvét munkát? Ha most a 2600 köbméter földet egyenesen odahordaI nánk, gazdaságosabb lenne. Elvihetnék a transzportőrt is fontosabb munkahelyre, mi pedig kor. dákkal dolgoznánk. — sorolta el elgondolását a brigádvezető, aztán folytatta a munkát. Gajdos építésvezető pedig gondolkozott az ötleten. — Nem rossz ötlet, Andris! — vetette oda a választ Drotárnak. S azzal elsietett az iroda felé. Nemsokára a tervrajzzal tért visz- sza. Alaposan tanulmányozta a rajzot és a terepet. Magához hívta Drotárt is. — Igazad volt! Ha itt kétoldalt eltávolítjuk a földet, azt újra széjjel kell kubikolni. A szivattyúház és a trafó körül pedig szükségünk lesz ennyi földre. A terv szerint 1700 méterről kellene odahordani a földet. Ha most kordákat állítunk munkába, 6 ezer forinttal megdrágul ugyan a 2600 köbméter föld eltávolítása, da megtakarítunk vele a másik munkánál 20 ezer forintot! ügy ig lett. Még akkornap kidolgozta a kivitelezési tervet és aszerint végezték a munkát. A tervek gondosabb ellenőrzésekor a 11/4-es épületnél is 15 ezer forinttal tették olcsóbbá az építkezést! * Más alkalommal, mikor a brigádok előre megkapták a következő havi brigádtervet, Szabó László kőműves brigádja nyugtalankodott, hogy gyorsan haladnak a munkával és mm's elég kőpor a raktárban. Az építésvezető is tudta ezt. de bízott az anyagellátó brigádban, hogy idejében megjön majd az anyag. Szabóék azonban napjában többször is sarkallták a főépítésvezetőt : — Mi lesz a kőporral?... Előre vagyunk a tervvel. Holnap elfogy az utolsó rész anyagunk Is. Aztán nézze csak, Gajdos szaki, kevés nekünk ez a munka, amit kiírtak. 1000 négyzetméter homlokzatvakolás, 100 négyzetméter járdabetonoI zás, 30 köbméter felmenőfal, 50 köbméter pillérfal, 400 köbméter féltéglásfal és 200 köbméter keri- tésfal. Összesen 1520 munkaóra. Úgy számoltuk, 25-éig megcsináljuk. — A múlt hónapban 120 százalékot értetek el. Erre terveztünk most nektek. — magyarázta az építésvezető. , — Tervszerlnti keresetünk 5451 forint. Heten vagyunk a brigádban. Miért ne keressünk mi 7 ezer forintot, ha egyszer képesek vagyunk rá? Vállalnánk még vagy 600 négyzetméter külsőfal-vako- lást.,. ! — Hajtatok múlik, fiúk! — jelentette ki Gajdos szaki mosolyogva, s hangjában bíztatással. — Én biztosítom, hogy meglesz hozzá a műszaki segítség! Ami pedig a kőport Illeti, reggelre Itt lesz t szükséges mennyiség. i — Gajdos szaki!... Mi lesz a zsaluzódeszkával?,.. Holnap a síkfödém betonozásához akarunk kezdeni! — hangzott a kiáltás az építésvezető felé. Serényi Ferenc úcsbrigádjától. Gajdos bosszankodva ment oda. — Már megint a deszkaproblémával jösztök? Honnan adjak, ha nincsen? Mit tegyek róla, ha nem érkezik meg, amikorra megterveztem? ... — Szerezzen valahogy. Egyébként is azért műszaki vezető, hogy biztosítsa nekünk az anyagot a munkához, — válaszolta Serényi. Gajdos igazat adott Serényiéknek. Belátta, hogy nem várhat tovább a központ ígéreteire. A Serényi-bd- gád tervének teljesítéséhez kell a deszka! Elindult hát, hogy intézkedjen. Az áUványozóbrigád mellett sem tudott elmenni szó nélkül Hibát látott a brigád munkájúban, hát odaszólt a brigád vezetőnek: — Antal swaktárs!.. Baj lehet, ha így marad az állvány!... Baleset adódhat a hibából. Miért nem kötözik ki jobban? ... — Kikötnénk azt mi jobban is. csak lenne hozzá elég kötelünk! Utalványozzon Gajdos szaki, vagy 10 csomót! — kiáltotta a brigád- vezető a tetőről. Az építésvezető a raktár felé folytatta hát útját. Közben Zágo- nyi László 'brigádvezető azzal áhította meg, hogy ha nem biztosítanak a brigádnak egy betonkeverő- gépet, nem lesz teljesítve a terv. Meg kellett neki magyarázni, hogy egy gép is elég a tervbevett munkák elvégzéséhez, s ruire szükség lesz rá, Zágonyiéknak fog termelni a gép. — Ha Szabóék befejezik a járdabetonozást,utána ti kapjátok meg a betonkeverőt, Zágonyi szaktárs, Addig csináljátok meg a belső falazás* munkálatokat •— tanácsolta. Az iroda előtt Danes Lajos vár. ta, s arról panaszkodott, hogy a brigád két tagja munkaidő alatt a központba akar menni bérreklamációjuk van. Gajdos elvtárs megmagyarázta, hogy nem lehet munkaidőben elmenni, mert minden perc sokat jelent. Elvállalta, hogy elintézi a két brigádtag ügyét a központtal. Sok ide-oda telefonálás után megjött a kőpor, a Szabó-brigád részére. Antalék is megkapták a biztosító köteleket. Gajdos építésvezető a Jókai-utcai építkezésnél talált 10 köbméter parlagon heverő deszkát. Helyette állvánnyal és pallódeszkával segítette a testvér- építkezést. Elintézte a bérreklamációkat is. Törődött azzal, hogy a termelés zavartalanul folyhassék tovább. így pergett le Gajdos elvtárs egy munkanapja, olyan, amilyen sok-sok követi egymást az építkezésen. Ahol Gajdos elvtárs műszaki vezető példaadóan végzi munkáját. * Sok apró-cseprő probléma merül fel egy építkezésnél. Előfordul, hogy fegyelmezotlenke.' dokkéi kell „bíbelődni” az építés-' vezetőnek. Nemrég Dános Lajos kőműves brigádjában történt a baj. A brigád nem akart Sípos’ ifjú kőművessel dolgozni, mert az rosszul dolgozott. Gajdos építés- vezető beszélt a brigáddal, hogy, nem helyes az a nézet, hogy ha valaki rosszul dolgozik, hát azt élj kell küldeni a munkahelyről. Síposnak is megmagyarázta, hogy helytelen, ha könnyelmű, rossz; munkát végez, mert ezzel saját magát, társait, de az építkezést is' megkárosítja. Sípos akkor fogadalmat tett a jobb munkára. S azóta megváltozott az egész brigád munkája. * Az építkezés udvarán lévő nagy versenytábla előtt gyakran megállnak a munkások és megnézik, hogy előző nap ki, mennyit; teljesített, hány százalékot ért el.; Augusztusban a legjobb eredményt Drotár -András kubikosbrigádja' érte el. A brigád átlag 212 százalékot teljesített. Szabó László kő” művesbrigádja 158 százalékot teljesített. A dolgozók átlagteljesítménye pedig 144 százalék volt az építkezésen. Több épületet adtak át határidő előtt. A dolgozók ki-: váló teljesítményeket érnek el, nem' egy munkahőstettük híre bejárja a megyét. S ezek mögött ott van Gajdos építésvezető is példás munkájával, amely elősegíti, hogy az' építkezésen ilyen sikerek szülessenek ... Gajdos Mihály elvtárs a szabadsúgbokori építkezésnél lett építésvezető. Nemrég Hajdúszoboszlón üdült jó munkája jutalmául, ahol elolvasta Azsájev: „Távol Moszkvától” című könyvét. A könyvből merítette azt a tanulságot, hogy erős akarattal, a dolgozókkal szorosan együttműködve, sok nehézséget le lehet küzdeni. Most a „Művezetők továbbképzése" harmadik kötetét tanulmányozza, hogy tudásút fejlesztve, meg jobb munkát végezhessen. O. A.
